Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szokatlan helyeken
Létrehozva: 2003. május 8. 20:08
Sziasztok,
a páromat nagyon izgatja a szex nyilvános helyeken. egyszer már a kocsiban megtörtént egy erdőszélén, de ő szinte mindíg ilyenekkel áll elő. én meg kicsit prűd vagyok, legalábbis ezt állítja, szerinte ezt mindenki csinálja, én meg nem hiszem hogy ennyire különböznék másoktól.
a páromat nagyon izgatja a szex nyilvános helyeken. egyszer már a kocsiban megtörtént egy erdőszélén, de ő szinte mindíg ilyenekkel áll elő. én meg kicsit prűd vagyok, legalábbis ezt állítja, szerinte ezt mindenki csinálja, én meg nem hiszem hogy ennyire különböznék másoktól.
hogy Sopronban fogom nézni a nagy hegyet:))
nem 70kedésből mondom, de tangavizitet tartok nálad:)))))))
ezt hallottam:))
Poén nagyon jó:)))
(Még elég kába vagyok. . . . )
- Jó reggelt asszonyom, azért jöttem. . .
- Ooo, tudom miért jött. Már nagyon vártam - mondja Mrs Smith.
- Tényleg? - lepődik meg a fotós. - Nagyon jó. Tudja, a gyerekek a specialitásom.
- Ebben bíztunk a férjemmel. Jöjjön be és foglaljon helyet!
Hamarosan Mrs Smith a tárgyra tér:
- Nos, akkor hol kezdjük?
- Bízzon csak mindent rám! Azt hiszem, kettőt csinálnék a fürdőkádban, egyet a kanapén és talán néhányat az ágyon. Esetleg a nappali is mókás lehet. . .
- Fürdőkád, nappali? Nem csoda, ha a férjemnek nem sikerült eddig.
- Nos, asszonyom, senki nem tud minden alkalommal tökéletes dolgokat produkálni. De ha kipróbáljuk több pozícióban, különböző irányokból, biztos vagyok benne, hogy elégedett lesz az eredménnyel.
- Uristen, az nagyon sok. . . - sóhajtja Mrs Smith.
- Asszonyom, az én szakmámban az embernek muszáj időt szánnia a munkájára. Meg tudnám csinálni öt perc alatt is, de biztos vagyok benne, hogy elégedetlen lenne vele.
- Hát, nem is tudom. . . - motyogja Mrs Smith.
A fotós előveszi a tárcáját és kihúz belőle egy sorozatot a legjobban sikerült gyerekfényképeiből. Megmutatja az elsőt:
- Nézze csak, ezt például London belvárosában, egy busz tetején csináltam!
- Uristen! - kiált fel Mrs Smith előhúzva zsebkendojét.
- És ezek az ikrek is elég jól sikerültek, pedig az anyjuk nagyon megnehezítette a dolgomat.
- Megnehezítette?
- Igen. Végül ki kellett mennünk a Hyde parkba, egyébként nem is sikerült volna. Képzelheti, milyen nehéz volt ott a sok ember között. Annyian jöttek oda, hogy négy-öt sorban is lökdösték egymást.
- Négy-öt sorban? - kérdezi Mrs Smith tágra nyílt szemmel.
- Igen - mondja a fotós. - Az anyjuk nagyon hisztis volt. Több, mint három óra hosszat sikítozott folyamatosan. Gondolhatja, milyen nehéz volt koncentrálnom. Aztán besötétedett, úgyhogy a végét már sietve kellett ellőnöm. Amikor meg a mókusok elkezdték rágcsálni a felszerelésemet, csomagoltam és hazamentem.
- Azt mondja, tényleg megrágcsálták a, hmm. . . felszerelését? - hajol előre Mrs Smith.
- Igen, így volt. Nos, asszonyom, ha készen áll, akkor behoznám az állványomat.
- Allványát?
- Persze. Szükségem van rá, a felszerelés olyan nagy, hogy nem tudom sokáig tartani. Asszonyom? Asszonyom?. . . . A fenébe, hát nem elájult?
Ajaj, ha ilyeneket olvasok, és megírom, megint magamra haragítok embereket. . . .
Behúzodtak egy gyümölcsöskert, főuttól beljebb eső beugrójához és ami belefér. . .
Utánna öltözködéshez kiszállás egy pillanatra a bepárásodott ablakú kocsiból, és meglepi hogy egy prostik által bejáratott helyen voltak, miközben a közben melléjük parkolt autó is rugózott hevesen:))
Olvastam!:)))))))