Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyereket és munkát akarok
Létrehozva: 2010. Április 1. 17:32
"Az adatok szerint 20 magyar fiatal 23 gyereket szeretne. Aztán csak 13 születik meg. Fájdalmas statisztika, hiszen az elöregedő társadalom gyenge lesz ahhoz, hogy eltartsa a jövő időseit. S elgondolkodtató is, hisz számos társadalmi ok húzódik mögötte."
Sziasztok,
a fenti idézet az eheti Nők Lapjából való, a teljes cikket ITT olvashatjátok.
Arra gondoltunk a szerkesztőségben, hogy vitaindító cikkünket megjelenítünk itt a fórumon, hátha van kedvetek továbbgondolni őket, és megosztani velünk - illetve egymással a véleményeteket. Hiszen a viták erre valóak, nemde?
Előre is köszönjük a kommenteiteket,
Kertész Gábor
újságíró
Nők Lapja
Kedves Nők Lapja és Gábor!
Az ember álmokkal és kikötésekkel indul neki a családtervezésnek, amikről aztán idővel szépen lassan elkezd lemondani, - már ha elég fontos neki az a csoda, hogy gyermeke szülessen.
Itt állok 31 évesen, 10 év munkaviszonnyal a hátam mögött. És szeretnék gyermeket, de mennyire! De sajnos a mai világban már a kezdés sem egyszerű: megtalálni az ideális jelöltet, lehetőleg úgy, hogy még fiatalon tudjunk szülni. Szerencsére megtaláltam, de arról, hogy fiatalon szüljek, szépen lassan le kell mondanom, mert csak problémákkal találom szemben magamat, magunkat a családtervezést illetően.
Mint azt hiszem minden pár, mi is úgy gondoltuk, hogy kellene egy saját lakás. Szülői támogatás nélkül, egy átlagos és egy átlagon felüli (!) fizetéssel, több évi spórolás után sem tudtunk odáig eljutni a férjemmel, hogy akár hitelt tudjunk felvenni, mert egyszerűen lehetetlen milliókat megspórolni! (A szocpolt eltörölték, azt ezt helyettesítő intézményekről szót ejteni sem érdemes, a hitelfelvételt pedig nagyon megszigorították és sokkal több pénznek kell az ember zsebében lennie.) Itt már egy álom azonnal ködbe vész, marad az albérlet, mint ideális kezdés egy családnak.
Idén kitettek a munkahelyemről, 4 hónapja nem találok állást. Szinte nincs olyan interjú, ahol (jogtalanul) meg ne kérdeznék, hogy szeretnék-e gyereket! Mégis mit válaszoljak erre? Hazugságra vagyok kényszerítve, különben azonnal elküldenek. Mivel egy átlagos próbaidő 3 hónap, ami alatt azért egy pocak szépen tud gömbölyödni, most nem is merünk próbálkozni a babával, mert akkor valószínű azonnal megválnának tőlem a próbaidő lejártával, terhesen. És az idő közben pedig csak megy és megy tovább…talán egyre csökkenő esélyt adva a fogantatáshoz, ami a mai stresszes világban amúgy sem jön azonnal az esetek nagyobbik részében.
Ugyanakkor megértem a munkáltatókat is, mert az állam nem teremt olyan lehetőségeket, amivel megkönnyítené a helyzetüket, sem a szülő nő munkájának kiesésében, sem a kisgyermekes munkavállalók esetében.
Arról nem is beszélve, hogy én például soha nem voltam ilyen helyzetben, a munkaviszonyom a 10 év alatt folyamatos volt, de a gyes-nél ez ugye nem számít, ha most vállaljuk a babát, megnézhetem a támogatás összegét, de meddig várjak még ennyi idősen és mire? Ráadásul a gyes szabályozása is állandóan változik, azzal kalkulálni szinte lehetetlen. Miért nem lehet a segély alapjául venni azt, hogy nem lógtam végig az életemet, becsülettel dolgoztam, és pont most kerültem ilyen helyzetbe, ennyi idősen, amikor szülni szeretnék? Mert munkát akarok, nem csak azért, hogy dolgozhassak, hanem mert anélkül be sem tudok vállalni egy gyereket!
És hogy mi lesz utána? Hogy vissza tudok-e majd menni dolgozni, lesz-e kire bízni a babát, vagy tudunk-e több gyereket is vállalni ilyen helyzetekben? Mivel még a megszületésének a lehetősége is borzasztó problémákat vet fel, bele sem merek gondolni ezekbe a kérdésekbe…Csak bizakodni tudok, hogy ilyen körülmények között is szeretetben tudjuk majd felnevelni és hogy majd csak megoldunk mindent. Valahogy.
Kedves Gábor!!!
Én 34 évesen szültem a kislányom jelenleg gyeden vagyok Nóri 18 hónapos múlt, jó lenne még egy gyerek de egyszerűen nem tudom bevállalni, októberbe visszamegyek dolgozni, középvezető vagyok egy multinacionális cégnél én sem engedhetem meg azt a luxust, hogy itthon maradjak még egy évig, nincsen bölcsőde a mi környékünkön mivel vidéken lakunk, a városba meg nem veszik be a vidéki gyerekeket
Egy boldog anyuka,szülői segítséggel tudjuk megoldani Nóri felügyeletét, édesanyám Erdélyből jön ki hozzánk ősztől-tavaszig és utána felváltva szintén az anyósommal fogják megoldani, nem kell mondanom nekik is milyen erőfeszítés lesz havonta váltani egymást és 800 km-t utazni, nekem valószínű 12 órás műszakba kell dolgoznom, így semmi esélyem még egy gyereket bevállalni, sajnos eléggé reménytelen Magyarországon a nők sorsa de én azt tudom ajánlani mindenkinek legalább egy gyereket szüljenek, ha tehetik többet mert ilyen csodás élményt sem a karrier, utazás vagy pénz nem tud okozni.
egy boldog anyuka
Mindig csak a gyes emeléséről,meg a főállású anyaságról van szó,ez tudjuk kiknek kedvez,de a középosztálybeli anyukák védelmében cefetté szankcionálnám azt a munkaadót,aki kitol egy gyerekes édesanyával,vagy azért nem alkalmaz egy nőt,emrt gyereke van.
Nyugaton még arra is kvóták vannak,hogy egy cégnek(kivételek persze vannak,mondjuk bányászat:)))hány százalék nőt kell alkalmazni.
Mindig azzal példálózunk,hogy nyugaton az anyuk már szülés után x hónappal dolgoznak: jaja,csakhogy pl Hollandiában a nők 50%-a rész-vagy távmunkában dolgozik,nem napi 12 órában:))
A gyest is munkaviszonyhoz kötném. szelekció-evolúció-revolúció, oszt jónapot.
Jaaaaa...adózol,mint állat és akkor még képedbe vágják,hogy ingyenes az egészségügy,meg az oktatás, ha véletlenül beteg leszel,akkor kegyelemkenyér a táppénz, meg az sem biztos,hogy nyugdíjad lesz.
Ingyenes eü?Tb-zek,plus a doki,nővér,szülésznő(tisztelet akivételnek) jogot formál a hálapénzre,ha nem adsz megnézheted magad.
Ingyenes oktatás?Adóinkból tartják fenn az iskolákat,plusz kérdezzünk meg pár szülőt(általánostól egyetemig, mennyi a járulékos költség.
Szia!
Erre már én is gondoltam, az adómért, mert dolgozunk, semmit nem kapunk, ergo kérjük a férjem bruttóját és köszönöm, a többit megoldjuk:D
(Ausztriában ugyanebben a munkakörben 1500 euro lenne a fizetése, ha ennyit keresne itthon, akkor addig maradnék itthon, ameddig akarok, vagy mehetnék részmunkaidőbe dolgozni.) (ami még bekövetkezhet, hogy odamegyünk dolgozni)
Kedves Vicka!
Üdvözlünk a valóságban, ahol munka, adózás, közteherviselés és hasonló fogalmak borzolják mindennapjainkat.
Soraid nagy reményről, de szinte csak arról tanúskodnak. Amit szeretnél, azt sokan mások is szeretnék. Sok gyereket nevelni, keveset dolgozni, azt is úgy, ahogy én akarok...
De tudod, én mit szeretnék? Adják ide a férjem adóját, hogy soha többé ne kelljen senkit eltartanunk magunkon, a MI családunkon kívül, abból a pénzből, amiért MI dolgoztunk meg. Én csak ennyit kérnék: ne adják szociális alapon másnak, ami az enyém, és a főállású anyaságot teremtse meg a férj, ha meg tudja.
A főállású anyaságot ha minimálbérrel tolerálják, az tudod, hogy megint melyik náció szaporodását segíti elő. Ha ez így lenne, szerintem a nagy adózók beadják a kulcsot, mert már így is feszült a helyzet, sokan mennek ám külföldre, akik megelégelték azt, ami itt van. Aztán a többiek itt maradhatnak szaporodni a semmire.
Elnézést, ha kemény voltam. Még így is nagyon vissza kellett, hogy fogjam magam.
lehet. és igazad van teljesen, akinek nincs 10 ezer ft-ja sem, annak mire a gyerek? oké, hogy 2 évig kap havi 26 ezret, de utána? a suli nem ingyenes, sőt! tavaly a 2 fiamnak(1-sős, és 10-es, és egyedül nevelem őket) csak a könyvek 40 ezer körül voltak, igaz, ebben nyelvkönyv is volt.
füzetek, stb...
egy vagyon.
emma80: Én megértelek, h nem akarsz gyereket, egyrészt a Te dolgod, másrészt meg van ilyen. Nekem van 2, és mindig is akartam gyerekeket, a párom is+megfelelelő érzelmi és anyagi hátteret tudunk nekik teremteni.
A gyerekvállalás-téma nem mindig racionális. Egyrészt nincs 100%-os fogamzásgátlás, az abortuszt sokan gyilkosságnak tartják (én sem lennék rá hajlandó). Másrészt, nem tudom, egyeseknél hogy van, de mintha valami bekattanna, és iszonyat erővel tör rájuk a gyerek utáni vágy. Több nagycsaládost ismerek, akik 4-5 gyereket bevállalnak szerény körülmények közé, és hisznek benne, hogy majd lesz valahogy. És tényleg boldogulnak. Sokszor rávilágítanak arra, hogy milyen kevés dologra van igazán szükségünk, és mennyi minden csak szeszély, luxus.
Én nem merném bevállalni, de őket is meg tudom érteni.
Hogy a témához is hozzászóljak:
Én nagyon támogatom a távmunkát és a részmunkaidőt.
Egyrészt már sok helyen dolgoztam, és mindig is utáltam a fix munkaidőt. Napi 8 órában ott ülni azért, mert ez a munkaidő, ehhez napi szinten több órát utazni - ááá, kiráz a hideg. Egy csomó emberrel összezárva lenni egy büdös irodában naphosszat.Brrr.
Én feladatokban, megoldandó problémákban és határidőkben gondolkodom. Sok munkahelyem volt - volt, ahol napi 10-12 óra tömény hajtás volt, máshol az emberek simán végigtrécselték a munkaidő felét.
Boldog lennék, ha olyan munkahelyet találnék, ahol hetente csak 2-3 napra kellene bemenni egyeztetni, tárgyalni, feladatokat kiosztani-ellenőrízni, egyébként meg otthonról dolgozhatnék, én oszthatnám be a napomat.
Bocs,én írtam egy véleményt,amire jött,hogy mekkora idióta vagyok és ne mondjam meg senkinek,hogy kell élni.Távol állt tőlem,de úgy látom itt tényleg minden téma vérre menő vitába torkollik.
Én nem köveztem meg senkit,ha máshogy él,ha úgy érzi teljesnek az életét,pont ezt az általánosítást nem szeretem.Nem magyarázkodni kell vagy megygőzni a másikat sztem,nem ez a topic célja.
És annál borzasztóbb nincs, mint amikor valaki szeretne gyereket, de nem lehet."
A két mondatnak van egymáshoz köze?
1. értelmezés: Azért nem lehet gyereked, mert nem mered vállalni, ergo borzasztó lenne, ha ennek ellenére akarnál. Azaz akaratod és bátorságod fog megmérkőzni a kérdés eldöntésében, mely szerint legyen gyereked vagy sem. Szinte egy középkori moralitásba illő téma.
2. értelmezés: Félsz, mert csak, gyereket szülni, de valószínűleg legjobban attól félsz, hogy a biológiai órád mégis rá akar majd venni a gyerekszülésre, és te nem tudsz ellenállni. A második mondat pedig egyszerű sajnálkozás azok fölött, akiknél biológiai akadályai vannak a gyerekvállalásnak.
És nem mondom hozzá: Értő megfogalmazást!
Egyébként írásod a benned lévő bizonytalanságot tükrözi, amire én csak azt mondom, hogy a túlzott racionális kontroll életellenes. És ennek te és a hozzászólásaid az ékes bizonyítékai.
Na erre még reagálok.
Mi olyan hihetetlen abban, ha valaki nem az általad felsorolt okok miatt nem szül, csak mert egyszerűen NEM VÁGYIK RÁ. Szűklátókörű, aki nem hiszi el, hogy ilyen is van.
De ha bármelyik igaz is abból amit leírtál, akkor mi van? Nem hiszem, hogy ezért bárki szar ember lenne. Egy életünk van, és nincs visszaút!
Nem tudom mit láttál keserűnek a hsz-ban, max dühöt láthattál, mert azt elismerem, hogy végtelenül fel tud húzni mikor hülyék okoskodnak és meg akarják mondani másoknak, hogy hogy éljenek.
És én nem ítélkeztem, már bocs. De akiről tudván tudom, hogy egy kalap szar az élete, mert nem olyan virágot szakított, amilyet szeretett volna, az ne akarja megmagyarázni nekem hogy az ő életformája a tuti. Mert nem hiteles. Mikor egyik pillanatban panaszkodi, a másikban meg megkérdezi, hogy én miért nem akarom ezt, hát az enyhén szólva is nevetséges.
Nem kívánok többé hozzászólni, mert ez az a téma, ahol a gyereket nem akarókat köröm szakadtáig megkeseredett embereknek akarják beállítani, márpedig nem fogom ennek ellenkezőjét bizonygatni, hisz éppen elég nekem az, hogy tudom, hogy én személy szerint épp az ellenkezője vagyok.
Szép hétvégét mindenkinek!
Sziasztok!
Egyet mondjatok meg nekem. Miért nem lehet veszekedés nélkül véleményt cserélni/egyeztetni?
Mindenki más, mindekinek mások a nézetei, de minek ezen veszekedni?
Tegnap olyan szépen leírta mindenki a nézeteit, ma már itt a személyeskedés. Másképpen nem lehetne?
Azt hiszem nem ártott volna kiemelnem, hogy én ezeket a dolgokat nem csak és nem elsősorban a kisebbségre nézve tenném kötelezővé.
Sok esetben az itt fórumozóktól is égnek áll az ember haja.
Pl: Havi 10 ezer Forintja nincs bérletre, de gyerek az kell. (És lehetne sorolni a végtelenségig ezeket a példákat.)
ez jó lenne, de megtiltani ugyebár nem lehet, mert rögtön jönnek az ombudsmannal...
ja, és azt sem értem, hogy miért adják ki a gyereket a kórházból a putriba? nem jár arra a védőnő? nem mer? miért nem ezzel foglalkoznak?
ja, igen, asszem, az elején kimaradt: gyerek után járó kedvezmények max 3 gyerekIG!!!!!!és főeg: beépítve az adóba. pl. csp helyett adókedvezmény...mindjárt nem lenne ennyi megélhetési gyerekszülés, avagy elmennének dolgozni(bár ezt nem hiszem).
ja, és aki nem akar gyereket, en is szüljön, szíve joga. senkinek semmi köze hozzá.
Az enyémet nem udod elrontani. Balsorsom(?) úgy intézte, hogy húsvétkor egyedül leszek. Párom (kamionos) Angliában randizik a nyuszival, gyerekem (biztonsági őr) dolgozik, anyukám az öcséméknél, (oda hétfőn megyek), az unokám meg az anyukájával. Szóval maradok egyedül, amit most valahogy nem is nagyon bánok
Az előző eszmefuttatásodhoz csak annyit, hogy megértem azt is, hogy Te személy szerint nem akarsz gyereket, de azokat is megértem, akik akarnak. Egyik döntés sem könnyű
A világot, amibe beleszületünk, nem válogathatjuk meg, a sorsunkat viszont némiképen irányíthatjuk jó, vagy rossz döntésekkel.
El lehetne gondolkozni azon, hogy van e joga mindenkenek gyereket szülni.
Minimális anyagi követelményeknek meg kell felelni. Tehát ha vkinek nincs munkája, akkor ne szüljön, ha nincs pénze egy gyermekre se, akkor ne szüljön még második, tizedik gyereket.
Ha tudnád, hogy én ezt már hányszor felvetettem ezen a fórumon...
Kaptam is érte mindig rendesen.
És mindig meg lett magyarázva, hogy a szeretet a legfontosabb. (Persze, csak attól még éhenhalhatunk.)
Te minden hozzászólást elolvasol, vagy csak amelyik megragad?
Már megmagyaráztam egyszer, nem fogom újra leírni. (Még a gyengébbek kedvéért sem.) 116. hsz.
Kedves Gábor!
Nagyon fontos a téma, remélem, a cikksorozattal elértek valamit, mert a jelen helyzet borzasztó.
Saját történet: férjem és én doktorival közalkalmazottak vagyunk, a két fizetés éppen elég. Most. 31 évesen szültem a fiamat, mert előbb nem volt rá módunk anyagilag. A doktori mellett végig dolgoztunk, nem voltunk ösztöndíjasok (az az évi 1-2 kiváltságosnak jár), így fizetni kellett a képzést is 3 évig, a védésért beszedtek 100 ezret stb. Egy vagyon volt, de meg kellett csinálni, mert a szakmánkban (tudományos kutatás, felsőoktatás) doktori nélkül egy idő után kirúgják az embert.
34 évesen költözünk be az első lakásunkba, eddig szülőknél laktunk. Hitelre vettük egy jó részét, a szülők segítsége nélkül nem lett volna elég önerőnk (pedig lakástakarékoztunk mindketten), de kocsink se lenne nélkülük. Én egyelőre mázlistának érzem magunkat, mert van munkahelyünk mindkettőnknek, igaz, férjemet még mindig nem véglegesítették a helyén, holott szó szerint szakmailag félig ő viszi a vállán a munkahelyét.
Már szeretnénk egy ideje 2. gyereket, de ami ez ellen szól:
-- fogalmam sincs, hogyan élünk meg, amíg én gyeden leszek, épp a lakás hiteltörlesztő részletére nem lenne meg havi szinten a fedezet (félretett pénzünket elvitték mind a lakásvásárlással járó járulékos költségek, aki már csinálta, tudja, miről beszélek: ügyvédi, ilyen díj, olyan akármi, apehnek illeték - és még egy darab bútort nem vettünk).
-- a fiam csanába jár, mert természetesen nem vették fel bölcsibe (mint utólag megtudtam több anyukától: jattolni kellett volna a bölcsi vezetőnőjének), heti 3 napot jár, mert többre nem telik, így is egy vagyon, de másképp nem tudunk dolgozni (gyes + férjem fizetése változat természetesen szóba sem jön, nem élnénk meg belőle)
Tehát kizárólag anyagi okai vannak, hogy még nem vállaltuk be a második babát. Talán ha egy évig félre tudunk tenni valamennyit a kieső hónapokra, amíg otthon leszek a 2. gyerekkel, és aztán 1 éves korában vissza kell mennem dolgozni.
És akkor még fel sem merült, hogy bárki megbetegedne vagy bármi krach beütne, akkor kész az anyagi csőd.
Ne haragudj azért, amit most leírok, de én így látom: mire Te nyugdíjas leszel, addigra nem lesz nyugdíj, mert úgy felemelik a korhatárt, hogy senki nem fogja megélni, mert már fiatalon tönkre teszik az embereket.
Egyáltalán nem haragszom, sőt. Magam is hasonlóan gondolom.
Annyival egészíteném még ki, hogy a jelenlegi rendszer szerinti állami nyugdíj biztosan nem lesz.
Személy szerint nekem ez nem probléma, de biztosan vannak sokan, akiknek igen. (De ez egy teljesen más téma.)
Megértem, hogy aggódsz az unokád miatt.
Én is aggónék, ha volna gyerekem. (Nem is értem azokat, akik ezt nem értik.)
De mivel szerencsére ez azon kevés dolgok közé tartozik, amiről magunk dönthetünk az életben, én megsprórolom magamnak ezt az idegbajt. (legalább ezt)
Tudod, az az érdekes, hogy szerintem minden generáció normálisan gondolkodó tagjai azt szeretnék, ha a gyerekeiknek, unokáiknak már jobb lenne, mint nekik volt. Ha egy jobb világban élhetnének.
És mégis úgy tűnik, hogy ez az egész csak egyre rosszabb lesz.
Na, nem karom itt lehúzni a hangulatot az ünnep előtt, csak elgondolkodtam.
Szia!
Reménytelen, minden gyerekekről szóló vita degradálódik nyugdíj szintre, már én is a hajam tépem tőle.
Szerintem ez egy fontos kérdés, nagyon fontos lenne, ha szemléletváltáson esne át az ország. Az első lépés lehetne az, hogy toleranciával állunk egymáshoz, szerintem semmi rendkívüli nincs abban a XXI. sz-ban, hogy egy nő nem akar gyereket, de semmi hősies nincs abban, ha vki felneveli a sajátját.
Nem segélyeket kéne kapni, osztani és azon hőbörögni, hogy miért ő kap és miért nem én, hanem élhető országon kéne dolgozni. Meg kellene szüntetni a megélhetési gyerekszülést, mert a jelenség létezik és minden adófizető állampolgárt bánt.
El lehetne gondolkozni azon, hogy van e joga mindenkenek gyereket szülni.
Minimális anyagi követelményeknek meg kell felelni. Tehát ha vkinek nincs munkája, akkor ne szüljön, ha nincs pénze egy gyermekre se, akkor ne szüljön még második, tizedik gyereket.
Persze azért nem kell átesni a ló másik oldalára sem, azért ha nem kastélyba születik a gyerek és nem külföldön jár egyetemre, azért viheti vmire, sőt sokra az életben.
Persze mindenkivel történhet tragédia, magas lóról is lehet pofára esni, de legalább ne a gödörbe szüljünk, hanem attól minimum egy lépés távolságra.
(az anyagiakon túl is lehetne követelményeken gondolkozni..., de ez már kényes téma)
Jó, hogy mondod, át is térek az általad preferált lenéző-kirekesztő (gyereked van, b...- vagy?) beszédmódra.
Mindenki értette, mit írt emmuska, csak azt nem, miért borzasztó, ha valaki gyereket vállal. Szóval azt elvárja, hogy őt megértsék és elfogadják, de ő számára fordítva nem működik a dolog.
Ha a kölykeiteknek is ezt a cseszegetős stílust tanítjátok, akkor jobb lett volna nem világra hozni őket...
Ennyi okost egy halomra, apám!
Ő nem tarthatja önzőnek aki a bizonytalanságra gyereket akar, de te kerek-perec kijelentheted, hogy aki nem akar, az csak önző mert nem képes lemondani dolgokról? Kettős mérce, mi!?
AZt meg sosem értettem, miért önző az, aki mérlegre teszi hogy mi a fontosabb neki és az élete maximális megélése fontosabb, mint egy gyerek. Kivel szemben önző aki nem szül??? Én se fogok, de már én is sokszor megkaptam ezt, de legközelebb repül egy tasli az ilyen mocskos, ítélkezős egyedeknek...pláne mivel 99%-ban azok mondanak ilyet, akiken látom hogy a pokolba kívánja az egész elcseszett életét.