Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szerintem a manyasszony (nálunk menyecske)tánc egy kedves szokás, ami arra való, hogy kicsit felráza az álmos násznépet (SZERINTEM) És az emberek együtt kalkulálják az összeget(nászajandék + menyecsketánc).
Az egész esküvői ajandékozás dolog, meg nem abból indul ki, hogy egy ifjú párt elindítsanak és segítség őket a közös életük kezdetén???
Jó, akkor tanácsodra most mérges vagyok!
Köszi a biztató szavakat! Csak hát eléggé illúzió romboló a helyzet! Még hogy unja a témát! Én is az ő idióta autóit,de elviselem, mivel szeretem ezt a kis majmot! Majd lesz valahogy! Csak már úgy beleéltem magam! Bár még lehet akármi!
Csak halkan merem megjegyezni, hogy én a nászajándékot se nagyon bírom. Az ajándékokkal az a bajom, hogy nekünk speciel minden háztartási dolgunk megvan, ami kell (régóta együtt élünk), a pénz meg olyan "személytelen" és nagyon anyagiassá teszi az egész ajándékozást. Legszívesebben azt mondanám majd minden meghívottnak, hogy senki ne hozzon semmit, mert ez a nap nem a pénzről szól. Csak jöjjenek el és érezzék jól magukat, osztozzanak az örömünkben és segítsenek nekünk abban, hogy ez a jeles alkalom feledhetetlen legyen. Ennyi lenne az én elvárásom. Persze ebből nem lesz semmi, mert (főként az idősebb korosztályt) meggyőzni erről reménytelen próbálkozás lenne.
Minden kapcsolatban vannak nehezebb pillanatok. Aztán a többségén a pár könnyedén túljut! Nézd a jó oldalát: legalább lesz időd szervezkedni, utánajárni a dolgoknak, ha odébbtoljátok az esküvőt!
Az én Párom sem igen foglalkozik az esküvő témával. Én is csak itt. Hogy valamelyest képbe kerüljek, hogy mit, honnan, mennyiért.... Aztán majd kialakul, hogy mikor is lesz az esküvőnk.
Ja, bocsi,lehet nem voltam egyértelmű itt a "nagy lelki törésemben"! A hitel csak a házra kellene, mert saját erőből eltart egy idejig 10-20milliót összegyűjteni! Az esküvő, autó az mind saját pénz, semmi hitel!
Az esküvőt szinte csak saját pénzből terveztük, de a szülők úgyis besegítettek volna, kérés nélkül is!Meg nem akarunk nagy, amerikai, 4millás felhajtást, csak egy normális esküvőt! Most is együtt lakunk, albérletben, és magán az épületen kívül minden a miénk! Az elsődleges tervekben az volt, hogy autó után esküvő, utána már adják a hitelt meg a szocpolt,és elkezdünk építkezni! De hát most rájött a Drága, hogy ez így neki mégsem tetszik! Azon meg pláne kiakadtam, hogy unja a témát!! Mintha ő nem beszélne állandóan a hülye autóiról, amit meg pesze nekem kell elviselnem! Mellesleg megközelítőleg sem beszélek még csak tized annyit sem neki az esküvőről,mint ő nekem az autókról! Azt sem tudom,hogy most szomorú legyek-e vagy mérges?!?!
A hitelek valóban nem egy jó megoldások. De néha szükséges. :-(Pályakezdőként pl. hogy veszel meg egy lakást magadnak önerőből? Inkább egész életedben albérletbe élsz, csak hogy ne kelljen hitelt felvenni.
Némi kockázat van abban, hogy nem jön vissza az esküvődre szánt pénz, ez tény. De szerintem, ha nincsenek valami extra igényeid, nem hiszem... De, ha úgy vesszük az élet maga tele van kockázattal.
Egyébként én is így gondoltam, de hát vannak, akik ezt nem így látják...
Megjegyzem, elég rossz érzés is lehet, ha a nagy napon azon kell izgulni, vajon összejön-e a felvett hitel összege... Gondolom, nem lenne senkinek sem jó érzés, főleg Nektek nem, ha azt kéne számolgatni, ki mennyit adott.
Az autó szerintem fontos és hasznos dolog. Persze ez az élteviteltől és a lakhelytől is nagyban függ. Úgyhogy aki a kocsi miatt tolja későbbre a lazgit, az gondoljon arra, hogy az új autó is milyen klassz lesz!
Más: lányok, mindenktől ezennel elnézést kérek, akinek rosszul esett vagy akit idegesítettem az eddig feltett kérdéseimmel, ugyanis megkaptam, hogy mekkora egy hülye vagyok, hogy ilyeneket merek kérdezni, és hogy miért nem tájékozódom előbb az adott témában... Szóval ezer bocs!!!!
Sajnálom Amanda...
Olyan szerinted/szerintetek nem lehetséges, hogy pénzt kértek az esküvőre mindenkitől nászajándékba, és abból megvan az egész?
Nem mondod! Mi is összekaptunk...
Mert szerinte itt a nlc-n folyamatosan húzzuk egymás agyát (ebben erős túlzással azért lehet valami , és emiatt (persze, főleg emiatt, alapból hülye vagyok, és nem jut eszembe magamtól néhány kérdés, csak azért jut eszembe, mert ti itt a számba adjátok  hülye (számomra fontos) kérdéseket teszek fel neki a jövőnket illetően... Amin egyébként, mint kiderült, ő is éppen agyalt, de nehogymár azt elmondja... Én meg történetesen ráhibáztam...
Nekünk hálistennek nincs autónk... Valahogy nem is kell, állandóan azt buherálni...
Ha közbejönne egy gyerek egészen véletlenül, akkor meg legalább 2030-ig toljuk az esküvő-kérdést.
Sziasztok!
Úgy néz ki, hogy gyorsan el is szállt az esély/remény hogy 2009ben összeházasodunk a Drágámmal!
Tegnap eléggé összekaptunk, hogy kinek mi a fontosabb! Van félretett pénzünk, amiből már az esküvőt simán meg tudnánk csinálni,de ehelyett inkább autót veszünk! Nem mondom, elég jogos a dolog, mert a jelenlegi autó már nem valami harc képes! Eddig úgy volt, hogy ha az autó témát letudtuk, akkor utána jöhet az esküvő, majd a ház! Erre tegnap este közli velem a Drága, hogy ha megvesszük az autót, akkor ő azt még át akarja építeni, és utána inkább telket kellene venni, vagyis arra félretenni a pénzt, és nem az esküvőre! Mert hogy az csak egy nap, és kész, elmegy rá egy csomó pénz, és már egyébként is unja a témát! Szóval esküvő elhalasztva bizonytalan időre, kb 2049re!! Legalábbis úgy néz ki!!!!
Írtam egy állati hosszú hsz.-t és elszállt!!!!
Majd holnap megírom word-ben és bemásolom.
Én úgy terveztem, hogy a szóba jöhető éttermeket még a nyár végén, ősz elején körbevacsorázzuk. Megkóstoljuk a kaját, megnézzük, milyen a személyzet, és ha mindez szimpatikus, esetleg megpendítjük, hogy mit szólnának ahhoz, ha náluk szeretnénk tartani a lakodalmunkat...
Rengeteg zenész ismerősünk van, egyik-másik már felajánlotta, hogy eljön zenélni az esküvőmre, de valahogy úgy vagyok vele, hogy nekem a zenekar a zenekar, tehát ne egy szál harangvirágból álljon... És ne azt a ciccegős borzalmat játssza, mert attól frászt kapok...
Igen, mi is így gondolkodunk a vendégeken, utálom, mikor valakivel még karácsonykor se beszél az ember, de "illik" meghívni....
Mi magunk szeretnénk fizetni az egész esküvőt, h ne legyen beleszólás a vendégek listájába.
a párom családja mondjuk kicsi, de remélem anyósomék nem is akarnak senkit meghivatni, főleg, h a párom már volt házas, és akkor (pedig még nagyon fiatalok voltak, és a csaj terhessége miatt kellett összeházasodniuk szülői nyomásra), nemhogy egy forintot nem adtak az esküvőbe, de még nászajándékot sem vettek nekik.
Még egy 800 ft-os pohárkészletet se. Pedig nem szegények, vagy valami, egyszerűen ilyenek.
Szóval gondolom ennél az esküvőnél se számíthatunk rájuk még egy nászajándékra se, ezért remélem nem is szeretnének beleszólni semmibe.
Valószínűleg a kettőnk családja olyan 30-40 főre jön ki, a többiek kollegák és barátok lesznek, akikkel szívesebben töltjük az időt, mint a 300 km-re élő nagynénivel, akit egész életemben 1x láttam kb 20 éve.
Egyetlen dolog ütötte meg a fülemet, amire érdemes felkészülni: az akviba a polgári szertartást leghamarabb 6 hónappal előtte lehet bejelenteni (legkésőbb 1 hónap), de a legjobb szolgáltatókat addigra már le szokták foglalni, értem ez alatt az éttermet, fotóst, zenekart, vőfélyt, úgyhogy én ezeket mindenképpen hamarabb lefoglalnám(tam), a polgárira meg érdemes cerkával beíratni magatokat hamarabb, már ahol engedik, ugyanis ezt helye válogatja, nálunk pl. azt sem lehetett...
Valahogy ilyen sorrendben gondolom én is...
De mire az időpontot lefoglaljuk, addigra körvonalazódnia kellene az étteremnek is... Vagy ha pl. a legnagyobb étteremre van szükségünk, akkor ott kell érdeklődni először, hogy mi a szabad időpont, aztán átrohanni az anyakönyvvezetőhöz lefoglalni az időpontot. Aztán utána minden más...