Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nem kívánja a szexet...
Torolt_felhasznalo_425219
Létrehozva: 2007. szeptember 25. 12:48
Sziasztok!
Először is kezdeném, hogy már régóta fórumozok, de most kénytelen voltam álnév mögé bújni, mert nagyon kényes kérdésben szeretném a tanácsotokat kérni. Rettenetesen megviseli a lelkem, úgyhogy kérem a vicces kedvű delikvenseket, ne rúgjanak belém.
4 éve boldog párkapcsolatban élek. Nagyon szeretjük egymást a párommal, nevezzük Petinek. Tökéletes a harmónia közöttünk, mindketten egymással szeretnénk leélni az életünket.
Egyetlen problémám: Peti nem kívánja a szexet. Nagyon ritkán vagyunk együtt, átlagosan havonta. Régebben gyakrabban is voltunk együtt, de az sem volt elég gyakori. Nem simogat, nem ölelget „szexuálisan”, csak szeretetből. Nincs benne szenvedély, nagyon ritkán jut eszébe magától a szex. Ha bulizunk és iszunk, akkor feloldódnak a gátlásai, és érzem, hogy „úgy” bújik hozzám, de ennyi. Ha szeretkezünk, akkor viszont nagyon jó, mindig törődik velem, eljuttat a csúcsra egy alkalommal többször is. Mostanában viszont azt vettem észre, hogy nincs erekciója, vagy csak nagyon rövid ideig. Az önbizalmam így is nagyon alacsony, mert rengeteg „javítanivaló” van rajtam. De így már egyáltalán nem érzem nőnek magamat. Egyáltalán nem!!! Savanyodok minden nappal és csak vágyom a szexre, és majd’ belebolondulok! Nagy nehezen tudok néha erről beszélni vele, de sajnos ez mindig veszekedésbe csap át. Az a baj, hogy ő sem tudja, miért, de nem jut eszébe a szex. Ha eszébe is jut, nem kezdeményez sosem. Ez a feladat mindig rám hárul. Ritkán, de van olyan, hogy elcsábítom, vannak szexi rucijaim, na arra nagyon begerjed, akkor olyanná válik, mint egy „igazi” férfi. De nem várhatom minden este különleges ruhában, én izgassam fel, és ne a ruha.
Ami aztán meg végképp furcsa, hogy közben meg tudom, hogy szokott önkielégítést végezni. Nem tudom milyen gyakran, de min. heti egyszer. Kérdeztem is Tőle, hogy akkor azt meg hogy-hogy? De nem igazán tudott rá válaszolni, szerintem Ő sem tudja hová tenni ezt a dolgot.
Tudni kell még róla, hogy rendkívül szorongó, idegeskedő, főleg az is zavarja most már, hogy nem tud boldoggá tenni.
Nagyon sokszor azt érzem, hogy nem tud bánni egy nővel, fogalma sincs mire lenne szükségem, nem csak a szexben, de a romantikában, a hétköznapok „feldobásában”, semmiben. Valahogy ez hiányzik belőle.
Ezt leszámítva, rendkívül jó a kapcsolatunk, szeretjük egymást nagyon. De hogy hogyan tudjuk ezt átvészelni, fogalmam sincs. Kérlek, segítsetek!!! Köszönöm mindenkinek, aki végigolvasott, aki tanácsot ad.
ilyen butaságokat beszél jobb is
a ffiak meg a túltengésük...
melyikük átlag 3 percétől fossam le a bokámat
TISZTELET A KIVÉTELEKNEK
de nekem is volt menyasszonyom...legalább kettő...b
bár nem tudom Neked mi a státusz ismérve...: ha megfogta a kezed?már vőlegény?
mer az annyjuk nem tanítja meg nekik...
ffiaknak is mindíg voltak potenciális gondjaik, akár a megtermékenyítő képességük, akár az erkció erősségét tekintve vagy bármi mást szexuális téren...más kérdés hogy az átkosban ezt mégkevésbé fogadták el mint manapság...
hiszen a középkorban is a nő volt az 'oka" hogyha lány gyerek lett nem a ffi spermája ami xx kromoszómás volt....
úgy hogy tartsd mef a süket szöveged...
amikor én annyi voltam inkább az volt a bajunk, hogy ....túltengtünk...
Szerintem egy pasi egy másik idegen pasinak, aki titoktartást fogadott és nincs felé megfelelési kényszer érzelem, szóval afelé könnyebben elmondja a problémáit.
S ha meg még javulást is érez, megkönnyebbülést még jobban megnyílik s még jobb lesz.
Legalább is szerintem.
ez is felvezetés és pasi függvénye...a második vőlegényemnek is anno 25 évesen voltak komoly erekciós problmái..megbeszéltük, többször is, majd néhány beszélgetés után elmentünk dokihoz közösen...megvizsgálták , kiderült semmi szervi baja, pszihés okai vannak a problémának ami akkor már huzamos ideje fenn állt...
akkor még nem volt orálisan alkalmazható gyúgyszer (88'-ban)(viagra stb)..vérbőséget előidéző inekciókat kapott közvetlen a péniszébe...több alkalom volt még beállították a neki megfelelő dózist, majd magának kellett beadni minden együttét előtt..persze nem lehetett sűrűn használni...havonta kb 4 alkalommal..
a fizikai eredménye megvolt, de a mentális elmaradt...hiába lett sikerélménye a gyúgyszer segítségével, az azt megelőző tortúra az injektálással és velejáró kellemetlenségeivel még inkább "befordította"...
Persze,akkor főleg nem fog beszélni....ha pont ennyire kényes témát érint a gond...Inkább önmagát emészti el....
És akinek a hozzászólására nem reagáltam, az nem jelenti azt, hogy nem is olvastam, és nem volt építő, csak tényleg nagyon szaporák voltatok, én meg dolgozom. :-) Mindenki, aki tényleg tanácsot adott, nagyon rendes volt!!!