Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Elhagyott a férjem
Létrehozva: 2003. szeptember 16. 15:00
Nagyon hamar lettem terhes.Fél éve voltunk együtt.Én megijedtem,de belevágtunk.A babát mindketten nagyon vártuk.Megszületett a kislányunk,boldogok voltunk,de nem felhőtlenül.Vissza kellett mennem dolgozni,amikor a kislányunk 9 hónapos volt,mivel művészeti pályán dolgoztam elötte.Természetesen nem nagyon támogatta a férjem ezt a döntésemet,de úgy éreztem nem hagyhatom magam.Soha nem éreztem magam mellette biztonságban.Dolgoztunk mindketten,nem törődött velem,magányos voltam mellette.Beleszerettem az egyik munkatársamba,de soha nem történt köztünk semmi,én iszonyúan szenvedtem.Két hónap múlva elmondtam a férjemnek,hogy más iránt is érzek valamit.Ezután sem változott a helyzet.Fél év múlva mondtam neki,hogy nincs értelme folytatni,én nem tudok szeretet,törödés nélkül élni.Elment,mindenkivel lefeküdt.Majd rájött,hogy megtalálta Istent,fogadjam vissza, megváltozik.Nem igértem neki semmit.Majd megint mindenkivel összefeküdt.A barátnőmmel is.Majd visszafogadtam,három hónapig játszotta a családapát és most szó nélkül elhagyott minket.Ezután hogyan tovább?Én rontottam el?
Mint már írtam még nem mondta ki a végleges döntést, én viszont így is szeretem és igenis visszavárom. Képzeld, van ilyen is. Lehet, hogy hónapok múlva már nem így fogom látni, de most még igen. És tényleg nem szeretném, ha megszeretné a másikat. Mégis, nem a szülőkkel kéne egy gyereknek közös programokon részt venni?
A férjem most nem tudja eldönteni, hogy az eddigi életét és családját válassza-e, vagy a szerelmét, ami lehet hogy múlandó, de az is lehet, hogy az igazi. Nem hiszem, hogy ezt könnyű eldönteni, én még adok neki időt, ne bántsatok ezért. Szeretném helyrehozni a házasságunkat.
A láthatás helyett nem lenne normálisabb, ha közösen szeretetben nevelnétek a kettötök közös gyerekét? És ha lesz egy másik férfi az életedben, akkor öt se mutatod majd be a gyereknek? A gyereknek a családnál is fontosabb a szeretet és az öszinteség. Nem attól sérül, h elváltok, hanem attól ha marjátok egymást, és hazudtok neki. (2, 5 évesen is pontosan tudja mikor nem mondasz igazat, ezt te is jól tudod, most is érzi, nem tudod becsapni, meg nem is érdemes!!!)
attól hogy ti épp szétmenőben vagytok attól a gyerek örök kapocs lesz köztetek akármi is történik. . . :(
bocs de ez hülyeség
hogy mered ezt megtenni a gyerekekkel ??????
Juj, most biztosan sokan mondják, hogy csak az irigység beszél belőlem, mert ő fiatalabb 15 évvel. Még az is lehet, de nem, inkább nem. :-))))
Macifül, gondolom a csaj jobb társaságnak tartotta a barátnőjét, de akkor is lehettek volna egy oldalon, ez tényleg furcsa.
Reggel megint sírtam, a fene egye meg, mikor jött a nagylányért, hogy vigye suliba. Na majd este bekeményítek.
És tudom, hogy az apjának sem mesél. Úgy gondolja így nincs gond. Csak szegény az, aki a vállán cipeli ezt az egészet. A pszihológusnál azt mondta, hogy úgy érzi az ő feladata, hogy minket újra összehozzon. Persze erre már nem gondol.
Néha mondja az apjának, hogy jobban örülne, ha csak kettesben lennének és nem cipelné magával a kiscsajt is. Persze, mert akkor csak rá figyelne az apja. Szegényt nagyon sajnálom.
Kratyi, nálam úgy történt a "vallás", hogy nem jött haza éjjel, valószínűleg elaludt, reggel meg vinni kellett volna a gyereket suliba, én akkor szedtem ki belőle. Egyébként még simán el lett volna így egy darabig. Aztán három hétig halogatta a döntést, hogy költözzön vagy sem. Korábban egyszer hülyeségből mondtam neki, hogy anyagilag tönkreteszem, ha megcsal, lehet hogy ettől félt? Pedig tényleg csak vicceltünk akkor.
Igazatok van abban, hogy ne bömbizzek, ha eljön, mert akkor elmegy a kedve a látogatásoktól. Megpróbálok erős lenni.
Egyébként azt kikötöttem, hogy csak itthon találkozhat a gyerekekkel, és csak akkor viheti el, ha én is megyek, semmiképp nem engedem, hogy találkozzanak a csajjal.
De a pasik általában már csak akkor "vallanak", ha már nem olyan fontos nekik, hogy megtartsák a párjukat, családjukat, ha már döntöttek egy másik mellett, nem?
Addig inkább sumákolnak, mert elveszíteni még nem akarják, és amíg a másik nem biztos, nem akarnak a két szék közül a pad alá esni. . .
Ha bevallják a szeretőt, azzal csak a feleségre akarják hárítani a döntést: elviselik-e továbbra is a megcsalatást (komolyan ezt akarod?), vagy ők mondják ki a szakítást.
Könyörgéssel, sírással nem tudod odaláncolni az ágy lábához, és ha megalázod magad, csak inkább menekül majd az erősnek és magabiztosnak mutatkozó macájához. Te sem szeretnél egy folyton kisírt szemű társat, aki már csak állandóan lelkiismeretfurdalást kelt benned, ugye?
Ha higgadt maradsz és kicsit te is megújulsz, törődsz magaddal, külön programokat találsz ki a gyerekekkel, netalán barátnővel, kollégákkal, hátha meggondolja még ezt. . . Ne várdd otthon epedve, találj ki külön programokat, hogy lássa, továbblépsz, ha nem dönt rövid időn belül. . .
Pl. kérdd meg, hogy vigyázzon a gyerekekre x. óráig, ha már úgyis jön, mert lenne egy kis programod (pl. moziba mész egy ismerősöddel, szeretnél tornára menni stb. ).
Annyira szorítok neked, hogy minden rendbejöjjön, és ne legyen igazam.
Én is így voltam, hogy az elmúlt 14 évet nem tudom csak úgy lesöpörni az asztalról. Nem megy. Itt van minden mozdulata, a mosolya, minden.
Aztán az érzéketlenségével mindent kiölt belőlem.
Kiderült, hogy évekig csalt egy csajjal, de csak szex volt. Mivel nőből vagyok, valahogy erre is rájöttem. Beszéltem a csajjal. Teljesen ledöbbent, mert mikor még neki volt vele kapcsolata, az ex kikötötte, hogy soha nem hagyja el a családját, mert belepusztulna, ha nem puszilhatná meg a lányát minden nap. Akkor már nem volt semmilyen kapcsolatuk. A csaj, mikor meglátott padlót fogott, hogy terhes vagyok. Mert az exem azt adta be neki, hogy nekem valami nőgyógyászati bajom van és nem lehet szex közöttünk. Ez persze nem volt igaz.
Na akkor ez a csaj is csak köpött egyet. Szóval kedves plüssmaci, bár nagyon bírlak, de hidd el, hogy kicsit mérges voltam, amikor megjegyezted, hogy mi csak itt szapuljuk a férfiakat.
Tudjátok az a baj, hogy utólag tudtam meg egy csomó mindent az exről és arra kellett rájöjjek, hogy nem is tudom ki volt ez az ember. Teljesen más életet élt, mint amit nekünk tálalt. A munkájából kifolyólag a maga ura volt, tehát soha nem tudtam mit csinál nappal. Soha nem is kételkedtem a szavában. Nem volt okom rá. De ez már a múlt.
Kedves Kelly, annyira jó lenne segíteni, de mi itt a jó segítség. Buzdítsalak arra, hogy hagyd a fenébe? Vagy buzdítsalak arra, hogy tégy meg mindent a házasságotokért. Nem tudom. Jó lenne már egy olyan sikertörténet, hogy a férj átgondolja a dolgokat és rádöbben, hogy ott van nálatok minden, amiért élt, amit elveszthet. Nem tudom mi a helyes, én csak szorítok neked.
"kutyából ugye nem lesz szalonna"
mi az exxel 11 évet húztunk le majdnem együtt. . ebből 2x elhagyott fél fél évre 7 hónapra. . ilyesmi. . . ujrakezdtük 2x. . . gyerekkel. . ha jobban belegondolok 70%-ban a gyerek miatt szerettem volna. . mert nem tudtam elképzelni hogy nem mellettem ébred fel minden nap :((((
nem szabad ! Igazából vele (az exxel) kapcsolatosan nem lett jobb gyökereiben semmi. . . emberileg nem tudott annyit fordulni ami kellett volna . . . annyit nem változik egy ember. . . . szóval ha sajnálod is . . ha ujrakezdenéd is. . lépj tovább ! . . mert nem lesz jobb
az egyik kedvenc ismert mondásom Simone Weiltől. . :
"meg kell tanulni megbecsülnünk azt ami a mienk. . . "
nem "rátelepedni" a másikra
szvsz
szerintem. . . . ;DDDDD
és én is foglalt :)
az biztosan :)))))
Nézd. . a kisgyerekes helyzet. . .
nekem van egy 10 éves fiam az előző "házasságomból", s a párommal most várjuk a testvérét. . . láttam már pár dolgot gyermekekkel kapcsolatban. . mániákus apa vagyok. . . de a szürke hétkoznapok ellen tenni kell . . és apróságokkal, s ha az egyik fél lemerül akkor a másiknak ! és nem szabad elfáradni. . (tartósan) . . sajnos a zélet kegyetlen játék
Igazad van a félmondatokkal kapcsolatban, de a pasiknak is tudni kéne kezelni a kisgyerekes helyzetet, talán többet segíteni stb. , nem pedig elmenekülni egy független nőhöz.
nem is azért írtam. . .
de úgy láttam kezd afalé elmenni a topic hogy szemét pasik
tessék nem általánosítani :)))
vannak rendes pasik is. . .
valahol ;))
DE
az utóbbi időben főleg azt tapasztalom hogy a jányok is tudnak erőteljest elsárkányosodni !. . ilyen félmondatokra gondolok
"jó talán nem foglalkoztam vele. . . "
"jó hát nem feküdtünk le. . de kinek van kedve az egész napos házimunka után. . . "
"jó hát tényleg nem mentünk sehová de pici volt a gyerek. . . "
stb
stb
stb
Egy kapcsolat felbomlásában - nem egyenlő mértékkel /ezt elismerem/ sőt lehet aránytalanul is DE mindkét fél a hibás ! mindíg. . . . általában. . a kivételek erősítik a szabályt
aki meg elhagyja a várandós asszonyát az nem ffi hanem féreg. . azért nem kár. . . :((((((( csak a gyereknek :((
Nem akarok általánosítani, csak sajnos elég sok olyan férfival találkozom az ismerettségi körömben, akik csak úgy felrúgnak 10-15 éves házasságokat, kicsi gyerekekkel, mert most kicsit a gondtalan, szabad életre vágynak. Ez nem kölcsönző, hogy meguntam és visszaviszem. Ezt te is jól tudod, hiszen te is vágytál már szerető családra. Persze nem mindig a férfiak a hibásak, tudom. De ennél nagyobb arculcsapás, hogy mikor terhes voltam és akkor csajozott be, na ennél nagyobb szemétség ritkán van a földön.