Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Pusszantok mindenkit! :)))
Hát... nem volt éppen meleg...
Lassan indulok hazafelé...;)
Hai!
Szép anyag....
A háború nagy pusztítást hagyott maga után. Ezután Spárta hegemóniája következett, aki átengedte a Perzsa Birodalomnak Jóniát és Ciprust a korinthoszi háború (i. e. 395-i. e. 387) befejezéseként. A mindezzel való elégedetlenség Thébait támadásra sarkallta. Katonai vezetőjük, Epameinóndasz döntő vereséget mért Spártára a leuktrai csatában i. e. 371-ben, amivel Thébai lett Görögország hegemón hatalma. i. e. 346-ban Thébai segítségül hívta Makedónia királyát, II. Philipposzt, miután képtelen volt legyűrni Phókiszt az ellenük vívott háborújában. Philipposz könnyedén elfoglalta a kimerült görög városállamokat, kiterjesztve hatalmát Görögországra, megkezdve a Makedón Birodalom kiépítését.
Philipposz meggyilkolása után húszéves fia, Alexandrosz követte a makedón trónon i. e. 336-ban, aki az apja által tervbe vett Perzsia elleni hadjáratra indult, hogy ezen túl meghódítsa a világot. Néhány év alatt a világ addigi legnagyobb birodalmát hozta létre. Még fiatalon, i. e. 323-ban halt meg Babilonban, ekkortól számítjuk a poliszok korának végét és a hellenisztikus kor kezdetét.
A legtöbb híres ókori görög személy ebben a korban tevékenykedett. A költők közül például Homérosz, Hésziodosz, Pindarosz, Aiszkhülosz, Szophoklész,, Arisztophanész és Szapphó. Híres politikusok, mint Miltiadész, Themisztoklész, Periklész, Alkibiadész, Lüszandrosz, Epameinóndasz, II. Philipposz és fia Nagy Sándor. Ekkor írt Platón, Arisztotelész, az ephezoszi Hérakleitosz, Parmenidész, Démokritosz, Hérodotosz, Thuküdidész és Xenophón.
Az i. e. 6. századtól számítják a klasszikus görög civilizáció korát. Ezt az időszakot két nagy háború határozta meg. A görög-perzsa háborút (i. e. 500-i. e. 448) Hérodotosz beszéli el. A ióniai görög poliszok fellázadtak a perzsa uralom ellen, és néhány szárazföldi görög polisz Athén vezetésével támogatta őket. A háború nevezetes csatáit Marathónnál, Thermopülainál, Szalamisznál és Plataiainál vívták.
A háború folytatására és a további perzsa támadások megakadályozására Athén i. e. 477-ben megalakította a déloszi szövetséget. Kezdetben minden polisz hajókkal és katonákkal járult hozzá a közös hadsereghez, de idővel Athén megengedte a kisebb tagállamoknak – később kötelezte őket arra –, hogy pénzt adjanak neki, hogy ő állítsa ki helyettük a hajókvótájukat. A szövetségből való kilépést általában büntették, a kezdetben Déloszon elhelyezett szövetségi kincstárat pedig idővel Athénbe vitték, a még erősebb athéni ellenőrzés érdekében. Pejoratív kifejezéssel a szövetséget „Athéni Birodalomnak” nevezték.
Viszont neked is, illetve mindenkinek, kellemetes, jó évkezdetet, és szép hetet...
Majd gyere, várunk...;)
Az athéni Akropolisz romjai
Bővebben: A poliszok kora
Az i. e. 6. századtól számítjuk a klasszikus görög civilizáció korát. Az időszak első szakaszát két nagy háború határozta meg, a görög-perzsa háború (i. e. 500-i. e. 448), majd a peloponnészoszi háború (i. e. 431-i. e. 404). Ez utóbbi Athén teljes vereségével ért véget, és egy ideig Spárta, majd i. e. 371-től Thébai lett Görögország legerősebb polisza. I. e. 346-ban azonban az eredetileg a mai Görögország északi területét uraló makedón király kiterjesztette hatalmát valamennyi görög poliszra, kiépítve a Makedón Birodalmat.
Searchtool right.svg Bővebben: Hellenisztikus Görögország
A hellenisztikus kor i. e. 336-tól i. e. 30-ig tartott. Kezdetét a makedón Nagy Sándor (Alexandrosz) uralkodásától számítjuk. Halála után hadvezérei, a diadokhoszok felosztották egymás között a birodalmat, így három nagy hellenisztikus állam jött létre. A görögök és a makedónok állama mellett, ahol az Antigonidák voltak az uralkodó család, létrejött a Szeleukoszok által irányított Szeleukida Birodalom, amely Szíriából, Mezopotámiából és Kis-Ázsia egyes részeiből tevődött össze. A harmadik nagy állam Egyiptom lett, ahol a Ptolemaidák lettek az uralkodók. A keleti és a görög kultúra összeolvadása jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. Előtérbe került az árutermelés, óriási metropoliszok jöttek létre. Ezek lettek az ipar, a kereskedelem és a kultúra központjai is (például Alexandria, Pergamon). A hellenisztikus államokat despoták uralták, általánosan elterjedt államforma lett a monarchia. A görög lakosságú városok kiváltságos helyzetet élveztek, és a hadsereg mellett az uralkodók támaszai voltak. E támogatás fejében belső önállóságot kaptak, ügyeiket maguk intézhették, leginkább ezekben a városokban virágzott a hellenisztikus kultúra.
A mükénéi korszak jelentős városának, Tirünsznek az alaprajza
A minoszi civilizáció is az égei-tengeri civilizációk része volt, amely ugyan szerepel a görög mitológiában, de a népe nem volt görög. A görögök az akhájok majd a dórok bevándorlása után sok kulturális elemet átvettek a korábban ott lakó népekről, ezekről tanúskodik a sok jövevényszó is a görögben.
A görögök a tudomány mai állása szerint Balkán-félszigetre több hullámban vándoroltak be az i. e. 3. évezred végétől kezdve. Az utolsó ilyen hullám a dór vándorlás volt. Az i. e. 16-11. századig tartó kor a mükénéi Görögország időszaka volt, amely leginkább a trójai háborúról, Homérosz elbeszéléséből ismert.
Az i. e. 11-8. századig tartó időszak az úgynevezett görög sötét kor, amiről nem szól elsődleges forrás, és csak gyér régészeti leletek maradtak fenn belőle. Másodlagos és harmadlagos szövegek, mint Hérodotosz Hisztoriai, Pauszaniasz Görögország leírása, Diodórosz Bibliothéké és Szent Jeromos Khronikon c. munkája, rövid kronológiát és királylistákat tartalmaznak erre az időszakra vonatkozóan.
Az i. e. 8. század a poliszok korának kezdete. A politikai alapegységek az önálló görög városállamok, a poliszok lettek, amelyek közül különösen Athén emelkedett ki, létrehozva a sajátos athéni demokráciát.
Szép jó reggelt mindenkinek.
Akkor kezdődjék az év.
Mindenkinek jó munkát kívánok.
Én ma a bankkal kezdem. Ez is egy szép feladat lesz.
No, akkor legyetek Rosszcsontok.
Egyébként nagyon káoszossá válhatna, hatalmas az anyag...
Lefagyott az orrom hegye befelé jövet... DDDDD
Hai!
Jó reggelt....
A hét témája péntekig:
AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG
Ez persze nem azt jelenti, hogy másról, aktualitásról ne beszéljünk, sokkal inkább azt jelenti, van egy vonalunk melynek mentén a héten haladunk. Könnyedén és kicsit szisztematikusan.
Ésszerűen osszuk el a vélhető témaköröket, ne akarjuk egy nap alatt megoldani a dolgot.
Ezért felvázolnék egyfajta vonalvezetést erre az öt napra....
Hétfő: Városállamok kialakulása, a hellén kultúra gyökerei, vallása.
Kedd: Mitológiája s mitológiai alakjai.
Szerda: Lényegi történelme, nagy csatái hősei.
Csütörtök: Művészete, irodalma, írói, filozófusai...
Péntek: A demosz és a dominánsabb városállamok mint Athén Spárta...
Természetesen ez csak irányelv, lehet kezdeményezni is azt ami kimaradt a felsorolásból....
Lépek is, megnézem mi van a tv-ben.
Jó éjszakát, szép álmokat Nektek!
Pusszantás Nagymacstársnő!
Kellemetes estét nekednek! Akkor Te még pihiszakaszban... azért ha tudsz majd kukk be... nagyon érdekes témánk lesz holnaptól...
Szisztok! Nagyon szép maradék hétvégét!
Csak beköszönök és húzok is mert dolog vagyon....én csak szerdán kezdek melózni, gyorsban ki is használom még ezt a két napocskát
Pusza és szép estét Rosszcsontok!
Pontosan!
A tisztaság meg a másik fele, nem is csoda, hogy alapvetően mi kifejezetten egészségesek vagyunk...
Mindkettő játszik...