Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Keresztgyerekek
Torolt_felhasznalo_202565
Létrehozva: 2007. január 11. 11:26
Szeretném megkérdezni, hogy ti milyen keresztszülők vagytok. Miben merül ez ki: ajándékok, közös programok stb. Nekünk 3 van: tesóm 8 éves kisfia, unokatestvérem 10 éves kislánya, barátaink 6 éves kislánya. Hárman három felé. Karácsonyra-szülinapra ajándokot veszünk-küldünk. Évente többször közös programok (kirándulás, mozi). Néhány napot pedig nálunk töltenek.
Jó lenne megkérdezni a keresztgyerekeket is,hogy ők hogy élik,élték meg a keresztszülőkkel a kapcsolatot?
Biztos nekem is volt keresztanyám,meg keresztapám,nem emlékszem a kapcsolattartásra.Volt bérmakeresztanyám is,anyu nővére,vagyis a nagynéném,de nagyon messze lakott,egy évben 1x,2x találkoztunk.Igaz leveleztem vele még gimis koromban is,sőt asszonyfejjel is.Már nincs közöttünk...
Sőt, a keresztálnyomnak egy napon van a szüli meg névnapja...de mivel a keresztégben az én nevemet kapta ezért az én névnapomon ünnepeljük az ő névnapját is:-)
Ikreink meg a keresztapjuk szülinapja elött születtek két nappal,hát ők is együtt ünnepelnek:-)
Anyagilan ők is sokkal jobban állnak mint mi, ezt néha nehéz kompenzálni..náluk gazdagabb mindig az ajándék, de azért megoldjuk valahogy ..szóval nincs licitálás, hogy ki mekkora ajándékot tud adni....
Valamikor jött a sógorom,és felesége a férjemet köszönteni.Aztán van a fiam névnapja,arra már nem jöttek.Aztán van a lányom névnapja,arra se jöttek.Aztán van a sógornőm névnapja,mondtam férjemnek menjen felköszönteni,nem ment.Aztán van az én névnapom,arra nem jöttek.Jött a sógorom névnapja,nem emlékszem voltunk e.Jött a köv.év,megint megismétlődött igy minden.Aztán ők sem jöttek. Két éve meghalt apósom,nem sokkal utána volt az én névnapom,hát mit ad Isten,eljöttek.Azóta mi felnőttek köszöntgetjük egymást.Hát nem nevetséges???A gyerekek mindig kimaradnak!
A barátaink, sajnos már nem olyan mély a barátság, nagyon jól állnak anyagilag, és a gyerekeknek mindent megvesznek. Igazi barbie-ból, és kiegészítőkből több van mint egy boltban. dvd-s tv mind2 gyerekszobában, cd lejátszó természetes. Így aztán baromi nehéz nekik venni bármit is.( nem csak a keresztgyereknek szoktunk venni karácsony, szülinapra) Szoktam ruhaneműt, könyveket,társasjátékot és valami barkácsolni valót. Előtte megkérdezem, hogy az meg van-e nekik. Csak sajnos már egyáltalán nem értékelik ezeket a dolgokat. De szerintem ha több 10 ezer forintos akármivel állítanék oda, azt sem.
Az én lányom soha nem kapott semmit a keresztszüleitől,mióta azok férj és feleség.Amikor én akartam az ő gyereküknek venni,aki a mi keresztlányunk,azt mondta a férjem,meg ne tudja,hogy veszek valamit.No,ez nekem is kényelmesebb volt.Tényleg nem csikedhetek,hogy vettem ezt,vagy azt.Sajnáljam,ne sajnáljam,nem tudom.Felköszönteni se szoktunk járni őt,de karácsonykor ha megyünk az apját köszönteni akkor szoktam minden családtagnak csokit is vinni.
Amikor minket felkértek keresztszülőnek az első gyerekhez,azt mondtuk,hogy nekünk anyagilag nincs nagy tehetségünk,ne minket válasszanak..azt mondták, hogy mi olyat adhatunk a gyerekeiknek amit pénzben nem lehet kifejezni....igyekszünk ennek megfelelni:-)))))
a gyerekeink szinte testvérként kezelik egymást:-)))
Sziasztok!
Ennek a topicnak én is nagyon örülök, mert nálunk is problémás kissé a kapcsolatunk a keresztlányunkkal, illetve inkább a szüleivel.
A kislány idén lesz 5 éves. Amikor (ugye kb. 5 évvel ezelőtt) elvállatuk a keresztszülőséget, akkor nagy örömmel vetettük bele magunkat a feladatba. Férjemmel(akkor még nem volt az) mindketten vallásosak vagyunk és mivel a kislány szülei nem azok, és egyházi esküvőjük sem volt, mi intéztük el, hogy egyáltalán a kislányt meg lehessen keresztelni, mert az egyház úgy állt a kérdéshez, hogy ha a szülők nem vallásosak, nem volt egyházi esküvő, nem keresztelhető meg a gyerek sem. Ezen azóta is fel vagyunk héborodva, de egy ismerős pap elvállata a kersztelést (azóta már ki is vált az egyház kötelékieből).
Azután még egy ideig tök jóban voltunk a szülőkkel is, meg a picurt is látogattuk, elég közel is laktunk hozzájuk. Aztán Mi a párommal szétmentünk 1 évre, és akkor én látogatgattam még a kislányt, ő abban az időszakban nem. De teszem hozzá, már akkor is mindig én jelentkeztem be, hogy meglátogatnám a kislányt, stb. Aztán megint összejöttünk a párommal és egy kis ideig csak telefonon tartottuk a szülőkkel a kapcsolatot, de akkor is mindig én hívtam őket. Időközben ők (és talán mi is) nagyon megváltoztak, újgazdagék lettek, sznobok, akik lefikázzák a gyereknek vett ajándékokat, tehát már nem igazán szeretünk velük talizni, és soha nem hívnak meg/fel. Azt sem tudtam, hogy több, mint egy hónapja beköltöztek a lakóparki házukba. Annyit sem mondtak, hogy figyelj, Te marha, megváltozott a címünk, hogy esetleg más címre írjak már nekik karácsonyi lapot. Már csak a kislány születésnapjára, névnapjára és Karácsonyra korlázozzuk a találkozókat, illetve az ajándékozást, és mivel ezen az ajándéklefikázós dolgon tökre kicsináltam magam, mindenki azt javasolta, hogy ***jam le a szülőket és vegyek a kislányak azt, amit én jónak látok. Mivel alig van mesekönyve, ezért mostanában mindig valamilyen kis könyvet veszek neki.
Szóval én tökre sajnálom, és tudom, hogy a gyerek nem tehet a szülei hülyeségéről, de íghy elég nehéz jó keresztszülőnek lenni. A férjem azon az állásponto van, hogy ha a dolgo nem megy, ne is erőltessük, nekünk, mint keresztszülőknek a legfőbb vállalásunk, hogy ha netántán a szülőkkel történik valami, akkor mi neveljük fel/segítsük a gyermeket tovább az életben.
Nekem azért olyan furcsa a családi név használat,vagyis idegen,frászt kapok tőle,amikor a sógornőm is utánam kiabál a családi nevemen.Nem mintha nem ugy hivnának,de van az embernek keresztneve is,és az barátságosabb megszólitás.Nem?????????
sokszor egy családként jelenünk meg a gyerekek életében:-)))
A június-július halmozottan hátrányos ünneplésben,mindenki ünnepel valamit,egyedül Luca lányom nem...ilyenkor ha összegyűlünk ő is kap valami aprót,hogy ne érezz kirekesztettnek magát:-)
Amikor a legnagyobb suliba ment, akkor egy üveg gyerekpezsgővel megünnepeltük:-)
Azóta az ovit is így ünnepeljük:-)))))
Felülírni semmiképpen nem szoktuk egymás nevelési elveit..de szabad véleménynyilvánítás van...nyugodt ,gyerekmentes környezetben.
pl:keresztlányom esténként tejjel aludt el sokáig...nálunk este már csak víz van...Neki eléggé romlékonyak a fogai, nem csak ezért, de biztosan ez is benne van.
egyszer együtt utaztunk és ez jött szóba,én megjegyeztem hogy akinek ilyen romlékonyak a fogai, az csak vizet igyon este ,ezt nekünk is a fogorvosunk mondta és én be is tartom..na, mondtam ezt én , a keresztanyja..azóta nem iszik csak vizet esténként.A szülei meg kinlódtak vele,hogy leszokjon a tejről elalvás elött.
Nekünk születtek késöbb a gyerekeink,de a "Komasszonyomat" bármikor felhívhattam ha szükség volt rá,mindig segített...
Szóval mi nagyon jól el vagyunk ,így nyolcan:-)
Ez az ajándékozás elég kényes dolog. Szerintem ha a kislány szülinapjára viszel, akkor a kisfiúnak nem kell, hisz neki nincs szülinapja. Már most hozzá kell szoktatni. Viszont ha csak úgy adsz valamit, akkor a kisfiúnak is adj.
A nagyobb keresztgyereknél vedd fel vele a kapcsolatot közvetlenül. Akár interneten, akár hagyományos levél formájában. Nem baj, ha ő nem nagyon reagál, majd kiforrja magát. Lehet, hogy néhány év múlva hozzád fordul majd tanácsért
A keresztfiammal (7 eves) ritkabban talalkozunk, de eleg egyoldalu a kapcsolat: ott is az anyuka a baratnom, de nem talalkozunk gyakra, meg hat o szinte sosem keres engem, ugyhogy ez nehez. Azert ezek ellenere megprobalok jo keresztanya lenni nala is. Bar nehez igy
A lányom a keresztanyját a sógorom nősülése után kapta.
Mi szülők,a gyerekeink előtt a keresztszülőket keresztanyádnak ,keresztapádnak emlitettük mindig,a lányom tudja is igy mondani,a fiam a keresztnevén szólitja a keresztanyját,keresztapját.Mi keresztszülők viszont semmi megszólitást nem kapunk,mert otthon a gyerek előtt mindig a családi nevünket emlitették.Remélem nem nagyon zavaros.