Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Elveti a sulykot
Torolt_felhasznalo_630577
Létrehozva: 2005. március 28. 13:52
Sziasztok. Kis segítséget szeretnék kérni.
Az "elveti a sulykot" szólással kapcsolatban.
most ez tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak, hogy megkérdezek itt sok embert :) Szóval érdekelne, hogy ki, mit tud róla. Tudom, hogy O.Nagy Gábor könyvében kéne utána néznem de az nekem nincs meg és mivel az infotrmáció most kéne, ezért jó lenne, ha tudnátok segíteni.
Minden kis info érdekel.
Köszönöm
Az "elveti a sulykot" szólással kapcsolatban.
most ez tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak, hogy megkérdezek itt sok embert :) Szóval érdekelne, hogy ki, mit tud róla. Tudom, hogy O.Nagy Gábor könyvében kéne utána néznem de az nekem nincs meg és mivel az infotrmáció most kéne, ezért jó lenne, ha tudnátok segíteni.
Minden kis info érdekel.
Köszönöm
rég: Elveti v. messze hajítja v. messze lódítja a nyárfa sulykot
a) nagyot mond, füllent, hazudik; b) helytelen túlzásra ragadtatja magát
O. Nagy: Magyar szólások és közmondások
Ezt találtam:
". . . A szólás értelmezôi valamennyien valamiféle versenyszerű sulyokhajigálásra vezették vissza a szólás eredetét. Vagyis valami régi magyar mulatság emlékét, a sulyokkal való vetélkedés szokását kell a szólás hátterében látnunk. Ám nem arról az eszközrôl van szó, amelyet az asszonyok a ruha verésére a mosáshoz használnak, hanem arról a szintén sulyok nevű szerszámról, amellyel a fa- vagy vasekét ütik, hogy a göcsörtös fahasáb elhasadjon, vagy amellyel a cöveket verik a földbe. Ennek a szerszámnak a neve Erdély-szerte: sulyokbot. E szerszám tulajdonképpen egyfajta nyeles bunkó. Úgy készítik, hogy valamely keményfa kb. 20–25 cm átmérôjű törzsébôl 25–30 cm-es részt, szeletet vágnak, lyukat fúrva bele nyéllel látják el. Ezzel a bunkószerű eszközzel verik az éket a felhasítandó fába. Miként Heltai Gáspár írja: "A gonosz göcses fát, ha meg akarod hasítani. . . sulyok és vasék kell hozzá. "
A sulyokkal (sulyokbottal) dolgozó mesteremberek olykor azzal szórakozhattak, hogy ki tudja a maga sulykát messzebbre hajítani. A ma is élô sportág, a kalapácsvetés is hihetôleg csakugyan kalapáccsal dolgozó vasművesek, markos kovácslegények szórakozása, sportja lehetett. Ám a sulyokvetés szokása még nem magyarázza, hogy hogyan alakulhatott ki az elveti a sulykot szólás mai ’lódít, nagyot mond’ értelme.
Bizonyosra vehetô, hogy valamilyen pályán a sulyok nyelét marokra fogva a kalapácsvetéshez hasonlóan megpergették s úgy dobták el. Csakhogy ma az atlétikának kalapácsvetô ágában a golyó, a "kalapács" meghatározott súlyú, a "nyelének" hossza is megszabott. Természetszerűen nem így volt ez a sulyokkal folytatott versengés esetében. A sulyok általában keményfából készült, anyaga bükk- vagy tölgyfa volt. Ha nem, akkor — a feljegyzések szerint, fűzfa vagy nyárfa jelzôt kapott. A fűzfasulykot meg a nyárfasulykot, könnyebb lévén, messzebbre lehetett hajítani, elvetni. A "nyárfasulyok-hajigálás" a keményfa sulyokkal szemben hazug, nem valós erôfitogtatás volt. Pázmány hitvitázó irataiban olvasható: "Magyari uram, tisztességgel mondván, elvetéd a nyárfa sulykot. " Ha elgondoljuk most már, hogy a sulyok valamennyi fajtáját keményfából szokták készíteni, érthetô, hogy aki az igazi erôpróbának számító keményfasulyokkal való dobálózás helyett a könnyű puhafa (fűzfa, nyárfa) sulyokkal próbál másokat rászedni, ereje felôl elámítani, az bizony testi erejét, ügyességét illetôen túloz, lódít, füllent, nagyot mond, azaz a szólás értelmében veti el a sulykot. " (Murádin László)