Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Anyukák barátkozzunk!
Létrehozva: 2007. szeptember 21. 14:30
Sziasztok!
Nem titkolom, hogy személyesen vágyom barátokra, de szívesen beszélgetek itt is Veletek mindenről, ami a gyerkőcökkel kapcsolatos, de minden másról is, amiről akartok. Tudom, hogy vannak ilyen topikok, de talán vagytok többen újak is, akik már nem tudtok bekapcsolódni egy több éve folyó dumcsipartba. Kezdjük itt előlről!
Kész vagyok teljesen.Fiam már alszik,lányom pedig alkudozik az apával,hogy velünk akar aludni az ágyba.Most erre mit mondjak?
Lehet hogy nem is ez a jó szó... Csak elképzelni sem tudom magam mint Fiús Anyuka
Deee... Nagyon örülnék egy tökinek!!! IS!!! Meg egy puncisnak is!!!
Csak itt legyen velünk!!! Egészségesen!!!
Ugyanazt mint egy puncissal.
Én a lányommal voltam ugyanígy mikor a fiam után született, de megoldottam a helyzetet.
Neked is menni fog, majd segítenek a lányaid.
Nekünk ez a Baba 'terápia'... Vagy hogy mondjam....
A Korkülönbség meg egy eléggé képlékeny dolog... Kinél mi jön be... Kinek milyen szerencséje van a Tesókkat illetően...
Kül...
Nehogy azt hidd, hogy nem furcsa... Egyre többet gondolok rá, hogy milyen lesz majd... Pláne ha Öcsikét sikeredett ismét összehoznunk...
Igy a 2 Csaj után... Mit fogok én csinálni 1 fütyissel?
Sziasztok újra itt.
Krisztys Én téged csodállak hogy van kedved meg energiád ilyen nagy gyerekek mellett újra babázni.
Nem furcsa ennyi idő után babázni?
Különben féltékenység nem nagyon van a gyerekek között(legalábbis nálunk). Persze adódnak gondok, de szerintem ez akkor is lenne ha nem két év lenne a gyerekeim között. A visszafejlődés az annyiban nyilvánult csak meg nálunk hogy a nagyobbak is gagyognak egy ideig. Szerencsére nem sokáig és inkább a kisebb tanul a nagyobbtól.
Például nagyon sokat tanult a lányom a bátyjától. Két éves korára már szoba tiszta volt (nem én eröltettem). Mára segítenek megteríteni, megtanult a lányom nyáron biciklizni (novemberben lesz 3 éves)...stb.
Szóval nekünk a kiskorkülönbség jött be.
Grutlálok a babához.
De nincs az a munka, ami megéri, ha a gyerekek, vagy a te testi/lelki épségedről van szó.
Aztán Párom mondta i a szentenciát, hogy qrva anyját a Gálnak'!!!
Havi 40ezerért ne tegyem magam tönkre! Igy itthon maradtam... A Család a munkám.
Te mit dolgoznál?
Az én lányom is tanítgatja az öcsikét, pláne édes, amikor védik egymást!
Különben, nekem nagyon jó volt, hogy REnim már 6 éves volt, mikor született a Hugó. Már akkor is nagyon sokat segitett, olyan dolgokkal ami nekik játéknak tünt, de nem csak az volt. Egy 'nagy' Tessó rettenetesen tudja húzni a kicsit. Ezt értem az átfordulástól kezdve mindenre... Az iskolai évekre... Mindenre.
Renim, sosem fogom elfelejteni
Édesek tudnak ám lenni.