Keresés a fórumban

MAGYAR TÖRTÉNELEM
Több Ez van! topik »
« »

Hai!

 

Sokunknak az a tapasztalata, nincs kellő módon ápolva történelmünk, jó s rossz történés egyaránt, mert mindkét pólus része múltunknak. Még akkor is ha úgy hisszük, ránk már nem hat. Minden hat. Nem szeretem a "ha" verziót, de mi lett volna ha....ha nincs Mohács? Hol lennénk ma? Na jó, de mi vezetett Mohácshoz, mi az összefüggés 1514 Dózsa parasztfelkelése és a Mohácsi csatavesztés között?

Kevesen tudják. De itt majd megtudjuk.

De ne ugorjunk ekkorát. Mi lehet az igazság finnugor vagy szkíta ügyben, melyik népcsoporthoz volt valóban közünk? Megannyi kérdés.

A Polgári topicban már elkezdtük ezeket boncolgatni, ám úgy alakult hogy a többség egy "saját" erre indított topicot akart és ezt most megtesszük.

Ugyan megtiltani nem tudjuk, de kérni kérhetjük...ez nem politikai topic, itt ne vitázzunk politikai alapon.

Eme topic nem arról szól, ki tud többet vagy kevesebbet a magyar történelemről, hanem arról hogy akik olvassák, netán még írnak is hozzá, azok biztos hogy több információ tulajdonosai legyenek azáltal, hogy ez a topic van s létezik.

A topic célja is egyértelmű. Nincs nagymagyar meg mélymagyar, csak magyar. Ez pedig jelentse azt még ebben a topicban is, hogy büszkék vagyunk s lehetünk magyarságunkra, néha szomorkás vagy tragikius történelmünk ellenére is.

Állítsunk méltó emléket őseinknek, kiemelkedő személyiségeinknek, nagy formátumú hőseinknek. Megérdemlik hogy a magyar ember emlékezzen rájuk s beszéljen róluk....

 

Tegyük ezt. Tegyük közösen minden megkötés nélkül, hogy ki hova tartozik vagy nem, ki kit szeret vagy nem, mert a magyar történelemhez mérten ezek semmitmondó semmiségek csupán, ezzel ne koszoljuk azt a múltat mit őseink építettek.

 

Egyfajta időrendben szeretnénk haladni, ezt mindenki vegye figyelembe ha ír ide. Előre is köszönjük.

 

 

Kezdjük.......... 

  1. Torolt_felhasznalo_162317
    Torolt_felhasznalo_162317
    2008-10-11 12:09284.

    "A XV. század eleje legnagyobb magyarországi földbirtokosának, a stájer eredetű Cillei Hermannak leánya"

     

    A Cilleiek soha nem voltak a leggazdagabbak. Egyike volt famíliájuk a leggazdagabbaknak. Vagyonban a Garaiak voltak az elsők a XV. század első évtizedeiben.

    2008-10-11  10:30
    r-v-timi (281)
    előzmény:
  2. 2008-10-11 10:34283.
    Valamint bocsánat, hogy ennyi hsz-be tördeltem szét a bemásolt anyagot, de az nlc csak így engedte
  3. 2008-10-11 10:33282.

    1476 – Beatrix (I. /Hunyadi/ Mátyás király felesége) I. (Aragóniai) Ferdinánd nápolyi király leánya

    1502 – Anna (II. /Jagello/ Ulászló felesége) XII. Lajos francia király unokahúga

    1522 – Mária (II. /Jagello/ Lajos király felesége) Habsburg (Szép) Fülöp Kasztília királya lánya, II. Miksa császár unokája

    1527 – Anna (I. /Habsburg/ Ferdinánd király felesége) II. (Jagelló) Ulászló magyar király lánya

    1539 – Izabella (I. /Szapolyai/ János király felesége) I. /Jagelló/ Zsigmond lengyel király lánya

     

    Mostmár befejezem  A "hazabeszélést", tudom, hogy az említett személyek nagyrészéhez még nem "értünk oda" , de azért néhányukat már említettük, vagy a közeljövőben fogjuk.

     

    2008-10-11  10:30
    r-v-timi (281)
    előzmény:
  4. 2008-10-11 10:30281.

    1205 – Gertrúd (II. András király első felesége) IV. Bertold meráni herceg leánya

    1215 – Jolánta (II. András király második felesége) Pierre Courtenay (a későbbi konstantinápolyi latin császár) leánya

    1234 – Beatrix (II. András király harmadik felesége) I. Aldobrandino  este-i őrgróf leánya

    1235 – Mária (IV. Béla király felesége) Theodoros Laskaris nikaiai császár leánya

    1270 – Erzsébet (V. István király felesége) Szaján kun előkelő leánya

    1273 – Izabella (IV. /Kun/ László király felesége) I. Károly nápolyi király leánya

    1290 – Fennena (III. András király első felesége) Zienomysl kujáviai fejedelem leánya

    1296 – Ágnes (III. András király második felesége) Habsburg Albert osztrák és stájer herceg leánya

    1310 – Mária (/Anjou/ Károly Róbert király második felesége) A Piastok családjából származó Kázmér sziléziai herceg leánya

    1318 – Beatrix (/Anjou/ Károly Róbert király harmadik felesége) VII. (Luxenburgi) Henrik német-római császár leánya

    1320 – Erzsébet (/Anjou/ Károly Róbert király negyedik felesége) Łokietek Ulászló lengyel király leánya, IV. Béla magyar király unokája

    1345 – Margit (I. /Anjpou/ Lajos király első felesége) Luxemburgi Károly morva őrgróf, később német-római császár leánya

    1353 – Erzsébet (I./Anjou/ Lajos király második felesége) Kotromanić István boszniai bán leánya

    1405 – Borbála ( /Luxemburgi/ Zsigmond király második felesége) A XV. század eleje legnagyobb magyarországi földbirtokosának, a stájer eredetű Cillei Hermannak leánya

    1438 – Erzsébet (I. /Habsburg/Albert király felesége) Luxemburgi Zsigmond magyar király és Cillei Borbála leánya

    2008-10-11  10:29
    r-v-timi (280)
    előzmény:
  5. 2008-10-11 10:29280.

    1097 – N. N. (/Könyves/ Kálmán király első felesége) Roger szicíliai normann gróf leánya

    1112 – Eufémia (/Könyves/ Kálmán király második felesége) Vlagyimir Monomah kijevi nagyfejedelem leánya

    1120 – k. N. N. (II. István király felesége) Robert capuai normann herceg leánya

    1131 – Ilona (II. /Vak/ Béla király felesége) I. Uro� szerb nagyzsupán leánya

    1146 – Eufrozina (II. Géza király felesége) I. Misztiszlav kijevi nagyfejedelem leánya

    1162 – N. N. (II. László király felesége )

    1163 – Mária (IV. István király felesége) Ioannés Komnénos bizánci császár unokája

    1166 – Ágnes (III.. István király felesége) II. Henrik osztrák herceg  leánya

    1173 – Anna (III. Béla király első felesége) Châtillon Rajnald és Konstancia antiochiai fejedelemnő leánya

    1186 – Margit (III. Béla király második felesége) VII. (Capet) Lajos francia király leánya

    1196 – Konstancia (Imre király felesége) II. Alfonz aragón király leánya

    2008-10-11  10:29
    r-v-timi (279)
    előzmény:
  6. 2008-10-11 10:29279.
    zékesfehérváron koronázott királynék

     

    1038 – N. N. (/Orseolo/ Péter király első felesége)

    1041 – N. N. (Aba Sámuel király első felesége) Szent István király húga vagy leánya

    1046  – Adelhaid (I. András király első felesége) Braunschweigi Liudof fríz herceg leánya

    1050 – Kijevi Anasztázia (I. András király második /?/ felesége) Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem leánya

    1060 – Richeza (Adaldaid) (I. Béla király felesége) II. Mieszko lengyel fejedelem leánya

    1063 – Judit (Salamon király felesége) III. Henrik német-római császár leánya

    1075 – Szünadéné (I. Géza király felesége) Niképhoros Botaneiates bizánci császár unokahúga

    1077 – N. N. (I. /Szent/ László király első felesége)

    1078 – Adelhaid (I. /Szent/ László király második felesége) Sváb Rudolf német ellenkirály leánya

     

    2008-10-11  10:26
    r-v-timi (278)
    előzmény:
  7. 2008-10-11 10:26278.

    A Székesfehérváron koronázott királyok uralkodásuk első évének megjelölésével:

    1038 - Péter, 1041 - Aba Sámuel, 1044 - Péter, 1046 - I. András, 1060 - I. Béla, 1063 - Salamon, 1074 - I. Géza, 1077 - I. (Szent) László, 1095 - Kálmán, 1116 - II. István, 1131 - II. (Vak) Béla, 1141 - II. Géza, 1162 - III. István, II. László, 1163 - IV. István, 1172 - III. Béla, 1196 - Imre, 1204 - III. László, 1205 - II. András, 1235 - IV. Béla, 1270 - V. István, 1272 - IV. László, 1290 - III. András, 1301 - Vencel, 1305 - Ottó, 1308 - Károly Róbert, 1342 - I. (Nagy) Lajos, 1382 - Mária, 1385 - II. (Kis) Károly, 1387 - Zsigmond, 1437 - Albert, 1440 - I. Ulászló, 1445 - V. László, 1458 - I. Hunyadi Mátyás, 1490 - II. Ulászló, 1516 - II. Lajos, 1526 - I. (Szapolyai) János, 1526 - I. Ferdinánd

     

    2008-10-11  10:26
    r-v-timi (277)
    előzmény:
  8. 2008-10-11 10:26277.

    Valamint ezen a helyen koronáztak sok királyt és királynét.

    A XV. századi közfelfogás szerint, mely Kottanner Ilona emlékiratában maradt fenn, "a magyaroknak három törvényük van. Úgy hiszik, hogy bármelyiket hagyja teljesítetlenül valaki, az már nem törvényes király. Az első törvény úgy szól, hogy a királyt a Szent Koronával kell megkoronázni. A második, hogy az esztergomi érseknek kell megkoronáznia. A harmadik, hogy a koronázásnak Fehérvárott kell megtörténnie."

     

    Korai írott forrásaink alapján valószínűnek látszik, hogy a királykoronázás ezen főbb szabályai már a XI. században is érvényesek voltak. A keresztény királyságot megalapító, 1083-ban szentté avatott és az "ideális király" vonásait magára öltő Szent István Fehérváron őrzött ereklyéinek, személyéhez kötődő – esetenként csak ilyennek vélt, vagy az elveszett eredetit helyettesítő – jelvényeknek, tárgyaknak a szertartásba való bevonása – a kor felfogása szerint – segítette a megválasztott "kiváló lovag" misztikus átváltozását a jelképes és ünnepélyes események során "Isten kegyelméből való", szerencsésen uralkodó királlyá.

    Az egyházi szertartás rekonstruálható mozzanatai: közfelkiáltás (választás), eskü, szentelés, felkenés, átöltöztetés, a kard átadása, koronázás, a jogar átadása, trónra ültetés. Ezek közül a Szent Koronával való koronázás vált a köztudatban a legfontosabbá, míg az itt állt királyi trónra a város nevének Székesfehérvárrá bővülése emlékeztet.

    2008-10-11  10:25
    r-v-timi (276)
    előzmény:
  9. 2008-10-11 10:25276.

    http://www.szikm.hu/gyujtemeny/romkert/koronazasok.html

     

     

     

    "A középkori magyar királyok temetkezőhelyeit (Szekszárd, Tihany, Nagyvárad, Buda stb.) az írott források alapján ismerjük. A Székesfehérvár török kézre kerülése (1543) előtt elhunyt 37 királyunk közül 15 az itteni Szűz Mária-társaskáptalan templomában talált nyughelyet. Az első maga az alapító, I (Szent) István (†1038) volt. Kálmánt (†1116) követően még hat további Árpád-házi királyt (II. Béla †1141, II. Géza †1162, II. László †1163, IV. István †1165, III. Béla †1196 és III. László †1205) temettek el itt. A XIV. században Károly Róbert és I. (Nagy) Lajos, a következőben Albert (†1439) és I. Mátyás (†1490), végül a XVI. század első felében II. Ulászló (†1516), II. Lajos (†1526) és János (†1540) temetkezett ide. Az itt eltemetett királynékról, királyi gyermekekről csak elvétve tudósítanak a források, fontosságát tekintve messze kiemelkedik közülük Szent István fia, Szent Imre herceg (†1031). Az ország előkelői közül néhányan az uralkodó különleges kegyéből kaphatták meg a bazilikában való temetkezés jogát: írott források tudósítanak Ozorai Pipo (†1426) temesi ispán, id. Rozgonyi István (†1439/40) fejéri ispán, Buzlai László (†1481 után) lovászmester családi temetkezőhelyéről, sírkápolnájáról. Marcali Miklós (†1413) és Stiborici Stibor (†1414) erdélyi vajdák síremlékeinek töredékei is ismertek, Druget Fülöp (†1327) nádornak pedig pecsétgyűrűje került elő a bazilika területén. A társaskáptalan több prépostjának nyughelye is a templomban lehetett, erre bizonyítékul azonban egyedül Györgyi Bodó Miklós (†1474) sírkőtöredéke szolgál.

    István királyt a prépostsági templom "közepén" temették el – Így mondja Hartvik püspök legendája. Az előkelő sírhely megválasztása a szentélyen kívül, a főhajó tengelyében az egykorú európai szokásokkal állt összhangban, és a templom alapítóját illette meg. A sírépítmény napvilágra került maradványai abban a tekintetben is igazolják Hartvik elbeszélését, hogy a királyt mély sírban temették el. A sírhely nyugat felőli bővítése, többszörös átépítése a király 1083-as szentté avatásával, a neki szentelt oltár állításával, a Szent István kultusz terebélyesedésével kapcsolatos. Az ásatási leletek tanúsága szerint a Hartvik által említett fehér márvány koporsó nem azonos azzal a szarkofággal, amelyet a hagyomány Szent István nevéhez kapcsol. A szarkofág a prépostsági templom romjai közt került elő, római eredete, XI. századi átfaragása mindenképpen arra vall, hogy nagyon jelentős személy temetéséhez használták."

    2008-10-11  10:01
    vitopmd (275)
    előzmény:
  10. 2008-10-11 10:01275.

    Hai!

     

     

    Igen...minden helynek meg van az "emlékezete"....nagy történéseknek nagy emlékei maradnak....

    2008-10-11  09:57
    r-v-timi (273)
    előzmény:
  11. 2008-10-11 10:00274.

    A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME

     

                                                "Uralkodóink" 

     

    I.Géza király uralkodási ideje 1074-1077

     

    I. Béla király és Richeza lengyel hercegnő fia. Atyjának lengyelországi tartózkodása idején, 1040 környékén született. Lengyelországból apjával együtt 1048-ban tért haza.]

    1057-ben öccsével, Lászlóval együtt belenyugodott unokaöccsének, Salamonnak megkoronázásába. 

    1059-ben, a tiszavárkonyi palotacsíny után atyjával együtt Lengyelországba menekült, s az onnan hozott hadakkal vett részt a polgárháborúkban, melyek után 1061-ben I. Béla néven atyját ültették trónra.

    1063-ban I. Béla halála után testvéreivel, Lászlóval és Lamberttel együtt ismét Salamont ismerte el királyának. Ezt meg is erősítették 1064. június 20-án, a győri békében.

    Géza visszanyerte atyja hercegségét, s Pécsett április 11-én maga tette a húsvéti koronát Salamon fejére. Hősiesen harcolt a besenyők és bizánciak ellen folytatott háborúkban, s 1071-ben, Nándorfehérvárnál Niketász görögjei nem a király, hanem az ő pártfogásába ajánlották magukat.

    Géza 1072-ben, mikor a bizánciak csellel visszavették Nándorfehérvárt, elkísérte ugyan a királyt a niši hadjáratra, a Szerrémségbe azonban már nem követte, hanem hazasietett hercegségébe, ahol előkészületeket tett a polgárháborúra, melyet kikerülni nem tudott.

    1073-ra tizenhat püspök hosszas fáradozása kellett ahhoz, hogy Géza és Salamon az esztergomi szigeten kibéküljön. Az egyezség azonban törékenynek bizonyult, így újból küszöbön állt a háború; később mégis újabb fegyverszünetet kötöttek 1073. november 11-én, ami egészen 1074. április 24-ig tartott. Salamon – német tanácsosai javaslatára – végleg el akarta zavarni Gézát, kihasználva, hogy László Oroszországban, Lambert pedig Lengyelországban tartózkodott. 

    1074. február 26-án Salamon király a Tisza melletti kemeji részeken győzelmet aratott Géza herceg felett. 1074. március 14-én azonban Géza és László egyesült serege legyőzte Salamon királyt a Pest megyei Mogyoródnál vívott csatában; Salamon király hatalma Pozsony és Moson vidékére korlátozódott.

    1074. március 14. után trónra lépett I. Géza király. Hívei unszolására foglalta el a trónt, s királynak is nevezte magát, de még mindig nem koronázatta meg magát – annak ellenére sem, hogy 1075-ben VII. Dukász Mihály koronát küldött neki, elismerve nándorfehérvári érdemeit. 

    1074 őszén IV. Henrik német király Salamon támogatására hadjáratot vezetett Magyarországra, de sikertelenül. 

    VII. Gergely pápa Gézát az ország függetlenségének védelmére buzdította, IV. Henrikre pedig 1076. február 22-én kimondta az átkot. Géza ekkor Vácott székesegyházat, Mogyoródon emléktemplomot, Garam-Szent-Benedeken pedig apátságot alapított. 
    1076 karácsonyán a szekszárdi templomban meghallgatott nagymise után Géza sírva jelentette ki, hogy lemond a trónról – erről azonban a magyarok hallani sem akartak; nem fogadták el királynak Salamont akkor sem, amikor Géza 1077. április 25-én meghalt, hanem Gézának öccsét, Lászlót emelték trónra. 
    A váci Boldogságos Szűzről elnevezett székesegyházban temették el. 

  12. 2008-10-11 09:57273.
    Én fejérmegyéből származom, és hasonló érzéseim voltak, például Pákozdnál (ez majd tudom kicsit később lesz téma), vagy a koronázó városban a romkertnél is, valahogy amikor mégcsak nem is tanultam törit, csak tudtam, hogy itt királyok voltak és vannak, ráadásul a MI királyaink, nagyon szerettem ott megállni, érezni a levegőt, a szó minden értelmében.
    2008-10-11  09:44
    vitopmd (272)
    előzmény:
  13. 2008-10-11 09:44272.

    Hai!

     

     

    Tudod...kicsit ezotérikus felfogással sem kell lenni ahhoz, hogy az ember ha nyitott füllel és szemmel él, akkor halljon lásson legendákat.

    Egyszerűen képtelenség számon tartani azt a milliárdnyi infót, történetet, legendát, mely kering az emberiség kapcsán.....

     

    Dobogókőnél ha vagyok...esküszöm hogy olykor hallani a régi idők embereinek hangjait, zajait...lovak prüszkölését....ott megült a tájon a múlt.

    2008-10-11  09:24
    Torolt_felhasznalo_162317 (271)
    előzmény:
  14. Torolt_felhasznalo_162317
    Torolt_felhasznalo_162317
    2008-10-11 09:24271.
    Pulában még az állítólagos sírját is ismerni vélik egyesek Salamonnak.
    2008-10-11  08:54
    vitopmd (270)
    előzmény:
  15. 2008-10-11 08:54270.
    Ekkor azonban, úgy látszik, neki is olyan gyorsan kellett visszavonulnia, hogy a nagy sietségben még koronáját, a Konstantinos Monomachos-féle koronát is elvesztette, s azt csak századok múltán találták meg a földben, Ivánkán. IV. Henriket követte nénje, Judit királyné is, maga Salamon azonban Pozsonyba zárkózott. Április 14-én már elismerte királyul Gézát, de kívánatosnak nyilvánította, hogy az uralomban Salamonnal osztozzék. VII. Dukas Mihály görög császár szintén Gézát ismerte el királynak, és azt a koronát küldte neki, melyet királyaink évszázadokig használnak. Magát Salamont ezalatt László herceg ostromzár alá vette Pozsonyban; de Salamon, ki a vár falai alatt László egyik-másik jó vitézével maga is gyakran viaskodott, még akkor sem esett kétségbe, midőn VII.Gergely pápa 1076 február 22-én legfőbb reményét, IV. Henriket egyházi átokkal sújtotta. Géza király a szekszárdi templomban, Dezső kalocsai érsek békére intő beszédén megindulva, nagymise után a főpapok zárt körében sírva jelentette ki, hogy Salamonnak kész visszaadni az ország 2/3-át, magának régi módon csak 1/3-ot tartván meg; Salamon azonban, úgy látszik, föltétlen lemondást kívánt, s így a békéből és egyességből semmi sem lett, még akkor sem, mikor Géza 1077.április 25-én meghalt, mert a magyarok azonnal öccsét, Lászlót tették meg királlyá.

    László, hogy Salamon működését ellensúlyozza, a trónjától megfosztott IV. Henrik ellenében Sváb Rudolf ellenkirálynak 1087 május 27-én támogatást ígért; Rudolfnak 1080-beli merseburgi győzelme után, mely különben Rudolf életébe került, IV. Henrik reményei megsemmisülvén, végül 1081-ben Salamon is elismerte királynak Lászlót, ki meghagyta királyi címét, s királyi udvartartást rendelt számára, az uralkodó azonban egymaga maradt. Salamon a királyi udvarban is terveket kovácsolt trónja visszanyerése érdekében, ezért László őt 1083-ban Bodossal, a volt király legbizalmasabb emberével együtt a Visegrádi várba (az alsó toronyba) záratta, de még azon év augusztusában szabadon bocsátotta, midőn a nemzettel István királyt szentté avatásának ünnepét ülte. Salamon, amint tehette, ismét Németországba ment, ahol azonban felesége és sógora, IV. Henrik hidegen fogadta őt. Emiatt a besenyők támogatását kérte, s Kötesk vezért Erdélyt odaígérésével rá is vette Magyarország megtámadására. László király azonban Kisvárda táján megverte őket, s Kötesk és Salamon a krónika szerint „mint a karvaly körmétől megtépett rucák” futva menekültek (1085). Salamon többé nem háborgathatta ugyan hazáját, de önmagával meghasonulva, más országok pusztításában kereste féktelen dühe kielégítését. Kalandozó magyar csapatok élére állva, 1087 elején csatlakozott Cselgu bolgárországi besenyő vezérhez, ki magát Konstantinnápoly akarta elfoglalni. Chariopolis közelében azonban 1087 márciusában csatát vesztettek; Cselgu elesett, Salamon pedig a maga nehéz lovasaival csak nagy nehezen menekülhetett egy rossz várba, hol azonban az ellenség körülfogta őket. Salamon reggel kitört ugyan, hogy keresztülvágja magát, de a görögök kíséretével együtt levágták.

    A Salamonról szóló monda szerint kevesedmagával megmenekült ugyan, a Duna jegén átkelve egy nagy erdőben elbújdosott társaitól, és álruhában mint kolduló barát pár napra Székesfehérvárott is megjelent, ezután pedig Pólában mint remete vezeklett. A pólaiak sokáig mutogatták sárból tapasztott ágyát, melyen a volt király aludt, s azt az agyagmécset, melyet a monda szerint saját kezével készített. A millenniumi ünnepségen a pola-parenzói püspökség ki is állította Salamon királynak állítólag eredeti sírkövét, melynek felirata: „HIC REQUIESCIT ILLVSTRISSIMVS SALAMON REX PANNONIE”.

    XII. századbeli följegyzések szerint azonban (Florianus, Fontes, IV., 88.) "extra muros Albe", azaz Belgrád (?) falain kivül temették el. Gyermekei nem maradtak. Neje, Judit 1088-ban másodszor is férjhez ment, így Salamon halálát 1087-nél előbbre nem tehetjük.

    2008-10-11  08:46
    vitopmd (269)
    előzmény:
  16. 2008-10-11 08:46269.

    A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME

     

                                               "Uralkodóink"

     

    Salamon király uralkodási ideje 1052-1087

     

    Salamon I.Endre és Jaroszló Anasztázia házasságából kései gyermekként született. Örökösre nem számítva, atyja már előbb Béla hercegnek ígérte a trónt, fia születésekor azonban azt mindenképen Salamonnak akarta megszerezni. 1057-ben XI.Konstantinos Monomachos koronájával valóban királlyá koronáztatta, s eljegyezte Németország gyermek királyának kis nénjével, a 10 éves Judittal 1058 szeptemberének közepén, mikor a két király egyúttal a békét is megkötötte. Endre halála után Zircen özvegye Salamonnal s ennek arájával, Judittal Németországba menekült IV.Henrik udvarába, ahonnan német sereg kísérte haza Székesfehérvárra. Itt a főpapok és főurak őt másodszor is királlyá koronáztatták. Anasztázia királyné Attila kardjával ajándékozta meg Ottó herceget, s a többi német vitézt is gazdagon megajándékozva bocsátotta haza. Október végén azonban, alighogy IV. Henrik Regensburgban ért, II.Boleszláv lengyel fejedelem kíséretében Géza herceg betört az országba, mire a gyermek király és udvara Mosonyt futott. Géza azonban hajtván a püspökök békéltető szavaira, Győrött 1064. január 20-án kibékült Salamonnal, s Pécsett Április 11-énaz unokatestvérek már együtt ünnepelték a húsvétot, sőt az ünnepi koronát maga Géza tette Salamon fejére.

    Salamon udvarában mind nagyobb befolyáshoz jutottak a német származású lovagok, akik közül különösen Vid, bácsi főispán tudott hatni a királyra. Eleinte Salamon, illetve Géza és testvérei mérsékelték egymás iránt való bizalmatlanságukat, s közös erővel védelmezték a hazát. Megsegítették Géza herceg sógorát, Zvonimir horvát bánt a karantánok ellen, azután az Erdélyt pusztító besenyőkre vetették magukat, s Kerlés mellett a Cserhalmon dicső diadalt arattak rajtuk; majd a bolgárországi besenyők pártfogóit, a görögöket támadták meg, kierőszakolták a Száván való átkelést, körülvették Belgrádot, s Niketas várparancsnokot hódolásra kényszerítették (1071). Mivel azonban Niketas Gézának hódolt, az ifjú király sértve érezte magát, s midőn a buziási mezőn lebonyolított vagyonelosztásnál Géza az önként hódoló görögök vagyonát nem engedte szétosztani, a király neki bosszúból kisebb részt adott a zsákmányból. Géza szabadon bocsátotta görög foglyait, amit a görögök egyenesen hozzá küldött követséggel viszonoztak. Midőn azonban a görögök csakhamar ismét elfoglalták Belgrádot, Géza vezér 1072-ben részt vett Salamon király bosszuló hadjáratában, mely egészen Nisig mindenütt győzelmet aratott.

    Alig tért azonban haza, úgy tapasztalta, hogy a király őt és öccseit tőrbe akarja csalni, s azért Lászlót azonnal Oroszországba küldte, hogy külső segítségről idejében gondoskodhasson. Tizenhat püspök csak hosszas fáradozás után, 1073-ra békíthette ki Gézát és Salamont az Esztergomi szigeten, egymásnak kezeseit azonban csakhamar kölcsönösen elfogatván, újból küszöbön állt a háború; a télre mégis 1073 november 11.én 1087 április 24-éig tartó újabb fegyverszünetet kötöttek. A király németjei azonban éppen ezt az időt akarták felhasználni, hogy a támadástól nem tartó Gézával elbánjanak s Marquard, Vid és a többiek Ikerváron Kesztőlcön és Szekszárdon a királyt Géza megsemmisítésére biztatták, mert szerintük ekkor nyílt erre a legkedvezőbb alkalom, hiszen Géza csak maga van itthon, míg László Orosz-, Lambert pedig Lengyelországban keres segítséget.

     

    Gézát készületlenül lepték meg Salamon hadai, melyek 1074. február 24-én a kemei rónaságon, valahol Nagyivánnál győzedelmeskedtek is. Géza futó seregéhez azonban László és sógora, Ottó csakhamar 11 új zászlóaljjal csatlakozott s Március 14-én Mogyoródnál döntő csatát nyert Salamonon. Vid és Ernye elesett, Marquard és Szvatopluk fogságba jutott, Salamon pedig Szigetfőnél csak bajosan kelhetett át a Dunán, hogy azután Opos csapatának fedezete alatt Mosony felé meneküljön. Szétverte ugyan Zoltán, besenyő vezér seregét, mely Mosonyban körül akarta őt fogni, azt azonban nem akadályozhatta meg, hogy a királyi hatalmat Géza herceg gyakorolja. A segítségre szólított IV Henrik császár májusban ugyan már fegyverkezni kezdett érdekében, de birodalmának belső ügyei miatt másfelé kellett fordulnia. Amikor azonban Salamon megígérte, hogy hűbérül fogadja tőle Magyarországot, s hogy hűsége jeléül 12 kezest és 6 várat ad át neki, zsoldosaival 1074 augusztusában csakugyan segítségére indult; azonban Salamon csak csekély haddal csatlakozott hozzá, Géza pedig atyjának, Bélának rendszerét követve, minden

    eleséget eltakarított az éhező sereg útjából. Így Henrik már szeptemberben visszafordult, s még dunai hajóinak egy részét is elégette. Salamon ezalatt Nyitrát ostromolta, hol vitéze, Opos korábban a császár figyelmét is magára vonta hősi tetteivel.

     

    2008-10-06  07:44
    vitopmd (1)
    előzmény:
  17. Torolt_felhasznalo_162317
    Torolt_felhasznalo_162317
    2008-10-10 21:00268.

    Nekem még a cocilista kiadású kronológiai évkönyvek vannak meg, amelyek egyébként önmagukban is remek kötetek, ott is beszámolnak e kétnapos, a magyar nép korai történetében sorsdöntő csatáról.

    Szó szerint ezt írja:

    "907. július 4-5. IV. Lajos keleti frank királynak Pannónia visszafoglalására indult serege Pozsonynál(más források szerint Zalavár) a magyaroktól megsemmisítő vereséget szenved. A csatában a had vezére, Luitpold herceg, Theotmár salzburgi érsek, főkancellár is elesik."

    Következmény:

    ugyanezen év augusztusa:

    "A győzelem után a magyar sereg az Ennsig nyomul(amely ezt követően 955-ig magyar határfolyó).

     

     

    Magyarország történeti kronológiája I. 1526-ig

    Akadémiai Kiadó, Bp. 1983. 69p.

    Főszerk.: Benda Kálmán 

    2008-10-10  20:50
    vitopmd (267)
    előzmény:
  18. 2008-10-10 20:50267.

    Hai!

     

     

    Hát...ebben van valami....

    2008-10-10  20:49
    Torolt_felhasznalo_162317 (266)
    előzmény:
  19. Torolt_felhasznalo_162317
    Torolt_felhasznalo_162317
    2008-10-10 20:49266.
    Konkrétan 907. július 4-5. A mi "függetlenségi napunk."
    2008-10-08  13:33
    vitopmd (179)
    előzmény:
  20. Torolt_felhasznalo_162317
    Torolt_felhasznalo_162317
    2008-10-10 20:47265.
    A "hozomány" erőszakkal lett hozzácsapva az István által uralt területekhez. A konfliktusban vallási kérdés is szerepet játszott. István a kereszténység római, Gyula pedig a bizánci ágának híve volt.
    2008-10-09  08:19
    Zalán555 (202)
    előzmény:
  21. 2008-10-10 18:09264.

    A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME

     

                                               "Uralkodóink"

     

    I.Béla király uralkodási ideje 1060-1063

     

     

    Béla születésének éve ismeretlen. Vászoly (Vazul) harmadik fia, 1060-tól 1063-ig magyar király. 

    1033-ban Mieszko lengyel herceg leányával, Rixával kötött házasságából három fia és négy leánya született. 

    Apja megvakíttatása után testvéreivel Bretislav cseh herceghez, majd Mieszko lengyel herceghez menekült, s nagy érdemeket szerzett a pomeránok ellen vívott háborúban. 

    Bátyja, András hívására 1048-ban hazatért, és az ország védelmét vezetve 1051-ben III. Henrik német-római császárt visszavonulásra kényszeríttette.

    I. András 1058-ban fiát, Salamont jelölte ki utódává, ezért Béla 1060-ban Lengyelországba ment és onnan hozott csapatokkal lépett fel fiával, Salamonnal szemben.

    Még hercegként bátyja, I. András uralkodása alatt az ország területének mintegy harmada tartozott uralma alá, fővezérként pedig a magyar hadakat irányította.

    I. András halála után 1060. december 6-án királlyá koronázták. Trónra lépését Vata fia, János vezetésével pogánysághoz húzó, a feudális állami és társadalmi rend ellen támadó elemek lázadása követte. A trónra lépő Bélát ugyanúgy ünneplő néptömeg fogadta, mint korábban Andrást, s ugyanúgy a keresztény egyház elleni fellépést követelték tőle is: a templomok lerombolását, a papok és a dézsmaszedők megölését, a harangok összetörését s visszatérést a pogány életformához. Ám Béla sem cselekedhetett másképp, mint bátyja: fegyverrel verte szét a lázadást (ezt követően komolyabb egyházellenes megmozdulásokra már nem került sor). 

    Béla a veszedelem elhárítása után sokat tett a fejlődő kereszténység és a nemzeti művelődés érdekében; különösen az ipar, a kereskedelem és a pénzügy rendezésére, valamint a közjólét szinten tartására fordított kiemelt figyelmet.Béla kész lett volna megegyezni unokaöccsével, Salamonnal, ám a német király fegyverrel akarta veje javára eldönteni a magyar trónvitát. 

    1061-ben I. Béla király országos gyűlést rendezett Székesfehérváron. A megjelentek a pogányság visszaállítását követelték, a király azonban katonáival szétkergettette a tömeget. 

    A németeknek tett békeajánlatát nem fogadták el.

    1063-ban a német háborúra való készülődés közben Dömösön rádőlt a trónterem.

    Súlyos betegen vitette magát a nyíregyházi határra, ahol a háború elején meghalt. Az általa alapított szekszárdi apátságban temették el.

    Maradandó érdeme a német hódító támadások megállítása, visszaverése és ezzel az önálló Magyarország kereteinek fenntartása.  

  22. 2008-10-10 18:03263.

    A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME

     

                                                "hősök"

     

     

    ZOTMUND, BÚVÁR KUND

    Nagyon keveset, szinte semmit sem tudunk a regényes, esetleg legendás elsö búvárunkról. Söt vannak, akik még azt is vitatják, hogy Zotmund valójában búvár volt.

    Azt is be kell vallani, hogy nem tudjuk, hogyan nézett ki a legendás magyar harcos, az arcképcsarnokunkban egy képzeletbeli magyar vitéz portréját szerepeltetjük, ahogyan ennek a nagyon távoli múltnak hiteles ábráit készítö Kertai Zalán festömüvész megálmodta.

    Valójában akkor mit is tudunk?

    Az történelmi tény, hogy hazánkat 1051-ben, majd 1052-ben megtámadta III. Henrik német-római császár, a „teutonok királya”. Tény az is, hogy Henrik hadai és hajóhada Pozsonyt hosszan ostromolta, majd a hajóhad váratlanul elsüllyedt, így utánpótlása megszünt és kénytelen volt kivonulni Magyarországról. A legenda úgy tartja, hogy Henrik hajóinak pusztulását I. András magyar király seregében szolgáló Zotmund (Zothmund) nevü katona okozta. S hogyan? A XIV. szd.-ból fennmaradt Képes Krónika, mint hitelesnek tekinthetö forrás az alábbiakban számol be az eseményröl:

    „…Ekkor a várbéli magyarok találtak egy Zothmund nevü, úszni igen jól tudó férfit, akit elküldtek az éj csendjében a császár hajóihoz. A víz alatt jutott oda, megfúrta az összes hajókat, és ezek hirtelen megteltek vízzel…”

    Nem kívánunk hosszú bizonyításokba kezdeni a Képes Krónika hitelességét illetöen, de az is tény, hogy az abban leírtaknak szilárd történelmi alapjuk van. Zotmund létezését és történetét pedig bizonyíthatja, hogy az idézett szöveg részlet után szereplö nevek megtalálhatóak más korabeli dokumentumokban, oklevélben. (E felfedezésre Merényi - Mettzger Gábor jutott levéltári kutatásai során.) Ezek után – s föleg, ha hinni is akarjuk a régi dicsö hadi-búvár történetet – miért kételkednénk Zotmund, Búvár Kund személyének létezésében?

     

     

     

    Forrás:www.magyarbuvar.hu

  23. 2008-10-10 17:59262.
    1051 végén III. Henrik a pápai közvetítés ellenére is elutasította az I. Andrással kötendő béke gondolatát. 

    1055-ben I. András király Szent Ányos tiszteletére bencés monostort alapított Tihanyban. 

    1056. október 5-én meghalt III. Henrik német–római császár. Utódaként trónra lépett az akkor még gyermek IV. Henrik. 1058. szeptemberében IV. Henrik német király és I. András magyar király békét kötöttek, melyhez kapcsolódóan I. András fiát, Salamont eljegyzték IV. Henrik testvérével, Judittal. 1058 körül I. András királlyá koronáztatta a még gyermek Salamont. A lépést sérelmesnek tartó Béla herceg és I. András viszonya megromlott. 

    1059-ben I. András király a hercegséget jelképező kard, és a királyságot jelentő korona közötti választásra kényszerítette Béla herceget, a Tisza melletti Várkonyban. Megtudván, hogy ha a koronát választja, azonnal megölik, Béla a kardot vette kezébe e szavakkal: „A kard szerzett nekem feleséget, s ez fogja megszerezni a koronát is!”, majd apósához, a lengyel királyhoz menekült, akinek lányát egy, az öreg király helyett megvívott párbajért vehette feleségül.

    1060 őszén I. András király és Béla herceg seregei a Tisza mellett vívtak csatát. A győztes Béla Moson vidékéig üldözte bátyját, akit menekülés közben baleset ért. A sebesült András fogságba esett, s hamarosan meg is halt. Családja és öccse, Salamon IV. Henrik német királynál keresett menedéket. I. Andrást a tihanyi apátságban temették el.
    2008-10-10  17:58
    vitopmd (261)
    előzmény:
  24. 2008-10-10 17:58261.

    A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME

     

                                           "Uralkodóink"

     

    I. András király uralkodási ideje  1046-1060

     

     

    I. András 1015 körül született Vazul fiaként. Miután I. István fia, Imre herceg 1031. szeptember 2-án meghalt, a koronára csupán Vazulnak, Mihály fiának és Szár László három fiának volt joga; Orseolo Péter pártja azonban Vazul szemeit kiszúratta, Szár László fiait pedig Magyarország elhagyására kényszeríttette. András Lodomeriába, innen pedig a kunokhoz, s végül Jaroszláv orosz fejedelemhez menekült. Jaroszláv saját leányát, Anasztáziát adta Andráshoz. 

    Ekkortájt Magyarországon Orseolo Péter III. Henrik segítségével legyőzte Aba Sámuelt, s másodszor is elfoglalta a trónt. Amint kitudódott, hogy Henriknek a segítség fejében hűséget esküdött, a Csanádon összegyűlt urak elhatározták megbuktatását, s követeket küldtek Oroszországba, hogy az ott élő András herceget visszahívják. András és Levente orosz had kíséretében jött be az országba – a felkelők 1046 őszén Abaújvárnál királyként üdvözölték. Kemény csaták után, 1046 szeptemberében lépett trónra I. András magyar király. 

    Míg András nem volt megkoronázva, tűrnie kellett a pogányságra hajló magyarok féktelenkedését; hangosan követelték tőle, hogy törölje el az új vallást, és állítsa vissza a régit, de a katolikus szokásrend alapján történő koronázását követően 1047-ben megerősítette a keresztény vallás támogatását. 
    1048 körül I. András hazahívta Lengyelországból öccsét, Béla herceget.

    1051 szeptemberétől októberéig III. Henrik német–római császár hadjáratot vezetett Magyarországra. Serege mélyen benyomult az ország területére, de ellátási nehézségei adódtak amiatt, hogy I. András király az érintett vidékeket kiüríttette – az utánpótlást pedig, vagyis a Dunán haladó német hajókat csellel visszafordulásra késztetette. A legyengült német sereget a magyarok a Vértes hegységben szétverték és megfutamították. E tájegységünk a német katonák által szétdobált páncélok és mellvértek után kapta a Vértes elnevezést.

    2008-10-06  07:44
    vitopmd (1)
    előzmény: