Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szeretokent elni.....
Létrehozva: 2003. szeptember 15. 19:07
Szeretőként élni...szabad?Vagy pedig hagyni kell az egészet és más "szabad "ember után nézni?Ha pedig már késő akkor mit lehet tenni?Ha már egymást annyira megszerették, hogy nem tudják feladni a kapcsolatot, de ott van egy feleség a háttérben, vagy egy férj.Kíváncsi lennék, mennyi az esélye egy válásnak egy ilyen esetben, vagy az illető ha jobban is szereti az új "partnert" inkább marad a férje/felesége mellett?Manapság egyre gyakoribbak az ilyen esetek.Egy statisztikán dolgozok és kiváncsi lennek minél több véleményre.Ha már voltatok, vagy ismertek olyat aki volt ilyen helyzetben, kérlek írjátok meg!Azoknak a véleményét is várom, akik nem ismernek ilyen helyzeteket, köszike!
Legyen kedves, okos, türelmes, szerető, hódítsa meg a fickót, de ne alacsonyodjon le.
Már ha valakinek kell még a férje, ha már 2 éve valaki mást szeret. Én már sosem bíznék meg benne, akkor pedig milyen kapcsolat lenne az?
Hogy nem nagy jellem? Valóban nem szép felrúgni egy életet, otthagyni egy kisgyereket. De az jellem lenne, ha ottmaradna csak a gyerek miatt, elveszítené akit először életében igazán szeret, és áléletet élne?
Igazából egyikre sem haragszom. Anyu féltett, a feleség meg kétségbeesve próbálta visszaszerezni. Mindekettőtöl természetes reakció. Igazából a párom hibáztatom még mindig, mert ha hagyta volna sokat segíthettem volna. Csak mindent támadásnak vett. Azt hitte harcolok a feleségével. Pedig csak tisztán láttam mit csinált. Nagyon ügyes volt. Mert nem feltűnően, hanem hátulról tette mindezt. Még azt is beadta a páromnak, hogy nem utál. Sőt, tudja milyen rossz nekem, és szegény én. . . Azért ez vicces. Szóval ha ő így hát én is. Nem szólok rá egy rossz szót sem, sőt, pl. ma küldtem neki illatosítót a lakásba. Mert "szegényke" sehol nem talált utántöltőt. Nekem volt, és nem tetszett az illata, hát elküldtem neki. Nem hiszem hogy az emberem elmondja honnan van. . . :)
Eszméletlen nehéz, de megklátjuk.
És igen, még egyszer nekikezdenék, mert gyögyörű 1, 5 évünk volt. Nagyon szeretem őt, ő is engem ez sem kétséges. Csak nem könnyű otthagyni egy 1 éves picurit, főként ha az ember fiának még apai érzései is vannak. . .
És tőle szeretnék gyereket, még akkor is ha esetleg benne van a pakilban hogy elhagy x idő múlva. . .
A nő viszont kritikán aluli. Ilyenkor az ember szívesen elmondaná mindennek, igaz? Minden elismerésem a Tiéd, hogy bírod "nem cseszegetni", és hogy egyáltalán bírod az egészet.
Szorítok!
A lényeg, hogy a lelkiismeret furadlás akkor jött ki rajta mikor kiderült az egész. Addig csak én számítottam neki, én voltam a mindene. Vágig úgy éreztem, hogy mióta kiderült, egyre inkább kezd a felesége előtérbe kerülni, és inkább az ő érdekeit veszi figyelembe. Most belátta nagyon rosszul csinálta az elején. Eredménye persze a sok hiszti, kiborulás. . . De azt azért nem viseltem el, hogy azok után, hogy 1, 5 évig nem ért hozzá sem az asszonyhoz, a kommunikációjuk minimális volt, mindent megbeszélt vele. Többek között, hogy mikor min vesztünk össze, hogy épp mit csinálunk, hova megyünk. A asszony nagyon okosan játszott. Tudta hogy írányítsa őt és minden eszközt meg is fogott. Nagyjából visszaélt a lelkiismeretével, és azzal hogy nagyon ragaszkodik a gyerekhez. Kiderült, hogy az asszonyka találkozott az én anyukámmal és utána is rendszeresen beszéltek telefonon. Nagyjából ketten megbeszélték hogy is szerezhetné vissza a férjét. . .
Mikor ez kiderült változtatott a feleségével való kapcsolatán. Viszont ezért fájnak olyan dolgok, hogy rettentően sokat ját vissza, hogy még ezek után sem hagjya hogy segitsek neki észrevenni, hogy ha az asszony taktikázik. . . Nehéz, és emberfeletti türelmet kell most magamra erőltetnem, ahhoz hogy megnyugodjon mindenki, és végre normalizálódjon a helyzet. De mióta igyekszem nem cseszegetni, őt azért ő is sokat változott jó irányba. Kezd visszatlaálni a régi formájához.
A gyerek miatt viselte meg a válás? Mi lesz most a gyerekkel?
Szóval nem egy szép háttér, de ez van. 3, 5 hónapja derült ki, akkor jött rá a feleség. Azóta van "a váljunk el" és a "hogyan éljünk együtt" projekt. Úgy több mint egy hónapja lakik nálam. De nem könnyü. Nagyon kikészítette ez a helyzet minhármunkat. Ráadásul elég szokatlan módon történnek az események. . .
Sehogy sem tudjuk biztosítani magunkat. . .
Nálad pont azt érzem, hogy jól csinálod, úgy, ahogy mindenkinek kellene!
Ezt a ész-dolgot csak úgy írtam, semmilyen hozzászóláshoz nem kívántam kapcsolni! Csak ismertem olyat, aki egyszerűen kikapcsolta az érzelmeit irántam, és ezzel vége is lett mindennek. Mert az esze irányította.
Ha en most visszanezek az eletemre, nagyon mely erzeseket latok: szerelmet, szeretetet, huseget es odaadast, kitartast a bajokban es nagy-nagy boldogsagot.
Régesrég én is azt mondtam: ilyet soha nem tennék. Aztán jött a forgószél és felkapott.
Jó annak, akit az esze irányít, nem az érzelmei, de tudjátok mit? Mégsem irigylem!
Ha 100 évesen :) majd visszanézek az életemre, akkor érzelmeket szeretnék látni, nem szürkeséget.
Az eletet nem lehet megirni elore (holland kozmondas: az elet koncertjere senki nem kap musorfuzetet), de ez nem jelenti azt, hogy ket egymast szereto ember osszetartozik es nem megy bele kulso kapcsolatba. Mert nem eri meg elrontani a meglevot. Itt valahogy ugy jelenik meg a SZERELEM, mint valami ciklon, ami elveszi az akaratunkat, szetzuzza az eletiteletunket, a husegrol alkotott felfogasunkat. Az ilyen szerelem pusztit.
Karriert KELL csinálnia a férjnek? Otthon barkácsolni? Segíteni a háztartásban? Te boldog lehetsz és kívánom, hogy az is maradj, de a mai férfiaknál nincs olyan szó, hogy KELL. Ha a Tiéd ilyen, vigyázz rá nagyon.
Viszont igazad van, el kell fogadni, hogy néha csendet akar és leülni a TV elé, se beszélgetés, se szex. Jól látod a helyzetet, de sokan nem így gondolkodnak, na, oda könnyen bekukkanthat egy harmadik. . .
Kekrozsa, nekem nem az fajna a legjobban, ha lefekudne massal, hanem az, ha a lelket megosztana massal. Az nagyon fajna.
Hogy kezdhetsz bele bármilyen kapcsolatba úgy, hogy előre megírod a forgatókönyvét: márpedig ha őt, akkor engem is megcsal! Ezt azért kiáltjuk ki a nős fickókra, mert róluk TUDJUK, hogy már megtette. És a facérok? Ugyanabból az anyagból vannak, és arra teremtődtek, hogy minél több nőt termékenyítsenek meg.
Szemét dolog a megcsalás, de ha valaki már nem boldog a párkapcsolatában, de mondjuk van 1-2 gyerek, akkor nem léphet ki rögtön, csak mert megtetszett neki egy nő! A pasiknak naponta több száz nő is megtetszhet, sok-sok idő kell nekik, hogy rájöjjenek, ki iránt éreznek többet.
Mikor szerető voltam az volt a baj, mikor élettárs lettem az lett a baj.
Van abban valami, ha megcsalta a feleségét, miért ne csalhatna meg téged is. De hol a biztosíték arra, hogy ha először a felesége vagy nem fog megcsalni?
Meg hát tanulmányozom a környezetemet és elraktározom az információkat. Szerencsére sok véleményt hallok ezekről a dolgokról, férfiét, nőét egyaránt.
Az a fontos, hogy mindig legyen valakitek, akivel meg lehet beszélni!!!
Még a legnormálisabb, legintelligensebb emberek is belepusztulhatnak, ha egyedül maradnak a problémájukkal.
és most mi a helyzet nálatok?
szimpik a hozzászólásaid.
Hidd el, nem erzed jobban magad, ha bosszut allsz. Az a feleseg szerintem mar ismeri a ferjet, csak nem akar valtoztatni az eleten. Ha te rajottel, hogy hazudozik, o azt mar regen tudja.