Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mi Rák_Rák vagyunk,immár 27 éve....de nem zökkenőmentesen, volt 1-2 hullámvölgy...
Mi a kérdés?
Sziasztok,
meg kell hogy mondjam néhányatok kommentje megnyugtatta a kis háborgó, megtépázott rák lelkemet.
Az én édes kosom fél éve az én édes kosom... Előtte barátként funkcionáltunk, majd tavaly bekomolyodott a helyzet....
Mit ne mondjak... Ő tipikus kos. A legmakacsabb, legönfejűbb, legakaratosabb... na meg a legokosabb... ( ezt ismeritek ti is... )
3 hónap sem telt el, hogy együtt voltunk, mikor is sor került a szakitásra.... Ő bántott...és pedig fájlalva a sebeimet visszahúzodtam.. Állitása szerint elmúlt a szikra... A barátja (a kapcsolat hiányzott neki... és ezt eddig nem vette észre... de bezzeg most!
Aztán a szakitás után 2-3 nappal... valami történt, találkoztunk és a szikra kirobbant... újra összejöttünk.... És jobban lángol, mint eddig bármikor....
Nem mondom, hogy nem kerül erőfeszitésbe napi szinten a türelem és a várakozás... mert, hogy az én kedves kosom kivülről úgy tűnik nem változik.... De az ösztöneim és a tapasztalataim azt sugják, hogy megéri várni... Megéri kibirni a hülye kritikusságát, maga számára észrevehetetlen parasztságát... mert közben érzem, hogy közelit...csak szépen lassan...
Azt viszont mindannyian tudjuk, hogy a rák nem megy sehova :)
Na,ilyen hozzászólásokat kérek még!
(Jók a képek!
 
Ez kell ma nekem!Tesóval rendberaktuk a kertet, és hulla fáradt vagyok!Hiába, a sok ülőmunka tunyává tesz...!Puhány vagyok.
Erős, gyümölcsöző kapcsolat, ugyanis remekül kiegészítitek egymást. Imponál Neked, hogy egy Kos határozott, lendületes, őszinte ember, aki minden helyzetben feltalálja magát. Lenyűgöz, hogy társadnak milyen merész tervei, lélegzetelállító öt-letei vannak, és nagy kedvet érzel ahhoz, hogy részt vegyél egy ilyen kalandban, ezért boldogan vállalod a fegyverhordozó szerepét. Úgy érzed, ketten együtt bármire képesek vagytok - és igazad is van.
Amúgy én fordítva tapasztaltam, tehát a pasi volt a rák és jómagam kos vagyok. Szóval: nem rossz, de valóban jobb ha a nő a rák.