Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Azért nem hittem, mert olyan nyavalyáim vannak, amikből sokáig nem láttam a kivezető utat, a lehetséges "tünetmentesség" - et. Miután már 10 éve harcolok velük, és itt vagyok, kezdek reménykedni...
Jókívánságaidat köszönöm, azok mindekor jólesnek! Szeretettel puszillak!
Javult az idő, végre, motorozhatom!
Miért ne érted volna meg?
Még nagyon sok évet kívánok erőben, egészségben. Tudom, hogy nagyon megkésve, de nem volt netem és nagyon elvagyok havazva dolgaimmal.
Bocs a késői jó kívánságért.
Az én vezetékes netem meg olyan lassú, hogy kín kivárni. Túlterhelt errefelé a hálózatuk, megkérdeztem: 1,12 MB/sec a letöltés, 210KB./sec. a feltöltés... Nevetséges! A mobilinternetem is jobb ennél!
Egyébként pénteken (8) lettem 80 éves... Nem hittem régebben, hogy ezt még megérem...
Jövök, csak mostanában eléggé el voltam havazva, közben netem sem volt egy jó hétig.
Az utóbbi évek nemigen adtak alkalmat a nagy örömökre és boldogságokra...
Egy nagyon régi versem...
KÜLÖNÖS ŰRHAJÓS KÜLÖNÖS DALA
Ha csendesülnek lázas, régi álmok,
És űrhajómmal új világba szállok;
Megtudod talán, ki volt, ki messze tűnt.
---- Megérti lelked akkor majd ezt a bűnt.
Végtelen az út előttem,
Rakétám indul: felsüvít;
Agyamban zúg a gyorsulás,
És eltörpül a Tér, Idő;
Bénult a szív, úgy előztem,
Halomra döntve terveit,
Mert az, ki nékem vermet ás,
Pajzsot törni nem jött elő:
Lefogta karját gyávaság.
Agyamban zúg a gyorsulás;
Lemaradnak földi vágyak,
A Végtelen vándora, én,
Jót már senkitől se várok.
Senkivel nem vagyok rokon,
Sötét utam magam rovom,
Nincs, ki pályámon elkisér.
Vannak, akiknek kellene fényem,
De olcsó igájuk elkerülöm:
Nem vagyok áru a zsibpiacon.
Északi Vésszel töltve a szívem,
Villáma perzsel; pusztul a gyenge;
---- Nincs olyan lélek, mi megzaboláz.
1966.
valamikor ilyent is "elkövettem"...
Láss szonettet is tőlem....
T E L E F O N K Ö Z P O N T
Ezerfényű, furcsa villanás, számok,
———— Őrült agy idegszálai remegnek ————
S engedelmeskednek kicsi kezednek
Tragédiák és "téves kapcsolás" - ok...
Egy áramkörbe zárva, én is várok,
Boldogságra nékem mikor jeleznek?...
Mikor lüktet belém a szó: szeretlek!...
———— De nem rezzen reám, csak régi átok...
Mágneseknek bús körén árván járok,
A "foglalt" - jel nékem gúnyosan károg
———— Álomvilág az, mit szívem szeret...
Halkan felzsong muzsikája nevednek ————
Szíved mindég foglalt... Sokan keresnek
S feleded, kit mindenki elfeled...
581206Csodálatos ez a verse is.
Ez kijajdult belőlem:
ISTEN, A VÍGASZTALANŐ: Minden, de áldani nem tud,
Ő: Minden, de senkit se büntet,
Ő teljesíti az Időt
S nem érti meg a mi szívünket.
Hatalmasabb a Jehovánál,
Ő a hideg Ámennek atyja,
Ő csak mosolyog és akar
S egy fagyott Nap az ábrázatja.
Úgy forgatja a Mindenséget,
Mintha unott játékot űzne,
Egy - egy világot megfagyaszt
S ötöt - hatot hajít a tűzbe.
Nem int, nem bosszul, nem jutalmaz,
Mennybe nem kísér, föld alá nem.
Vele holott egyek vagyunk:
Ő: a Muszáj, a Lesz, az Ámen.
Ha ízeinket összetépjük
Istentelen, nagy fájdalomban,
Ő csak mulat: se nem szeret,
Se nem dühít bennünket jobban.
Ő: a nagy - nagy Élet - folyóvíz,
Zuhogva zúg, kacagva harsog,
Sodor, zúz, ont, fut szüntelen,
Nem fogják gátok s renyhe partok.
Ő: a folyásnak akarója,
Melynek forrása s vége nincsen.
Ő: Minden és vigasztalan,
Egyetlen és borzalmas Isten.
Ady Endre
Megríkattál, Lénám!...
Több volt ez, mint maga a csodálatos vers, ami régi kedvenceim egyike...
Ady Endre: Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
Elegem volt az egyedüllétből, magányból, ha maradtam volna benne, már nem élnék, elvitt volna a rákot okozó, gyilkos depresszió.
Az igaz, hogy nem erre számítottam...
Két özvegyember, más világokban megöregedett, más értékrendekkel: csakis közmegegyezéssel élhetnek együtt, békében, szeretetben.
Ha nincs "kompromisszum": akkor semmi sincs.
Hiába hajlandó az egyik fél, ha a másiknak nincs kellő intelligenciája hozzá...
Na, ja, ez már csak lakva derül ki, és akkor sem rögtön....
Ha az ember előre tudná; ha kilép az ajtón, fejére esik egy tégla, akkor előbb megvárja a tégla érkezését, és csak utána lép ki....
Önjellemzésül:
Bemutatkozás, Ady stílusában
Én a konflisló rokona vagyok.
És szeretem a hámot húzókat,
A patkós patákat, bárha nagyok;
A kocsist, aki gyeplőt markolgat,
Káromkodik, és köp egy jó nagyot:
——— Én a konflisló rokona vagyok.
(F.G.)
Kegyetlenül őszinte, és mélységesen igaz...
"Fájdalmában szült kagyló igazgyöngye...."
Dátuma sem véletlen.
Újév?... Miben?....
Csak terhedre vagyok...
Csak terhedre vagyok már, jól tudom;
Megtűrsz, de nincs egyetlen jó szavad,
Együtt megyünk, bár némán, az uton,
——— Öregek vagyunk s az idő szalad.
Veszekszel velem, és mogorva vagy,
Büntetsz azért, mi nem az én bűnöm,
Minden érzésed csak magamra hagy;
——— Zsarnokságodat még meddig tűröm?...
Jól tudod, hogy szeretlek, és nagyon,
Elviselem minden szeszélyedet,
Nem kell nekem palota, nagy vagyon,
——— Szívem megtesz érted, mit megtehet.
Csinálnék valamit: nem jó neked,
„Lélegezni is csak rosszul tudok”,
Kedvem mindentől egyre elveszed,
——— Minden szavad: mint jól kifent gyilok.
Mellettem cselédnek érzed magad,
——— Én, meg mint a hajdani gályarab:
Minden szavad után fájó seb marad,
Ahogy a sebészek szikéje szab.
Olyan nem vagyok, mint halott férjed:
Nem másolat, hanem másik ember ———
Feleségemhez magad se mérjed:
——— Hazudni szerelmet senki nem mer.
Nem tűröm szó nélkül uralmadat,
Legnagyobb bajod neked ez, velem;
Babérokat nálad nem arathat,
Ki szólni mer: neked az gyötrelem.
Neked más nem számít, csak önmagad;
Hiszed, hogy mindenek feletti vagy;
Hatalmaskodó vágyad elragad:
Nem vagy óriás!... Csak embernyi nagy!
Ágyrajáró vagyok, és nem a párod,
Azt hittem: benned én társra leltem,
——— Rabszolga – alázatomat várod,
Nem azt, hogy együtt legyünk, mi ketten.
Meg se hallod kérésem, panaszom;
Csak a családod kell, nem a férfi!
——— Kérni nem tudsz, csak azt, hogy: „... AKAROM...!”
——— Így kerestél társat?... Ezt ki érti?...
Valóban: a nyaralódban élek:
Megtűrt vagyok csak, ezt folyton érzem,
——— Az én házam kikezdték az évek;
Dobj ki, most!... Még nem dőlt össze!... Még nem!...
Rozzant jómagam, és roskatag ház:
Illünk egymáshoz: élő, s holt romok,
Zavarj csak el!... Téged ez meg se ráz;
——— Meg se hallod, ha egy lélek zokog...
2008 - 2013
- O -
Újév?.....
SZOMORÚAN...
Ketten is lehet egyedül lenni,
Belső magányt nem viszi el semmi.
Velem vagy, de oly távol, mint az ŰR,
Nem szeret szíved engem, de megtűr...
Jól tudom: csak tiéd az otthonod,
És elfelejtenem ezt nem hagyod,
De hajléktalan magam sem vagyok,
Bár házam, úgy mint tiéd, nem ragyog.
Ám ott élhetek, békén, egyedül,
Akkor is, ha mindenki menekül,
Nem kell tűnnöm, ha nyaralni jönnek,
——— Magam vagyok, ——— meg a belső könnyek.
Ez nem boldogság, érzem, és tudom,
Lassú baktatás, régi, bús uton,
——— Elporladt, kinek a MINDEN voltam,
Követem hát, végre, szépen, halkan.
Reméltem: első leszek a sorban,
——— Utolsó vagyok: meggyőztek gyorsan;
Én csak a „futottak még” - közt vagyok,
És reám nem várnak már szebb napok.Drága Lénám!
............ Bár igazad lenne....
Félek az Újévtől, mert az óév annyi gonddal, bajjal zárult, hogy mindez átjött máris az újévre...
....... Magány..........
Millió ember között is magányos lehet a lélek....
"...Nincs szem,
mely szememben
a lelket lelje meg;
szív, mely setét szívemben
lakozni nem remeg;
lelkekkel lelkesülni
lelkem hiába vágy:
LELKEKNEK EGYESÜLNI
NINCSEN MENYASSZONYÁGY!!!........ "
(Babits: egy szomorú vers)
Életem mottojává váltak ezeke a sorok....
Nem véletlenül született az "Öregember"....
Szívből kívánok mindenkinek sokkal boldogabb, szerencsésebb, vidámabb Újévet, mint amilyenné az elmúlt sikeredett...
Mivel ünnepek voltak (karácsony), lesz au Új év, ma a "vidám" szilveszter: benéztem, hogy mi újság van errefelé, de amint látom, rajtam kívül már nem igen találja meg senki ezt a topicot.
Nem baj.
Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek.
Sorsom immár sorsodhoz kötődik.
Látod? Már létem léted része lett.
Mosolyom napfényként beléd szövődik,
s te ragyogsz rám a csillagok felett.
Szavad zenéje incselkedik velem,
s csengő kacagásom kísért, ha alszol.
Öledben hálok minden éjjelen,
mert akkor is vágylak, ha haragszol.
Lelked derűje a fénylő napom,
s szívem békéje az éjed csendje.
Öleljen lágyan szerelmes dalom,
hogy életed sebeit befedje!
Sorsom keresztezte az utadat,
lényed beivódott az életembe.
Hiába keresel ebből kiutat
mindig találkozunk a végtelenbe.