Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kutya eladás
Na most megdöbbentem! az egyik aukciós oldalon nézelődtem, és a találtam egy hírdetést, amiben egy kutyust kínálnak eladásra. Az ok: beviszi - a szőrével -a házba a királydinnye termését, a gazdájának meg nincs ideje szedegetni... Tesssékk???
Nem úgy vesz/fogad örökbe az ember egy állatot, hogy ezekre a dolgokra (is) számít??
És nem egyszerűbb lenne kiírtani? Mintsem ezért eladni a kutyust?
Kutya, macska vagy egyéb háziállat nem tárgy! Tőlünk függenek, éppúgy mint egy gyerek. Nekünk macskáink vannak, de ugyanaz szerintem. Legtöbbjüknek az életét mentettük meg azzal h. befogadtuk őket, mikor nem volt más aki segítsen a pár hónapos életükön. Harmóniában élünk velül, és családtagnak tekintjük őket, máshogy ez nem működhet, illetve hát nem sok értelme van.
Pont idevág a legismertebb Kisherceg idézet is :
"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. "
Azt képzeld el, hogy az emberek néha összeállnak egymással, járogatnak, aztán nem átallanak szakítani! Pedig a másik ragaszkodik hozzájuk! Lelketlenek! A tinik akár havi szinten is megteszik! Hova jutott ez a világ!
Gondolom, az itt háborgók még sosem szakítottak senkivel, és minden barátságukat, rokoni kapcsolatukat gondosan ápolják, legalább annyira, mint a kutyulijaik szőrikéjét.
Istenem, bŕrcsak itt lehetne velem még az enyém és szedegethetném belole a bogŕncsokat.
"a bogáncsos a kutya szőre meguntam nem ez a kategória."
nem vagyok felháborodva, csak megdöbbentem. ha már a konkrét példánál vagyunk, minden bizonnyal előtte is volt királydinnye az udvaron, nem a kutya odakerülése után került hipp-hopp oda. :) szóval ez hülye indok. de tény, hogy jobb, ha eladja, mintsem elengedje az út szélén, megölje...:((
A szobabicikli nem ragaszkodik a gazdájához, de a kutya igen. Ha eladok valakit, aki ragaszkodik hozzám, akkor lelketlen vagyok. Szerintem.
A döntéseket felelősségteljesen kell meghozni akkor, ha azok mások életét is befolyásolják, és igen, van az úgy, hogy a személyes kényelmemet kicsit fel kell áldozni. Azért ez nem fekete vagy fehér, rengeteg eltérő élethelyzet van, nyilván van olyan, hogy jobb mégis feladni, de a bogáncsos a kutya szőre meguntam nem ez a kategória. Ez az abszolút át nem gondolt döntés legkényelmesebb megoldása. A hirdetés feladója niylván nem szereti a kutyáját, neki nem társ volt, hanem tárgy. Akinek a kutya tárgy, az az én szememben lelketlen.
"És nem egyszerűbb lenne kiírtani?"
Frászt kaptam egy pillanatra, de aztán tovább olvastam, és rögtön láttam, hogy nem a kutyus kiirtására gondoltál, hanem a királydinnyére.
Én is kutyaimádó vagyok (menhelyről hozott kutyusunk 14 évig élt családtagként, nagy szeretetben), mégis enyhe túlzásnak tartom, hogy többen is a hirdető fejét akarják venni.
Kicsit álságos szerintem, hogy ennyire maximalisták vagyunk az állattartókkal kapcsolatban, miközben az emberi kapcsolatokat meglehetősen félvállról kezeljük.
"Gondolhatta volna, hogy a kutyatartás mivel jár." Igen, biztosan gondolt valamit, de tévedett. Azt is gondolhatná "valaki", hogy a családalapítás mivel jár, mégis faképnél hagyják egymást az emberek, ha nem válik be az elképzelésük. Nemcsak egymást, de az időközben a világra jött gyerekeiket is. Már a bölcsiben is alig van olyan gyerek, aki az apjával-anyjával él. Még sosem hallottam ilyen össznépi felhördülést ezzel kapcsolatban, mint ha egy háziállattól meg akar szabadulni valaki.
Remélem, jó gazdit talál a kutyus.
Normális ember tudja, hogy egy kutya 10-15 évig él, pénzbe kerül, megbetegszik, bogáncs megy a szőrébe, ápolni, etetni, itatni kell. Senkinek nem lesz csak ÚGY kutyája, ez tudatos döntés (kellene, hogy legyen.)
Évekig vártam arra, hogy végre olyan körülmények között éljek, hogy kutyát tarthassak, semmi pénzért nem szabadulnék meg tőle, pedig néha kirámolja a kukát, összekaparja a lábam, és sokba kerül az állatorvos. Ezeket mind vállaltam, amikor befogadtuk. Aki bogáncsok miatt (max. 10 perces munka lenne kiszedni a kutya szőréből) képes megszabadulni a háziállatától, nem normális.
Szerintem nem lelketlen idióta, hanem ez teljesen normális eljárás. Akart kutyát (vagy lett neki valahogy), akkor még nem tudta, mi lesz, látja, hogy ez van, ezt nem vállalja, megpróbálja eladni. Mi ezzel a baj?
Nem lelövi, megfojtja, kirakja, elkergeti, sintértelepre adja, hanem megpróbálja eladni.
Kérdem én, az ilyen lelketlen, idióta miért tart kutyát??????
Az én kis kedvencem szőre minden alkalommal tele lesz bogánccsal, toklásszal, ahogy kiteszi a mancsait. Mert boldogan nyargal a fűben.
Én meg szedegetem belőle.
És rendszeresen vágatom a bundáját, mert ha rövid, akkor könnyebben észreveszem, ha összeszed valamit.
Eszembe sem jutna ezért eladni, sőt egyáltalán nem tudnám ELADNI!!!!!!!
Nálunk ugyanis Ő családtagnak számít.
Sajnálom a kutyust, mert Ő biztosan ragaszkodik a gazdájához.
Ó, én már meg se nézem az ilyen hirdetéseket, mindig kiborulok rajtuk.
" Spitz kutyámat kecskére cserélném"- nálam ez ütötte ki végleg a biztosítékot.
Egyszer láttam egy videót, amit az Illatos útiak készítettek arról, hogy egyesek miért szabadulnak meg a kutyáiktól. Csak arra emlékszem, hogy volt ott egy fajtatiszta husky, akit azért tettek be a telepre, mert ment a hasa, és ugyan a "gazdái" adtak neki SZÉNTABLETTÁT!!!, de nem múlt el a fosása, nekik pedig ilyen problémás kutya nem kell.
Nemrég kirándulni volt a kutyám, az egész hátsó lába tele lett bogánccsal. Több órába telt kiszedegetni belőle, és minden bizonnyal lesz még ilyen eset. Dehogy ezért esetleg eladjam...Mert nincs időm/türelmem kiszedegetni...
Most olvasom,hogy a királydinnye gyógynövény. :))
Miért vesz az ember állatot, ha nem tud/bír vele foglalkozni?