Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Milyen egy átlagos este?
Létrehozva: 2014. október 22. 07:58
Pár hete született a 3. gyermekünk. Próbáljuk újraszervezni az életünket, ehhez szeretnék tanácsokat kérni. Ötleteket, amik Nektek beváltak hasonló esetben.
A nagyok messzire járnak, a férjem tudja őket csak hozni-vinni, nála van a kocsi. Ezt a részt akárhogy próbáltuk átszervezni, nem ment, tehát ez mindenképp adott.
Kb. este negyed 6-ra érnek haza. Ekkor mindenki lapakol, kipakol, vetkőzik, leteszi magát, gyümölcsöt eszünk, játszunk, beszélgetünk. Ahhoz viszont, hogy 8-kor feküdjenek, 1/4-kor már pakoltatnom kell a játékokat, fél 7-kor fürdés, 7-kor vacsi, utána mese. Végig ketten vagyunk a férjemmel a 3 gyerekre, mégis azt érezzük, hogy rohanunk/rohantatunk (amit nagyon nem szeretünk), próbálja mindkét gyerek mondani a magáét, de nincs lehetőség igazán meghallgatni. Ha külön szobába visszük őket, az egyik felnőttel akkor is két gyerek van.
Szóval kéne nekem egy kicsit több idő. :-)
Gondoltam arra is, mi van, ha csak 1/2 9-kor fektetünk? (8-kor tettük le eddig Őket, de 9-1/2 10-re aludtak csak el) Az a fél óra plusz idő a játékhoz elég is lenne. De nem túl késő az? (3 és 6 évesek) 6-kor mindenképp kelniük kell.
Már a nagyokon látszik is a ,,változás". Kijárkálnak fektetés után, éjjel, folyamatosan próbálnak valami kis figyelmet szerezni. :(
Aki nálam már tapasztaltabb ezekben a kérdésekben, vagy csak úgy érzi, náluk jól működő, élhető rendszer van, az írja le legyen szíves!
Előre is köszönöm! :-)
Szerintem a suli elején annyira elfárad, hogy örül, ha lefeküdhet, utána meg már úgyis ez a rendszer, hát maradjon így:)
Szerintem próbáljátok ki a 1/2 9-es fekvést, de azzal a feltétellel, hogy akkor nincs császkálás. Nálunk eddig (bár csak két gyerekem van) beváltak az ilyen rendszerek, ha akarnak valami annak "ára" van. Megállapodunk és általában úgy is van. Persze olykor előfordul vis major, de egyre kevesebb.
Hú de jók vagytok! :-)
Én is így csinálom, hogy szólok, hogy most lehet választani: Játék, vagy hosszú-fürdés. Játék, vagy hosszú-mese. :-)
Enyémek épp most ülnak a kádban mind a 3-an ebéd óta. Úgy gondolták, hogy így annyi idejük lesz rá, amennyit csak akarnak.
Ja, hát abba tényleg necces belemenni. :-) Vagy ki kell találni rá egy algortimust, ami szerint működik, hogy senki ne panaszkodjon. :-)
Nálunk nyáron, mikor 3 hónapig együtt voltunk, este konkrétan külön kérésük volt, hogy ne üljön be felnőtt. :-) Persze, csakhogy akkor egész nap megkapták a figyelmet, amire vágytak.
Sajnos muszáj, írtam is az elején. Rengetegszer átgondolt, átbeszélt döntés volt.
Nos, alakulnak a dolgok. Fürdést mégis lerövidítettük, zuhanyzás volt. Ezentúl szólunk, hogy aki pancsolni akar, most menjen (még játékidő vége felé), akinek elég a zuhany játsszon tovább. 7-kor kezdtük csak az ,,esti rutint", fél 9-re megvoltunk (zuhany, vacsi, mese) nagyon kényelmesen, vidáman! Olvashattak az ágyban 3/4 10-kor láttam, hogy letették a könyvet, 10 felé aludtak el. Közben mindkettő kétszer volt wc-n, de dumálás nem volt.
Köszönöm a tanácsokat!
Nem is arra gondoltam, hanem villanyoltás utáni egyszer ide egyszer oda bújásra.
Bocs, de muszáj a nagyoknak olyan messzire járni óvodába? Igaz, hogy az úton is lehet beszélgetni, énekelni, de emiatt kell egy órával előbb kelniük.
Nálunk 5 perc sétaútra volt az óvoda, iskola (és egy irányban). 7-kor keltek, 3/4 8-kor szépen elindultunk, az iskolások később egyedül jártak persze.
Az esti mese meg úgy volt, hogy mindig fejből meséltem valami hótunalmasat (abszolút tehetségtelen vagyok a történetek kitalálásában), de altatónak jó volt. Nem lehetett könyvből mesélni este, mert csak egy 5 W-os kislámpa égett, annál nem láttam. Muszáj volt égnie, mert ha töksötét volt, féltek. Nagyobb fényt meg isten ments felkapcsolni, akkor nem alszanak el.
Volt egy kis ének is, mindig ugyanaz és minden gyereknek külön, simogatás, puszi.
Persze nálunk is volt kimászkálás (szomjas vagyok, éhes vagyok, pisilni kell, kakilni kell) de aztán ha már nem tudtak mit kitalálni, abbahagyták és elaludtak.
Akkor aludtak el nehezen, ha valami izgalom volt a levegőben (pl. ha valami olyan filmet akartunk megnézni a tévében, ami nem nekik való), vagy nem viselkedtünk elég unalmasan fektetés előtt legalább fél órával.
Most is épp kisautózik a kicsi, még dumál is nekik, pedig 9-kor ment aludni, nem 8-kor. :-)
Ha 8-kor megy, akkor 9-kor már NEM kisautózik. :-)
Szóval nincs lelkiismeretfurdalásom, hogy "bevágom" őket az ágyba 8-kor hétköznap...
Tökéletesen működik az egy kupacban összebújós mesélés. :-) Amúgy meg néha egyesével "befogadjuk" őket az ágyunkba.
Én is odafekszem kicsit, de már nem várom meg, amíg elalszik. Viszont több gyereknél ezt jobb el sem kezdeni, ahogy hallom, mert mindig probléma van belőle. Kihez először, kihez tovabb, stb..
Na, persze.
De ahogy írtam ez minket nem zavar, mert 5-10 perc alatt elalszik. Egyikünk odafekszik mellé, én még szoktam neki halkan mondani egy mesét néha és abba bele is alszik.
Azért látványosan könnyebben megy egy akár csak 1 éves kisgyerek is a tesóival aludni, mint egy egyke egyedül egy szobába. Legalábbis nálunk ez a tapasztalat.
Este 8-tól már inkább szerettem és most is végre a férjemmel találkozni. Nem üldögélek sötét szobában. Este 8-ig lehet rajtam lógni, élvezem is, de 8-kor vége aznapra.
A kicsi aznap, amikor hazaérkezett a kórházból, ment a tesói közé aludni. :-)
Sose volt ilyen üdögélés. Amíg nagyon pici volt, belealudt a szoptatásba, és beraktam az ágyába. (Közben meséltem a nagyoknak). Később szoptatás nélkül, de ő is ott volt mesénél (az az összebújás a franciaágyon), és ment a többivel. Ha nyekergett, bementem megsimizni, ha kellett, kicsit megdajkáltam, de ott a szobában, és már ment is vissza az ágyába.
Első gyerekkel is ugyanígy volt, csak ő csecsemőként nem hallgatott mesét.
Évi, azt írod, ágyba küldöd a siserehadat x órakor. A nagyok oké, hogy mennek, de a kicsi mióta alszik egyedül? Vagy neki már nem volt választása?
Kénytelen volt hozzászokni mi a rend?
(ezt azért kérdezem, mert az én fiam még úgy alszik el, hogy ott van egyikünk mellette és simogathatja a kezünket.
mondjuk tök nem zavar, cuki)
Majd bepótoljátok az új lakásban. :)
Igen! Mostmár tényleg nagyon szűkösen vagyunk, de ennek is van előnye: semmilyen felesleges dolgot nem veszünk meg, és nem tartunk meg. :-)
Hát akkor csak azt tudom mondani, hogy féllábon guggolva is kibírod a költözésig! :-)
Nekik is. :-) Meg szokták a kicsit fenyegetni, hogy ha nem marad nyugton, akkor ott fogják hagyni. :-)
Mi úgy költöztönk, hogy már megvolt a megfelelő szobamennyiség, de ők is együtt aludtak 3-an, amíg erre igény volt.
Emeleten 3 szoba van: egyikben aludtak, másik a mi hálónk volt, 3. üresen.
Lent nappali + 1 szoba. Az a szoba volt a közös játszószoba.
Most: Fent 3 gyerek külön szobája, mindenkinek kedvenc színre festve játékaikkal együtt.
Lent: Játszóból lett a mi hálónk, nappali maradt.
Először a nagy költözött ki, mert 6 évesen nem tudott korán elaludni, könyvet akart nézegetni, erre a kicsi (akkor 2 éves) pörgött, mint a szélkakas. :-)
Most januárban meg mi mondtuk hogy a maradék 2 is szétköltözik, mert a középső isibe ment. Ők sem akartak szétköltözni, erre találtuk ki a hétvégi, meg a szünetekre érvényes egymás szobájában táborozást, ami működik is. Megbeszélték, hogy mindenki bemehet a másik szobájába játékért, csak vissza kell tennie és vigyázni rá. Ha csuka az ajtó, kopogniuk kell. Ezt teljesen maguknak szabályozták. (Naná, hogy itt is a kicsi próbálja nem betartani, de neki is menni fog.)
Próba szerencse! :-) Köszönöm a segítséget, ötleteket! A legjobbkor jött. :-)
Nálunk mindkét nagy folyamatosan beszél. Mondjuk volt kitől örökölniük...:-)
Hátha működik. :-) Közös szoba lévén az ágyon kívüli tevékenységet nem engedném, autózzon az ágyban. :-)
Nálunk a kicsi a rendbontó, őt többször ki is kellett emelni a többi közül. :-) Hiába kértem ,hogy csned legyen, hiába, oltottam villanyt (semmi gond amúgy a gyerekkel, csak az én természetemet örökölte. :-)), csak nem tudta befogni a csipogóját...Kiküldtem a fürdőszobába, hogy ott üldögéljen a zsámolyon. Többiek 5 perc múlva aludtak, kicsit visszaengedtem, onnantól nem volt kinek csipogni. :-)
A táborozást mindenesetre megjegyzem! Nagyon tetszik!
Ha sikerül, jövőre költözünk. (lekopogom)
Úgy tervezem, a nappaliban lesznek a játékok, de azt még nem tudom, hogy az alvás hogy lesz. Én szerettem volna, ha ott már külön költöznek, de mikor szóba került, teljesen ki voltak akadva, hogy márpedig ők egymás nélkül soha. :-)
Na ez jó! Max. párszor leoltom a villanyt, ha dumálnak, utána hátha olvasgatnak. A nagy imád olvasni, a kicsi meg autózni.
Ez nálunk is megy, nem tudom, hogy lehet így időzíteni, de lehet, ezzel nem tudsz mit csinálni. :-) A hobby-sétákat lehet leépíteni.
Kipróbáltuk, hogy utolsó pisi, nem lehet kijönni. Erre mindkettőnek pont kakilnia kellett 5 perc múlva. Azt hittem, szórakoznak, de nem, tényleg kellett. :-) Ezt hogy csinálták?
A nagyobb ismeri az órát, de mivel hétvége jön, kipróbáljuk ma. Sima 7köznap szerint jönnek haza, kelni viszont nem kell.
Hétvégén mindenképp kipróbáljuk, úgy nincs tétje, alhatnak másnap. Minden jónak tűnő ötletet kipróbálok, hátha pont az lesz, ami nekünk beválik. :-)
Akkor legalább már tudod, hogy a helyzet nem kilátástalan. :-)
Ha mi is segítünk, nálunk nagyon gyors lesz az elpakolás, mert közös a szoba.
Ugyanazt érzem, mint mikor a középső született. :-) Akkor 2-3 hónap volt, mire beálltunk az új életre.
Ha nem tartják be a szabályt, akkor villanyoltás, és nincs nézegetés. Döntsék el.
Duma nincs! (Legalább az alhasson, amelyik fáradt.)
Januárban volt lakásfelújítás, azóta vannak külön. Addig a 2 kisebb volt együtt, de a nagy 6 éves koráig 3-an voltak együtt.
Hétvégénként egymásnál szoktak táborozni: Földre nagy paplan és együtt alszanak hálózsákban.
Szerintem ennek túl nagy jelentősége nem lesz. Meg, pláne az iskola elején nagyon elfáradnak, szerintem akkor a kimászkálás is megszűnik egy időre majd. Meg suli előtt lesz egy hosszú nyári szünet, szeptembertől meg észre sem veszi majd a változást. De ha mégis, akkor egyszerűen meg lehet indokolni. Korábban kell menni, vagy tanulni kell, vagy nem alszol délután, stb. Ez biztos nem lesz túl nagy hatással a mindennapi hangulatára.
Mi esténként a franciaágyon kuckózzuk be magunkat mesélni. Mindenki választ egyet és a többi is hallgatja. Természetesen, aki nem kíváncsi a másik meséjére, az elmehet máris fogat mosni és lefeküdni. :-) (Szerintetek van ilyen? Naná, hogy nincs.)
Emiatt nem az isit fogja utálni, max. Téged! :-))) Bocs, csak vicc volt.
Próbáld ki, nagy veszély nincs benne, ha nem ismerik az órát. :-) Észre sem fogják venni, hogy most fél 9 van és nem 8, Te pedig levonod a tapasztalatot, hogy nálatok működik-e. :-)
Ha eddig egyedül aludtak el, akkor biztos nem ülnék be közéjük, mert esélyes, hogy rászoknak.
Pisi / víz témakör: Ezt azzal szoktam megelőzni, hogy fogmosás után szólok, hogy MINDENKI pisil, ha kell, ha nem (oviban sem kérdezgetik fekvés előtt). Aki szomjas, most igyon, mert utána NINCS kijárkálás! És max. 1x hiszem el, hogy 5 perc múlva szomjanhalni készülnek, közvetlenül utána pedig bepisilni, ráadsául 3-an egyszerre. :-)
Jelenlegi helyzetünkben kb fél 8, háromnegyed 8-tól olvashat az ágyában. Előtte esti mese az én ágyamban. Általában 8 körül szól is, hogy elég volt, és utána nem sokkal elalszik. Az esti mese, nagyobbaknál az olvasás amúgy is álmosító hatású, de ha utána újra játék, pörgés meg mászkálás van, akkor nem.
Egyébként az esti altatást szerintem lényegesen könnyebb egy gyereknél megoldni.
"a férjem szerint"
De mi lenne, ha legalább megpróbálnátok. Sose lehet tudni. Vagy olyan egyezséget kell velük kötni, hogy akkor maradhatnak fenn tovább, ha nincs mászkálás! Ha fáradtabbak lefekvéskor, akkor lehet, hogy nem mászkálnak. Szerintem ez lehet, hogy csak unaloműző. Én is felkelek esténként, ha nem tudok elaludni..
Nálunk 8-kor mindenki elvonul a saját szobájába. Kijárkálást nem tűrök, csendes önálló elfoglaltság mehet.
A két iskolás hamarabb elalszik, az ovis később, mert ugye ő alszik délután az oviban. Tuti kiakadnának a nagyobbak (szerintem jogosan), ha pont a kicsi lent parádézhatna esténként még egy órácskát, nekik meg le kellene feküdni, mert ők attól teljesen eltekintenek, hogy fáradtak és másnap kelni kell. :-)
Off: A kicsi 4 éves. Annyira kíváncsi lennék, az esti lefekvésére, mert ugye sokszor még a szőnyegen kiasautózik este, vagy rajzol az asztalánál, majd amikor megyek fel betakargatni őket, akkor úgy találom, hogy kisautók a parkolóban sorban, villany lekapcsolva, gyerek békésen alszik. Mikor dönt úgy, hogy na most már lefekszem? (Nem járkálok fel nézegetni, mert akkor azt úgy veszi, hogy kommunikálni szeretnék vele. :-))
Szerintem az ő bioritmusuk is hasonlóképp működne, ha nem kellene beleszólni!
Ha jobban belegondolok, még nyaraláskor is kijárkáltak, pedig akkor volt, hogy fél 10-kor feküdtek.
Ez a könyvolvasós, autótologatós sem jutott még eszembe. :-) Beszélgetést is engeded? Vagy külön szobában vannak?