Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Boldogság!
Sziasztok!Nemsokára itt van a Karácsony de sajnos mióta felnőttem ezek a Karácsonyok már nem olyanok mint kiskoromban.Akkor igazán nem a pénzről szólt minden.Mostanában sajnos azt láttom,hogy szinte kötelezően ajándékozunk és kivesztek a régi érzések.Amiért ezt a topicot nyitottam az az,hogy szeretnék a boldogságról beszélgetni.Mikor voltatok úgy igazán boldogok?Mi kell,hogy azt mondjátok igen most minden oké boldog vagyok?
Várok minden kedves hozzászólást.
Szia Ági!
Bár a karácsony már elmúlt (és remélem, boldogan telt neked is), azért a boldogság aktualitása megmaradt.
Ha szeretnél még a boldogságról beszélgetni/olvasni/tanulni, szeretettel látlak Internetes Akadémiámon (beíratkozás folyamatos, ZH-k, vizsgák, osztályzatok nincsenek, de az Élet pontozza majd, hogy mennyit sikerült az elméletből átültetned a gyakorlatba).
Nemrég kezdtem (külső és belső indíttatás hatására) és pozitív, boldogságra vágyó embereket szívesen látok a hozzászólóim között (főként, ha még véleményük és gondolataik is vannak a témakörben):
http://boldogsag-akademia.blogspot.com/
A Karácsony a gyerekeknek akkor is ünnep és "nagy varázslat", ha már nekük nem is. Nálunk mindenki csak a kisfiamnak tesz valamit a fa alá, mi egymást csak jelképesen ajándékozzuk meg, valami nagyon apró dologgal. Ő pedig mindenkinek készít valamit: rajzol, fest, ragaszt (segítek neki, ha kéri).
Nekünk a közös készülődés a lényeg, s nem az ajándék nagysága. Persze a kicsi még vágyik nagy (erőmet meghaladó) dolgokra, ám mégis, ha eljön az ünnep, mégis mindenki boldog. Pedig mi felnőttek már csak a közösen készített pralinéknak, édességeknek, apró ajándékoknak örülünk, hiszen nem is számítunk eleve másra.
Ezt a szokást nekem is több mint öt évembe került bevezetni. De azóta működik... Hová kopogjam le? Hajrá, szerintem Te is bevezetheted! Tavaly például szépen feldíszített narancslekvárt kaptak tőlem felnőtt családtagok. (Megjegyzem, állati finomra sikerült, én is megtartottam belőle egyet. )
Sziasztok!
Én szeretnék megosztani veletek egy gondolatot, életfilozófiát, ami engem sokszor kisegített a teljes boldogtalanságból:
amikor úgy érzed, hogy borzalmas napod volt, és nagyon rossz a kedved, akkor gondold végig mi ais történt aznap, és biztosan találsz legalább egy olyan dolgot, aminek ötrültél a nap folyamán. Ha mást nem, hogy sütött a nap, vagy fini volt az ebéd...
Egyszerűbben: próbálj a pozitív dolgokra koncentrálni és örülj minden apróságnak! Hajlamosak vagyunk csak akkor értékelni dolgokat amikor a hiányukat észleljük!
Sok boldogságot az ünnepekben!
Szia
(A többi adalék cenzúrázott.......)
Bár az is tény, amikor ilyen az ember hangulata, esni is nagyobbat lehet... Bár... ma az ünnepség közepén feldőlt egyik diffenbachiám (vagy hogy hívják). Szegényt senki nem piszkálta, csak magas volt már és elvesztette az egyensúlyát. magával sodort egy másikat is, így ott feküdt a világos szőnyegen egy fekete föld folt közepén két virágom...
Nem voltam hajlandó se szomorkodni, se mérgelődni: kikötöttem a virágot a radiátorcsőhöz, visszatömködtem a földet, párom gyorsan felporszívozott... és ment tovább a buli, mintha mi sem történt volna...
Ugye? Ezeket az apró örömöket kell megtalálni és ÉLVEZNI! EZ a BOLDOGSÁG!!
Hiszem.
ezért jó ez a gazdasági válság. valami jó is legyen a rosszban:) talán nem lesz annyi pénzük az embereknek ajándékokra, és kénytelenek lesznek a lényeg felé fordulni.
undorítónak tartom azt a zsongást, ami már novemberben megindul, a sok hülye hirdetést idejekorán... brrrrrrrrrr
Jó jegyet hoznak haza a fiúk a suliból,nem készítik ki a pasim mikor hazaér a munkából....
Jah!És tudok venni egy forró fürdőt nyugodtan,anélkül hogy valakit utána ki kéne szolgálni..
Ez ilyen egyszerű....
Ja és a karácsony nem a pénzről szól! rajtad múlik milyenné teszed...
Miután elmentek a vendégek én máris betettem egy adventi cd-t. lefeküdt a csajszim és kitettem az adventi zsákocskákat is, amit hétfőn kezdhetünk bontogatni... Holnap megyünk a nagyikámhoz, délután pedig diszítgetjük a lakást. Jövő héten mézeskalácsot sütünk valamelyik este...
Minden ajándékot megvettünk már, már csak egy elkészítős ajándék maradt. Képeslapok megírásra várnak, ünnepi menüt kitaláltam.
Én most boldog vagyok!
Ma... igen.
Hatéves a lányom és itt volt a szűk család. Jó volt a hangulat, jól sikerült a vacsora, önfeledten ünnepelt a lányom.
Boldog vagyok.
és még csak most jön az éjszaka a párom oldalán...
kezzel keszitettet.... mert tudom h ebbe tenyleg idot, energiat es szeretet fektetett az illeto. Es az sem utolso, h egyedi ajandek
Azt hiszem most en sem vagyok a legjobb passzban...
Egyebkent sok minden fel tud dobni, egesz apro dolgok... ha vkinek eszebe jutok... ha elmegyek sportolni vmit...ha vmi olyasmivel kotom le magamat, amiben oromomet lelem... talan tudatosan is keresnunk kellene azokat a dolgokat (cselekveseket, embereket stb) amelyek pozitiv energiat sugaroznak felenk es feltoltenek
Es sokat mosolyogni
A karácsonyban nem az ajándéközön a jó, hanem a meghittség, és az együttlét. Bár lehet, hogy a mai világban ezzel a hozzáállással divatjamúlt vagyok
Igazán boldog kétszer voltam életemben: amikor a két gyermekem megszületett :)
nem tudom. Két hete még szárnyaltam. A munkatársaim is csak nevettek rajtam. Folyt belőlem a hülyeség. És egyik napról a másikra a másik véglet. Ez van.
Vannak boldog pillanataim,azok mind emberekkel kapcsolatosak.Van néhány ember,akinek már a látványától boldog vagyok.Hát még ha ők is örülnek nekem!Olyankor elfelejtem a gondjaimat és csak a tekintetek,puszik,sugdosások,nevetések számítanak.
Egyetértek ezzel, de sajna az emberek mára már elfelejtették azt, h nem attól karácsony a karácsony, h a legnagyobb, legdrágább és legszebb ajándékot vesszük meg szeretteinknek.
Sajna most én sem vagyok a legjobb hangulatomban, úgyhogy nem gyarapitom a boldog emberkék csapatát.
Sokáig voltam úgy, hogy mindig azt mondtam, hogy most tökéletesen boldog lennék, ha........... és itt jöttek különböző dologk: ha még egy gyerekem születne, ha meggyógyulnék, ha ilyen-olyan munkahelyi, vagy családi problémáim megoldódnának... stb.
Aztán rájöttem, hogy ezektől a dolgoktól függetlenül is boldog vagyok: van egy párom, akinél jobbat elképzelni sem tudok, vagy egy lányom, akit imádok, a többi meg majd vagy jön, vagy nem.
Most is tudnék olyan dolgot mondani, ami hiányzik az életemből, vagy problémát jelent, de azt hiszem nincs olyan élethelyzet, amikor minden klappol. Ezektől az apró-cseplő dolgoktól függetlenül kell boldognak lennünk.
Szóval igen, (nagyjából) minden oké, boldog vagyok!
És Te?