Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mykee számtech topikja
Létrehozva: 2007. Április 4. 14:49
Helló mindenkinek! 
Ahogyan megígértem, igyekszem a számítástechnika alapjait és rejtelmeit megosztani veletek, hogy jobban érthető legyen mindenki számára.
Ígérem nem lesz nehéz, és próbálom színesen, hétköznapi nyelven átadni, amit tudok.
Ha bármi nem lenne tiszta, vagy kérdés, esetleg kiegészítés lenne, szívesen várom, hogy teljesebbé, érthetőbbé váljon a dolog.
Azért tettem a Szórakozzunk csoportba, hogy ne tanulásnak, inkább szórakozásnak vegyük, hiszen a számítógép erről is szólhat.
Remélem sikerül megérteni az alapokat, amiből már ki lehet indulni, például webszerkesztőnek, grafikusnak, videósnak, uram bocsá' programozónak vagy rendszergazdának.
Megpróbálok tematikusan haladni, tehát nem elsősorban segítségkérő topiknak szánom, de arról is lehet szó. Azért lépcsőzetesen, hogy felépítsem az egészet, és ne ugráljunk témák és problémák között.
Na vágjunk bele.
Ahogyan megígértem, igyekszem a számítástechnika alapjait és rejtelmeit megosztani veletek, hogy jobban érthető legyen mindenki számára.
Ígérem nem lesz nehéz, és próbálom színesen, hétköznapi nyelven átadni, amit tudok.
Ha bármi nem lenne tiszta, vagy kérdés, esetleg kiegészítés lenne, szívesen várom, hogy teljesebbé, érthetőbbé váljon a dolog.
Azért tettem a Szórakozzunk csoportba, hogy ne tanulásnak, inkább szórakozásnak vegyük, hiszen a számítógép erről is szólhat.
Remélem sikerül megérteni az alapokat, amiből már ki lehet indulni, például webszerkesztőnek, grafikusnak, videósnak, uram bocsá' programozónak vagy rendszergazdának.
Megpróbálok tematikusan haladni, tehát nem elsősorban segítségkérő topiknak szánom, de arról is lehet szó. Azért lépcsőzetesen, hogy felépítsem az egészet, és ne ugráljunk témák és problémák között.
Na vágjunk bele.
Dobozos termékek
A dobozos és internetről legálisan letölthető programok azért kerülnek többe, mert:
- jár hozzájuk terméktámogatás a gyártótól (akár örökéletű programfrissítés is!)
- ha eladjuk a gépet, a terméket nem kell eladnunk vele (az OEM esetében legtöbbször meg kell váljunk a Windowstól, de a fentebb leírtak miatt érthető is), a dobozos termék áttelepíthető másik gépre is (licensz válogatja, hogy egyszerre csak egy gépen futhat, vagy többenm is, a Windows CSAK EGY gépen lehet telepítve egy kulccsal!)
- hardverfüggetlen, tehát nem vizsgálja meg kitől származik az alkatrész
- kapunk dobozt, termékleírást, esetleg más extrákat is néha.
Tehát ezeket fizetjük meg, el lehet dönteni, hogy olcsón vesszük meg szoros korlátokkal, vagy drágábban és némi extrával.
Mennyiségi licenszek
Ide tartoznak a diáklicenszek, bérletek is.
Elsőként egy példával mutatnám be minek találták ki. Csoportos kedvezmény. Ismerős? Ha egy utazásra vagy kirándulásra többen jelentkeznek, akkor csoportos kedvezményt adhatnak. Ráadásul a jegyet is elég egy papírra kinyomtatni, nem kell egyesével elkészíteni. (Mondjuk a MÁV-nál ha 30-an utaznak, 30 jegyet adnak, ami épp nonszensz, tehát nem jó példa). Vagy ha veszünk egy karton csokit, akkor nem húzza le a kasszás mind az 50-et egyesével, hanem lehúzza a kartonon lévő kódot és kész.
Tehát a mennyiségi licensznek a lényege, hogy ha van egy csomó gépünk (vállalatnál) akkor minek vegyünk mindegyikre egy-egy CD-t? Sok helyet foglalna a polcon, na meg minek annyi lemezt legyártani? Kap egyet az ügyfél, arról felteheti a programot az összesre, és papíron megkapja a kódokat. Sőt! Fokozzuk: egy kulcsot kap minden géphez, és vásárláskor beregisztrálják a vevőhöz, hogy ezt a kulcsot 30 gépre vette meg.
Tehát amikor a program aktiválására kerül a sor, akkor a központ figyeli, hány gépre lett aktiválva és a 31-ik után megtagadhatja az aktiválást.
Mi van akkor a 200 vagy több gépes cégekkel? Ott már olyan verziót kap a cég, amit esetleg aktiválni sem kell, hiszen akkora forgalmat bonyolítana ez a kis művelet, hogy a céges hálózat is megadná magát. Ezeknél a gépeknél persze nem tűnik fel, hogy plusz-mínusz egy géppel több van, de ha egy ilyen verzió és a hozzávaló kód kikerül a cégtől a netre és széleskörben elterjed, akkor jön a kód letiltása.
A Microsoft egyszerű trükköt vetett be: a Windows és Office frissítéseknél ellenőriztetni kell a gépet az ő adatbázisukkal és ha minden rendben és a kód nem tiltott, mehet a letöltés.
Mennyiségi licenszeket tehát boltban nem kapni, azokat csak és kizárólag a céggel (pl. a Microsofttal) történt speciális szerződések aláírásával kaphatjuk meg, kizárólag speciális használatra (tanulás, munka, tovább nem értékesítés stb.). Tehát ha ilyen Windowszal találkozunk, ahol mennyiségi licenszes verzió van telepítve (ez a kódból visszakereshető!), akkor máris tudhatjuk, hogy az illető vagy céges gépet használ, vagy diák, vagy a legrosszabb esetben "valamilyen úton-módon" jutott hozzá...
A szoftverek másolás elleni védelmére sok dolgot találtak ki, csak néhány példát emelnék ki: internetes aktiválás, az éppen aktuális hardver alapján kiszámolt válaszkód, speciális registry bejegyzések és sorolhatnám. Ezekhez képest szinte gyerekjátéknak tűnik a "beírom a kódot és kész" telepítés.
A másik védelem a licenszszerződés. Ez a másolásvédelem mellett is mindig megvan, elengedhetetlen része a programnak. De hogy mit írunk alá egy kattintással?
Van olyan licensz, amit kifejezetten az új gépek számára találtak ki, mondhatni árukapcsolás. Más licenszek az internetes letöltésre szólnak, mások a dobozos termékekre, és megint mások a mennyiségi licenszek vagy diáklicenszek. Lássuk sorban a legfontosabbakat!
OEM licensz
Az OEM (Original Equipment Manufacturer - eredeti berendezésgyártó magyarul) licenszek lényege, hogy a hardvergyártóval szerződést köt a szoftvergyártó cég, hogy ha te legyártod a cuccot, akkor én adom hozzá a rávalót. Ez mindkét félnek jó, mert a szoftverkészítő előre leszállíthat x példányt a gyártónak, így eladva nagy mennyiségben, a hardvergyártó meg biztosítva érezheti magát, hogy a gépén legális, ráadásul a saját céglogójával is ellátott program futhat! Bármilyen furcsa, de szoftvereknél is számít a márka, hardvereknél még jobban. Ez olyan, mint a Nike cipő, az Adidas, vagy a Tisza cipő. Vagy egy másik példa: a kocsikra kiragasztott matricák. Hiába Ford a kocsi, attól ott van rajta mondjuk egy gyorsétterem logója.
Tehát az OEM licenszelt programok legtöbbször új hardverrel együtt vásárolhatók meg, hardver nélkül illegális szokott lenni. Épp emiatt a kapcsolás miatt a szoftver ára akár a fele is lehet a rendes, dobozos verzióknak!
Pont ezek miatt a legtöbb licenszszerződésben is megkötések vannak (ezek a Windowsoké
- az OEM-hez nem ad terméktámogatást a szioftvergyártó cég, ezt hardverkészítőnek kell biztosítani. Tehát ha a Windows feladja a harcot, nem hívhatod fel a Microsoftot, hogy baj van, hanem el kell sétálni Lajoshoz a boltba, aki megmondja a tutit.
- az OEM termék csak az adott hardverrel együtt használható, azt is mondhatjuk: attól elválaszthatatlan része. Ha a hardver tönkre megy, és garancián belül van, akkor a gyártó cseréli és biztosítja a cserecuccot, és a szoftver további működését. Garancián kívül, ha azonos vagy azzal megyegyező (itt általában homályos a leírás) a hardver, akkor még az OEM szoftver használata nem lesz gond, de ez már rizikósabb és termékfüggő.
- az OEM termék néha csak egy nejlonban, tasakban, egy szál papírral vagy már a gépre telepítve érkezik. Se csicsa, se doboz, se semmi más. Ezért is olcsóbb.
- előfordulhat, hogy az OEM szoftver már előre beaktiválva van, és így kapjuk meg mellé a lemezt.
Olyan SOHA nincs, hogy ne kapjunk egy licenszet és egy termékkódot, még ha lemezt nem is! Laptopoknál például már a gépre telepítve van a Windows, és saját magunknak kell lemezre kiírni, de a termékkód a gép aljára van odaragasztva és kapunk egy licenszt is mellé. Ráadásul a gép mellé kapott Windows telepítő úgy van beállítva, hogy csak arra a géptípusra tehető fel. Tehát az OEM verzió hiába úgy működik a végén, mint a dobozos, mégis vannak eltérések a körítésben.
A második részt picit tolnom kell, mert el kell mennem most egy kicsit, de nem marad el!
De akkor még egy bónuszfejezet a licencelésről...
Bónuszfejezet 2. - A licenszelésekről (Első rész)
A licenszelés alatt azt értjük, hogy a megvásárolt programot hogyan és miylen feltételekkel vettük meg. Egyből jöhetne a kisember hangja, hogy: "ezt megvettem, az enyém és úgy használom, ahogy akarom, esetleg még traktorral is átmegyek rajta". Ez csak részben igaz.
Átmehetünk rajta traktorral, de egy földkupacon is ugyanígy bosszút állhatunk, és ingyen van, tehát ezért kár megvenni valamit. (Persze a neten keringett egy video, amint egy jóember a drágán megvett (?) Vista Ultimate kiadást ledarálta az iratmegsemmisítőn, hogy ő mekkora arc. Más meg megveszi potom 160 ezer forintért, mert ez épp dobozos kiadás volt.)
Tehát a termékkel egy licenszet is vásárolunk, amit a telepítés során egy "Elfogadom" pipával vagy kapcsolóval szoktunk jelezni. Ez egy elfogadott aláírási forma, ezért nem is enged tovább a telepítő, ha ezt nem fogadjuk el. Azzal, hogy nyugtázzuk a dolgot, az ott leírtakat tudomásul vettük, hogy mienk a felelősség.
Ha nem az ott leírtaknak megfelelően használjuk, a cég leveszi rólunk a kezét, és legrosszabb esetben még fel is jelent bennünket kalózkodásért. Ez nagyjából annyit tesz, hogy veszünk egy házat, amin van egy zár és van egy kulcsunk. A ház a hardver, az operációs rendszer a zár, ami nyitja, és a kulcs a programhoz adott termékkód. A kulcsot lehet persze másolni, odaadni másoknak, de azt mi már nem kontrollálhatjuk, hogy más kinek adja tovább, tehát a végén ne csodálkozzunk, ha egyszercsak a kulcs nem illik a zárba, vagy rablótanya lesz belőle.
Ezért a legtöbb esetben egy zárhoz egy kulcs jár szoftverberkekben. Ritkán engedélyezik, hogy a zárat egy másik házra is felszereljük, ami ugyanazzal a kulccsal nyílik. Általában ez nem jellemző, de a kivételekre is kitérek.
Az alapfelállás tehát az, hogy van egy gépünk, amin az operációs rendszer található, amihez egyedi kódot kaptunk és ezt féltve őrizzük. Ez legtöbbször nemcsak operációs rendszerekre igaz, hiszen egy vásárlás - egy kód elven történnek a telepítések, hiszen akkor ki dolgozna, ha az egy kódot mindenki felhasználná? Csődbe menne a fejlesztő cég.
Tehát kezünkben a program és a telepítéshez szükséges kulcs, amit általában egyszer elég megadni és onnantól mindig nyílik a zár, tehát a program.
Ezután jönnek majd az érdekes kérdések: mi történik akkor, ha a gépem összeomlik? Újra meg kell vennem a programot? Vagy ha másik gépre költözünk? Esetleg két gépem van? Miért drágább az egyik, mint a másik, ha ugyanaz a neve és ugyanazokat tudja?
Hát azt nagyon megköszönném!!!!
Annyit guberáltam már a neten, most akkor kicsit lazítok, és bízom a ctrl+C - ctrl+v varázsában!
Windows XP-re nem kell feltenni az SP1-et, elég ha egyből az SP2-vel kezdesz. Ugyanis a legtöbb Service Pack már tartalmazza a korábbi javításokat is, tehát felteszel egy tiszta XP-t, aztán ráteszed az SP2-őt, és utána jöhetnek a driverek, majd ha van már interneted, a Windows Update többi javítása.
Csak ámulok és bámulok, közben pedig rengeteget tanulok itt! Nagyon jó a topic, köszi Mykee
megint megpróbálom telepíteni, majd jelzek mi a helyzet pontosan.
Köszi a tippeket.
Két irányba indulhatsz el:
- megnézed, hogy a programnak van-e saját eltávolítója (pl. a Start menüben vagy a feltelepített könyvtárban egy Uninst... névkezdetű fájl)
- vannak ingyenes uninstalláló programok, amelyek hasonlóan a Windows-éhoz megpróbálják leszedni a cuccot. Ilyen pl. az Ashampoo ingyenes eltávolítója, amihez ingyen kapod a termékkódot, és állítólag magyar felület is használható hozzá. A Revo eltávolítója is ígéretesnek tűnik és szintén ingyenes, magyarul is tud.
Itt találhatsz még freeware (ingyenes) eltávolítókat.
Mire vagy kíváncsi a Service Packről?
A duplán kilépés nem hinném, hogy hardveres hiba lenne, inkább egy XP-n futó, háttérben megbúvó alkalmazás okozza. Ez lehet mondjuk az egér saját alkalmazása, vagy rossz esetben kártékony program is. Ha teljesen újonnan telepített XP-n is ezt csinálja, akkor viszont a MAC-eseknél kellene körülnézni, hogy másoknál is előfordulhatott-e ez a dolog.
Licencelés szempontjából többféle változat van a Windowsokból:
- dobozos
- OEM
- mennyiségi licenc
- diáklicenc
és még sorolhatnám. A srác vagy "ügyeskedéssel" (magyarul tört verziót) használja a rendszert két gépen, esetleg mennyiségi licences verziója van, amit nem kell aktiválni. Ezekről fogok akkor írni egy fejezetet...
Ekkor talán majd megérted, hogy miért lehet ez és az, miért teheti fel több gépre (legalábbis legálisan) és mi az az OEM... Igyekszem érthető lenni, és a kulcsos példánál maradni, ha az érthető volt.
próblémám most éppen: szeretnék levenni egy programot az Add/remove Pr funkcióval, de valami furfangos okból nem nyitja meg nekem a gép, illetve először láthattam üresen ( van fennt program), azóta semmi. Pislant egyet és kész.
Service Packkal kapcsolatos ötletek is érdekelnek.
Macintosh gép (MacMini), op. rendszer: Tiger. Erre BootCamp-pel felrakva WinXP. Ha XP-ben vagyok, kikapcsoláskor 2x kell a Kilépés (Shut down) gombra kattintani, hogy valóban elkezdje leállítani magát (1 kattintás a normális). Ha csak 1x kattintok, semmi hibaüzenet, csak épp nem történik semmi. 2 kattintásra viszont vígan kilép. Nem nagy bug, de azért érdekelne, mi lehet az oka. Köszi!
Kell(ene) egy 7-10 oldalas beadványt gyártanom "Hálózati biztonság (tűzfalak, jelszavak, jogosultságok)" témakörben. A tanárunk csak annyit kért, hogy ollózzunk össze valamit a netről. Kinéztem a szemem a guglival, de nem találtam olyan anyagot, ami ilyen érthetően megfogalmazta volna a dolgot, mint ahogy te itt leírtad a saját gondolataidat. Segítenél rajtam?
makramé
Kőszőnőm a választ.
[Elnézést a sok hosszú ő-ért, de jelenleg a billentyűzetem felső sorából ősszesen ennyi használható: 056üóű
Ilyenkor hova lett a tbbi karakter?]
erre:
Magyarul: egy rendszer egyidejűleg csak egy gépen lehet fent egy termékkóddal.
Nyilvánvaló, hogy nem a rendszertől függ, hogy hány gépen van fent, hanem a termékkódtól.
A záras példánál maradva:
- a ház a számítógéped
- a zár az operációs rendszer
- a kulcs a termékkód
Tehát vagy a zárat viszed házról házra és egy kulccsal használod, de ilyenkor egyidejűleg csak egy házon van a zár. Vagy mindkét házon van zár, de más kulcs kell hozzájuk.
- egy gép, egy operációs rendszer. Tehát két gép, két XP. Tehát gépenként fogod használni az operációs rendszert és nem egyet két gépre. Ez kábé olyan, hogy van két lakásod, és a második megvétele után elvárod, hogy ugyanaz a kulcs nyissa a kettőt. Amíg zárat nem cserélsz, addig nem fogod tudni. Esetünkben a zár az operációs rendszer, tehát te kábé azt akarod, hogy az egyik lakásodról a másikra át akarod vinni a zárat, ott felszerelni és úgy bejutni, majd utána leszereled a zárat, és az első lakásra teszed fel, hogy bejuthass. Tehát egy zár fizikailag két helyen nem lehet. Nézd az XP-t is így. Tehát te NEM tudod majd aktiválni a másik gépre, mert a rendszer megtagadja, és a telefonon keresztül ha elmeséled a telefonos kisasszonynak, hogy mit akarsz, akkor ő sem fogja neked aktiválni. Magyarul: egy rendszer egyidejűleg csak egy gépen lehet fent.
- Aktiválás nélkül egy XP maximum 30 napig megy, utána kötelező aktiválnod, másképp nem indul el.
- Az aktiválás más dologra nem hat ki, tehát ha valamilyen csoda folytán mégis sikerülne a két gépre aktiválnod, akkor mindegyik addig megy, amíg van bennük szusz, és nem omlanak össze. Ami még előjöhet, hogy a Microsoftnál egy idő után kibukik, hogy te két géppel használod a szériaszámot egyszerre, így azt letiltják, és akkor agyő legális XP, egyik gépedet sem fogja legálisnak tekinteni Windows frissítéskor. És akkor magyarázkodhatsz a Microsoftnak, hogy mi volt, és akkor még jól meg is mossák a fejed, hogy nem legálisan használtad.
- mivel már elég régóta használok XP-t és más Windowsokat, a fenti dolog így igaz. Ráadásul ha OEM XP-d van, azt csak és kizárólag arra a gépre teheted fel, amivel vetted a gépet. Annak aktiválása után ahhoz a géphez fog rögzülni a Microsoftnál, és más gépre már soha nem aktiválják be. Ezért ha eladod azt a gépet, az OEM XP-det is vele együtt KELL eladnod. Az OEM és a dobozos verzió között az a különbség (erről sem írtam még, úgyhogy ideje lesz...), hogy az OEM kizárólag új hardverrel vásárolható, és terméktámogatás NEM jár hozzá, csak az segíthet ilyenkor, akitől vetted a gépet és az XP-t (magyarul a Béla az eladó
Remélem ezek után tisztázódott pár dolog, legközelebb csütörtökön vagy pénteken leszek, ha még van kérdés.
Inkább csak az a kérdés, hogy mennyi ideig tud majd futni aktiválás nélkül? Azért kérdezem, mert valakitől azt hallottam, hogy már egy éve használ egy darab xp-t párhuzamosan két gépen és arra vagyok kiváncsi, hogy más is próbált-e már ilyet, és ha igen, nála is működött-e és mennyi ideig? Ha aktiválom a második gépen, akkor az első gépen fog összedőlni egy idő után? Vajon mennyi idő után? Van erről valakinek tapasztalata? Vagy ha gyakorlatban nem próbálta ki senki, akkor tudja valaki, hogy elméletileg hogy van ez kitalálva?
Egy jogtiszta xp mennyi ideig működőképes, ha két gépre is feltelepítem?