Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Családon belüli erőszak

Torolt_felhasznalo_912369
Torolt_felhasznalo_912369
Létrehozva: 2007. július 7. 21:07

Sziasztok!

Ide várok mindenkit akivel sajnos megtörtént már vagy a mindennapjait ebben éli és azt is akinek barátja,ismerőse a szenvedő alany,lelki vagy fizikai terror alatt van.

milyen kiút létezik,túl lehet e ezen jutni vagy a seb egy életre megmarad?segítenek e a hivatalos szervek vagy csak homokba dugják a fejüket?

ha a férfi bántalmaz utáljátok e egy életre a többit is vagy azért idővel kiépíthető még az emberekbe vetett bizalom?

u.i.:ide tettem és nem az aktuálisba mert szeretet és gyűlölet közel állnak egymáshoz.és mert mindannyian vágyunk a szeretetre

 

 

  1. Torolt_felhasznalo_271241
    Torolt_felhasznalo_271241
    2010. november 29. 10:52201.

    :(( Sajnálom.

     

    Nem értem, hogy lehet az jó bárkinek is, ha fájdalmat, szenvedést okoz. A társadalomban meglévő erőszakkultuszt sem értem.

    előzmény:
    pokolfajzatka (200)
    2010-11-29  10:12
  2. 2010. november 29. 10:12200.

    9 éven keresztül voltam lelki terror, fizikai bántalmazás, és nemi erőszak áldozata. Csak 9 éves voltam amikor kezdődött...:(

    A történetnek 19 évvel ezelőtt vége lett. Ma is miatta járok pszichoterápiára.:(

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_912369 (1)
    2007-07-07  21:07
  3. Torolt_felhasznalo_432210
    Torolt_felhasznalo_432210
    2010. május 24. 17:28199.

    Csesszék meg az egójukat!(bocsánat!!!!)

    Csak már én is nagyon ki vagyok akadva.Válófélben lévő férjem a nyílt fenyegetésről áttért a lelki terrorra.Nem én voltam a megcsaló,ő lépett félre,ő költözött össze a nővel...most mégis minden eszközt megragad,hogy engem csesztessen. 

    Ma pl hajnali négykor támadt kedve sms-eket írogatni.

    Hogy nem akar már visszajönni hozzám,mert minek...majd egy fél óra múlva,hogy mi is volt jó,mikor együtt voltunk...majd megint,hogy ők mennyire szeretik egymást...majd hogy én mekkora egy hazug k...vagyok...stb..stb..

    Még ő van megsértődve azért,mert tegnap ultimátumszerűen közölte,hogy jövő szombaton jön még a maradék cuccaiért.Én meg mondtam,hogy az nekem nem jó,mert más dolgom van...na azóta újfent szarkeverő k vagyok.Még az új nőci is felhívott,hogy hagyjam már őket békén.Mit mondjak erre? Hogy nézze már meg a pasija telefonján a kimenő üzeneteket?

    A fene egye meg,ha már csak megszólal a telefon frászban vagyok,hogy mi lehet,hát még,mikor meglátom,hogy megint a drága írt...

     

     

     

    A legocsmányabb dolog amit csinálnak,mikor egyszerűen kihasználják az erőfölényüket. 

    előzmény:
    Eperke2222 (198)
    2010-05-24  17:06
  4. 2010. május 24. 17:06198.
    Érdekes, ezekből a "nagyon erős" férfiakból nagyon sok esetben az "elválok tőled" jellegű visszautasítás hozza ki az állatot. Nálunk is. Az a fene nagy egójuk, büszkeségük... Szánalmas.
    előzmény:
    Alizarin (189)
    2010-05-12  22:16
  5. 2010. május 24. 17:05197.
    Ez szerintem 3 gyerekkel sem a megbocsátható kategória, sőt! 3 gyereket szültél neki, 3 gyerekét látod el vele együtt, hogy jön ő ehhez??!! A gyerekek pláne jobb ha nem tudják/látják az apjuk mit meg nem enged az édesanyjukkal szemben, hogyne!! Ne adj esélyt egy esetleges következő esetnek!
    előzmény:
    kisbea75 (192)
    2010-05-15  11:21
  6. 2010. május 24. 16:08196.

    Ez enyhébb dolog volt mint amit írtatok..

    De azért megosztom úgy döntöttem.

     

     

    Sziasztok!

    Tegnap este elbántam a párommal az ágyban, vagyis ma hajnalban.
    Most büntudatom van kicsit.
    Szerintetek jól tettem amit tettem?
    Sokkal többet kívánja a szexszet mint én, gondolom ez nem túl meglepő még így önmagában.
    Már meguntam hogy könyörgök 1-2 szabad estéért hetente.
    Kicsit mégis büntüdatom van habár azt hiszem ma este is megteszem ha nem tanult a dologból.
    Már sokat gondolokztam a dolgon hogy mit tehetnék ilyenkor. Tényleg évek óta megy ez a helyzet. . .
    Az elején megpróbáltam szép szóval.
    Az még belefér hogy egyszer egy este együtt vagyunk élvezem is nincs is ezzel baj, de hogy esténként miután már elalszom ismételten felkelt és aztán Ő békésen visszaalszik Én pedig fent kuvikkolok még 2 órát aztán meg majdnem kellek is.
    Kikészültem tőle.
    Leírtam ezt reggel pár fórumra majdnem a nyakamat szegték érte.
    Nem érzem azt hogy több évi hiábavaló könyörgés, beszélgetés után ez nem fért volna bele.
    Nem érzem emiatt gonosznak magam. Meg kellett tennem, sajnos. A módszeren már nagyon régen gondolkodtam, de merszem eddig nem volt hozzá. Olyat kerestem amivel csak akkora fájdalmat okozok amenyit nagyon muszály. . .
    A Bocsiék ecsetelték tavaszal az egyik reggeli műsorban ezt a módszert, onnan merítettem az ötletet. Hát meg kell hagyni hatásos a dolog. . .
    Szóval este együtt voltunk, majd ismét fel akart kelteni (hajnali háromkor) ekkor figyelmeztettem többször is hogy hagyjon békén.
    Azt gondolta ha rámenős lesz célt ér.
    Amikor belém hatolt úgy döntöttem megteszem és kész, elborult az agyam kicsit valószínüleg ez adott bátorságot hozzá.
    Szereti he cirógatom a heréit közben, ezért nem fogot gyanut ahogy alsómadár fogásban megragadtam a jobb kezemmel a golyóit. Egy pillanatot kivártam majd amennyire csak birtam összeszorítottam a golyóit és egy határozott mozdulattal körbecsavartam. . .
    Attól tartottam hogy körbecsavarva kell tartanom egy darabig mert a műsorban ez is elhangzott, de szerencsére erre nem volt szükség,
    szinte azonnal megszünt a merevedése, és ki is csúszott belőlem. . .
    Hátborzongató érzés volt ahogy a golyói összemorzsolódtak a kezemben, ez nem vicc tényleg éreztem ahogy összezsugorodtak, és próbálnak kibugyanni alul és felül a szorításból. Soha nem gondoltam volna hogy erre képes leszek, nagyon furcsa érzés fogott el, éreztem hogy most kezemimben tartomm szó szerint, és egyben szomorú is voltam hogy ezt kell tegyem.
    Hozzáteszem még egyszer nem élveztem a dolgot.

    Nem tudtam mi lesz a reakciója, tartani nem tartottam tőle soha, hogy bántana mert nagyon szeretjük egymást, csak nagyon hajtja a vére.
    Miután elengedtem a heréit kicsit elment a hangja, csak anyit mondott hogy muszály volt-ezt?
    Mondtam neki hogy sajnos igen.
    Aztán befordultam aludni.

    Ma délelőtt átbeszéltük a dolgokat, azt hiszem megértette végre, amit eddig nem értett meg.
    Bocsánatot kértem Tőle, de azt elmondtam Neki hogy ismét megvédem magam ha olyan helyzetet teremt. . .

    Nagyon remélem hogy nem lesz rá szükség.
    A golyói szerintem még fájnak kicsit, de megengedte hogy délbe megvigasztaljam Őket egy kicsit.
    Azt hiszem lesz egy pár szabad esténk, legalábbis azt gondolom mert tavaly amikor tökön rugták néhány napra harcképtelenné vált. . .

    Lehet hogy elitéltek azért amit tettem, de Én most is úgy érzem nem volt más választásom már. . .

    Gondolom remélem nem lesz rá szükségem mert legalább vagy 2 napig nem áll fel neki. Amikor tavaly tökön rugták legalábbis akkor pár napig békén hagyott. . .
    Nem tudom mennyire haragudhat rám még alszik, hajnali 3-kor meg nem voltma rá kiváncsi. . . .

    Szerintetek el kellett volna tűrnöm 101-re is hogy házastársi kötelességként megerőszakoljon. . .

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_912369 (1)
    2007-07-07  21:07
  7. 2010. május 23. 10:19195.

    Sziasztok!

    A bántalmazó férfiak több csoportra oszthatók:

    -ezt látta otthon és sajnos a saját családjába is ezt viszi tovább (van egy teoriám ami általában, azért áll: amilyen az Anyjával a viszony olyan lesz a feleségével is - természetesen azért vannak kivételek-)  

    -3 gyerek miatt úgy véli függesz tőle és ezért bármikor, bármit megtehet Veled!

    - anyagi függőség

    -ettől érzik férfinak magukat stb.

     

    Igen a hatóságokhoz kell fordulni! A férfiak nagy része még azt szokta mondani, hogy csak a feleségem hozza ki belőlem az állatot! Egy fenét a feleségükkel merik megtenni, egyébként meg beszariak! Nem gondolom, hogy a három gyereketeknek csodás dolga lehet ahogy végignézik hogy az édesanyjuknak éppen az orrát törik be. Most csak az orrod és legközelebb? Szívből kívánom, hogy valahogy minnél elöbb meg tud oldani a problémád saját és a gyerkőceid miatt!

     

    előzmény:
    kisbea75 (192)
    2010-05-15  11:21
  8. Torolt_felhasznalo_432210
    Torolt_felhasznalo_432210
    2010. május 15. 11:44194.
    Nem úgy értettem,hogy szállj vele szembe,mert azzal csak még jobban feldühitenéd.De a rendőrségi feljelentés,az,hogy tudja a tetteiért felelnie kell,és hogy nem félsz tőle,az már visszatartó erő.Ha nem teszel semmit,akkor meg azt fogja hinni,bármit megtehet veled,és meg is fogja tenni...
    előzmény:
    kisbea75 (192)
    2010-05-15  11:21
  9. 2010. május 15. 11:23193.
    Dr. Csernus, bár ezt bizti tudtátok!!!
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_820920 (0)
     
  10. 2010. május 15. 11:21192.
    Oké, nem engedem!!! Úgy nézek ki, mint 1 veréd, de bizti le tudom fogni!! Nem fog mostanában ilyet tenni, beszari szarjankó. De a tipikus nő mit tesz ilyenkor? Megbocsát, mert van 3 gyereke!! Nem így van? Dr. Csernud erre azt szokta mondani, kifogás, kifogás. A nők valami lelki okok miatt keresik a kifogást, hogy miért nem mennek el.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_820920 (0)
     
  11. Torolt_felhasznalo_432210
    Torolt_felhasznalo_432210
    2010. május 15. 10:42191.

    Ne várd meg!

    Ne engedd,hogy még egyszer megüthessen,mert meg fogja tenni!

    Most menj el a rendőrségre.Így is rengeteg időt veszítesz,mert nagyon lassan lépnek.Én három hete tettem feljelentést,és tegnap hívtak fel,pontosítani a dolgot,meg megkérdezni hogy melyik telefonszámról kaptam a zaklatást. 

    Szóval ennyi időbe telt,hogy bármi történjen,Közben meg nyugodtan írhatott,meg várhatott rám a ház előtt.Szerencsére egy hete nyugalom van,mert megtudta,hogy feljelentettem.Talán azt hiszi,hogy így megúszhatja.De szerintem nem,mert az sms-ek,a hívások,a veréssel fenyegetés,a zaklatás megtörtént. 

     

    előzmény:
    kisbea75 (190)
    2010-05-15  09:51
  12. 2010. május 15. 09:51190.
    Sziasztok! Velem tegnap történt meg, betörte az orromat. Vettem látleletet, idézem a dokit: Fura ember a férfi, ha ököllel megbír ütni egy nőt! Ennyi volt. Ha még egyszer csinálja, hívjam a rendőrséget! Megtanultam valamit. Hogy a nő csak és kizárólag saját magára számíthat, soha senki nem segít, csak mindenki magán!!!! És engem az egészben nem is a fájdalom borzaszt el a legjobban, hanem a gyerekek jelenléte. Végignéznek ilyen dolgokat, amit korábban csak a filmekben láthattak! Kérdem én, nem lesznek a gyerekek az ilyen dolgokkal tönkretéve????!!!
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_820920 (0)
     
  13. 2010. május 12. 22:16189.
    Tisztában vagyok vele, hogy a helyzet egy pillanat alatt fordulhat. Nem érzem magam biztonságban továbbra sem. Az a célom, hogy minél előbb elköltözzön és elváljunk. Emberi megoldásra törekszem, a rendőrség csak végső alternatíva. Hidd el, nem szeretném kiprovokálni, hogy megint nekem jöjjön. A gyógykezelésről csak annyit, hogy amikor kiderült a baj, vele együtt jártam magánrendelésre, hogy senki ne tudja, melyikünk az érintett. Még a saját anyám sem tudta, mi van. Az orvos pedig az elején elmondta, mire számíthatok, úgy is lett minden. Gyógyítani nem lehet, max. megtanul úgy viselkedni, hogy békén hagyják. A terápia végén a férjem azt mondta, hogy "ezt többet nem csinálod meg velem". Többször is felvetődött később, hogy orvoshoz kéne menni, de mereven elzárkózott. Gyógyszerszedésre se lehetett rábeszélni, de amíg szedte, se volt sokkal jobb. Én nagyon sokáig azt hittem, hogy tudok segíteni rajta. Most már biztos vagyok benne, hogy nem lehet, csak én is kikészülök. Az pedig nem lehet erkölcsi kötelességem, hogy magamat meg a gyerekemet feláldozzam.  Van két felnőtt fia, van nem is egy testvére, de senkinek sem akaródzik befogadni... 
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_566894 (186)
    2010-05-10  09:00
  14. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2010. május 10. 20:18188.

    Bűntetném és elvitetném az ilyet aki veri a családját!

     

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_912369 (1)
    2007-07-07  21:07
  15. 2010. május 10. 20:14187.

    Szerintem pedig a feleségnek is vannak emberi jogai. Nem kell tűrnie a fizikai erőszakot.

    Olvasd már el: 17 éve elmebeteg! szerintem a feleség megtette, amit lehet. És még ezután is megtehet érte mindent, de nem akar egy lakásban élni vele, és rettegni tőle.

    Nem akar áldozattá válni-én megértem, és igazat adok neki.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_566894 (186)
    2010-05-10  09:00
  16. Torolt_felhasznalo_566894
    Torolt_felhasznalo_566894
    2010. május 10. 09:00186.

    Örülök a pozitív fordulatnak, de nem vagyok biztos benne, hogy teljesen pozitív.

     

    Neked azt kellene látnod, hogy a férjed nem maradhat egyedül és kezeletlenül a betegségével! Ha ennyire eldurvult a helyzet, lehet, hogy eddig is kezeletlen volt(?), talán nem szedte be a gyógyszereit. Ez általános azoknál a betegeknél, akiknek nincs betegségtudatuk. Erre utal az a mondatod, hogy a pszichiátriától fél a legjobban.

     

    Neked, mint feleségnek, aki megfogadta, hogy jóban-rosszban kitart a férje mellett, erkölcsi kötelességed gondoskodni arról, hogy kezelést kapjon.

    előzmény:
    Alizarin (181)
    2010-05-09  22:26
  17. Torolt_felhasznalo_566894
    Torolt_felhasznalo_566894
    2010. május 10. 08:54185.
    Nem tudom, a feljelentésed mennyit fog érni, amíg házastársak vagytok és fennál a vagyonközösség.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_432210 (179)
    2010-05-09  08:37
  18. Torolt_felhasznalo_566894
    Torolt_felhasznalo_566894
    2010. május 10. 08:52184.
    Nincs ilyen törvény. Te képzelődsz.
    előzmény:
    artemis11 (178)
    2010-05-08  20:18
  19. Torolt_felhasznalo_566894
    Torolt_felhasznalo_566894
    2010. május 10. 08:51183.

    Egy elmebeteget, ha ön- és közveszélyes, megfelelő intézményekben el lehet helyezni. Beszélj egy pszichiáterrel, hogy mi ennek a módja.

     

    Szerintem a rendőrséget nem feltétlenül kell bevonni, csak akkor, ha épp "ég a ház", krízishelyzet van. Utólag feljelenteni nem sok értelme van.

    előzmény:
    Alizarin (177)
    2010-05-08  20:07
  20. 2010. május 10. 07:59182.

    Jól van!

    Csak így tovább.

    előzmény:
    Alizarin (181)
    2010-05-09  22:26
  21. 2010. május 9. 22:26181.
    Képzeljétek, pozitív fordulat állt be. Miután a rokonok nem segítettek és én világossá tettem, hogy más választásom nem lévén legközelebb rendőrt, mentőt, mindent hívok-a férjem megijedt. Ő ugyanis a pszichiátriától fél legjobban, meg a rendőrtől, hogy az is odajuttatja. Szóval intelligens ember lévén felfogta, hogy ha egyszer mindegyikünk fél a másiktól, akkor tényleg jobb külön menni. És ez nálunk úgy lehetséges, ha ő megy. Ma egész nap ezen agyalt, estére ugyan megpróbált kicsit visszahátrálni, de én nem tágítok. Úgy látszik nekem is van eszköz a kezemben. A tettlegesség meg arra jó volt, hogy még véletlenül se sajnáljam meg. Szóval most hidegháború van, és közben nagyon vigyázok magamra, meg a lányomra. 
    előzmény:
    sweki (180)
    2010-05-09  09:24
  22. 2010. május 9. 09:24180.

    Azonnal költözzetek el!!

    Ne váljatok áldozattá, egy albérlet kettőtöknek bizotan megfizethető, amíg a válás lezajlik.

    Írok privit.

    előzmény:
    Alizarin (177)
    2010-05-08  20:07
  23. Torolt_felhasznalo_432210
    Torolt_felhasznalo_432210
    2010. május 9. 08:37179.

    Meg tudlak érteni.Én is hasonló helyzetben vagyok.Az én férjem április közepén költözött el,mert összeállt valami nővel.

    Amikor elment én elkértem a kulcsait,amit első felindulásból szerencsére ide  is adott. Azóta pokol az életem.Merthogy nem tud bejutni a lakásba és teljesen kifosztani.

    Azóta mindennaposak a fenyegetések,sőt esténként itt áll a ház előtt a kocsival.Rám vár,hogy elkaphasson.Eddig szerencsére megúsztam,mert mindíg sikerült még őelőtte hazaérnem.

    Én megtettem a feljelentést a rendőrségen zaklatásért.

    Pénteken képes volt arra,hogy rámhívja a rendőrséget,hogy én nem adom ki a személyes dolgait.A rendőrők feljöttek,én elmondtam,hogy már semmi személyes dolga nincsen itt ,ami az övé.Ekkor elmentek.Nem tudom hova fogunk még eljutni,de én már a túrőképességem határán állok. 

     

    Neked csak azt tudom tanácsolni,hogy menj el,míg tart a válóper,keress egy lakást,albérletet,ahol meghúzhatod magad,és nem találhat meg.Én ezt fogom csinálni,Már meg is van a másik lakás,de sajnos kb 1 hónapot még ki kell itt húznom. 

     

    Erőt és kitartást kívánok Neked,Nektek,hogy végig tudjátok csinálni ! 

    előzmény:
    Alizarin (177)
    2010-05-08  20:07
  24. 2010. május 8. 20:18178.

    Ez egy idóta törvény, hogy közveszélyes elmebeteget nem szállíatan és zárnak kórházba csak saját beleegyezésével!!!! Saját beleegyezés? Ugyan melyik elmebeteg ismeri el, hogy ő az? Melyik akar bevonulni önként?

    És melyik elmebeteg hozta ezt a törvényt?

    előzmény:
    Alizarin (177)
    2010-05-08  20:07
  25. 2010. május 8. 20:07177.
    Sziasztok! 17 éve elmebeteg a férjem, 23 éve élek vele, van egy 21 éves lányom is, aki velünk lakik. Soha nem volt agresszív, pontosabban néhány éve ordítozik velem, de én ha lehet, kerültem minden veszekedést. Már egy ideje el akarok válni tőle, belefáradtam az üldözési mánia tolerálásába, meg már én is ellenség vagyok és ezzel nem tudok mit kezdeni. Szóval tegnapelőtt nekemesett, menekültem ki a lakásból. A lányom bevitt a balesetire, de 8 napon belül gyógyul, nekik hivatalból nincs teendőjük. Ha félek hazamenni, feljelenthetem a rendőrségen. Inkább hazaosontunk és azóta a lányom szobájában alszom. Másnap telefonon segítséget kértem a férjem ikertestvérétől, hogy vigyék el, míg el tudunk válni, mert félek tőle. Innentől ugyanis egy percig sem várok tovább. "Természetesen " nem segítenek. Na nem mondták ki nyíltan, csak békítgettek bennünket és én felfogtam, hogy nem akarják érteni, miről van szó. Szóval egyedül vagyok. És kiborítottam a bilit, innentől még oka is van a férjemnek, hogy rám támadjon. Azért féltem elkezdeni a válást, mert tudtam, hogy akkor bármi előfordulhat, de annak adtam a legkisebb esélyt, hogy ellenem fordul. Erre itt van, mindent megelőzve. A válás lebonyolítása időbe telik és szeretném túlélni. Mi a csudát tehetnék szerintetek? 
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_912369 (1)
    2007-07-07  21:07

Címlap

top