Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szia! Ne félj, nem lesz gond a szüléssel, én most jöttem haza a kórházból az újszülöttemmel egy konizáció+részleges kaparás után. Ez szeptemberben történt, november elején már terhes voltam. Tudom, nem ez a topik, csak eszembe jutott. 2.5 óra alatt lett meg a gyerek, annyi volt csak, h a közepén kaptam egy méhszájlazító injekciót, mert nagyon heges-rögös volt a méhszáj, és nem akart egy pont után tágulni.
egyébként nekem is p3-as citológia után csinálták a mûtétet, pontosabban a 3. p3-as eredmény után. Sem az antibiotikumos, se a kúpos kezelés nem használt a méhszájsebemre, jött a mûtét. Tényleg nem szabad ezzel viccelni, a mûtét sem akkora dolog, amekkora baj lehetne, ha az ember elhanyagolja. a következõ már lehet, h a méhkivétel lett volna.
üdv, lilla
Sziasztok, én mesélek valamit okulásul. Úgy kezdõdött, hogy elkezdtem vérezgetni és csak nem múlt el, volt, hogy minden nap volt. 2 nõgyógyásznál is voltam (magánrendelés mindkettõ, szívesen leírnám mindkét sintér nevét, de gond lenne belõle) Az egyik azt mondta, miután mindenféle gyógyszert beléltömött, hogy tanuljak meg vele együtt élni (!!!!), a másik meg a p3-as (!!!) citológiámra azt mondta, hogy majd elmúlik. Aztán (összesen eltelt kb másfél év) elegem lett, és elmenten az I-es nõi klinikára, ahol kiderült hogy akkora méhszájsebem van, mint egy ház és ezt egy medikus is simán kitapintja, és már elkezdett rosszindulatúvá válni szóval azonnal operáció és abból, amit az elején el lehetett volna mulasztani egy ecseteléssel, abból mûtét lett kaparással összekötve és hét öltés a méhszájamon. és még nem szültem.... Egyébként a Baross utcai klinika nagyon szuper, csak jót tudok róla mondani. Nekem nem volt beöntés meg ilyesmi, éhgyomor kellett, kaptam kúpot, mondjuk az mindent kisöpört azonnal meg persze borotva, de tök kedvesek és minden simán ment, de nem sokon múlott, szóval figyeljétek a jeleket!
te melyik kórházban voltál? én ma voltam megbeszélésen, még hátravannak a laborvizsgálatok, majd egy eü kaparás mintavételi céllala és majd utánaj ön a műtét. Ez a beöntés és irrigálás törvényszerű? Van ahol csak hashajtót adnak, legalábbis az egyik ismerősömnek így volt.
Minden további részlet és hasznos info érdekel? Te hány napig voltál kórházban??
Köszi
Túl vagyok a műtéten. Nekem is mióma okozta a bajt. Csütörtökön kellett kórházba mennem. Mivel viszeres a lábam attól a naptól kezdve minden délután injekciót kaptam a combomba. Nagyon kellemetlen volt, de mindössze 10 mp-ig tartott. Déltől nem szabad volt enni, csak folyadékot ihattam. Csütörtök este kezdődtek a "foglalkozások". Irrigálás, beöntés, hüvelykúp, nyugtató. Másnap reggel irrigálás, beöntés, ha otthon nem csinálod meg borotválás, az utólsó szőrszálig. pénteken 10 órakor vittek a műtőbe, 12-kor kerültem ki, az őrzőbe. Ott infúzió, katéter, és egy kis nyöszörgésre rögtön fájdalomcsillapító, hogy ne szenvedj. Szombat reggel mosakodás. Még nem muszáj egyedül, csak ha megy, aztán 10 óra körül saját lábamon sétáltam vissza a szobába. És már lehet enni, inni. Én sajnos nem nagyon igyekeztem, így este rosszul lettem a mosdóban, és kaptam még 1 liter infúziót. És akkor jön a legkellemetlenebb része. Következő napon, nálam vasárnap beindul a belek feltöltődése. A szélgörcsök fájdalmasak. Nekem már aznap volt székletem, de ha nem sikerül, adnak hashajtót. Az ismét kellemetlen. Hétfőtől már kezdett visszatérni az életkedvem. Lényeg, hogy mozogni, járkálni kell. Ma reggel, csütörtök, vették le a kötést, és egy öltés volt, azt kivette a doki. Ez már nem fájt, még csak kellemetlen sem volt. Már idehaza vagyok. Kicsit gyengének érzem magam, de szombathoz képest ez már remek.
Ilyenek is vannak a műtétnél, hogy infúzió, beöntés, stb??? (Én már egy vérvételnél beájulok!!)
Sajnos én is átestem ezen a műtéten. Kérdezz bátran, de ha van kedved olvass bele a Nők méh nélkül topikba. Jó régi, már nem is írogatunk ott, csak eszembe jutott.
Pont 9 éve történt (28 éves voltam) velem ilyen műtét. Nem mondom, hogy engem nem viselt meg, mert valami hihetetlenül rossz volt. Sajnos nekem a petefészekemt is eltávolították, ezért a műtét után jöttek a klimaxos tünetek amire kaptam hormonpótlást és már 9 éve szedem. A lényeg szerintem az, hogy lelkileg tedd túl magad a dolgon, bár nem tudom hány éves vagy, de én például szerettem volna még gyereket, de sajna most már nem lehet.
Persze nagyon nem mindegy ilyen esetben, hogy mi indokolja a műtétet- gondolok itt például rosszindulatú daganatra, mert ettől függ, hogy orvosilag milyen "kiterjesztésű" a műtét, és egyértelműen ettől függ az is, hogy követi-e mesterségesen előidézett klimax, mert az attól függ, hogy el kell-e távolítani a petefészkeket.
Ha minderre nincs indok, akkor bár nem a legkisebb beavatkozás, de nem sokkal rosszabb, mint egy császármetszés.
A nagynéném és anyukám barátnője is átesett ilyenen!
Nem kellemes dolog!
Utána nagyon fáj , és utána a műtét hatása a klímax persze!
Eléggé megviseli a nőket én úgy láttam!
Miért van szükség erre a műtétre. Nincs más megoldás?
Anikó