Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
30 felett még család nélkü
Létrehozva: 2008. január 2. 16:19
Sziasztok!
Gondoltam én is indítok egy topicot... Igazából a 30-as korosztályt várom, akik még egyedül vannak, de szeretnének már társat, családot, de valahogy eddig nem sikerült. Nekem több hosszú kapcsolatom is volt, de most 34 évesen még mindig egyedül vagyok...
valamit rosszul csinálok? magasak az elvárások? Sokan mondják, hogy vigyázzak, kifutok az időből... Ez nagyon zavaró... Szerintem ez a probléma sok 30-ast érint, várom véleményeteket, tapasztalataitokat és a jó tanácsokat ebben a témában... vagy akinek mostanában sikerült...
sztorizhatunk...
Szia!
Én idén leszek 31, fél éve egyedül.
Több ok is van.. egy 30-asnak már kialakult személyisége, stílusa, értékrendje, elvárásai vannak, ad absurdum egzisztenciája és nem felel meg már akárki.
Pasit mindig lehet találni, Társ-at igencsak ki eséllyel - én így látom.
Volt egy másik fórumon beszélgetés a témáról, ahol nagyjából két frakció alakult ki: 1. "minden 30-as nő férj- és spermadonorvadász, megvetendő, pfffúúújjj", 2. "egy 30-as nő biológiai órája igenis ketyeg és semmi rossz nincs abban, ha már nem akar éveket elvesztegetni tinglitangli kapcsolatokban, hanem komolyabbra vágyik".
Szia Ditti, nem olvastam a hozzaszolasokat, de irok a velemyemrol.
Ugyan en ferjezett vagyok, de ez igy alakult. egyebkent nem terveztem soha ferjhez menni - es oszinten megvallva nagyon elveztem volna azt a helyzetet is.
Szerintem felfogas kerdese. Rendkivul jol meg lehet az eletedet szervezni - ha nem lebeg allandoan feletted az a gondolat, hogy mit var el a kozvelemeny, es a csalad. Roppant harmonikusan lehet elni egyedul is, neha baratokkal es tarsasaggal. Sok tanfolyamon lehet resztvenni, kariert epiteni, sikeres lenni es divatos. Jokedvu es gondtalan. (?). Nem lognak a gyerekek rajtad, nem kotekszik a ferj.
Mindennek van jo es rossz oldala.
Tudod, amikor tegnap beszeltem a SOHA FERJHEZ NEM MENT BARATNOMMEL, es elmeselte, hogy csaj bulin volt Szilveszterkor, reggel 6-kor ment haza....... majd elajultam...... en meg itthon..... mert a paromat kimozditani keptelenseg.
Istenem, mit nem adnek, ha magam donthetnek ujra a Szilveszterekrol..... nem szolva az ev tobbi napjarol!!!!!
Teljesen egyetértek veled... Csak azért, mert elvárják tőlem vagy mert "ló nincs, szamár is jó" alapon, tehát mindenáron én sem akarok társat, férjet, gyereket, akkor inkább egyedül maradok... De lehet, hogy engednem kellene? te mit gondolsz? Neked jó így egyedül? Amúgy az én környezetemben nagyon sok 30-40 év közötti fiú, lány van egyedül... Mindenük megvan, csak éppen család nincs...
Teljesen igazad van, sajnos maximalista vagyok és fiatalon mindig azt hittem, hogy még van idő, majd eljön a nagy Ő...
most már én is másképp látom...
Nem vagyok annyira rákattanva a témára, de sosem gondoltam volna, hogy 35 évesen még egyedül leszek... Sok mindennel foglalkozom, sok hobbim van, ezek le is kötnek és szívesen ismerkedem, kötök új ismeretségeket és barátságokat...
De valahol már ez a téma is aktuális lenne...
Nálam is hasonló a helyzet, a régi még kicsit bennem él, az újabbak, akik szóba jöhetnének, nem tudják őt túlszárnyalni... még...
Köszönöm a biztatást, nagyon aranyos vagy...
üdv Mindenkinek!!!
Én az idén leszek 32...Nekem is hasonló dilemmáim, félelmeim vannak...
Most épp tisztázni akarom saját magam félelmeit..talán akkor egyszerűbb lesz ez a része is auz életemnek...
a volt párommal küszködünk, az új jelentkezők pedig nem dobogtatták meg a szívem...valami csak lesz....
Ez nagyon jó kérdés... Talán már mindenkiben a férjet és az apát keresem... Vagy túl sok csalódás ért? Mondjuk ez is igaz...
Gyereket sosem akartam. Mostanában, a mostani kapcsolatomban már vágyom rá kicsit, de nem erőszakosan... Még 1-2 évem van szülni, aztán ha nem lesz, nem lesz...
Ha már több hosszú kapcsolatod is volt, csak nem lehetsz olyan szörnyű!
Nagy szerencse kell a jó társ megtalálásához, mint mindenhez az életben.
"Sokan mondják, hogy vigyázzak, kifutok az időből... Ez nagyon zavaró..."
Az ilyen jellegű bunkó és rosszindulatú megjegyzésekre találj ki "saját bejáratú", jól célzott válaszokat, akkor majd leállnak!
Nézd meg Szulák Andi történetét pl., fel a fejjel!
De mondhattam volna Pataki Ágit is, stb.
Én is most leszek 35, de engem kicsit bánt, hogy még nincs családom, talán a környezetem és a családos ismerőseim vannak rám ilyen hatással, de ezt szerintem nem lehet erőltetni... vagy jön magától a pasi és minden megy a maga útján szépen sorba vagy nem... Én az előbbit szeretném, és ha lehet minél hamarabb, talán még ebben az évben... na jó, ez a 35 miatt is van, biztos... egyfajta pánik...
Nekem van ilyen rokonom. Nem tudom ot mennyire zavarja, en aggodom erte. REmelem hamar talal valami rendes pasit es lesz gyereke is ,mert o is mar olyan 32eves. (Tudom a szulinapjat ,de soha nem kerdeztem meg ra, ezert nem tudom hajszalpontosan, de kb. 10evvel idosebb tolem, plusz-minusz 1-1.5 ev.)
Hat nem tudom, aki most van neki, nem akar sem gyereket, sem hazassagot. Eleg gaz! En ennyi idosen menekulnek egy ilyen pasitol..
Oké, most éppen egyedül vagyok...
Hogy miért? valahogy 30 felett nem igazán sikerült komolyabb kapcsolatokat kialakítani, ez nem azt jelenti, hogy nem voltak, csak nem lett belőlük együttélés, eljegyzés, házasság, ahogy az lenni szokott...