Válaszkereső
Válaszkereső

Kérdezd a szakértőket és a többieket! »

Játék

Játék

Játssz velünk!

Találd meg te is kedvencedet játékaink között!

Fórum - "A mi helyünk"

Keresés a fórumban
keresés a topikban
keresés a teljes fórumon
Nyitó hozzászólás
2010-04-19 11:241.

Sziasztok!

 

6 héttel ezelőtt 1 hónapig voltam kórházban bipoláris depresszió miatt. Már jól voltam, most kb. 1 hete depresszióval küszködöm.

Tapasztalt bipoláris betegektől várok segítséget, vége lesz ennek valaha is?! Vagy az álandó hullámzás a jellemző az egész életre?  5 éve kezelnek depresszióval, ebből 1,5 éve derült ki, hogy bipoláris vagyok. Azóta nem volt 3 összefüggő hónap, hogy jól lettem volna.

Nagy szükségem van a segítségetekre!

  1. 2010-11-24 09:4197.

    Ettől az én anyukám is félt, ahogy utólag elszólta magát.

    Én szerencsére nem tudtam semmi ilyesmiről az első gyerek érkezése előtt. És nem is volt semmi probléma egyik szülésem körül sem.

     

    Most az egyik gyerekem gyanús, hogy esetleg örökölhette, de nem olyanok a tünetei, mint nekem vagy a nagybátyámnak, szóval figyelni kell.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_917920 (95)
    2010-11-21  10:39
  2. 2010-11-24 09:3196.

    Figyelj, ez nem olyan vészes betegség.

     

    Először is: nem fáj.

     

    Másodszor: ha van körülötted valaki, aki vigyáz rád a kritikus időszakban, esetleg szaksegítséget tudsz kérni, akkor viszonylag jól elviselhető.

     

    A lényeg: szedni kell a gyógyszert, amit az orvos felírt és az előírt adagban. Ne érdekeljen, hogy elhízol tőle (azt le lehet tornázni).

     

    Nekem nagyon sokat segített a pszichológus, de ő is csak úgy vállalt el, ha szedem a gyógyszereket és járok továbbra is pszichiátriai kontrollra.

     

    Egyébként nem tudom, hogy ennek a betegségnek vannak-e fokozatai. Valószínűleg igen, mert nekem egyre enyhébbek a tüneteim. Csak a sima Lítiumtabletta (Liticarb) szedése hatására szinte már nem is fordul elő, vagy valami nagy esemény kell hozzá (pl. hogy kirúgjanak a munkahelyemről).

    Előtte is összesen kétszer voltam kórházban életemben. Először 19 éves koromban, akkor nem is bipoláris betegségnek diagnosztizálták szerintem (de nem tudom, minek, mert ahogy kijöttem a kórház kapuján, azonnal összetéptem  és az első szemetesbe dobtam  a zárójelentésemet - később se tudtam utánajárni).

    Másodszor 42 évesen kapott el, egy film hatására, ott a nézőtéren. Érdekes, akivel voltam békésen elaludt a filmen, tehát csak rám hatott ilyen elementáris erővel a Vágy villamosa c. ötvenes évekbeli alkotás, de akkor a 19 éves kori emlékeim jöttek elő. Nyilván egész addig nem volt feldolgozva.

     

    Pedig ha tudtam volna, amit most már tudok, sokkal egyszerűbb lett volna!

     

    Tehát:

    - hogy ez egy öröklődő betegség, és abból adódik, hogy a mi vérünk Li-szintje kevesebb mint a normális

    - gyógyszerrel jól kordában tartható

    -  rengeteg híres, nagy művész elődünk van (kár, hogy én nem vagyok az, de azért jó velük sorsközösséget vállalni)

     

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_917920 (93)
    2010-11-20  22:50
  3. Torolt_felhasznalo_917920
    2010-11-21 10:3995.
    A legrosszabb hogy azt olvastam hogy aki bipoláris depresszióban szenved, az ne nagyon akarjon gyereket, mert utána gondok jöhetnek, pl elmezavar alakulhat ki! Ha valaki tud erről valamit, akkor kérem irjon.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_960800 (0)
     
  4. Torolt_felhasznalo_917920
    2010-11-20 22:5194.

    Üdv.

    Sajnos ezek a tünetek, mind nálam is jelen vannak, énis bipoláris depresszióban szenvedek..

    előzmény:
    gabo13 (74)
    2010-06-09  23:34
  5. Torolt_felhasznalo_917920
    2010-11-20 22:5093.

    Üdv!

    Sajnos nekem is bipoláris depresszióm van, és úgy nézki hogy énis örököltem valakitől a családban... hol jó kedvem van, hol napokig rossz, olyan elviselhetetlen, ez van. Énis hittem benne hogy gyógyitható, de sztem nem, most gyógyszert szedek, ami olykor helyreráz, de nem nagyon segit. Ha valaki tud valamit, nyugodtam irjoN! Szivesen olvasok bárkit. üdv.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_960800 (0)
     
  6. 2010-09-12 15:4491.

    Szia,

    hát elég nehéz lehet átélni ezt a sok felkavaró eseményt még szépen sorjában is, nemhogy egyszerre!

    Próbáld meg különválasztani őket,  főleg hogy csak időben esnek egybe, tényszerűen függetlenek egymástól.

    A keresztfiad agydaganata. Ez nagyon súlyos és komoly, a legrosszabb, hogy az ember tehetetlen. Az egyetlen, amit lehet tenni: reménykedni.

    A szakítás. Ezt nagyon jól tetted. Persze így is van utóélete a kapcsolatnak, a sok együtt töltött időt és emléket nem lehet kitörölni. Szerintem tedd el belőle, ami jó és szép volt, az a tiéd. Nemes feladat valamiről lemondani, de ezt a pasit el kell engedned, mert ennek a kapcsolatnak nincs jövője.

    A pszichológus. De jó, hogy találtál egyet végre!

    Én már több mint tíz éve járok pszichológushoz, most már csak hébe-hóba, de kezdetben hetente kétszer. Akkor előtte kórházban voltam a mániámmal, és már ott mondogattam az orvosomnak, hogy én pszichoterápiát is szeretnék a sok gyógyszer mellé, de valahogy nem jött össze. A kórházi psz. nem tetszett, utána még többfelé próbálkoztam, amíg végre rátaláltam a mostanira.

    Nagyon fontos, hogy valakivel át tudd beszélni ezeket a régi, fájdalmas élményeket. 

    A "valaki" mindenképen szakember legyen. Csak így fog feloldódni a belső feszültséged. Ha nincs kibeszélve, mindig nyomasztani fog, még ha nem is tudatosan. Ezenkívül bármikor jöhet valami váratlan esemény, amikor bombaként robbanhat a sok régi feldolgozatlan feszültség.

    A gyógyszereket természetesen az orvos utasítása szerint szedni kell.

     

    Jobbulást kívánok a keresztfiadnak!

     

    előzmény:
    pokolfajzatka (90)
    2010-09-12  10:28
  7. 2010-09-12 10:2890.

    6-án megműtötték a 13 éves keresztfiamat agydaganattal. Jelenleg elég rossz állapotban van, hallucinál, a jobb oldala részlegesen lebénult. Amikor megtudtam, hogy mi a baja, padlóra kerültem. Nekem nincsen gyermekem, a négy keresztgyerekemet sajátoménak tekintem. Borzasztó érzés volt a tehetetlenség, hiszen nekem kellett erősnek mutatkozni a bátyámék előtt. Kikészültem, most már jobban vagyok, már nem csak eljátszom az erőset, és dolgozni is képes leszek (szabin voltam).

    7-én, egy hónap után találkoztam a párommal. Meg a feleségével, akiről kiderült, hogy mégsem hagyta el.... Mindenféle mocskolódás következett, voltam minden csak ember nem. Szakítottam. Azóta kétszer keresett, hogy ne is vegyem komolyan az egészet, mert hazugság minden. Ő volt egy nagy hazugság.:(

    9-én voltam először egy pszichológusnál. Persze önként mentem, de nagyon megbántam (akkor), mert a 4 éve halott öcsémről kellett beszélnem, és ez sok dolgot felkavart bennem. Mára némileg leülepedett, és jobban is vagyok, csak újra vissza-vissza tér. És persze elmegyek a jövő héten is.....

    Ez a hetem egy pokoljárás volt. Talán mostanra kijöttem a depresszióból. Nagyon izgulok, és imádkozom, hogy a daganat jóindulatú legyen....

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_ (0)
     
  8. 2010-08-16 12:5889.

    Linkek:

     

    http://www.pszichiatria24x7.hu/bgdisplay.jhtml? itemname=bipolar_symptoms

     

     

     

     

    Tegnap vettem észre ezt a topikot, és nagyon felkeltette az érdeklődésemet, mivel érintett vagyok.

    Én is bipoláris  zavarban szenvedek, bár az én esetemben szenvedésről szó sincs, nálam a depresszív fázis nem fordul elő. A mániás fázis se szárnyal  annyira az egekig, megtanultam a tüneteimet felismerni és viselkedéssel korrigálni.

    A lényeg:  betegségünk, a bipoláris zavar nem gyógyítható.

    Öröklődik, és az okozza, hogy a szervezetünkben nincs elég lítium. Tehát a Liticarbot életünk végéig szedni kell, a lítiumszintet időnként ellenőrzik is a vérben.

    Folyamatosan kell járni pszichiátriai kontrollra, ahogy az orvos visszarendel. 

     

    Most egyelőre elég ennyi, a saját történetemmel, tüneteimmel és viselt dolgaimmal  majd esetleg később foglalkozom, ha kíváncsiak vagytok.

    Vigyasztalásul annyit, hogy nagyon sok művész volt bipoláris beteg, legtöbbször mániás fázisban születtek a legnagyobb alkotásaik.

    előzmény:
    pokolfajzatka (1)
    2010-04-19  11:24
  9. 2010-08-15 16:4088.

    Szia!

     

    Szurkolok, hogy hasson a Rivotril, és meg tudjátok beszélni az orvos fontosságát. Az nem lehet, hogy unszimpatikus volt a pszichiáter, és azért nem akar visszamenni hozzá? Ez nagyon sokat számít, tapasztalatból mondom. Nekem nagy szerencsém volt, mert az orvosom úgy kezdett el kezelni, hogy két hónapig köszönésen kívül meg sem szólaltam. Négy és fél éve járok hozzá...

    Talán beszélni kellene a testvéreddel a gondokról, akkor ő is tudná kímélni anyukátokat, legalábbis átmenetileg.

    Kíváncsian várom a fejleményeket, ha van kedved, írj.

    Sok erőt kívánok.

    előzmény:
    Tinkivinki (87)
    2010-08-15  12:43
  10. 2010-08-15 12:4387.

    Szia!

    Nagyon szépen köszönöm, hogy válaszoltál ismét és tanácsokkal láttál el.
    Anyunál nem nagyon válik be a Frontin, azóta állandó fejfájással küzködik, úgyhogy tegnap önhatalmúlag visszatértünk a Rivotrilra, sikerült rábeszélnem. A Frontin nem volt akkora jótékony hatással, mint kellett volna, viszont a mellékhatások szinte egytől egyig bekövetkeztek.

     

    Az idei "rosszullét" valószínű a 81 éves mamán egészségi állapotának köszönhető, sajnos kezd leépülni és anyukám szegény nem akarja ezt elhinni és mindig azzal nyugtatja magát, hogy csak neki szerepel a mama és az állandó feszültségeket szül. Mama most 2 hétre elment üdülni egy idősek otthonába, pihi és nyugi lenne, ha tesókám nem hagyta volna itt 2 hétre a gyerekeit (Németországban élnek).

     

    Orvosról hallani sem akar, a barátnője tanácsait sem mindig fogadja el, de a múltkori orvoslátogatásra elkísértem, hogy én is halljam, amit mond a barátnő, és most kicsit így, kitüntetett helyzetbe kerültem, hallgat  rám, beszedi a Rivot.

    Remélem, a mostani szedésre jobban oda tudunk figyelni és révbe ér anyukám és gyógyultan megbeszélhetjük, hogyan is tovább.

     

    Köszönöm válaszod, esetleg leveled. szai: kata

    előzmény:
    pokolfajzatka (86)
    2010-08-11  18:10
  11. 2010-08-11 18:1086.

    Szia!

     

    Az előző leveledben írod, hogy a nagymamád nagyon beteg. Nem akkor kezdődött anyukádnál, amikor az a betegség kezdődött?

    A Rivotril nyugtató,  Citapram pedig antidepresszáns; így már értem a leszoktatást. Bipolárisra teljesen más gyógyszereket adnak. Ha anyukád tényleg mániás, akkor szerintem új orvosra lenne szükség, bár mindenképpen, hiszen kellene egy helyes diagnózis is.( nem vagyok orvos, de az általad elmondottak alapján ez a véleményem).

    A frontin nyugtató, örvendetes, hogy sikerült legalább erre rávenni őt. Anyukád orvosbarátnője hogyan látja a dolgokat? Ő nem tud segíteni rábeszélni?

    Üdv

    előzmény:
    Tinkivinki (85)
    2010-08-11  13:25
  12. 2010-08-11 13:2585.

    Szia!

    Köszönöm, hogy válaszoltál, még ha tanácsot nem is nagyon tudtál adni .  Anyukám inkább mániás, mintsem depressziós. de télen a begúbózódás alatt elég depis, ki sem mozdulok típusú.

    Anyunál 2 éve alakult ki júniusban, hogy irtó furán viselkedett, keveset kezdett aludni, akkor üldözési mániája is volt. Akkor sikerült elvinni nagy ciri-buri árán pszichiáterhez és ő mondtam, hogy mániás depressziós, viszont kb. 1,5 hónapnyi gyógyszerszedés után azt tanácsolta, hogy kezheti anyu elhagyni a gyógyszert (Rivotrilt+Citapramot), ami anyunál annyit jelentett, leállt vele egyik napról a másikra... Ezt később tudtuk csak meg tőle, mert úgy vette be reggel-este a gyógyszert, hogy nem láttuk, mert mire rákérdeztünk volna, addigra mindig állította, hogy már túl van rajta.

    Tavaly májusban ismét elkezdődött ez a bonyolult időszaka, akkor nem vittük el orvoshoz, mivel ki is jelenti, hogy ő nem beteg, nincs szükség segítségre, viszont pár hétig beszedte a gyógyszert, természetesen szinte egyből abbahagyta pár hét tünetmentesség után.

    Most ott járunk, hogy a Rivotrilt abbahagyta, mivel csak pár napig szedte, nagy csodát így nem várhattunk tőle, viszont háziorvoshoz (aki a barátnője) el sikerült mennünk, most Frontint kapott 3 x 0,5-et,  és már az 5. napja szedi.

    El kellene vinnünk orvoshoz, hogy ne csak a család és a barát mondja, hogy nincs jól, de esélyt sem látok rá. Pár nap alatt, mintha nyugisabb lenne...
    Sokat segítek neki, igyekszem mindent, bevásárlást, főzést mosást helyette végezni (ha hagyja), de még így is rengeteg számára nagyon fontos dolog van, amit csak ő tud elintézni...

    Most várunk, hátha bejönne ez a gyógyszer....

    Azért szívesen elolvasom a leveled, hátha tanácsot kaphatnék, akár gyógyszerszedést illetően, akár a betegség kezelését illetően.
    szia: Kata

    előzmény:
    pokolfajzatka (84)
    2010-08-10  16:17
  13. 2010-08-10 16:1784.

    Szia!

     

    Aki mániás depressziós az egy életen át szedi a gyógyszereit, nincs leszoktatás, sem gyógyszerelhagyás. Ez egy genetikai betegség. Édesanyádnak hasonló tünetei vannak, de szerintem a fáradtság is produkálhatja ezeket. Nem írtad, hogy depressziós volt-e, arra is kapott-e gyógyszert?Mert a mániás depresszió más néven bipoláris, hiszen a mánia és a depresszió is jelen van, váltogatják egymást.

    Ha nem érzi magát betegnek, akkor nem tudod rávenni(vagy csak nagyon nehezen), hogy elmenjen orvoshoz, vagy gyógyszert szedjen.

    Jómagam mániásan sosem éreztem magam betegnek, csak amikor depressziós fázisom van. Akkor viszon nagyon beteg tudok lenni. Én Liticarbot szedek(többek között), ez jól kiegyensúlyozza a két végletet.

    Próbálj édesanyád válláról levenni pár dolgot, segíts neki, hogy kevesebb dolga legyen.Hátha ez is elég ahhoz, hogy jobban legyen.

    Sajnálom, hogy nem nagyon tudtam segíteni Neked.

    előzmény:
    Tinkivinki (83)
    2010-08-05  13:35
  14. 2010-08-05 13:3583.

    Sziasztok!

     

    Segítségeteket szeretném kérni.

    Leírom, mi is a helyzet nálunk:

    Édesanyámnál 2 évvel ezelőtt mániás depressziót állapított meg az orvos. Ő egy igazi belevaló csaj, először nem is tűnt fel annyira a pörgőssége (mindig ilyen), de mikor már "üldözési mániája" volt, mindenkiben a rosszat látta és pár órás alvás  elég volt neki, akkor nagy huza-vona árán pszichiáterhez vittük. Akkor (2 éve) szedte rendesen a gyógyszert (Rivotrilt + Citapramot), de ez csak pár hétig tartott, utána  a leszoktató adagot úgy kezelte, mintha mr nem lenne többé gyógyszerre szüksége. Sőt orvoshoz sem ment többet.

    Taval is előjött neki a betegsége, nem ilyen vészesen, csak apró jelekkel, de rá tudtuk beszélni a gyógyszerszedésre és pár hét alatt úgymond rendbe is jött.

    Idén (lassan 1 hónapja) jelentkezett nála ismét a felhőtlen jókedv, a mindent-én-tudokcsak-elintézni és a nemalvás tünete. És nem akarja szedni a gyógyszert, sőt orvoshoz sem tudjuk elvinni, mert nem érzi magát betegnek. Kiborít, pár napig szedi (talán)  a gyógyszert, ha jobban van, utána napokig nem. Most azt találta ki, hogy jobban van, nincs szüksége gyógyszerre, egyébként meg hányt a gyógyszertől (csak Rivotrilt kellett elkezdenie szedni orvosi tanácsra) és nem szedi ezért, helyette Sevenaletta tablettát szed reggel-este.

    Egyszerűen nem lehet vele sem a betegségéről, sem a gyógyszerszedésről beszélni, mert dührohamot kap.

    Persze nyári szabadságolás miatt az orvos szabin van, nem tudok tőle tanácsot kérni, hogy vezessük rá, hogy szedje a Rivotrilt.

    Édesanyám 57 éves, nyugdíjas, sokat segít nekem az unokák nyári szünete alatt, mindemellett még 81 éves nagymamánkat is ellátja, aki a tavalyi agyvérzése óta olyan, mint egy gyerek.

    Kérlek Benneteket, segítsetek Nekem abban, hogy Anyukámat a gyógyszerszedésre rávegyem és hogy tudatosítsem benne, hogy igenis beteg és szüksége van a gyógyszerekre.

    Válaszaitokat előre is köszönöm, sziasztok: Benkéné Kata

    előzmény:
    pokolfajzatka (1)
    2010-04-19  11:24
  15. 2010-07-31 09:4382.

    Ketilept 100mg-os este 1 db.

    Miért hagytad abba a litcarbot?

    előzmény:
    memphis05 (81)
    2010-07-30  15:37
  16. 2010-07-30 15:3781.

    A Lamolep előtt nagyon gyakran és sokkal erősebben voltal hangulatváltozásaim.

    És nem pörgök  be,

    A Lamolep leállít rendesen.

    Liticarb-ot én is szedtem.

    Az Abilify-ről úgy tudom, skizóknak adják általában.

    Nekem a hallucinálás keseríti meg úgy igazából az életemet.

    Mennyit szedsz a ketiből?

    előzmény:
    pokolfajzatka (80)
    2010-07-30  08:55
  17. 2010-07-30 08:5580.

    Engem "csak" másfél éve kezelnek bipoláris depresszióval.Jelenlegi gyógyszereim: litcarb, abilify, valdoxan, ketilept, xanax.

    Én is szedtem régebben lamolepet, de a kórházban leállították. Nekem is azt mondta a dokim, hogy életem végéig szednem kell a gyógyszereket.

    Nem szoktam hallucinálni.

    Neked 13 év tapasztalatod van. Gyakran vannak ingadozások? Ezt viselem a legnehezebben. Most is nyár van- jó idő, de az én kedvem valahol a pokolban van. Miközben szedem a gyógyszereimet. Tényleg,

    Van itt olyan ember aki abilify-t szed? És esetleg megemelkedett a cukorszintje tőle?

    előzmény:
    memphis05 (77)
    2010-07-30  01:52
  18. 2010-07-30 02:5079.

    Szia!

     

    A választ nem tudom, csak azt tudom, hogy van egy közeli barátom, aki borderline szindrómás, és ő keményen hisz az összeesküvéselméletekben.

    Mindenfélében: zsidók, kommunisták, gazdaság stb.stb.

     

    Még engem is "izél" egy csomószor. Hiába szólok hozzá tök jó szándékkal, mindjárt rossz vagyok.

     

     

    Sajnos az orvosokról nincs jó véleményem az ilyen jellegű betegségeknél.

     

    Nála annyival kezdődött, hogy picit "depis" volt: a munkán kívül fel se igen kelt, csak feküdt egész nap. Akkor az enyukája elküldte a háziorvoshoz, aki továbbutalta szakorvoshoz.

     

    Aztán kezdődött a gyógyszerezés...

    Amiből gyógyszerfüggőség lett. Volt olyan, hogy totálisan "ki is akadt".

     

    Aztán volt időszak, mikor keményen füvezett.

     

    Most épp egyrészről utálja az életét, de persze változtatni nem akar/mer/tud semmin és semmiben.

    Vágyik a szeretetre, de ha megkapja, rögtön elmarja maga mellől azt, aki adta.

     

     

    Ez sajnos kisváros... és a városi kórház ilyetén tevékenysége nem túl híres.... pszichoterápia szinte nuku... csak a gyógyszerek.... A magánorvosok meg megfizethetetlenek.. és igazából belőlük is csak 1-2-3 van....

     

    Elnézést a keserűségért, de sok rosszat éltem át mostanában emiatt.

    előzmény:
    BoldogCsaj (28)
    2010-04-19  13:40
  19. 2010-07-30 01:5277.

    Sziasztok!

     

    Bipoláris affektív zavarom, és borderline személyiségzavarom van.

    Jelenleg 3 féle gyógyszert szedek, Lamolepet (hangulatstabilizáló), Ketileptet (antipszichotikum), és Xanax SR-t.

    Nem olvastam végig a hozzászólásokat, de amióta a Lamolepet szedem, azóta nincs az a szörnyű hullámvasutazás.

    De megmondták az orvosok, hogy egész életemben szedni kell a gyogyijaimat.

    13 éve kezelnek ezekkel a betegségekkel.

    Ti szoktatok hallucinálni?

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_ (0)
     
  20. 2010-06-27 16:4476.

    Szia Gabriella!

    Bocs, a késői válaszért, de csak most olvastam a leveled(ha jól vagyok, ritkán járok errefelé). Nekem 2009-ben derült ki, hogy mi a bajom, és nem örököltem, hanem a gyermekkorom eredménye lett ez a betegség. Szívesen levelezek Veled.

    Elöljáróban szeretném ajánlani a Mániás depresszió oldalt a neten. Metal Koala szerkeszti, ott nagyon sok bipoláris beteggel "találkozhatsz".

    Bízom benne, hogy levelem jobb kedvben talál, mint amikor a tiedet írtad.

    Várom válaszod

    Csilla 

    előzmény:
    gabo13 (74)
    2010-06-09  23:34
  21. 2010-06-14 19:4775.

    Szia Gabo!

    Mit kell az alatt érteni, hogy félrekzeltek, és miért vagy biztos abban, hogy nem gyógyítható a betegséged?

    előzmény:
    gabo13 (74)
    2010-06-09  23:34
  22. 2010-06-09 23:3474.

    Szia!

     

    Nagyon örülök, hogy megtaláltalak végre,mert fél éve keresek egy

    bipoláris embert.

    Nálam 2000-ben diagnosztizálták a depressziót,le is vagyok rokkantva,

    igaz vannak fizikai problémáim is.

    9 év félrekezelés után,tavaly ősszel derült ki a bipoláris zavar nálam.

    Egy világ omlott bennem őssze,mert tudtam az nem gyógyítható,mert

    genetikai eredetű,vagyis ezt örököljük valakitől a családban.

    Nekem is most leszállóban van a lelkivilágom és élni sincsen kedvem.

    rettegek minden naptól,de ezt neked nem kell ecsetelnem!

    Ha gondolod levelezhetnénk priviben,mert sokszor kellene valakivel

    megbeszélnem dolgokat és a családom nem ért meg abszolúte.

    Baráti üdvözlettel-Gabriella

     

    Mi ilyenek vagyunk,hol fennt,hol lennt,de én többet vagyok lennt,

    mint fennt.

    előzmény:
    pokolfajzatka (1)
    2010-04-19  11:24
  23. Torolt_felhasznalo_770932
    2010-05-23 05:2073.

    Sziasztok!

     

    Én évek óta küszködök a betegséggel. Akihez jártam tb alapon pszichiáter, háááát... inkább hagyjuk.

    Decemberben kiderült, hogy 3 műszakban kell majd dolgoznom, azóta pokol az életem.

     

    Elviselhetetlen vagyok, egyre durvább dühkitörésekkel. Van egy közel három éves gyerkőcöm, egy csodálatra méltó párom, és félek, hogy elveszítem őket.

     

    Szerda este megyek egy magándokihoz (ajánlották), benne van az utolsó reményem.

     

    Most nagyon megijedtem, hogy ilyen nehezen találják meg a megfelelő gyógyszert, hogy lesz nekem erre időm a család és a 3 műszakos beosztásom mellett?

    Ha pedig nem dolgozom, hogy fiezetem majd ki a magándokit?

     

    És egy életen át kell szedni a gyógyszereket? Valamiért mindig élt bennem a remény, hogy talán gyógyítható, csak én nem találtam még meg a megfelelő dokit. És ha megtalálják a megfelelő gyógyszert van remény a normális életre? Lesz időm és módom felnevelni a kislányom, és a páromnak teljes értékű felesége lenni?

     

    Nekem egyébként trichotillománia is társul a betegséghez, de ezzel kapcsolatban 1 éve tünetmentes vagyok szerencsére. 

    előzmény:
    pokolfajzatka (1)
    2010-04-19  11:24
  24. 2010-04-28 20:0672.
    Az előadások témái a szakkönyvekben megtalálhatók (pszichoanalízis, kognitív terápia, hipnoterápia, hipnózisban alkalmazott eljárások). Az előadásokon ezek közérthetően kerülnek ismertetésre.
    előzmény:
    zs39 (71)
    2010-04-28  17:36
  25. 2010-04-28 17:3671.
    Ennek az előadásnak az anyaga nem olvasható esetleg valahol?
    előzmény:
    pikpik (70)
    2010-04-26  08:29
  26. 2010-04-26 08:2970.

    A terápiában a betegséget kiváltó okhoz tartozó érzelmeket kell átalakítani olyanná, hogy elveszítsék ártó hatásukat, enélkül nincs gyógyulás. Egyszerű beszélgetéssel ez csak rikán megoldható.

    Holnap (2010.04.27) 18 órakor lesz ebben a témában ismeretterjesztő előadás a Békásmegyeri Közösségi Házban. Címe: "Pszichés gyógyító módszerek". A belépés ingyenes.

    előzmény:
    zs39 (67)
    2010-04-25  09:18
  27. 2010-04-25 10:5369.

    Szia!

    Az én mániás szakaszom:nagyon jó kedv folyamatosan a nap 20-22 órájában, amit egy pillanat alatt el tudnak venni, akkor dühroham, majd jó kedv vissza, mintha semmi nem történt volna. Napi max. 2-4 óra alvás napokon keresztül(8nap volt a csúcs). Lehetetlen terveket szövögetek, de másnap már nem érdekel, új terv van helyette. Nagyon gyorsan beszélek, gondolkodom. És az is előfordult, hogy nem emlékeztem arra amit csináltam, később mesélték el. És olyankor nagyon jókat tudok írni, akárcsak a depressziós szakaszokban.

    előzmény:
    zs39 (68)
    2010-04-25  09:27
  28. 2010-04-25 09:2768.

    Nekem is felhíták a figyelmem néhány gyógyszernél, hogy talán falánk leszek, de ez soha nem történt meg. Viszont voltak ennél rosszabb mellékhatások, némelyik szinte teljesen lehetetlenné tette a mindennapi életvitelt is, ezekről aztán az orvos parancsolt le, valószínűleg előttük is ismert a jelenség, hogy némelyik pont az ellenkező hatást fejti ki, mint várnánk.

     

    (Írna valaki arról, hogy milyen a mániás szakasz, hogy néz az ki? Nekem ilyen nincsen, hacsak a túlizgatottság nem az, mikor valamilyen feladatról már hulla fáradtan sem tudok leszakadni.)

    előzmény:
    pokolfajzatka (66)
    2010-04-24  23:22
  29. 2010-04-25 09:1867.

    Az 58-as hozzászólásomban említettem, hogy mindezt a gyógyszerekről egy rádióműsorban halottam. Igaz jópár éve volt, mikor kitört az örömujjongás, hogy íme, a depresszió már tökéletesen gyógyítható. Persze, ahogy később meg is tapasztaltam, nem minden igaz, amit a rádióban mondanak a meghívott orvosok és a betelefonáló betegek.

    Szerintem sok beteget nem a gyógyszerek hoznak jobb állapotba, hanem az az egyszerű dolog, hogy van kivel beszélgetniük egyáltalán.

    előzmény:
    pikpik (65)
    2010-04-24  19:51
  30. 2010-04-24 23:2266.

    Szia!

     

    Ezeket a gyógyszereket egyszerre szedem, így tudok a felszínen lavírozni; több-kevesebb sikerrel. Szinte mindegyiknek az a  mellékhatása, hogy hízni lehet tőle. Nekem sikerült is, bár mostanra megállt a hízás, és szép lassan elkezdem leadni amit felszedtem. Óriási akaraterő kell(ene) hozzá. Nem mindig van.:(

    Üdv

    előzmény:
    zs39 (64)
    2010-04-24  10:43
  31. 2010-04-24 19:5165.

    Műhibáról legfeljebb a gyógyszerforgalmazók reklámfőnöke beszélhetett.

    Helyes lenne elgondolkodni azon, hogy akit gyógyszerrel kezelnek, évek sora után is itt panaszkodik, és aki megfelelő terápiába megy egy hónap után már nem látod itt. Ez a műhiba? A gyógyszergyárnak mindenesetre ez. 

    előzmény:
    zs39 (60)
    2010-04-23  20:37
  32. 2010-04-24 10:4364.
    Ezeket a gyógyszereket egymás után szedted, vagy egyszerre?! Mik velük a tapasztalataid? Van valami nagyon rossz melékhatása valamelyiknek?
    előzmény:
    pokolfajzatka (63)
    2010-04-24  09:03
  33. 2010-04-24 09:0363.

    Szia!

    A probléma gyökere- ahogy írod-, nálam is megvan, egy 9 évig tartó trauma gyerekkorból. Ennek "köszönhetem" a betegségem, azt is, hogy nincs gyermekem, a tönkrement házasságaimat; szóval minden rosszat az életemben. Ebben a pszichológus is megerősített, akihez három éve járok. Most már nem rontanék el egy kapcsolatot(talán), de most meg a betegségem miatt nem merek belekezdeni.... Ördögi kör ez.... 

    Sajnos én egyedül élek egy albérletben, így nagy szükségem van a gyógyszereimre, hiába csak "tüneti kezelés".

    Amikor a mániás és depresszív fázis olyan sűrün váltotta egymást, mint azt a barátodnál említed, engem akkor kórházba vittek, és egy hónapig ki sem engedtek.

    A gyógyszereim: Liticarb, Ketilept, Abilify, Rivotril, és a Valdoxan az új.

    Nagyszerű, hogy vannak egészséges emberek, akik ilyen jól állnak egy mentális betegséghez, mint te. Ez egy kicsi erőt ad.

    Üdv

    előzmény:
    meandmyman (61)
    2010-04-23  21:48
  34. 2010-04-24 07:4662.

    Szerintem depresszió annyi féle, ahány ember. Élethelyzet, környezet meg mégtöbb.

    Ha olyan mondatokat írunk ide, hogy "te is meg tudod csinálni", akkor azzal azt sugalljuk annak, akinek segíteni szeretnénk, mintha csakis rajta múlna, ő lenne a hibás az állapotáért. Ez pedig nem segít.

    Egészen más, ha valakinek van megértő környezete, és más, ha "csak" szereteik, de nem fogadják el, hogy ilyen bajtól szenved.

    előzmény:
    meandmyman (61)
    2010-04-23  21:48
  35. 2010-04-23 21:4861.

    A bi-polaris depresszionak sokfele megnyilvanulasa van es mindekinel mast jelent.Vannak egyseges tunetek,pl: az egyik pillanatban hiperaktivitas majd hirtelen minden jel nelkul egy valtas,es siras.Sokan akik ebben szenvednek agresszivak(nyilvan nem mindeki:-)de hiszem es vallom h a gyogyszer csak tunetkezeles,egyszeruen le kell ulni es kibeszelni magad valakivel,es a kerdeseid mondataid altal meg fogod talalni a problema gyokeret es akkor van egy kiindulopont,h valojaban mi is tortenhetett,mi lehet a baj:)Dolgoztam bi-polarisokkal,a legjobb baratom is az(ill.manias depresszios)eletem parja pedig panikbeteg:-)Ez utobbi mindezt remekul kezeli,onszuggesztioval es tulkepp ugyanazt a gyogyszert szedi mint a bi-polarok es nala mukodik:-))Rengeteg fejlodott amiota egyutt vagyunk,elkezdett szocializalodni,eljarunk par helyre,gyalogol(eddig csak kocsival mindehova).Mindig felajanlom neki az opciot,hogy maradjunk-de a o az eletet valasztja.Amikor kimegyunk az utcara van h rajon egy kisebb roham es ilyenkor kerdes nelkul atolelem(ilyenkor lenyugszik,es 5 perc utan folyatjuk utunkat)ha megsem,akkor hivok egy taxit es kerdes nelkul hazaviszem.Soha nem varok el es nem neheztelek.Volt h egy eloadas kellos kozeperol kellett kimennunk de nekem a legfontosabb az egeszsege.Iszonyu buszke vagyok ra:-)

    Te is meg tudod csinalni:-)))

    A legjobb baratom ugyanattol szenved mint te,komoly uzletember es van h ket oran at szo szerint tulporgi magat,utana pedig nekiall sirni,sokat segit h pszichologushoz jar:-)

     

    Venlafaxin-ez a gyogyszer neve amit a Parom szed,hat:-))

    előzmény:
    pokolfajzatka (1)
    2010-04-19  11:24
  36. 2010-04-23 20:3760.

    Honnan van ez a felosztás?

    Szerintem a mai felfogás szerint minden depressziót a neurosztranmitterek zavara okoz és mióta feltalálták az antidepresszánsokat, általában mindent azzal diagnosztizálnak, ami hasonlít. (Ezt egy orvos szájából hallottam.Sőt azt is, hogy depressziót gyógyszer nélkül kezelni ma már műhibának számít, de a szakemberek közül is sokan vitatjék ezt.)

     

    Aki pedig már volt depressziós, az biztosan nem keveri össze a "rossz hangulatal", már bocsánat.

    előzmény:
    pikpik (59)
    2010-04-23  15:55
  37. 2010-04-23 15:5559.

    Sokféle depresszió létezik, ezeknek kevés közük van egymáshoz.

     

    - depresszív hangulat, nem betegség

     

    - depresszió, lelki betegség, gyógyszer erre hatástalan

     

    - depresszio maior, lelki betegség okozta hírmolekula termelés csökkenése, gyógyszerrel a hírmolekula hiány kezelhető, de gyógyulás csak pszichoterápiától várható.

     

    - gyermekágyi depresszió, a szoptatás miatt gyógyszerrel nem kezelhető

     

    - mániás depresszió, a mániás szakasz a veszélyes, mert gátlástalanság léphet fel. Sokkal több, mint depresszió, a gyógyszerezés ritkán kerülhető el.

     

    A depresszió a mániás kivételével pszichoterápiával gyógyítható, de a mániásnál is jelentős javulást hoz.

    előzmény:
    zs39 (58)
    2010-04-23  09:16
  38. 2010-04-23 09:1658.

    Nem tudom, hogy a gyógyszerkkel mi az igazság. Pár éve hallottam egy rádió műsorban, hogy a depresszió olyan jól kezelhető gyógyszerekkel, hogy már 4 hétnél tovább nem is lehet ilyen diagnózissal senki betegállományban, és már nem is százalékolnak le emiatt senkit.

     

    Később a valamilyen pszichiáter egyesülés vezetője úgy nyilatkozott, (elég elismert és közismert orvos, a neve nem jut eszembe sajnos) hogy a betegek max. 40 %-a gyógyítható gyógyszerekel, de ott sem lehet tudni, hogy ebből mennyi a placebo hatás, mennyi a valódi.

     

    Én közel 10 évig szedtem gyógyszereket, soha semmi pozitív változást nem tapaszrtaltam, mellékhatásokat sokszor, köztük elég komolyakat is. Kórházban nem voltam, nem is igen akartak küldeni. Általános tapasztalatom, hogy a pszichiáterek nagyon leterheltek, pszichológust pedig csak maszek alapon lehet elérni, nem kevés pénzért, és ugye egy beteg embernek még a betevőre valót is nehéz összeszedni, nem a 8-10 ezer forintos honoráriumot ülésenként.

     

    Én próbáltam berendezkedni erre az életre. Vannak jobb napjaim, olyankor elvégzem amit kell, és vannak rossz napok, amit megpróbálok átvészelni.

    Antidepresszánsokat már nem szedek, ennek az orvosaim szerint sincs már értelme, mert a piacon fölllehető összeset kipróbáltuk, viszont a szorongáscsökkentők segítenek, ha nagyon nagy a baj.

    Azt hozzá ell tennem, hogy az enyém nem bipoláris dep., feldobott időszakaim nincsnek, csak viszonylag normális, aktív, és abszolút tehetetlen, ágyban fekvős, lézengős szakaszok.

     

    Egy kis siker, elismerés, interakció kedves emberekel jót szokott tenni, nekem ez a gyógyszerem. :)

    előzmény:
    pokolfajzatka (1)
    2010-04-19  11:24
  39. 2010-04-21 23:2157.
    Köszönöm, kedves vagy!
    előzmény:
    birerzsi (56)
    2010-04-21  22:33
  40. 2010-04-21 22:3356.

    Én is remélem! 

     

    Jó egészséget kívánok!  

     

    Tavasszal egyébként sok egészséges ember hangulata is ingadozik. 1 hete még én is elég vacakul éreztem magam. 

    előzmény:
    pokolfajzatka (55)
    2010-04-21  07:51
  41. 2010-04-21 07:5155.

    Sziasztok!

    Voltam orvosnál, aki felemelte az egyik gyógyszerem adagját, egy másikat csökkentett, és kaptam egy újat - immár az ötödiket- is.

    Türelmet kért, mert nehéz a gyógyszerezést beállítani. Az agyammal felfogom ezt, de nem értem meg, mert az én türelmem már réges rég elfogyott. Fáj a lelkem, most nincs ennél rosszabb. Megint bevillant, hogy vágni kéne, megint egy szörnyű mélypont alján gubbasztok. Dolgozni járok, de ilyen gyűlölettel még sosem mentem. Alapjáraton szeretem a munkám, most gyomorgörcsöm van, ha indulni kell.

    remélem a gyógyszerek segítenek, és nem tart soká ez pokoli állapot.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_820920 (0)
     
  42. 2010-04-20 20:1254.

    Kedves Semiramis! 

     

    Én a depresszió kialakulását úgy képzelem el, hogy volt valami kiindulási oka (haláleset, több évig tartó munkahelyi stresszhelyzet, vagy hiábavaló küzdelem valamiért), ami később átváltozott anyagcserezavarrá. Ekkor már önerőből nem lehet kijönni belőle, gyógyszer szükséges és pszichoterápia. De a legelején a beteg nem tudja valahogy megállítani vagy visszafordítani a folyamatot? Mit mond erről a tudomány? 

    A mániás szakasz meg talán a mai felpörgetett élettempó következménye. Legalábbis 40 évvel ezelőtt nem lehetett ennyi mániás depressziósról meg lelkibetegről hallani. Szinte nincs is olyan ismerősöm, aki ne szedne valamilyen nyugtatót. 

    előzmény:
    semiramis (21)
    2010-04-19  12:14
  43. 2010-04-20 10:4553.

    Sajnos valóban úgy tűnik, hogy félbehagytak. Nagyon sok "sorstársunk" van, akit hasonlóankezeltek a jó öreg magyar egészségügyben. Ha baj van, akkor hirtelen befektetenk, aztán, ha már többé.kevésbé stabilnak látnak, akkor kiengednek, aztán old meg, ahogy tudod.

     

    Fontos, hogy folyamatosan járj pszichoterápiára, szedd a gyógyszereidet. Voltam én is rossz állapotban, akkor az én orvosom is javasolta, hogy mi lenne, ha befeküdnék, de aztán annyit tett hozzá, hogy +sajnos jó szívvel egyik intézményt sem alánlom". Én magánpraxisba járok évek óta, igaz megengdhetem magamnak az óánként több ezres vizitdíjat. Tudom, hogy ezt nem mindenki teheti meg, és találni a kórházakban is rendes orvosokat.

     

    Mit értesz azon, hogy gyerekkori trauma? Mindig minden ide vezethető vissza...

     

    Kiratrás! Igen, vannak olyan időszakok, amikor másnak teljesen normális dolgok Neked más reakciókat váltanak ki. Pl. egy kenyérbeharapás. A lényeg, hogy fogadják el a betegségedet, és azt, hogy ez kezelhető, lehet kezelni, de gyógyult, egészséges emberi létre nem sok esélyed/esélyünk marad.

    előzmény:
    pokolfajzatka (47)
    2010-04-20  07:58
  44. Torolt_felhasznalo_552514
    2010-04-20 10:0252.
    milyen oromhirrol beszelsz?
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_147162 (43)
    2010-04-19  17:38
  45. Torolt_felhasznalo_552514
    2010-04-20 10:0051.
    Kizart dolog. Vannak olyan depressiot okozo problemak amik nem szuntethetoek meg , nem kezelhetoek mert nemlehet rajtuk valtoztatni.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_566894 (29)
    2010-04-19  13:40
  46. 2010-04-20 09:5050.

    Jól érzed, valóban félbe hagytak. Intézményes keretek között egyszerűen nincs idő a betegre. Lefoglalnak a terápiás foglalkozásokkal, de a lelked nem érnek rá gyógyítani, márpedig azt csak úgy lehet, hogy mélyen lenyúlnak, majd elkezdenek a Te közreműködéseddel felfelé emelni. Ez rengeteg idő és energia az orvos részéről. A Te részedről is, de Neked pont erre lenne szükséged, neki pedig erre sem ideje, sem ereje. Marad a gyógyszer és a foglalkozások, a lélek pedig újra visszazuhan, vagy tovább sérül.

     

    Ha teheted, menj el magánrendelésre, bár nekem igazából a kineziológus segített. 

    előzmény:
    pokolfajzatka (47)
    2010-04-20  07:58
  47. Torolt_felhasznalo_566894
    2010-04-20 09:3849.

    A gyakorlatban minek? Hogy némi reménysugárt nyújts. Ha nem szemellenzős pszichiáterként gondolkozol, akkor beláthatnád ezt.

     

    Az aggyal kapcsolatos tudományos kutatások pedig szédítő iramban fejlődnek. Ha csak azt nézzük, hogy mit lehetett tudni 50 éve és mit most...a 200 éved túlzásnak tűnik.

     

    Tudod, mihez kell 200 év? Hogy a begyöpösödött, magas lóról észt osztó pszichiáterek némileg nyitottabb szemléletet vegyenek fel. De lehet, hogy ehhez 2000 év kell...

    előzmény:
    semiramis (44)
    2010-04-19  22:03