Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mykee számtech topikja
Létrehozva: 2007. Április 4. 14:49
Helló mindenkinek! 
Ahogyan megígértem, igyekszem a számítástechnika alapjait és rejtelmeit megosztani veletek, hogy jobban érthető legyen mindenki számára.
Ígérem nem lesz nehéz, és próbálom színesen, hétköznapi nyelven átadni, amit tudok.
Ha bármi nem lenne tiszta, vagy kérdés, esetleg kiegészítés lenne, szívesen várom, hogy teljesebbé, érthetőbbé váljon a dolog.
Azért tettem a Szórakozzunk csoportba, hogy ne tanulásnak, inkább szórakozásnak vegyük, hiszen a számítógép erről is szólhat.
Remélem sikerül megérteni az alapokat, amiből már ki lehet indulni, például webszerkesztőnek, grafikusnak, videósnak, uram bocsá' programozónak vagy rendszergazdának.
Megpróbálok tematikusan haladni, tehát nem elsősorban segítségkérő topiknak szánom, de arról is lehet szó. Azért lépcsőzetesen, hogy felépítsem az egészet, és ne ugráljunk témák és problémák között.
Na vágjunk bele.
Ahogyan megígértem, igyekszem a számítástechnika alapjait és rejtelmeit megosztani veletek, hogy jobban érthető legyen mindenki számára.
Ígérem nem lesz nehéz, és próbálom színesen, hétköznapi nyelven átadni, amit tudok.
Ha bármi nem lenne tiszta, vagy kérdés, esetleg kiegészítés lenne, szívesen várom, hogy teljesebbé, érthetőbbé váljon a dolog.
Azért tettem a Szórakozzunk csoportba, hogy ne tanulásnak, inkább szórakozásnak vegyük, hiszen a számítógép erről is szólhat.
Remélem sikerül megérteni az alapokat, amiből már ki lehet indulni, például webszerkesztőnek, grafikusnak, videósnak, uram bocsá' programozónak vagy rendszergazdának.
Megpróbálok tematikusan haladni, tehát nem elsősorban segítségkérő topiknak szánom, de arról is lehet szó. Azért lépcsőzetesen, hogy felépítsem az egészet, és ne ugráljunk témák és problémák között.
Na vágjunk bele.
Ha már valaki idetalál, az már ismeri a görgőt is.
mester húzzon bele mert megeszik reggelire
Ott pedig valami funkciós hiba lesz, esetleg beállítási gond, mert én is FFoxot használok az NLC-re és semmi bajom. Esetleg tedd fel a Tab Mix Plust, az mindig jól jön.
Tudnál esetleg segíteni?
Tegnap letöltöttem a Firefox 2.0 böngészőt. Most azt csinálja a gép, hogy ha megnézem a priviket és utána zárom az oldalam ki is léptet az nlc-ről. A bemlapnézés után szintén. Tehát bármit bezárok, ki is léptet.
Köszönöm
Nem tudom,mi lehet,de most feltettük a 7.5-ös verzióhoz még a msgplus-t és semmi baja.
Csak a 8-as szériát nem csípi
Sokan azt sem tudják milyen programot használnak. Megkérdezem, hogy milyen Windowst? Milyen Office-t? Milyen böngészőt?
A válasz az, hogy "mittomén".
És én ilyenkor olyan furán tudok nézni... Hogy miért is?
Mert a legtöbb program az indulásakor egy logót jelenít meg. Legtöbbször tuti van akkor, amikor egy szoftver sokáig fog betöltődni. Pl. képszerkesztők, a Word, a Windows, stb. A logón MINDEN esetben ott van a program neve és verziószáma. És mivel a legtöbb megkérdezett NAPI szinten használja a programjait, egyszerűen nem értem, hogy a szemüket nem szúrja ki, hogy megjelenik egy csicsás logó, amíg várják, hogy induljon a program. Ráadásul valószínűleg addig a monitort is bámulják...
De vannak azok a programok, amelyek hamar elindulnak, és ott nincs logó. Akkor honnan lehetne megtudni a verziószámot és a program nevét? Aki már rájött arra a trükkre, hogy a Windowsos programok külseje legtöbb esetben ugyanaz, ráadásul még a menük elnevezései és sorrendje is (minimális eltéréssel), akkor az már egyből tudja, hol a Súgó menü. Igen, a legutolsó. És a Súgó menüben kell keresgetni egy olyat, hogy "A programról" vagy "Névjegy", vagy "About" és még pár változat lehet. Na ott már tuti megtalálható az, hogy mi a program neve, verziószáma, ki készítette, esetleg weboldalra mutató link is van.
És hogy miért kell ez? Előb írtam, hogy a programokat időnként frissítik, több funkcióval látják el. Nos ahhoz, hogy megtudjuk, hogy a mi verziónk aktuális-e, le kell ellenőrizzük a verziószámot az újonnan megjelenttel. És ha ezt nem tudjuk hol kell, akkor lemaradhatunk esetleg egy bosszantó hiba kijavításáról és mérgelődhetünk tovább.
Azért van egy határ, ahol a vírusok és a reklámok összefonódhatnak. Ugyanis a rafinált cégek érdekes üzleteket kötnek a szoftvergyártókkal: ingyen adom a programom, de cserébe te meg reklámozol benne és nekem fizetsz. Ergo: nem a felhasználó, hanem a reklámozó fizet a szoftverkészítőnek.
Ezzel csak egy nagy probléma van: a reklámok képesek rést ütni a rendszeren, és esetenként sok személyes adattal láthatják el a szoftverkészítőt és a reklámozót. Pl. milyen oldalakon járunk, milyen téma érdekel, és máris olyan reklámokkal találkozunk a szoftver használatakor.
Ezek a célzott reklámok és szoftverek az adware kategória. (Tisztább képért: van a freeware, ami ingyenest jelent, a software ugye a program általános neve, az adware pedig annyit tesz, hogy "ad", tehát reklámos).
Egy ilyen reklám lehet a böngészőben egy eszköztár (pl. yahoo, google, megaupload, stb.) vagy egy (esetleg több!), időnként bosszantóan előugró ablak. Ennek a lepucolására találták ki a reklámtisztítókat, ilyen pl. az Ad-Aware, a SpyBot, vagy a Microsoft Defender. Természetesen több is van, ezek az ismertebbek. Pucolás után viszont előfordulhat, hogy a reklámos program nem fog elindulni, mert akkora volt az összetartás. Ilyenkor csak azt lehet tenni, hogy az ilyen programokat elfelejtjük nagy ívben.
A trójaiak sokkal makacsabb reklámok és vírusok. Azért tartozhatnak mindkét csoportba, mert hasonlóan működhetnek, mint a reklámok, de legtöbbször sunyin futnak a háttérben és valahova adatokat továbbítanak, vagy rosszabb esetben a gépünkhöz adnak hozzáférést távoli személynek. Innen is a nevük. Ezeket víruskeresők és a reklámirtók is felismerik.
Apropó: reklámirtóból lehet több is a gépen, de egyszerre csak egyet futtassunk. Víruskeresőből viszont CSAK egyet használjunk a gépen, különben rendszeromlás lesz a vége!!!
A rootkitek egy nagyon csúnya csoportja a reklámoknak és vírusoknak, mert már rendszerbetöltéskor bent ülnek és figyelnek, és a vicc, hogy alig több, mint egy éve a Sony hivatalosan is használt ilyet a zenei lemezei védelmében, aztán jól meg is kapták a magukét.
Összefoglalva tehát a védelmet három dolog biztosítja a gépen a tűzfal után:
- egy víruskereső
- egy vagy több reklámtisztító
- egy spamszűrő a leveleknek
A legtöbb esetben ezzel be is védtük magunkat, ugyanis a böngészőben felugró reklámok ellen már a legtöbb böngésző (Internet Explorer, Firefox, Opera) fel van készítve és kivédi azokat. Ha mégis olyan oldalra tévednénk, a fenti hármasból a víruskereső legtöbbször azonnal megfogja a kártevőt még futás előtt.
Az előbb megemlítettem a spam kifejezést, akkor lássuk, mi is ez.
A szoftverek világában - mint az életben is - vannak jó és rossz szándékú programok. Persze senki nem érti elsőre, miért vannak rossz szándékúak? A válasz egyszerű, csak tegyük fel a következő kérdéseket: sosem voltam mérges másra? Sosem akartam bosszút? Soha nem voltam kíváncsi mi van a másik gépén? Sosem akartam belekukkantani a papírjaiba, adataiba?
És már meg is van a válasz.
Egy dologgal még kiegészíteném: régebben ezeket a kódokat arra is használták, hogy a szoftverekben rejlő hibákat megmutassák, rosszabb esetben kiaknázhassák. Manapság ez utóbbi a jellemző. Ugyanis a világ változik, és a régi kódkészítők rájöttek, hogyha felfedeznek egy hibát, és azt tudatják a program készítőjéel, elismertek lehetnek, és így pénzt is hozhat a házhoz. Tehát felesleges rombolni, ha jószándékukat elismerik. Ám ha a cég nem figyel rájuk, nem akarja tudomásul venni a hibát (ld. ma is sok olyan vezető van, aki ahelyett, hogy javítaná a hibáit, inkább mást rúg ki, vagy a hiba felfedezőjét okolja), nos akkor az illető bepipulhat és nyilvánosságra hozza a hibát (jobb esetben) vagy kihasználja a rést és vírust ír (rosszabb esetben).
Tehát nagyjából sejtjük, miért jönnek láétre a vírusok. A spam pedig nem más, mint kéretlen reklám. A postaládánkba naponta érkező reklámcetliket, szórólapokat is spameknek hívhatjuk. Nem kérjük, mégis bedobják. Reklám. Meg tudunk tőlük szabadulni? Végleg soha. Nézzük meg miért: ha a bedobott szórólapoknak csak egy tizede is célbatalál, tehát vevők akadnak rá, akkor máris elértük amit akartunk. A nagy számok törvénye szerint minimum egynek, ha nem több 100-nak biztosan bejön a reklám. A többiek meg kidobják olvasatlanul. Az elektronikus postaládánkba e-mailen is több spam szokott érkezni (magyarul Levélszemét). Amiket vagy elolvasunk, vagy nem. Mivel a nagy számok törvényéről a küldők is tudnak, ezért különféle trükkökkel próbálnak egy terméket többször eladni. Tehát máshonnan megjelölt feladóval jöhet ugyanaz a szemét többször is. A nagy mennyiség ellen spamszűrővel védekezhetünk. Ez persze sosem lesz 100%-os, mert a reklámozók is agyalnak az újabb fogásokon. Macska-egér játék.
Spamet küldeni viszont már itthon is bűncselekmény, törvénybe ütközik. Pontosabban a kéretlen reklámküldés. Tehát csak az kaphat reklámot, aki kéri is, és ha valaki le akarja mondani, megtehesse. Éppen ezért sok cég nem érti, hogy miért nem tud hírlevelet küldeni a náluk vásárolt embereknek, pedig a válasz egyszerű: az internetszolgáltató azonnal letiltja azt, akitől nagy mennyiségű levél megy ki egyszerre. Ugyanis ez lehet vírusra utaló tevékenység is. Ezért a spamtörvény átolvasása javallott, hogy hány levél küldhető egyszerre, vagy minden ilyen cég saját felelősségére dobjon össze egy levelező szervert és saját felelősségre azt küld, amit akar. Max lecsukják a cégvezetőt.
Arról nem is beszélve, hogy egy levéláradat kapásból leterheli a szervert és az internet sávszélességet.
Tehát a vírusok és a spam két külön dolog, ezért spamek ellen nem elég egy víruskereső, külön spamszűrő kell a postaládára, ami visszaköpi, vagy kitörli a kéretlen levelet.
Egy tévhitet szerenék eloszlatni (ha még nem írtam volna). Ez pedig az, hogy a Windows része a Word és az Excel.
Mert nem az.
Mint korábban írtam, a Windows egy operációs rendszer, egy házfal tetővel, amit úgy rendezünk be, ahogy akarunk.
Az Office programcsomag egy ilyen "lakberendezési tárgy". Nem mindenkinek kell otthonra Word, Excel, vagy PowerPoint, tehát nem a rendszer része. Na meg ha valaki látott Wordöt, az az előbbiekből már csak sejtheti, hogy egy ilyen professzionális program nem lehet a rendszer része.
(Most jöhetnének a Linuxosok, hogy ott az OpenOffice /ingyenes Office-klón/ a rendszerrel együtt érkezik, de most szólnék, hogy ott sem a rendszer része, hanem egy csomagban van vele, amit disztribúciónak hívnak)
Tehát egy ilyen sokat tudó programért már inkább pénzt kérnek, mint csak beleépítenék a rendszerbe. És akkor a Wordpadnak sem sok értelme lenne, ugye?
Az Office egy irodai programcsomag (ezért ez a neve), és több, irodában jól használható programokat fog egybe. Ilyen a Word, az Excel, a PowerPoint, az Outlook, az Access. Már a Windows 3.1-es korszakban felismerte a Microsoft, hogy ezeket a programokat külön-külön ritkán veszik meg, és néha szükség van ezek között az átjárhatóságra is, tehát egy szövegbe táblázatot kell beszúrni, és azt levélbe elküldeni. Tehát az első Office csomag már 93 környékén elkészült, de akkor még külön-külön is meg lehetett venni a programokat (ma is van rá lehetőség, de nem éri meg).
Lássuk, melyik micsoda:
- Word: szövegszerkesztő
- Excel: táblázatkezelő
- PowerPoint: prezentáció készítő
- Outlook: levelező és személyes menedzser (naptár, találkozók, feljegyzések)
- Access: táblázatkezelő
A csomag az utóbbi időben sokat bővült, változott, megjelent például a
- Project: vállalati projectkezelő
- Visio: folyamatábra készítő
- Publisher: dizájn és marketing (meghívók, fejléces papírok, jelek, táblák stb. készítése)
- SharePoint: közös munkát segítő felület
és még számtalan kiegészítő vásárolható.
Mivel nem mindegyikre van szükségünk, különböző csomagokat hoztakl létre, és szerencsére az Office 2007 összeállításánál gondoltak az otthoni felhasználókra is, mert elkészítettek egy Home verziót, melyben tényleg csak az van, ami kell: Word, Excel és PowerPoint. Outlook helyett otthon sokan az Outlook Expresst használják (vagy Thunderbird-öt), adatbázis kezelőre meg nem sok szükség van. Ha pedig Vista lesz az operációs rendszer, akkor sok hasznos kiegészítő már eleve a rendszer része, amit eddig az Outlookban kaptunk meg (pl. feljegyzés, naptár, feladatok), ráadásul az Outlook Express utódja a Windows mail már spamszűrővel is fel van szerelve.
Tehát mégegyszer: az Office egy irodai programcsomag és a Windowsnak NEM része, hanem különálló szoftver!
Előbb a verziószámokról volt szó, de ki kell térnünk a különböző tesztverziókra.
Egyes cégek rájöttek arra, hogy a programjuk megjelenése előtt többet spórolhatnak, ha még kiadás előtt teszteltetik a szoftvert. Így nem kell sokat javítani kiadás után, és nem fognak a felhasználók szitkozódni a hibás termék miatt. Ezért a kiadás előtti változatot széles körben teszteltetik. Cégtől függ, hogy a tesztelés nyilvános, vagy külön jelentkezés alapján történik. A nyilvános tesztelésnek az előnye, hogy sok emberhez eljut a program, így többféle gépen és konfiguráción lehet kipróbálni, hátránya viszont, hogy a tesztelőknek csak egy kis része jelenti is vissza a hibákat. Inkább használják csak a programot, hiszen a tesztverziókért szinte sosem kérnek pénzt. Viszont cserében időlimittel ellátottak, nehogy elfelejtsd megvenni majd a kész terméket.
A jelentkezéses tesztelésnél viszont általában azok jelentkeznek, akik vissza is jelzik a hibákat, tehát kisebb a lazsálók száma. Viszont kevesebben szoktak lenni, mint nyilvánosnál.
A tesztverziókat is folyamatosan fejlesztik, javítják, amíg a végleges változat meg nem jelenik. Ezért a főverziószám után általában Alpha, Beta, RC jelölést kapnak. Értelemszerűen az Alpha még nagyon korai státuszú, tehát inkább hibák lesznek, mint jól működő program. A Béták már stabilabbak, de hibák még jócskán lehetnek bennük, és funkciókkal is bővülhetnek. Az RC (Release Candidate) viszont már van olyan stabil, hogy élesben is lehet használni, ilyenkor már nem kerül bele semmi újdonság, mondhatni a termék kiadása előtti csiszolásokat végzik rajta, tehát már csak nagyon súlyos hibák javítását csinálják meg.
Aki tehát Alpha, Beta, vagy RC verziókat telepít, az ne legyen felháborodva, hogy hibás a program, mert eleve hibás... Tehát aki ilyet használ éles rendszernek/-en, az magára vessen, ha adatvesztése lesz.
Egy szoftver is fejlődik, mint minden más az életben. Az élet nem állhat meg, tehát ha már elkészítettek egy programot, a névadáskor gondolni kell a jövőre is, tehát valamivel jelezni kell, hogy esetleg később lesz még folytatás. Ezt legegyszerűbben számokkal tudjuk megkülönböztetni, tehát melyik a legkisebb és legérthetőbb? Az 1-es. Tehát a legtöbb esetben az első kiadás az 1-est kapja. Filmeknél még nem vezették be (pl. Shrek 1), mert ott nem folytatásra hajtanak alapból, de a szoftvereknél legtöbb esetben sok ötlet és javítandó hiba marad. Tehát legyen a verziószáma 1-es.
Az előbb említettem az ötleteket és a hibákat. Ezért a legtöbb helyen az terjedt el, hogy ha hibajavítás történik, de semmi új funkció nem kerül a termékbe, akkor ezt meg kéne különböztetni valahogyan. Legtöbb esetben ezt egy tizedespont után beírt szám jelzi. Tehát az eredeti első verzió az 1.0-ás: 1-es, mert első verzió és .0-ás, mert még semmi nem változott. Az 1.1-es verzió azt jelzi már, hogy az első kiadásban valami javítás történt. Ilyenek a hibajavítások, optimalizálások, apróbb kiegészítések. Semmi lényeges változás, de a legtöbb esetben jobb verzió az előzőnél.
Ha főverziószám változik, ott már valami lényeges, mondhatni gyökeres változás történt a programban. Tehát ha 1.1 vagy 1.224 mind csak javítások az elsőhöz képest, de a 2.0 már jelzi, hogy ez az alapötlet megújult változata. Legtöbb esetben tehát új fejlesztés, ezért a főverziószám váltásakor nagy valószínűséggel újra meg kell vásárolnunk a szoftvert, ha az újdonságokra vágyunk.
Hogy jobban lássuk: az alverziószám növelése az eredeti verzió supportálása, tehát legtöbb esetben ingyenes a frissítés, viszont a főverziószám már azt jelzi, hogy a szerző esetleg előről kezdett neki a kódnak, tehát ötletet és sok munkát vitt bele, amit meg kell fizetni.
Aztán az utóbbi években egyes cégek eltérnek a fenti szokásoktól, így más elnevezéseket használnak, más verziószámokat, tehát egy program új verziójának megjelenésekor feltétlenül nézzük meg a cég weboldalát, hogy mi változott, kell-e fizetnünk, mit nyerünk a frissítéssel.
Milyen live-nak kellene még lenni?
Tuti nem tettetek fel Messenger Plust???
Csak őt nagyon izgatta a dolog
Most arra jutottunk,hogy azzal van baj,ami live.
Legalábbis erről győzköd a pasi
Valami biztos nem volt jó,mert állandóan széthullott.3 napja megy rajta a 7.5,azóta stabil....és gyorsabb is lett.
Köszi azért