Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szeretnék gyereket ám!
Létrehozva: 2003. július 2. 12:13
Sziasztok! Nektek talán elcsépelt a téma, de én most tartok itt. Már 4 éve együtt vagyok a párommal. Úgy éltünk, mint a giccses amerikai filmekben. Boldogan, izgalmasan. De én egyre türelmetlenebbül szeretnék gyereket. Ő pedig még nem. Persze én arra várok, hogy majd ő is érezze azt a vágyat egy baba után, amit én. De úgy érzem (((el sem hiszem, hogy ezt én mondom))), hogy fogy az időm. Lassan 30 leszek, és még esküvőről sem beszéltünk soha a nagy boldogságban. Mi legyen? Kezdjek pánikolni? Vagy mégse? Mondjatok okosat, kérlek!
Manocha hat esz nem semmi akkkor ki is szamitotta hogy mikor kell kezdeni?Nagyon aranyos!
Igazad van balek (szep nev:)))) sajna nem mindig sikerul elsore. En is ismerek olyan hazaspart akik mar a Kaali intezetnel jarnak. . . De mindent vegig probalnak es nem adjak fel. Ugyanakkor ismerek valakit aki 45 evesen szulte az elsot. Nem kicsit aggodtak a babaert de gyonyoru lett!
Manone hat en is orulok de meg 2 ev minden jol megy a munkamba. . Addig remelem manochka mar meg is szult:)))Szerintem ha ugy erzed itt az ido mond el Neki. Max o is ragodik rajta 3-4 honapot. . :)))
Szia Balek!Igazat adok neked is. Sajnos én is tapasztaltam a környezetemben, hogy azért a gyermekáldás nem mindig akkor jön, mikor azt szeretnék. Bármi közbejöhet, betegség, anyagi gondok, ami akadály lehet. Tehát nem könnyű mérlegelni, ez tény.
Én azt mondom, ha már mindkét fél érett az apaságra-anyaságra és tiszta szívből, komolyan megfontoltan akarják, akkor már várni nem érdemes, ha tehetik.
Csak beugrottam ide és olvasgattam az írásotokat. Csak 1 megjegyzésem volna Manochkához: bárcsak minden úgy történne, ahogy Te/Ti azt elgondoltátok! Sajnos a "szüljünk gyermeket jövőre" az nem teljesen így működik. Ideális esetben persze igen. Elhatározzuk, a baba megfogan és 9 hónap múlva megérkezik. Csak sajna vannak nem várt dolgok is. . . . Nem akarok károgó vészmadár lenni, csak megemlítettem. Úgyhogy, a gyermek-gyártással nem szabad sokáig várni. A biológiai óra egyre csak ketyeg. Remélem, a párod is megérti ezt. Egyébként sok boldogságot és sikert!
Ez nagyon kedves!Nagyon aranyos Parod van. Elragodott magaban es dontott!
Es mikorra tervezi?Ugy ertem jovore mar meglegyen vagy akkor kezdtek hozza?
Gratulalok!!!Egyszer csak eled allt es kozolte vagy hogy sikerult?
Óriási hírem van!! Talán még emlékeztek, én indítottam ezt a témát. Hihetetlen, de úgy tűnik, hogy megoldódott a gondom! Persze még nem lettem állapotos, de a Párom a hétvégén azt mondta, hogy jövőre szüljünk!!! :-))))))))))
Persze ennyi ellenállás után kicsit gyanakodva fogadtam a dolgot, de úgy tűnik, hogy valóban komolyan gondolja. . . Csak annyit kért, hogy egyelőre ne vegyek utónév gyűjteményt, kelengyét, stb. Azt hiszem indítok egy topicot azzal, hogy miért nem nyerünk a lottón. . .
Sok sikert Nektek is!!!!
Hat igy nem csodalom hogy meg varni akar a parod!Paromnak is vannak munkahelyi konfliktusai o is rettenetesen viseli. Igazad van hogy csak nyugodt korulmenyek koze szabad babat tervezni.
Mi mar 6 eve ismerjuk egymast meg egyetem elott a felvetelin talalkoztunk. De igazan kb 4 eve melyult el annyira a kapcsolatunk hogy szerelem lett belole. Ti ket eve vagytok egyut, vagy ket eve vagytok hazasok?
Egyebkent egy kutatointezetben dolgozom es itt nem lehet (legalabbis jozan esszel) teherbe esni. Eleg szomoru kovetkezmenyei lehetnek. . . .
Itt alt mindenki osztondijjon van x evre es ha letellik vagy palyazol ujjat vagy a nok megbabasodnak es most eleg sokan valasztottak ezt ugyhogy tele van az intezet lezengo pocakosokkal. Ezt mar parom sem hagyhatta szo nelkul es megbeszeltuk hogyha vegeztem a manualis munkaval azonnal :)))) szoval nekilatunk.
Milyen munkát végzel, hogy 2 év múlva végzel vele?Baba mellett nem menne?
Hogyhogy felvetette??Hogyan?Mesélj!!!!:))))
Most én is tablettázom, másfél hónapja újra. Előtte 3 hónapig nem szedtem semmit, egyszerűen nem bírtam, annyira rosszul voltam, fejfájás, émelygés, hányinger, gyulladások, fertőzések tömkelege 1 év alatt. Így aztán abbahagytam, bár a párom igen ódzkodott. Nem is tett a szex. életünknek, dehát nem akarta, /-tuk, hogy szenvedjek. Ebből láttam, hogy tényleg nem akar még babát:(Most már ok a dolog, csak mindig van valami, ami akadályoz. Jelenleg a sok munkája, kiszívják a vérét. . . mindegy nem részletezem, sürgősen állást keresünk neki, addig nemigen jutunk előbbre ebben a kérdésben, tuti nem. Talán ez is a babatéma ellen van. Még tavaly tettem egy fogadalmat, hogy míg itt dolgozik, isten ments, hogy babánk legyen!Azért ezt tartom. Szóval ez van. Na, az új állás után-fogalmam sincs, mikor-, érdemes lenne már előhozni. De én addig elő fogom hozni, ha lesz megfelelő alkalom. Tervezni lehet, és én szeretek is:)))Szerintem ő is.
Tényleg, arról nem is beszélgettünk, hogy ki mióta ismeri a kedvesét!Mióta vagytok együtt a párotokkal lányok?
Mi 2 évesek voltunk májusban.
En is erre gondoltam hogyha vegeztem a munkammal akkor majd elohozom a baba dolgot. . de addig meg legalabb 2 ev. haat addig meg marad a nyavajgas meg a lopva babazas. Tenyleg nem akarom hogy kenyszernek erezze a babat. Sot ma mar O vetette fel a temat, vegre 4 ev utan.
Mivel en nem szedhetek semmi hormont marad az ovszer. Ti mindannyian tablettaztok?
Az én válaszom, hogy mire vár?hát, talán még vannak megvalósításra váró vágyai. Ezek fő akadályok. Ezeket is szívesen megbeszélném vele.
lehet vele beszélni a babatémáról, de azért túlzásba sem szeretném vinni. Még azt hiszi, hogy én nem foglalkozom az anyagi dolgainkkal, azaz fogalmam sincs, hogy hogy állunk, aztán meg gyereket akarok. Pedig csak a véleménye érdekel, konkrétan. úgyhogy majd ha nyugodt, lazítós pillanatban leszünk, előhozakodom a dologgal.
Giuska, sajnálom a gyomorrontás, diétázz, és vigyázz magadra!
Ti hogy védekeztek?Ez amolyan mindenkinek szóló kérdés.
Megjottem. . Van egy kisebb gyomorrontasom, eleg ramatyul toltottem az ejszakat.
Nagyon jo hogy igy meg tudod Vele beszelni a baba temat. Te meg fiatal vagy ugyhogy tenyleg nem kestel le semmirol. Es elfnek is igaza van. Kepzeld el mennyi mindent kihagytal volna ha akkor meglett volna a baba.
Meg azt is elmesélem, hogy mi vagy 3/4 órás sétánk alkalmával, egyszer annyira átbeszéltük ezt a témát, a közös baba csodáját, ahogy majd először a kezünkbe vesszük, ahogy ránknéz, felsír, hogy akkor lányok, könnyes volt mindkettőnk szeme, annyira átéltük.
Szerintetek is tényleg ennyire szeretett volna akkor babát tőlem?És most?Most más dolgok vannak a képben?Racionálisabban gondolkodik, mint megismerkedésünk után:)))Ez van. Ami jó is.
Baj nem volt. Talán velem mégis, még fel sem fogtam az egészet, talán nem akartam még ezek szerint, hiszen nem magamtól akartam, ő vetette fel az ötletet. Megijedtem talán, hogy éééén?Meg akkor még az volt bennem, hogy fősulira kell menni először, aztán jöhet a család. Ezt szépen összeraktam a fejemben. A következő tablettás ciklusnál újból megkérdeztem, hogy akkor beszedjem-e. (Így utólag tényleg nem akarhattam, hiszen most egész nap örömtáncot járnék és lebegnék, ha mondaná:))Aztán akkor leültünk még egyszer megbeszélni, előhoztam a főiskolát. Aztán arra jutottunk, hogy ő is elkezdi, én is. Találtunk is magunknak megfelelőt, levelezőn/távoktatásban, neki most még 3 év, nekem 1, 5. Akkor lett volna a babának megfelelő környezet, minden, most már előjöttek dolgok, amik persze baba után is előjöttek volna. De talán így jobb volt, hiszen a tavaly őszünk és telünk elég mosolyszünetes volt, párom sokat dolgozott, martuk egymást, keveset voltunk együtt. Ez baba mellett is lett volna, emiatt jobb így most.
Még azért van mit csiszolódnunk;-)))Meg jobb lesz, hogy majd együtt, ugyanolyan érzésekkel fogjuk tervezni a bébit. Csak majd szeretnék tisztázni pár dolgot, hogy ő is mennyire szeretné, tudja-e, hogy én mennyire szeretnék már, készülök rá lélekben, már alig várom, hogy a pocimban legyen a közös babánk, hogy a lakásfelújítást is a baba szellemében kéne tenni, meg ilyesmi. De ehhez el kell kapni a megfelelő pillanatot. Ami majd úgyis jön magától. Végül az időből nem csúszunk ki, amint írtam, ő 30, én 22 éves vagyok.
Én azt látom a környezetemben, hogy a gyerek megszületése után a férfiaknak sokszor nem is a párjuk lesz a legfontosabb, legalábbis eleinte, mert annyira szeretik a gyereket. Persze, ezt sem tartom helyesnek. Jó lenne megtalálni a középutat.
Mar egyszer terveztetek babat?Masfel eve mi volt a baj, miert nem?
Milyen helyre kis menyecske ez a sboglarka!Ilyet mondanek a ferjemnek bizti szivinfartuskapna az elso korben
"Te tulajdonképpen mire vársz?Végül is 30 leszel az ősszel, én már most szülnék. Miért nem rögtön a baba szempontjából állunk neki a lakás ügyeit/felújítást rendezni?"
Ezt most így konkrétan kérdezzem meg egy jó kis pillanatban????
Mit szóltok?
Azon kívűl, hogy el kell döntenem, hogy mennyire helyénvaló a kérdés, merthogy azért sejtem, hogy mire vár, de akkor is. Az tényleg nem fér a fejembe, hogy ha 30 lesz, akkor miért nem szeretne jobban, mint ahogy én most látom, mikor másfél éve abba akarta velem hagyatni a tablettát, 3 hónap szünetet hagyni a projekt előtt és usgyi.
Szóval???
Az én férjem 10 évvel idősebb nálam (én 25 leszek ősszel). Néhány hónapja felvetettem, hogy ő tulajdonképpen mire vár. Mert rendben van, hogy egy férfi, ugye, az még 60 évesen is az. . . :), de szeretné-e, ha az óvónő azt hinné, hogy a kisgyerekért mindig a nagypapa jár. . .
Azt mondta, hogy szerinte erre ő még nagyon ráér, én pedig főleg, mert akár 10 év múlva is szülhetek. Erre mondtam neki, hogy én 30 éves korom alatt szeretném elintézni a szülést, ha vállalkozom egyáltalán rá, mert azt szeretném, hogy legalább az utódnak az esélye meglegyen arra, hogy a legoptimálisabb időben, egészségi állapotomban érkezhessen. És ne gondoljon arra, hogy attól, hogy egy 30 körüli nőt a társadalom fiatalnak ítél meg, annak a petesejtjei nem 30 évesek. Ha 30 éves koromig nem szülök, én nem vállalkozom rá. És ne gondolja azt, hogy ő 45 éves korában olyan penge lesz, hogy tudja, hogyan kell bánni egy kisgyerekkel. 60 éves korában pedig majd nem tud mit kezdeni egy kamasszal, mert olyan betokosodott lesz. A gyermekvállalásnak is megvan az ideje, és nem véletlenül.
Sokat nevettünk közben, és odáig jutott az elhatározásban, hogy már most rögtön álljunk neki.
Persze, kijelentette, hogy neki csak lánya lehet, mert a lányok kiskorukban sokkal okosabbak, mint a kisfiúk. :)