Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ti hogy díszítitek?-méz es
Sziasztok!
Életemben most csináltam előszőr karácsonyi mézes sütit (ez most a főpróba). A süti stimmel is, viszont a díszítéssel gondban vagyok...
Ti hogy csináljátok? Tojásfehérjével vagy vízzel keveritek össze a porcukrot? Sűrűre vagy inkább kicsit hígabbra csináljátok?
Aztán mibe töltitek? nejlonba vagy van vmi spéci cucc? Nekem sehogy nem sikerül: hol túl nagy lyukat vágok a zacsira, hol kicsit, hol jön belőle, hol nem, ettől aztán az egész tök randa (pedig a fejemben olyan szépek lennének )
Várom a javaslatokat. Nem biztos, hogy itt leszek, mert a Manócska már unja az építőkockáit, ettől függetlenül szívesen veszek minden jótanácsot.
Ezeket a formákat csináltad papírból???NEM SEMMI!! Egyszerűsíthetsz rajta, ha a különböző "alkatrészeket" külön vágod ki, aztán a tepsin állítod össze. Szépen összesülnek.
Hóembert meg 2 különböző méretű pohárral a legegyszerűbb kiszaggatni: egy nagyobb lesz a pocakja, és ennek a széléből a kisebb pohárral kiszakítasz egy kicsi darabot és itt illeszted hozzá a kisebb pohárral kiszúrt másik kört. Remélem érthetően sikerült leírnom... Így elég nagy darabon fognak összesülni, nem törnek szét. Látod? Már van egy hóember formád! Ha mégis széttörik egy összesütött darab, akkor mázzal össze lehet ragasztani.
Ezzel a "kiszakítós" módszerrel lehet pl. dupla szívet is sütni vagy dupla harangot, stb.
Kis pohár-nagypohár módszerhez még: nagyobbal kiszakítasz egy kört, kisebbel a közepét. Így kapsz egy gyűrűt. Szépen megírókázod, aztán úgy teszed a fára, hogy a fenyő ágának végére a lyukon keresztül fűzöd fel.
Már neki akartam állni, de nincs itthon szódabikarbóna. Ahogy olvastam az írásaidat, kicsit elszégyelltem magam, hogy svéd sütit csináltam, úgyhogy most hagyományos mézest fogok készíteni, tisztára hagyományos módon, teljesen hagyományosan kidíszítve. Pedig én is gondoltam ezüstcukorra, meg aranycukorra, de aztán hála Neked, elvetettem ezeket (legalább megspórolom az árát).
Kismanónak tegnap adtam egy darab nyers tésztát, de csak enni akart belőle, úgyhogy majd jövőre újra próbálkozunk.
Most próbálom beizzítani a barátosnőmet, hogy jöjjön át és csináljunk együtt sütiket, úgyhogy a lelkesedésednek megvan az eredménye: ragadós!
Köszönöm! "Hát erről beszélek nyuszó-muszó!!"
Örülök, hogy tudtam neked segíteni!!!
A kiadóban hétfőn lesz bent, akivel le tudom rendezni a dolgokat, úgyhogy igyekszem szerezni - ha még van belőle. Remélem... Ha nincs, majd találunk valami megoldást...
Drága Angéla !
Annyira jó nézni ezt a határtalan lelkesedést, amivel készíted a mézeseket és persze segíted a tudatlanokat ! Régebbi irányításoddal én is nagyon jókat szerepeltem, elsősorban családom körében. Milló hála és köszönet érte !
Kérésem lenne: amennyiben akad még egy könyved számomra, nagy örömet szereznél ha megvehetném.
Minden "kiszúróvadásznak" egy kis nyálcsorgató...
www.dortformy.cz
Rendelni is lehet tőlük állítólag, csak a módját nem tudom, mert csak cseh nyelven van minden....
Ez a Horn Gyulas dolog nem semmi
Tenyleg nagyon tartos elelmiszer es a belevalokat nezve taplalo is.
Szerintem ne izgulj, nem lesz baja a mézestől, legfeljebb jobb lesz az étvágya (a fahéj és szegfűszeg ilyen hatású
Segíteni pedig már jövőre fog, hidd el nekem! Van olyan régi fotóm, amint a lányom 2 évesen széken állva gyúrja nekem a pogit (akkor még nem mézeseztem) Nagyon tudják élvezni a tésztával való maszatolást!! A mézes meg különösen alkalmas a gyurmázásra.
Nagyon köszönöm az ötleteket, mindet kipróbálom! Persze a mázat is!
A könyvet most, karácsony előtt lehetne a legjobban eladni, győzd meg a kiadót! Akár utánvéttel (természetesen postaköltség is) is megvenném, csak meglegyen. Még az antikvarium.hu oldalon is kerestem, hátha...! Sosem lehet tudni! De sajnos nem leltem, pedig roppant boldog lettem volna!
A kiszúrókat bizony "vadászni" kell, nem túl nagy a választék. Egy-két ötlet: a Mammut 1 alagsorában kicsi edénybolt "Tálal6" a neve, náluk szokott lenni. Ilyentájt a Rossmannban is kaptam már készletet. Érdemes a százforintos boltokban is szétnézni, nem csak a "valódi" kiszúrók között, a gyurmázós csomagokban is szoktak lenni érdekes formák. Úgyhogy játékboltokat is érdemes így szemügyre venni. A normál homokozóformákkal (persze amivel még nem homokozott a gyerek..) is lehet mézest kiszaggatni. Legutóbb (mált héten) a Plusban vettem egy dobozt, piros, ház alakú, volt benne papa-mama-fiú-lány-kutya-ház kiszúró, 990,-Ft körül cakk-pakk.
A papírsablont tényleg nem érdemes bonyolultra csinálni, elég a nagyja körvonalakat megrajzolni, az apró részletek úgyis kidagadnak sütés közben, írókázással érdemes inkább részletezni a dolgokat. Miket rajzoltál?
Szia Andi! Örülök, hogy te is így látod! Ahogy te is írod, egyéni beállítottság kérdése, hogy kit mi tud inspirálni, a dicséret vagy a kritika. Én is az utóbbiba tartozom, mint te. Anno, olyan 10 éves voltam, amikor Nagyikám, - aki Mezőkövesden lakott és persze gyönyörűen hímzett - elkezdett tanítani engem is hímezni. Persze, hogy nem ment rögtön, még a nadrágomhoz is hozzávarrtam. Nagyikám pedig azt mondta, hogy ez bizony még csak zücskölés. A többi asszonynak nem tetszett, hogy nem dicsér agyba-főbe, de ő azt mondta, hogy így fogom megtanulni. Igaza lett! Gyakoroltam makacsul. Olyan 14 voltam, amikor először azt mondta, hogy, na ez már szép. Én olyan büszke voltam magamra!!! Azt is tudtam, hogy az már TÉNYLEG szép! És megtanultam azt, hogy nem adom fel azonnal! Elsőre nem megy, másodszorra már nem olyan rossz, x-edszerre más sikerül. A saját lányomnak is ezt adom tovább, mert ő is hajlamos gyorsan feladni.
Az, hogy "nekem ez nem megy" egy olyan negatív gondolat, ami megakadályoz abban, hogy tovább próbálkozzak. "Sikerülni fog!!!" Ezzel a gondolattal lehet továbblépni.
Sokszor volt már, hogy kézműves vásáron valaki nézte, hogy írókázom és azt mondta, hogy ez semmiség. A kezébe adtam az írókát és pár percen belül rájött, hogy nem is annyira könnyű.... Mindjárt másképp nézte amit csinálok.
Igen, a mézes a szeretet-süti, pont ezt szeretem benne a legjobban. Örül neki aki készíti, és az is, aki kapja. Jót kívánunk, jót adunk vele. Annyira szeretem, amikor valaki megáll a mézeseim előtt és elmosolyodik. Már megérte megcsinálni!
Az egyik rendezvényen, évekkel ezelőtt odajött hozzám két férfi, hogy készítsek nekik egy nagy szivet, amire ráírom, hogy "Dögöljön meg Horn Gyula!" Azt mondtam nekik, hogy én ilyet mézesre nem írok. Az egyik azt mondta, hogy ad érte ötezer forintot (akkor még sok pénz volt). Felvilágosítottam, hogy a mézeskaláccsal csak jót kivánhatunk másnak és hogy nem tud annyit fizetni nekem, amennyiért megcsináljam. Zavarba jött, és elkezdett magyarázkodni, hogy ők tulajdonképpen nem is akarták komolyan, csak fogadást kötöttek, hogy megcsinálom-e. HÁT NEM!!!
Azért pedig, hogy elsőre nem sikerül a mézes írókázása, kár elkeseredni, legközelebb jobb lesz! Többször kell sütni, ünnepektől függetlenül. Mert az is jó benne, hogy nem csak ünnepre készülhet, így év közben is lehet gyakorolni, biztos, hogy nem vész kárba, a család örül neki bármikor. Egyébként a legpraktikusabb útravaló csemege pl. egy nyaralásra, hosszabb útra egy nagy doboz mézeskalács
Köszi,
ezt a hétvégén kipróbálom.
Drágáim! gondolom tisztára izgatottak, hogy anya mit csinál!
Panka is még csak 13 hónapos, úgyhogy azon kívül, hogy megeszi a sütiket meg rángatja a széket alattam, nem sok segítséget jelent!
DE NEKEM MÉG POGÁCSASZAGGATÓM SINCS!!!!
Panka üresen is imádja, tegnap már el kellett dugnom előle, mert mézet még nem is igazán ehetne. Az lesz a jó, amikor már ő is tud segíteni, de hát az még vagy 3 év...