Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Elhalt terhesség
Torolt_felhasznalo_117147
Létrehozva: 2006. december 25. 09:21
Sziasztok!
8 hetes terhes vagyok.Tegnap voltam uh-n és az orvosom azt mondta, hogy elhalt a magzatom, mert nincs szívhang és semmilyen életjel.2 nap múlva kell visszamennem és akkor elveszik tőlem
Szeretném megkérdezni a véleményeteket arról, hogy volt-e valakinek olyan tapasztalata, hogy mégis elkezdett a baba lélegezni, vagy egyáltalán ne reménykedjek benne?
8 hetes terhes vagyok.Tegnap voltam uh-n és az orvosom azt mondta, hogy elhalt a magzatom, mert nincs szívhang és semmilyen életjel.2 nap múlva kell visszamennem és akkor elveszik tőlem
Szeretném megkérdezni a véleményeteket arról, hogy volt-e valakinek olyan tapasztalata, hogy mégis elkezdett a baba lélegezni, vagy egyáltalán ne reménykedjek benne?
Elolvastam már egy pár fórumot, ami ezzel foglalkozott és mindenhol azt írták, hogy 3-6 hónapot kell várni, ez gondolom orvostól függ, és utána egyvől sikerült a teherbeesés! De szörnyű ez a várakozás, főleg úgy, hogy tudom, itt van még a pocimban
velem ennél is durvább volt a dolog. Csütörtökön derült ki, h. elhalt a baba és keddre!!!! mondták, h. menjek be.
Persze akkor ezt föl se fogtam, mert a hír annyira letaglózott, h. nem tudtam gondolkodni. A természet megoldotta aztán: szombaton elkezdtem vérezni és éjjel az ügyeleten elvették a babát. keddig megőrültem volna.
Én megkérdeztem az orvost, hogy csoda nem történhet, és azt mondta, hogy 5 % esélye van a csodának! Az is valami.........
11 napja történt. és ezért a karácsony nem olyan lett, mint terveztem. Amúgy mindenki, aki fontos mellettem van. A kedvesem is nagyon aranyos.
nekem 3 hónapot mondott a doki, h. addig kell várni, és utána lehet próbálkozni. Azt is tanácsolta, h. még előtte kezdjem el szedni az Elevitet.
Szerintem veszélyes így hazaengedni valakit,vagy rosszul gondolom?
A mütétnél elaltattak,nem éreztem semmit.Utána vérzel és menstruációs görcsökhöz hasonlóan fáj a hasad.Lelkileg nehéz elviselni,az biztos.
Mi egy évet vártunk a biztonság kedvéért és a következö baba egyböl megfogant,most 3 és fél éves.Ès IMÀDOM!!!!
Kitartás!!!
35 hetesen voltam benn a kórházban kisfiammal Szabival,visszatartáson a terhespatológián, amikor férjével bejött egy síró hölgy.
Nagyon sírt, nem mertük megkérdezni mi a baj, de nem látszott pocija, tehát tanácstalanok voltunk.
Aztán délutánra összeszedtem magam, és feltettem a kérdést!!
Mondta, 8 hetes terhes, és elhalt a magzat, nincs szívhang, holnap reggel műtik!!
Nagyon nagyon sajnáltam!
Aztán koradélután jöttt a profvizit, és a prof kérte, legyen mégegy UH.
Fél óra múlva, egy boldog kismama jött vissza!!!!!!
Volt szívhang, a baba a korának megfelelő!!!!!!!!!!!
Csak szörnyülködni tudtunk, mi lett volna ha..............
És persze együtt örülni a kismaminak
kismamival
Azóta talán meg is szült, sőt!!!!!!!
Szóval ne add fel, a remény haljon meg utoljára!!!
Szorítok nagyon nagyon
ja ez idén áprilisban történt!!
Nagyon hasonló az esetünk! Velem is pont így történik minden......
Kérdeztem az okokat, de állítólag erre nincs magyarázat csak annyi, hogy vagy a pete, vagy a spermium sérült volt!
Együttérzek veled
akkor ismerőseim mondták, hogy ez a baba, aki a hasamban volt, ennyi időre kellett, hogy lejöjjön a földre. Akkor nem hittem benne és egy cseppet sem nyugtatott meg.
Ma már hiszem és tudom, hogy így van, de attól függetlenül fáj az elszakadás Tőle.
akkor jött el velem először a férjem UH-ra, hogy Ő is lássa a babát. Az orvos vizsgált, nézegetett, talán sóhajtozott és közölte, hogy nincs szívhang. Ez egy pénteki nap volt, azt mondta hétfőn menjek be a kórházba, addig lehet, hogy magától megindul a vetélés. Nem történt meg. Hétfőn felhelyezett egy hüvelytágítót vagy mit, az is beindíthatta volna a vetélést, de ekkor sem történt meg. Kedden volt a műtét és mivel nyugtató injekciót is kaptam, nem voltam ideges, csak azt kértem altatás előtt az orvostól, hogy várja meg, amíg elalszom. Másnap hazajöhettem, egy hétig itthon voltam, aztán ismét a megszokott napi rutin.
DE
3 hónap után, mikor letelt a türelmi idő, egyből terhes lettem és a lányom ott van a bem.oldalamon, aki februárban lesz öt éves.
Azt hiszem ezt Téged most nem nyugtat meg, én is rosszul érzem most magam az emlék felidézésekor, de próbálj erős lenni!
Sajnos nekem is nagyon friss az érzés. Mi is nagyon akartuk ezt a kisbabát. 33 évesen ő lett volna az 1. babám.
és a legborzasztóbb az, h. én végig abban a hitben voltam, h. minden rendben. se vérzés, se görcsök, semmi. Folyamatosan azt kérdem magamtól, mit kellet volna máshogy csinálnom. Már elolvastam egy csomó dolgot a missed abortionról.
Én abba próbálok kapaszkodni, h. biztos oka volt annak, h. ez a kisbaba elment. talán nem volt elég életképes. De én is nehezen élem meg. a reményt viszont nem szabad feladni.
hát, nem hangzik túl jól, bár egy ici-pici remény talán maradt, mert elvileg 6-7 hetesen indul meg a szívműködés, ha jól emléxem...
hátha egy picit elszámolták...
Szorítunk!!!
És veled mi történt?
Légy erős, nem lesz könnyű, segítünk ha kell.
Nem görcsölök, nem vérzek és semmi jele nincs annak, hogy valami baj van! Bocsi a hosszú levélért, csak jól esik kiírni magamból
kedves Maya01!
Sajnos át tudom élni a helyzetedet. Én a 11 hetes tarkóredő vizsgálaton tudtam meg, h. a babám 7hetesen elhalt. Mivel semmi panaszom nem volt, nagyon megrázott a hír. Műszeresen elvették a babát. Attól nem kell félned, mert elaltatnak és nem érzel semmit.
Nem akarlak elkeseríteni, de nem hiszem, h. érdemes reménykedni. Sajnos ezt fel kell dolgozni.