Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
30 felett még család nélkü
Létrehozva: 2008. január 2. 16:19
Sziasztok!
Gondoltam én is indítok egy topicot... Igazából a 30-as korosztályt várom, akik még egyedül vannak, de szeretnének már társat, családot, de valahogy eddig nem sikerült. Nekem több hosszú kapcsolatom is volt, de most 34 évesen még mindig egyedül vagyok...
valamit rosszul csinálok? magasak az elvárások? Sokan mondják, hogy vigyázzak, kifutok az időből... Ez nagyon zavaró... Szerintem ez a probléma sok 30-ast érint, várom véleményeteket, tapasztalataitokat és a jó tanácsokat ebben a témában... vagy akinek mostanában sikerült...
sztorizhatunk...
Nem olvastam mindent el pontosan, de engem mások nem igazán érdekelnek... Én úgy szeretném élni az életem, hogy nekem jó legyen, hogy én jól érezzem magam... Persze hatással vannak az emberre a különböző cikkek, a környezete, de az a lényeg, hogy nekünk jó legyen, erre kell törekedni...
és hogy kinek mi a jó? hát ez relatív... mivel állandóan betegeskedem, a dokim azt mondta, hogy egy bajom van-nincs családom, gyerekem-ha lenne akkor már időm se lenne rá...
nos, ha jól belegondolok, van benne igazság... Egyébként hallottam, hogy a szingli, egyedülálló nők és férfiak sokkal gyakrabban betegebbek, mint akik kapcsolatban, házasságban élnek... szerintem ez is igaz...
szerintem a válásoknak nem hiszem, hogy az értékrend felborulása az oka,
hiszen régen olyan se volt,mint párterápia.
én hiszem, hogy egy jól működő kapcsolatba rengeteg energiát kell fektetni, ami azért elég nehéz, ha mindkét fél napi 10-12 órát dolgozik és hullafáradtan esik haza. ez viszont már gazdasági kérdés, ahogy szerintem a fogyó nemzet is az
lehet, hogy valóban burokban élek..
de nem azért gondolkodom így, mert nem vagyok érintett és nem érdekel.
amikor nekem nem volt stabil kapcsolatom, csak kalandoztam a környezetem egyszerűen nem értett meg
én egy véletlennek köszönhetem, hogy így alakult az életem, nem ezt terveztem, de amikor a másik oldalon éltem, akkor kívülállónak éreztem magam. (mielött ebből elindulna valami, nem ezért változtattam az életemen)
A NÉpszabadság sztem nem bulvárlap. És a statisztikák sem. Hogy miért bánt engem a sok sekélyes ember?? Mert ilyennel találkozom miközben próbálom megtalálni a páromat. És évek óta tart a dolog, tehát sztem nem átmeneti állapot. Lehet hogy a Te környezetben nincsenek ilyen emberek, én nagyon sok ilyen embert ismerek, akinek rosszak a tapasztalatai. Te burokban vagy, ahogy én is voltam évekkel ezelőtt. Egyébként még helimeli is egyetértett a szóban forgó cikk minden szavával, pedig mint tudjuk, Ő nem érintett!!! És más emberek, szintén párkapcsolatban nem egy hozzászólásukban egyetértenek velem. A 60%-os válási statisztika (ami szintén TÉNY és nem a bulvárlap találmánya) pedig sztem igenis elgondolkodtató és elszomorító. Meg az is, hogy egyre fogy a nemzet. De húúú, nem mondok semmit, mert a végén még kapok a fejemre a politikai nézeteim miatt...
És csak egy hasonlattal tudok élni: attól, hogy én 50 kg vagyok és akármennyit eszem, nem bírok meghízni és attól, hogy még rajtam kívül jópár ember ilyen alkattal bír, attól még az TÉNY, hogy M.o-on az elhízás probléma. És nem 1-2 emberé... Bár tény, hogy engem nem érint, ezért nem igazán foglalkozom vele.
Ja,most látom,medvebocs
Szóval,a világ nagymértékben függ tőlünk is,mivel emberek vagyunk,mi magunk választunk.
Pl elmegyek egy szórakozóhelyre,van ott pia,drog stb.És?Az, hogy ott van,még nem jelenti azt, hogy nekem is ki kell próbálnom.Nem?A választás viszonylagos szabadsága mindig a mienk
nemolvastad végig a hsz-t?
Nagy probléma (és amint látjuk, már nem egyéni méretű), hogy ilyenné vált a világ: sekélyes, nem a tartós kapcsolatoknak kedvez, az emberek a könnyebb ellenállás irányába mennek, nem érték a család, a gyerekek, stb,stb.
Az egész világot megforgatni nem áll módomban,de az én ki személyes mikroklímámra hatással tudok lenni.Ha én nem akarom, hogy sekélyes legyen az életem,akkor nem lesz azzá,mert nem engedem
remélem nem a kényszerszingliség határozza meg minden percedet az életben
ez egy átmeneti állapot, ahogy írtad egy helyzet, ne gondolj magadra úgy, hogy én egy kényszerszingli vagyok, így marad energiád észrevenni az élet szépségeit is
erre a gondolatodra utaltam, amikor azt mondtam nem jól látod a világot.
sokszor és sokfelé hallom ezt, de soha nem értem, mert ugye Te nem ilyen vagy. én sem ilyen vagyok, akik itt beszélgetnek veled sem ilyenek, sőt az én környezetemben egyáltalán nem is tudnék ilyen embert mondani ( most átgondoltam 2x is, de tényleg nem)
tehát a mikrokörnyezete általában senkinek nem sekélyes emberek gyülekezete, a többi meg miért számít?
számít az neked, hogy X. Jocó sekélyes és a család számára nem érték??
azt sem értem miért születnek folyton ilyen cikkek? illetve valahol értem, mert nem lehet eladni hetente a bulvárlapot azzal, hogy pl. Szandi, igen ahogy a múlt héten is megírtuk,ezen a héten is boldog anyuka és feleség.
elnézést, kicsit hosszú lettem
Nem helyeztem egy szintre, azt írtam, hogy egy részük élettársi viszonyban lesz, a másik részük pedig egyedül marad. Lehettem volna feleség huszonévesen, de sose vágytam a fényes esküvőre, viszont a társtalanságra sem. És most sem érzem jól magam benne.
Ailin-nek: a kényszerszingli sose fogja jól érezni magát a helyzetében! EGyik sem! Benne van a szóban, hogy kényszer, tehát nem maga választotta állapot.
hidd el, nagyon sokan gondolkodnak másképp, csak meg kell találni ezeket az embereket
az én életem sem minden nap karácsony, csupán tudom értékelni a hétköznapi örömöket is
persze, erről nehezebb cikket írni..
Nekem folyamatosan változik a véleményem... Jó a szabadság, de meddig? A tesómék 15 éve vannak együtt és így érzik jól magukat... 16-17 évesen már egy pár voltak...
Élni tudni kell!!!!!
Szóval nagytiszteletű várúrnő szeretnél lenni ?
Nem csodálom.
Én is!