Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Talán homokos?
Kezdem ott, hogy már régóta ismertem egy férfit, akivel több mint egy évtizede pár hónapja ismét találkoztam. Akkor anno semmi nem volt köztünk, csupán ismerősök voltunk, beszélgetni is ritkán beszélgettünk. Elég nagy a körkülönbség köztünk, de ennek ellenére egymásba szerettünk. Ő pontosan olyan emberi tulajdonságokkal bír, amiket soha más férfiben nem tapasztaltam, de mindig is vágytam rá. Elmondhatom, hogy úgy szeret engem, ahogy még soha senki. Olyanokat megtesz értem és kettőnkért, hogy az valami hihetetlen. Ez eddig álomszép is. De! Pár hónapja amikor szexre került volna a sor, enyhén szólva nem sikerült neki, pontosabban mondva a behatolás előtt lelankadt. Azt mondta világ életében így volt ezzel, legyek türelmes, próbálkozzunk. (Neki állítólag volt hogy csak 5-6 alkalom után sikerült a behatolás, és kb 10 éve nem volt nővel, önkielégítést sem végzett!) Azt hittem a korával lehet a gond, csakhogy a későbbi "együttlétek" során ugyanez volt. Behatolás előtt lelankad, de addig semmi gond nincs, sőt más módon el is tudom élveztetni. Ami fura, az az hogy ha megpróbál behatolni, mindig egy olyan pózban amit én soha senkitől nem tapasztaltam. Valahogy "kiteker". Szóval ő engem másképp többször is eljuttat a gyönyörhöz, (egymás után is akár, és boldogan teszi, majdnem hogy követeli hogy megtehesse) de amint belém akar hatolni, a helyzet ugyanaz. Volt hogy önmagát elégítette ki és úgy élvezett el, én meg teljesen feleslegesnek éreztem magam. A másik az, hogy nagyon-nagyon furán érzékeny. Szinte kiköveteli hogy 3-4 óránként azt mondjam szeretem, mert ha nem teszem akkor célozgat rá hogy mondanom kéne már. A nap 24 órájából 18-at velem akar tölteni, pl rám ír folyton, szinte levegőt sem kapok. Állandóan megerősítésre van szüksége, De az állandóan az valóban állandóant jelent ez esetben. Szeretem őt nagyon, türelmes is vagyok vele az ágyban is, de már nem tudom hova tenni ezeket a fura dolgokat. Az is felmerült bennem, hogy esetleg a saját neme vonzza? Ha meg nem is, akkor sem tartom én teljesen helyén valónak a "dolgait". Szerintetek én reagálom túl?
Én nem kértem számon az érzelmeit, csak fura hogy itt tiltakozik az ellen, hogy ő nem szereti/szerette ezt az embert (amit szintén nem én állítok, hanem az exe vágta a fejéhez), mert hát igen, a viselkedésből, abból ahogy ír róla, messze nem ez jön le.
És amikr valakinek azt mondod "nem is szerettél", nyilván nem az érzelmeit kéred számon,hanem szembesíted azzal hogy amit mondott (így imádlakúgy imálakmindent megtennék érted blablabla) köszönő viszonyban sincs a sokkal beszédesebb tetteivel. És mielőtt TI egy szamurájkarddal lefejezne, általánosságban beszélek most, nem róla meg azexéről, mivel csak csöpögtet infókat, így nehéz objektíven állástfoglalni.., részéről is mindig van egy új részlet, amii mindjárt más megvilágításba helyezi az eseményeket...
Megmondtad neki, hogy inkább lemondasz a szexről? De pár napja még arról volt szó, hogy azt sem bírnád ki, hogy behatolás nélkül csináljátok a szexet. Merthogy egyéb módon azért jó!
Valamiért az volt bennem, hogy a ti 30, az ex meg 55. Na mindegy, a 25 év szerintem is sok, pláne ha a gyerekkérdés napirenden van. És a szexuális aktivitás csak 1 gond a sok közül, szerintem a nagyobb probléma a tempó különbözősége és hát az idővel biztosan jelentkező egészségromlás, na az nem vidám dolog.
Engem továbbra is meg tud lepni, amikor valakitől számon kérik az érzelmeit és azok erősségét. Erre ugyanis semmilyen ráhatása nincs egy embernek. A viselkedés, az igen, az számonkérhető. DE az érzelmek?
Amúgy nyitott kapukat döngetünk, hiszen szakítottak:)
Nézd. Én minden rosszindulat nélkül, arra reagálok, amiket leírsz, kiadsz magadból. Te mondtad hogy mindig is az idősebbek vonzottak (amennyiben ez max 5-10 évet jelentene le se írtad volna, mert az teljesen átlagos), és ez most is így van. Tehát nem arról van szó, hogy most az egyszer egy idősebb ember mellett találtad meg a szerelmet, mert természetesen ilyen van. Ha te csak az idősebb emberek között halászol, az viszont nem OK, ezt nem kell elismerned vagy belátnod, ettől még így van.
Ha velem valaki indulatos, én sem maradok tartósan finom modorú, mert nem érdemli az illető meg. Ennyi.
Sehol nem írta hogy 55 éves.. azt írta 25 évvel idősebb mint ő, ő pedig már jócskán elmúlt 30... Gondolom akkor nem 31, bár ki tudja mit ért a jóval elmúltam már 30-an alatt..
Én 34 vagyok, az apósom idén tölti a 60-at. Ok, nem aszott vénember még, de nagyon messze van attól az aktivitástól amit én elképzelnék magam mellé, pedig igen aktív, sőt fiatalosnak, sportosnak mondható, kevesebb az ősz hajszála mint nekem stb. Ennek ellenére azért nagyon látszik rajta a kora.
Nem vagyok előítéletes (ilyen szó egyébként nincs, maximum úgy lehet mondani hogy nincsenek előítéleteim), de sok 60-as férit ismerek... egyiktől sem akarnék semmit, főleg ha egyedülálló, gyerektelen 30-as lennék..
Az nem előítélet, hogy ha valaha akarok gyereket, azt is szeretném hogy az apja lássa felnőni/ a gyerek ismerje, emlékezzen az apjára ne csak képek alapán, hanem mert fel tudja nevelni. erre egy 60-as nem alkalmas. De arra se, hogy tartalmas 20-30 évet éljek le vele. Szórakozásra jó, csak arra meg nyilván kell a szex is, de itt a fazon úgy lett leírva mint a non plusz ultra, apró hibával...
Azt hiszem nem először hozod fel a korkülönbséget, és ráadásul nagyon negatív értelemben. Én sem bántok senkit sem azért hogy most éppen egy korabeli a szerelme, vagy esetleg nála fiatalabb, vagy éppen idősebb. Ugyanis nem ez alapján ítélem meg a szerelmet, sem pedig az embereket, s a kapcsolatukban betöltött szerepet, sem a boldogságukat. Amit pedig most írtál, azzal bizonyítod a leginkább a rosszindulatodat.
Én semmivel sem vádoltalak, de iszonyat indulatos vagy.. ha a való életben is így adod elő magad attól egy egészséges embernek is lelohad.. :p
Amit pedig a korkülönbséggel kapcsolatban írtál, arra csak annyit tudok mondani, hogy előítéletes vagy. S hogy itt "kértem tanácsot"? Szerinted vele nem beszéltem ezekről????? Habár ki tudja, előítéletes is vagy, lehet hogy magadból indulsz ki. Én azt nem tudhatom, de hogy te meg rosszindulatú és előítéletes vagy, az biztos.
Na most kapaszkodj meg de jól! Azt is megmondtam neki, hogy akkor inkább lemondok a szexről, ha neki ilyen gondjai vannak. És igen, jól meggondoltam! Azt válaszolta hogy nem akarja hogy én lemondjak róla, majd "megoldjuk". Szóval látod, ennyire nem szerettem(szeretem) eléggé. Most reagálj és vádolj!
Csak 2 megjegyzés. A topikindító exe 55 éves. Azért ez még messze nem szükségszerűen az 'aszott vénember' kategóriája. (Bár kétségtelen, hogy az "ötvenes magyar férfi" egy külön fajta és sajnos a nagy részük leépült, igénytelen. Elég szétnézni a társkeresőkön ezügyben.)
Az eléggé szeretni meg arra vonatokozott, hogy hogy lehet számonkérni valakitől, hogy nem eléggé szereti a másikat? Annyira szereti, amennyire. Nemcsak lángoló szerelmek léteznek, vannak laza, kedvelős kapcsolatok is és semmi baj nincs ezzel, amíg mindkettőnek jó. De számon kérni bárkitől az érzelmeit...? Vádolni, hogy azok nem elég erősek? Ugyanmár.
Előre leszögezem a szakítás eben az eseten teljesen észerű és logikus lépés volt, semmiképp sem hiba.
DE. TI magának is jó nagyokat hazudik... pl. amikor azt mondja, ha ezt a problémáját ez a férifnak nevezett valami előadja, akkor el tudta volna fogadni. Nemár. Akkor most is el tudná fogadni. Akkor nem várná meg milyen mesével áll elő legközelebb, hanem megkönnyítené a másik dolgát azzal, hogy azt mondja: nézd, ez a szex téma nekem egyáltalán nem fontos én el tudom fogadni, ha neked erre nincs szükséged, ettől még értékes vagy számomra. (Ha így lenne, de nyilvánvalóan nincs így. Ami egy 30 éves nőtől nem is elvárható, de aki összekerül egy 60 évessel azért gondolom nem számít 20 éven át tartó vad hempergésekre (azért egy 50-es nő még bőven aktív szexuálisan, hát a 75-ös papi ritkán...) főleg nem egy olyan férfitól aki saját bevallása szerint 10 éve önkielégítést sem végzett... ez az aszexualitás tankönyvi példája, ha homokos lenne, vadul verné a melegpornóra...)
Ha ennek ellenére eléggé szerette volna, és most kifejtem a választ a krédésedre, akkor nem egy női fórumon vitatja meg a társa férfiatlanságát, hanem megbeszéli vele négyszemközt. Vagy ha mégis, akkor megoldást keresve és nem már a topikindítóban lebuzizva szerencsétlent. Milyen szerelem az ilyen? És most jön majd azzal hogy DEAMÁSIKSEM szerette őt eléggé. Nem hát. Szerelmet felnőtt emberek érdemelnek, de sem TI-nak, sem az exének nem sikerült felnőnie, ez a helyzet. Így maradhatnak a homokozóban és dobálhatják a sarat.
Szóval persze, gond van TI most már szerencsére exével, de nehogy már egészséges legyen ha egy 30-as nő egy aszott öregembere indul be...
Amikor egy 16-18-20 évesenek az "érett" 35-40-es pasik jönnek be az még érthető valahol, mert egy 35-40-es férfi képes tényleg olyan dolgokat megadni amit a fiatal lányka saját korosztálya nem. Kérdem én egy 60 éves mit tud nyújtani amit egy 40-es nem...????
Ez egy nagyon bonyolult szegmense a párkapcsolatoknak. Hogy ki mennyit tud elfogadni a másik gyarlóságaiból, problémáiból, nehéz élethelyzetéből. A segítés meg különösen ingoványos terület. Mennyit szabad? Mennyire akarom, tudom felvállalni a másik problémáit? Meddig segítség, honnantól beavatkozás olyasmibe, amibe nem volna szabad? Akkor szeretem eléggé, ha az égvilágon mindent megteszek érte, a saját rovásomra is? Voltam ilyen élethelyzetben, hát, most se tudom, mi lett volna a jó, mert az ember marha okos utólag, de akkor csak sodorják az események.
Itt szerintem az, hogy van egy megoldatlan alapprobléma, amivel a pasas még szembenézni se hajlandó, csak kidumálni akarja, az eleve kizáró ok. Ha meg mégis eljátszunk azzal a gondolattal, hogy meleg és 55 éves koráig nem vállalta fel, az már súlyos torzulásokat okozott a személyiségében, ami szintén kb lehetetlenné tesz mindennemű intim kapcsolatot. (Persze csak agyalgatok itten.)
Ezek mind nagyon szép szavak,akár igazak is lehetnének úgy általában. De!
A T.I. 30-as,ez a kamaszkora óta beteg,(!) zűrös előéletű pasi meg 60 éves!
A leírás szerint ennek a pasinak soha nem volt hosszan tartó,normális partnerkapcsolata. Azért nem,mert a pasinak mindig,sját elmondása szerint is,kamaszkora óta komoly pszichés és szexuális problémái voltak. Ezt pedig egész életében úgy "orvosolta",hogy folyamatosan megvezette a partnereit,visszaélt a szeretetükkel,türelmükkel,jóindulatukkal,kvázi tudatosan kihasználta őket,folyamatosan hazudott nekik. Ha megelégelték a nők,akkor zsarolta őket minden módon érzelmileg,így a topikindítót is. Ez a beteg,öreg pasi nemcsak a nőknek,hanem önmagának is hazudik és eszébe sincs kezeltetnie magát.
Miért kellene egy harmincas,egészséges,fiatal nőnek bevállalni egy pszichésen is régóta beteg,normális szexuális aktusra mindig is képtelen,nagypapakorú 60 éves pasit és elásni magát egy életre? Az évtizedekig tartó,egyoldalú önfeláldozás,önmaga teljes feladása nem nevezhető sem szeretetnek,sem szerelemnek! Aki ezt elvárja,normálisnak tekinti,vagy kikényszeríti akár érzelmi zsarolással is a másik embertől,az vagy beteg és/vagy becstelen,önző gazember. Szeretetről,szerelemről szó sincs ez esetben sem!
Ennél szerintem többre hivatott bárki,főleg egy egészséges,fiatal nő!
Ezzel a "nem eléggé szeretéssel" csak arra gondoltam, hogy amikor minden szép és jó könnyű szeretni valakit., és könnyen abba a csapdába esik az ember, hogy azt hiszi szerelmes.
Aztán meg kiderül, hogy nem ilyen lovat akart, mert a pasi hazudós és még megdugni sem tudja rendesen, így aztán már nem is olyan nagy a szerelem.
Szóval csak oda akarok kilyukadni, hogy amit szerelemnek szeretetnek gondolunk sokszor, az azért messze áll tőle. Ha szeretek valakit, akkor a gyarlóságait is "szeretem", és mellette állok, hogy segítsek.
Az biztos, hogy ez a férfi nem meleg, de nem is egészséges.
Arra tippelnék, hogy pornófüggő és a megfelelő "hatást" nála bizonyos látvány(ok) képesek kiváltani, nem pedig egy hús-vér nő.
Azt esetleg próbáltad vele, hogy az aktus menetét te irányítod? Pl. nem ő próbálkozik a behatolással, hanem amíg van merevedése, te ráülsz?
Esetleg bizonyos szavakkal, becézgetéssel oldani benne a feszültséget, fokozni az izgalmát? A gondolatait olyan irányba terelni, hogy ne stresszeljen be?
Ha szerelmes vagy belé, talán nem kéne még feladni. Csak akkor, ha már tényleg semmilyen "trükk" nem válik be.
Korkülönbség: egy 50-55 éves férfi általában szexuálisan elég aktív. Hanyatlás bizonyos betegségek miatt lehet, de ha ilyen nincs, akkor 60+ kell változásokra számítani. Egy 30+ nőnél tényleg nem szerencsés arra tervezni, hogy csak 5 évig működhet jól valakivel és aztán kész, kifújt. Pláne, ha gyereked nincs még, de szeretnél.
Az igazán nagy baj és tragédia akkor következik,ha a környezete,ez esetben te,elkezdesz neki mégis hinni! Hogy mégis igaz lehet amiket mond,mégiscsak van benne valami,mégiscsak szeret,mert ha nem így lenne,akkor és megsajnálod stb.. Innentől csak vesztes leszel! Mert a pszichopata szinte sosem adja fel,mert nem képes rá a betegsége miatt. Számára nincs,nem lehet logikus /ellen/érved,mert mindent ki fog dumálni. A végén te zakkansz meg,ha nem vagy erős személyiség!
Szóval vigyázz! Ez az ember beteg és a betegsége miatt egy idő után bármibe bele tudja hajszolni a hiszékenyebb,gyengébb embereket,a környezetét. Hidd el,soha nem éri meg egy ilyen emberrel kínlódni!
Menekülj ettől a pasitól,amíg nem késő! Ez az ember beteg és sajnos bármire képes.
A pszichopata majd' minden jellemvonását leírtad eddig vele kapcsolatban. Folyamatosan zsarolni,zaklatni fog amíg érzi,hogy egy kicsit is vevő vagy rá! Ezek az emberek különleges érzékkel találják meg "áldozataikat".
Megpróbálja sajnáltatni magát,érzelmileg zsarolni a cél érdekében és mindig mindenért téged fog hibáztatni és egyre agresszívebben! Látszólag mindig mindenre lesz logikusnak tűnő magyarázata,érve. De ez csak a laikusok számára logikus magyarázatok,érvek,szakember észreveszi,hogy beteg emberről van szó. Egy laikus ebbe egy idő után csak belerokkan,segíteni biztos nem tud rajta.
Ennek az embernek rég pszichoterápiára kellett volna járni ahelyett,hogy nőket gyötör,hülyít egy életen át.
Ezek már csak vergődések meg játszmák, ebből normális kapcsolat már nem lesz soha, úgyhogy amennyire csak erős vagy, fogd rövidre.
Jól mondod, az van, hogy mindenért engem hibáztat, hogy elfogyott a türelmem, hogy feladtam, holott ő mindent megtett stb. Ha meggondoltam magam akkor tudom az elérhetőségeit, aztán kb egy óra múlva megint ír, hogy ő csak békülni akar, és hogy mindent megtett stb.
Azt hiszem, te nagyon is jól átlátod a helyzetet. Most olyanokkal zsarol, hogy gondoljam át jól, mert nála megértőbben és jobban engem soha senki nem fog szeretni, stb.
Hát azért egy komplett pszichiátriai diagnózist így előrittyenteni egy pár soros leírásból, azannya...
Komolyra fordítva. A pasi jó eséllyel nem meleg. Már abból gondolom, hogy ha az lenne, akkor 55 éves koráig csak belátta volna és a saját neménél próbálkozna. A melegséggel semmi baj nincs, a baj azzal van, ha nem vállalja fel az illető legalább maga előtt és elpazarolja az életét eleve halálra ítélt kapcsolatokra.
Charis, jó, hogy elég erős voltál a szakításhoz, ez elég nyűglődéses dolog lett volna a továbbiakban (is). Ez a másikat hibáztatás a saját maga által okozott problémáért szerintem elég általános. Az ember amíg benne van érzelmileg még, nem győz önvizsgálatot tartani meg még megpróbálni ezt meg azt, hogy hátha javítható, de hidd el, nem az. Aztán amikor pár hónap múlva kimászol belőle, akkor fogod megérteni a jelenséget, miszerint ő nem tud szembenézni a saját problémájával, ezért okolja a külvilágot értük. Ez ugyanis sokkal fájdalommentesebb, mint szembenézni a saját korlátaival. Meg hát akkor ugye illene tenni is valamit, az meg felelősséggel jár, macera....egyszerűbb azzal vádolni a partnereket, hogy nem elég jó nők meg nem eléggé odaadóak. És hát 25 év korkülönbség, az bizony sok, tetszik vagy nem. Más már az élettempó, ott a gyerekkérdés, az időskor problémái...nem egészséges. Tényleg nem.
Többektől kérdezem: mi az, hogy "nem szeretted eléggé"? Hogyan kell eléggé szeretni?
Ez a pasi nem homokos,hanem keményen pszichopata!
Ezt tudja ő is,de egész életében arra vágyott,hogy "normális" párkapcsolatban éljen,csak ez a betegsége miatt soha nem sikerült. Ezért bármit,szó szerint bármit(!!) megtesz egy nőnek,bármire képes,hogy mellette maradjon a nő.
Mindig olyan nőket keresett,akik naívak,sokáig megvezethetők. A gond mindig akkor van,amikor a nők rájönnek,hogy ő valójában beteg és komoly pszichiátriai kezelésre szorulna. Innentől kezdve érzelmileg zsarolja a nőket,hibáztatja őket,mert "nem elég türelmesek hozzá",megpróbál lelkiismeretfurdalást kialakítani bennük, s ha mindezzel nem ér célt,akkor agresszívvé,erőszakossá válik!
Ez az ember hosszan tartó pszichiátriai kezelésre szorulna! Egy laikus semmit nem tud az ilyen betegeknek segíteni,csak ő is megbetegedne mellette lelkileg és belerokkanna az állandó lelki gyötrésbe! A legtöbb nem kezelt és komoly pszichiátriai beteg hozzátartozója belerokkan a gyötrésbe,sokan meg is betegszenek,ha nem ismerik fel es nem kapnak szakszerű kezelést,segítséget!
Charis!
Nagyon jól tetted,hogy kidobtad ezt a pasit! Jók a megérzéseid és szerencse,hogy a normális női ösztönödre hallgattál és szakítottál ezzel a pasival! Sajnos biztosan sokáig fog még próbálkozni,hogy kibéküljetek,mert megint elvesztette azt az embert,akit gyötörhetett,akin kiélhette a betegségét és ez nagyon rossz neki.
Ne dőlj be neki ha megint jelentkezik és menekülj előle ha jót akarsz magadnak! Ez az ember nemcsak öreg,hanem sajnos nagyon beteg,szakorvosi kezelésre szorulna.
Megkérdezni? Attól a szótól zavarba jött hogy nemi szerv. Szerinted?
Az ő oldalát leírtam: kamaszkora óta ez van vele, azon kívül hogy türelmet kért minden nőtől (s őket hibáztatta ha egy idő után elfogyott a türelmük) semmit nem tett a változás érdekében. Konkrétan: nem ment el pszichológushoz. Ugyanis szervi baja nincs azt megállapította az urológus. Azt hiszem, neki valójában tökéletesen megfelelt ez így mindig is, és nem igazán érdekelte, hogy ez egy nőben egy idő után mit okoz. Lehet helytelenül, de én így gondolom már.
Nem tudom. Megkérdezted? ;)
Ez továbbra is a Te oldalad...
Tisztázom: hozzá nem érhetem sem itt se ott, mert felszisszent. (ne gondol intim területre) legyek vele nagyon gyengéd, megtettem. Most ezt így és így tegyem. Megtettem. Ha hozzá merészeltem volna érni a prosztatájához, szerinted nem menekült volna el? Állítólag volt valami nő aki "letámadta", vagyis szenvedélyesebb volt, és ő pedig megijedt. Hát én bizony olyan gyengéd voltam vele, hogy csodálom hogy nem olvadt el. Szóval én mindent megtettem.
Magadon nevetsz épp, de csak egészségedre.
A proszata izgatás Igen nagy óvatosságot kíván...
Arra nem gondolsz, hogy egy 60 körüli ember minden bizonnyal nem él aktív szexuális életet? A bánj vele szűzként gondolom erre vonatkozott...
Az ő oldala erre vonatkozóan az, hogy pár perce megint érzelmi zsarolást kaptam. Megmondtam neki hogy hagyja abba az érzelmi zsarolást.
A kérdést felteheted, persze, csak ne nekem ;) én csak a te oldalad ismerem.
Se nem előítélet, se nem rosszindulat. De tény, hogy egy közel kétszer olyan idős ember teljesen más preferenciákkal rendelkezik. Vagy ha még nem is, de előbb utóbb biztosan nem vele mész az el caminora, ha elkapna a vágy. Ha pedig gyerekre is vágysz (bár gondolom nem, és ennek semmi köze ahhoz, hogy te szeretnél a gyerek lenni egy kapcsolatban), akkor arra sem ártana gondolni, a másik alkalmas e rá, hogy felneveljen egy gyereket.
Igen, a 6. alkalmon már jóval túl voltunk. Megnevetettél a prosztata izgatással. S hogy miért? Ennyire konkrétan nem akartam leírni, de az első alkalomnál is ara kért hogy legyek vele nagyon gyengéd, mint valami szűzzel. Na most viszont már nevetnem kell
Eljutottatok a 6. alkalomig... ?(mert mondjuk a 20. együttlét után tényleg fura lenne erre hivatkoznia...)
Én segítettem volna némi prosztata izgatással behatolás közben.
Olvasd el újra amit írtam, kár felhúznod magad... mondom nem te vagy a felelős...
Valóban nem szerettem eléggé? Akkor visszafelé is nézzük meg: ilyen alapon én is feltehetném a kérdést hogy vajon ő engem mennyire szeretett, ha nem is közölte velem hogy ilyen gondjai voltak mindig is (akkor is vele maradtam volna, de korrektebb lett volna, ugyanis nem kezdem el magamat hibáztatni miután nem sikerül neki) és hogyha elintézi annyival hogy türelem, türelem, ami valljuk be, egy bizonyos idő után minden emberből elfogy. Lehet ezt tagadni, de ez tény, pláne ha látod hogy az aki türelmet kér, semmit nem tesz hogy bármi is változzon. Viszont szeretném megkérdezni azokat akik itt engem hibáztatnak, hogy vajon ők mit tettek volna a helyemben? (tényleg kíváncsi vagyok rá)
Ez azért még nem zaklatás :) Még próbálja ütni a vasat, hátha meggondolod magad.
Igen, és tagadja. Sőt, tegnap este azt mondta miután szakítottam vele, hogy nem fog zaklatni engem, tiszteletben tartja és látod mégis mit csinál.
azt mondta nem szeretted eléggé. És ebben igaza van.
A korkülönbséggel jönni pedig azt gondolom rosszindulatú előítélet.
Már ne is haragudj, de én volnék egy olyan embernek az állapotáért felelős, aki kamaszkora óta ugyanazzal a gonddal küzd, és soha életében kért orvosi segítséget? Ezt te sem gondolod komolyan.
Semmi baj. Egyébként szerinted akkor hogyan kellett volna nekem kezelnem a problémáját, ha ő semmit nem akart tenni? (elintézte annyival hogy ez nála világ életében így volt, és türelem, türelem, egyszer majd sikerülni fog) És igen, személy szerint én furcsának találom azt, hogy önkielégítéssel elélvez, meg behatoláson kívül máshogy is. És egyszer sem tudott behatolni sokadik alkalommal sem. Egész addig semmi gond, de amint behatolásra kerülne a sor, azonnal lelankad. Mindig! Csakis kizárólag akkor. Elmondása szerint ez minden nővel így történt és kb 4-5-6. alkalommal sikerült neki a behatolás. Valójában most már azt mondom, legyen ez már az ő gondja, engem meg vádoljon ahogy csak akar.