Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
S.O.S. AMNIO!!!!
Létrehozva: 2007. március 14. 21:04
Sziasztok!!!
SOS, Help, Segítsen aki tud!!!
Harmadik kisbabámmal vagyok kismama!
Van egy tündéri 3 évesem, és egy 1 éves kisfiam!!!
Az Afp eredményem ennél a terhességnél alacsonynak mutatkozott, dec.-ben betöltöttem a 35. évem, a dokim felküldött az 1-es számú nőire (SOTE), genetikai uh-ra. Ott azt mondták, hogy kicsit rövidebb a combcsont? meg stb, 1% a genetikai kockázat, amniocentézist javasolnak! Márc.7-én, visszamentünk, és levették a magzatvizet. Azt mondta a dokinő, hogy rég látott ilyen tiszta magzatvizet. Még örültem is, hogy ez biztos jó dolgot jelenthet. Április 2-ára mondták az eredményt, de ha valami van telefonálnak!
...hát ma, pont egy héttel a magzatvízvétel után csörög a telefon de. 11 óra körül. Valami nem stimm, fel kéne menni újabb magzatvízvételre, ha lehet 13 órára. Természetesen elkapott a sírógörcs, hogy úr isten, mi lehet. Riasztom a férjem, hogy jöjjön haza, mert gond van stb. Már indul is, mamák jönnek a gyerekekre vigyázni, mi megyünk Pestre.
A forgalom katasztofális, de fél 2-re megérkezünk. Mondták nyugodtan fújjam ki magam, majd hívnak. Fél 3körül túl vagyok a 2. amnioentézisen, mivel A RH negatívos vagyok a második Anti-D-n a fenekembe
, és ezután mondják el, hogy az első magzatvízmintát gép analizálta, és gyanús a Down szindrómára az eredmény, mert a 21-es kromoszómából hármat talált. A most levett mintát ember fogja nézni mikroszkóp alatt, ő számolja a kromoszómákat, hátha a gép tévedett!??? Azt mondta a doki, hogy ez az eredmény felülbírálja a gépi eredményt, de nem akar minket hitegetni, nem sokszor téved a gép!!
Gondolhatjátok milyen idegállapotban jöttünk haza, hányszor kapott el a sírógörcs, 
és gondoltam végig kisbabám elvesztését!!! Szóval nem tudom mi tévők legyünk, akik átéltek hasonlót kérem ossza meg velem "élményeit", tapasztalatait!!!
Én úgy gondolom, hogy az Afp-t kicsit korán vették le, és hogy semmi baja a babócámnak. Természetesen nem szeretnék a két egészséges kisfiam után beteg kisbabát, gondolom ezt megérti aki belegondol a helyzetembe. Jó lenne tudnom, hogy minden rendben a pocakban!!! SEGÍTSETEK!!!!
"Tehát ha jól olvasom soraidat van egy elsőszülött gyermeked, akit a dokok abortáltak volna, de ti megtartottátok, és egészséges!!
...és van egy negyedik, akit örökbefogadtatok, annak ellenére, hogy Down.
"
"Jól olvastad soraimat"...
(azt hittem, egyértelműen fogalmaztam - de syssy25 rádöbbentett, hogy nem voltam teljesen világos). Örülök, hogy mégis volt, aki megértette.
A következtetésedet azonban nem értem... Ha egyszer Zsófi tündéri (márpedig az!), akkor miért erősek vagyunk? Inkább szerencsések vagy boldogok, nem?
Szia jabbok!
Tehát ha jól olvasom soraidat van egy elsőszülött gyermeked, akit a dokok abortáltak volna, de ti megtartottátok, és egészséges!!
...és van egy negyedik, akit örökbefogadtatok, annak ellenére, hogy Down.
NEM SEMMI!!! Nagyon erősek vagytok, az biztos!!!! Tündéri Zsófi!!! Jó ilyen történeteket olvasni!!!!
Nagyon jó egészséget, és sok örömet kívánok a négy gyerkőchöz!!!
kétszer elovastam a történetedet, de nem értem
Amikor hasonló történeteket, gondolkodást, tépelődést olvasok, mindig beülök esténként a gyerekeim szobájába, amikor már alszanak. Csak hallgatom a szuszogásukat, a kis neszeket...
És mindig eszembe jut, hogy a négyből kettő ma nem élne, ha "okosak" vagyunk annak idején. Nem élne az egyetlen - egyébként makk egészséges - fiunk, hiszen az első terhességi vizsgálaton a doki a feleségem mononukleózis-fertőzése miatt csak annyit kérdezett, hogy MIKOR jövünk abortusztra... Sosem tudtuk volna meg, hogy teljesen egészséges gyereket szedtek volna darabokra.
És nem lenne a kicsi sem, aki Down. Ha a vér szerinti szülei nem csak a szüléskor tudják meg, biztos elvetették volna. Nekik váratlan tragédia volt - nekünk életünk egyik legtöbb örömet jelentő eseménye, hogy Zsófi mégis él.
Köszi aranyos vagy.Az a "baj" hogy én már voltam dokinál aki megerősítette a hírt,úgyhogy én már nagyon beleéltem magam.
A háziorvos pszihiáterhez küldött.Nagyon nehezen dolgozom fel,még most is.Szeretek pozitív történeteket olvasni,ilyenkor él bennem a remény.
.Köszi.
Tudod, azért én elgondolkodtam ezen a rövidebb combcsonton. Nem lehet, hogy a baba lesz alacsony? Vagy, mondjuk, olyan is van, hogy a feje nagyobb picit, nekem a kisfiamnak mindig nagyobb volt a feje a vártnál, de ennyi erővel írhatták volna, hogy a lába kisebb, és a feje jó, nem?
Nagyon szorítok neked holnapra!
Én is akartam már írni, hogy sajnálom, ami veled történt.....de tényleg jobb akkor már ilyen korán, mint aztán később...vagy beteg a baba....kitartás!!!...és meglátod, összejön majd!!!...nekem is volt egy korai vetélésem...míg véreztem, azt mondogattam magamban, hogy ha egészséges, akkor maradjon meg, ha beteg, akkor inkább menjen...úgy mindenkinek jobb....aztán ment....és nehét volt feldolgozni, pedig nagyon pici terhesség volt....még a dokihoz sem jutottam el....de most már a második babámat várom!!!
Hová lettek a tegnapi hsz-eim
Makilla! Én rákérdeztem a dokira, hogy mi van, ha ne adj isten kiderül, hogy beteg a baánk, mert mire az eredmény meglesz, a 25. héten leszek....És azt mondta, ha beteg, akkor is jogunk van eldönteni, hogy kihordom, vagy nem.. SZóval ha baj van, nem feltétlenül igaz a 24 hét..De inkább ne legyen baj, csak mondom...
Anikó!
Teljesen egyetértek Veled! Én már korábban is leírtam a véleményem erről. Ha tudom, hogy beteg a baba, nem vállalom, megszakíttatjuk a terhességet. Viszont ha azt mondják, hogy nem beteg, de netán mégis az lesz, akkor kutya kötelességemnek tartom gondoskodni róla!!!
De ha előre tudom, hogy baj van, nem akarom, nem akarjuk! Hiszen én is olvastam a Down-ról, ha jól emlékszem a 30 %-uk születik szívrendellenességgel, és csak 50%-uk éri meg a 30 éves kort. Tehát azért nekik sem fenékig tejfel az élet, sokat szenvednek...Főleg, aki súlyosan Down-kóros... DE EGYELŐRE NE IS OLVASS ILYENEKET, MERT NINCS RÁ SZÜKSÉG, A MI BABÁINK EGÉSZSÉGESEK!!!!
Már csak 1-et kell alunnniiiii!!!!!!!!!!!!!
Tök édik a gyerkőcök
Evelin! Sajnálom, ami Veled történt
Ma tejfölös gombapaprikást főzöm kagylótésztával. Itt is elég szar és lehangoló, esős idő van, ezért az udvar tabu, marad a vasalás....
Kedves Anikó!
Sokat gondoltam Rátok az elmúlt napokban! Írtam a topik elején néhány hsz-t, mert hasonló érzéseket, hasonló döntési helyzetet mi is átéltünk (35 évesen rossz afp után legyen amnio vagy sem).
Igyekeztem, hogy ne adjak tanácsot... csak objektív tényeket próbáltam írni.
Most ismét benéztem a topikba, visszaolvastam néhány hszt. A 81-ig jutottam, ahol megfogalmazod néhány gondolatodat.
Csak annyit szeretnék ezekkel kapcsolatban írni, hogy minden szavaddal egyetértek! Ennél felelősségteljesebben szerintem nem lehet átgondolni ezt a helyzetet. Tisztellek azért is, hogy ezeket a gondolatokat így megfogalmaztad és le is írtad!
Nagyon szorítok, hogy minden rendben legyen!!!
Biztos minden rendben lessz holnap.Én is kíváncsian várom az erdményt.Szorítok neked,hogy sok jó hírt kapjál.Akkor holnap látni is fogod ŐT.Sok sikert.
Jó reggel!!
Hát, szebb időre is ébredhettünk volna, de sebaj. A napocska ott van a felhők felett, és előbb utóbb lőbújik!!!
Csak az eső állhatna el egy kis időre, mert lenne egy-két elintéznivalóm, és így kicsit macerás.
Vagy ennyire kényelmes lennék? Mit nekünk egy kis eső nem igaz??
Már csak a ma éjjel, és remélem sok minden kiderül a babóról a holnapi Uh-on!!!
Pozitív értelemben!!!
KÉPZELJÉTEK!!! Egyre aktívabb a kis manó!!! Már egyre többször érzem őt, elég rendesen!!!!
Nagyon kíváncsi vagyok hány hetes kismama vagyok is valójában!!
Ma megint csináltunk bababörzét!! De.9-12-ig az egyik iskola ebédlőjében itt Dorogon!! Jól sikerült!!! Én is eladtam egy jó pár dolgot, és vettem is a fiúknak olcsón klassz dolgokat!!!
Apa vigyázott a gyerekekre, kint voltak egész délelőtt apukámnál a kertben. Nagyon jól érezték magukat, jókat ettek a friss levegőn, és dében már aludtak is a trabiban!!! Du. 4-ig aludtak, és nekem is sikerült egy jó két órát durmolnom velük!!
Nagyon jól esett!!!
...csak az angol leckémmel nem haladok!!! Most egy kicsit sétálunk, aztán annak is nekiállok!!
...már csak kettőt kell aludni!!!! ... és UH!!!!!!TOVÁBBRA IS MINDENKINEK SOK-SOK KÖSZÖNET A HOZZÁSZÓLÁSOKÉRT!!!! ...és a szorításért értünk!!!!
Valamelyik nap voltunk egy játszin, ahol akkora hinta volt, hoyg mindkét srác belefért!!!
Teljesen megértelek!! Tudod, én hogyan gondolkodom erről..... a topicban már megírtam. Igen, nektek egy komplett család jövőjéről kell döntenetek, nem csak a saját életedről és az Övéről. És ahogy akkor írtam, hiszek benne, hogy nincsenek véletlenek, így hiszek abban is, hogy nem véletlen kaptátok meg a döntési lehetőséget (feltételes módban,mert nagyon-nagyon szorítok, hogy jól alakuljon ez a teszt!!)!!! A döntés a ti dolgoktok, a ti terhetek(bárhogyan döntetek, nagyon nehéz teher)...csak ti hozhatjátok meg, ti fogjátok viselni a következményeit......és pont ezért senkinek nem is tartoztok számadással!!!!
Szorítok a keddhez!!!!...de leginkább a kromoszóma vizsgálathoz!!!!
Nap, mint nap eszembe juttok...már amikor jó pár héttel ezelött ez a téma felmerült a topicban....akkor is ezen a véleményen voltam....így, hogy mi is a Kistesó megszületését várjuk. Azóta is nagyon sokszor gondolkodtam rajta.....és nagy ajándéknak tartom, ha úgy adódik, dönthettek!!!! Tudom, hogy hülyeség, de amióta ez szóbakerült a topicban (nem a ti esetetek, hanem egyáltalán) egyfolytában azon agyalok, hogy remélem, nálunk nem lesz semmi baj.....mert ha igen, hát akkor mi nem kaptuk meg ezt a lehetőséget....
Ami a picur mozgását illeti: tényleg ne aggódj!!!....szerintem most is csak a felmerült probléma miatt aggódsz, azt vetíted ki, mert hiszen tapasztalt kismama vagy, és tudod, hogy vannak lusti napok!!!
Szerintem nagyon pozitívan állsz, álltok ehhez a nagyon nehéz dologhoz!!!!
Megy a drukk, nagyon sokat gondolunk Rátok!!!
Anikó! Teljes mértékben megértelek, és hasonlóképpen gondolkodom.
Én is úgy gondolom, ahogy Evelin; senkinek nem tartozol elszámolással Magadon és a családodon kívül. Bár úgy érzem, inkább azért osztod meg velünk a gondolataidat, mert így könnyebb rendezni őket Magadban. És így talán a döntés is könnyebb lesz. A legjobb persze az lenne, ha nem is kerülnétek döntési helyzetbe! Drukkolok!
Mindenkinek szép napot!
Anikó ne aggódj ha nem olyan aktív ez a kis pocaklakó a a hasadban...az adataidra pillantottam és az jutott eszembe hogy a mi babánk is pont ezt játszotta velünk......nem mocorgott szinte semmit...én meg már síva ébredtem hogy miért nem....el is mentünk 4D-re mert már nem bírtam tovább aztán amikor mondták hogy egészséges kicsi lány és a 20 perc vizsgálat alatt mindent megmutatott amit csak lehet(szopizta az ujját, mocorgott állandóan, nyelte a magzatvizet, és persze szétrakta a lábát apa kedvéért hogy láthassuk nincs neki semmilyen apa által odaképzelt kuki) hogy végre megnyugodjak....már most tudja hogy amíg engem nem győzött meg hogy minden okés addig úgy sem lesz nyugta...ezért inkább engedett
Én a Down alapítványnál dolgoztam.Down szindrómás fiatalokat gondoztam,és imádtam őket.Talán érdekel hogy ennek ellenére az a véleményem hogy,ez a TE ÉLETED,ÉS A TE DÖNTÉSED.Nagyon nehéz döntés előtt állsz,de ne érezd úgy hogy bárkinek is magyarázattal tartozol...
Nem véletlenül vannak ezek a vizsgálatok,a te jogod eldönteni hogy akarod-e a beteg babát.
Azonkívül ott a 2 "nagy" gyermeked.Nekik sem mindegy...
Nagyon nehéz lessz,de jól fogsz dönteni.Úgy hogy az jó lessz neked is a családodnak is és NEKI is.Talán így könnyebb mint ha estleg évekig szenved...
u.i:az én magzatom 2 hete halt meg (6 hetes volt),egészen eddig sírtam,de lassan ráébredek hogy lehet hogy még mindig jobb hogy így történt és nem évek múlva...
Fel a fejjel hisz még lehet hogy a vizsgálat után felébredsz a rossz álomból és hamarosan egy
-ian szép és EGÉZSÉGES babád születik.Várom az erdményt. SZORÍTOK NEKED.
Úgy szorítok nektek,hogy minden a legnagyobb rendben legyen....
De ha a sors úgy hozná,hogy most döntenetek kelljen,megértem amin vívódsz most....És lehet,hogy megköveznek érte majd engem is,de azt gondolom,ha van Isten,akkor nem véletlenül adta kezünkbe azt a lehetőséget,hogy válasszunk....különben mi értelme lenne a tudomány fejlődésének?Ha nem használnk a megszerzett tudást,az eredményeket?
Próbálj megnyugodni,Anikó.Bízzunk abban,hogy a picivel minden rendben.Ha pedig döntened kéne majd,azt csak te teheted meg,mérlegelve az összes körülményt,a ti életetekbe senki nem szólhat bele,a felelősség a tiétek,akár így,akár úgy szóljon az a döntés.
Addig is izgulunk,szorítunk értetek....
...gondolatok tőlem:
A Down-os babák között rengeteg fejlődésbeli eltérés van, úgynevezett súlyossági fok! Azt biztos nem lehet előre tudni, hogy ő most a kevésbé, vagy a nagyon súlyos Down-os kromoszómákat hordozza, ha hordozza!!!
Úgy érzem, nem csak az ő életéről döntenénk, hanem a meglévő két fiúnk további életéről is, annak minőségéről, és természetesen a mi kettőnkéről a párommal.
Ha most az fog beigazolódni a mi esetünkben, hogy beteg babát hordok a szívem alatt
, és mi nagy valószínűséggel nem vállaljuk a terhesség végigvitelét, hanem megszakíttatjuk, sokak szemében gyávának, erőtlennek, önzőnek, stb. fogunk tűnni. De minket az a látásmód vezérel, amit ugye egészségesen ( már amennyire egészségesek vagyunk remélem 
 
képviselünk, hogy milyen így az élet, és próbáljuk empatikus képességünkkel elképzelni, milyen lehet bármilyen fogyatékosságot "elviselni", élni vele az életet.
Szociálisan érzékeny embernek tartom magam, és a párom egyaránt!! Akin módunkban áll segíteni a környezetünkben segítünk, soha nem gondolkodtunk azon, hogy ha valaki odalép hozzánk kérni, annak valaki vagy valami áll a háta mögött (koldulók maffia rendszerére gondolok).
Több fogyatékos embert láttunk már, hallottunk, olvastunk, láttunk sorsokról az eddigi életünk során. Sokakat sajnáltunk, hogy élnek, hogy szenvedniük kell, hozzáteszem a mi életminőségünkből kiindulva. ...és magamat elképzelve az ő helyébe. Biztos teljesen másként látnánk ezt is, ha lett volna már halálközeli " élményünk", más minőséget kapna az életünk!! De nem volt, és ne is legyen egyikőnknek sem. Ezekkel az érzelmekkel tudunk csak dönteni, amellyel jelenleg telítve vagyunk.
Ahogy már írtam, makkegészséges gyermeket világra hozni is óriási kihívás, felelősség!! Hát még, ha előre!! tudjuk, hogy jóval hátrébbról indul, mint versenytársai!!! Mert sajnos az élet VERSENY!!! Akármennyire nem szeretnénk, hogy az legyen, AZ!
A LOVI-n sem sokan tennének a három lábú lóra.
Szóval a jelen helyzetünkben azt érzem, hogy "kicsesznék" a gyerekemmel, ha a nyilvánvaló hátrányosságaival világra segítem.
Tudom, hogy sokakban ellenérzést váltanak ki a szavaim, de én ezt érzem!!
Kérlek próbáljatok megérteni.
Én megértem a másik oldalt, és minden elismerésem azé, aki előre tudja, hogy mit vállal, nem pedig belecsöppen, belesodródik egy számára addig elképzelhetetlen helyzetbe, és vállalja a plusz terhet. Az amúgy sem kis teher mellé, ami egy egészséges kisember felnevelését is jelenti!!
Ezekkel a gondolatokkal zárom ma a sorim, mindenkinek nyugodalmas, jó éjszakát kívánok!!!
1 kis pozitív energia:
Az én Afp eredményem magas 2,7 Mom lett. A doki ugy hívott hogy utána félóráig bőgtem mert megmondta frankón hogy nagy a nyitott gerinc esélye. Pont aznap voltam a genetikai 18 hetes uh-n, ott semmi rosszat nem mondtak. Beutaltak a Söfibe genetikai uh-ra ahova több mint 1 hetet kellett várni, így elmentünk egy 4D uh-ra a Kárpát utcába.
Ott minden rendben volt de apróbb bajok kiderültek ( a lepény vizenyős, szintén kissé eshogén belek, és volt egy agyi ciszta)
A lepény miatt azonnal beutaltak vérvizsgálatra aminek eredményére 1 hónapot! vártunk de negatív lett minden.
Közben a Söfiben is sor került az uh-ra ahol a lepényen kívül nem találtak semmit, addig a ciszta is elmult....
Utána még egyszer volt egy uh a 26.héten ahol megint a frászt hozták rám azt mondták tágabb az egyik agykamra, sejtették hogy baj van, de ugye ekkor már nem is voltunk döntési helyzetben mert csak a 24.hétig lehet tenni valamit....
Szintén kontroll a Söfiben kiderült minden rendben , normális minden.
Azóta a 32. heti uh-n is minden rendben volt, talán a lepényke is kihuzza ezt a kis időt ami van....
Szóval riogattak, de nincs baj....
Borzalmas időket éltünk meg a bizonytalanságban mi is....
De hamarosan megérkezik a csöppünk és tudom hogy nincs baja!
egyébként nálunk az amnio fel se merült, ki tudja miért...
Drukkolok nektek!!!!!!!!!!!!!!
Szia!
Először is fő a pozitív hozzáállás.Próbáld meg nem agyon aggódni magad,(tudom könnyű mondani).Koncentrálj arra hogy egézséges kisbaba ficánkol a pocakodban.Rengeteget számít a hozzáállás.
.
Nagyon szorítok neked keddre,majd benézek,egyből írd meg hogy mi volt.
Itt egy kis +++++++ energia.
.
Tündér vagy!!
Most én is sokkal közelebb érzem magamhoz, mont eddig bármikor!!!!!
