Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Két császár után természet
Torolt_felhasznalo_636253
Létrehozva: 2008. október 5. 15:54
2009. áprilisára várjuk a harmadik babánkat. A dokim azt mondta, hogy ő nem látja akadályát, hogy esetleg természetesen szüljem meg a csemetét, részletesen kikérdezett az előzményekről, alaposan megvizsgált, tehát nem csak a levegőbe mondta, és természetesen ez lehet, hogy storno, ha az utolsó harmadban mást lát.
Én ezt először hallottam, és sokmindent megadnék érte, hogy természetesen szülhessek, de kicsit irreálisnak tartom. Általában azt olvasom, hogy a 3. garantált programcsászár, és általában már a 38. héten kikapják, vajúdni sem engednek.
Hallott valaki ilyenről? Vagy próbálta valaki? Várom a véleményeket, történeteket, próbálkozásokat, magyarázatokat pro és kontra.
Én ezt először hallottam, és sokmindent megadnék érte, hogy természetesen szülhessek, de kicsit irreálisnak tartom. Általában azt olvasom, hogy a 3. garantált programcsászár, és általában már a 38. héten kikapják, vajúdni sem engednek.
Hallott valaki ilyenről? Vagy próbálta valaki? Várom a véleményeket, történeteket, próbálkozásokat, magyarázatokat pro és kontra.
Szia!
Én is császárral szültem az elsőt . Programozott volt, mert a baba végig farosan feküdt. A másodikat 2 év múlva szültem spontán. Engem elaltattak a hegellenőrzés alatt, apárom azt mondta, 15 perc volt...
A 2. terhességem alatt nagyon vágytam arra, hogy ez a baba spontán szülessen, mert szerettem volna átélni ezt a "katarzist"!
Ha a 3.-nál választhatok, újra spontán szeretném!
Na igen,de te másodszor vágsz neki,még akkor is,ah a 3. gyerek lesz.
3.csaszi szinte mindig.Mo-n nem engedik a protokoll szerint megpróbálni.Dokik nekem azt mondták,csak akkor szülhetném meg, ha szó szerint kiesne belőlem a gyerek.nálam ugye ez egyszer sem volt így.
Drukkolok neki,de sztem kár beleélni magát ..sajna.Max a vajúdás,mert azt nekem is hagyták műtő hiányában...csak azért.Életveszélyes lehet a hegszétválás, és méheltávolítással járhat..nem egyszerű dolog ez,és a dokik nem merészek ebbe.Én nem hinném,hogy hagyni fogják..Főleg,ha a korábbiakban (ahogy írja)elvékonyodott a hege..Bizti nem..
Na igen...a vajúdás élménye az most nekem bőven megadatott.Ennyire még sose.Ez a manóm volt a legvehemensebb,ki akart jönni ,és kész.tudta a dolgát. 100 felett kezdtük a fájásmérést.Másfél óra múlva meg egybefüggő fájásaim voltak,és hánynom kellett.A férjem azt se tudta mit tegyen.A szülésznő diktálta a légzést, és még le is tolt picit,hogy ne tartsak bent levegőt..Tök feleslegesen csináltuk ezt órákig..Annyira elfáradtam,hogy a műtőben alig tudtam együttműködni,mindenem remegett.Alig bírtam az asztalra felmászni,meg a hátamat domborítani a spinálhoz.Sőt,még ott is olyan fájások voltak,hogy sikítottam,hogy most meg ne szúrjanak,mert meg fogok mozdulni..szal tényleg carul voltam.Utána meg a műtéti fájdalom ugye..Nem tom..
ettől függetlenül gondolkodunk negyedik babán.Nyilván csak csaszi lehet már..hogyne.Remélem ott nem kell majd vajúdnom ennyi ideig..már minek..
Nekem is hiányzik a természetes szülés élménye,de ezt már feldolgoztam magamban..
Hegem totál jó állapotban volt az első,és a második csaszi után is.Semmi gond nem volt ezzel,mégsem engedték..bezzeg a felesleges vajúdás mehetett.Ezt nem is értettem..pénz beszél,kutya ugat ugye..
Sote profi amúgy.Én is többször rákérdeztem a spontán szülésre, és mindig nemleges volt a válasz..Sztem nem kockáztatja be egy doki se.Csodálom a tiédet..
Szia!
májusban volt a 3. császárom.
SOTE I-re jártam.Szó se volt természetes szülésről.Rögtön az elején közölték,hogy meg sem lehet próbálni,épp a hegszétválás veszélye miatt.
Aztán a 38.héten megindult magától a szülés.Mentő vitt be,és 6 órát hagytak vajúdni,holott szó se lehetett spontán szülésről.A műtők foglaltak voltak a progicsaszik végett,és nekem nem volt fogadott orvosom.Olyan fájásaim voltak,hogy majdnem megőrültem.Én nem tágulok,azért voltak a csaszik.Most se tágultam,és már reggel tudták,hogy csaszi lesz.A műtét dél után zajlott kevéssel.a gyereket úgy húzták vissza,mert már egészen beállta a feje..csúcsos is volt kicsit.Senkinek nem kívánom ezt a dupla,és ráadás felesleges szenvedést.Akkor inkább a progicsaszi.
Sztem a 3. gyereket nem engedik sehol.Én ilyenről még nem hallottam...Ez az én sztorim.
És köszönöm mindenkinek a válaszokat, és remélem még kapok is :) Nem az a célom, hogy megnyugodjak, szerintem nem is fogok :) Szeretnék pozitívumokat, és negatívumokat kapni, hogy fel tudjak készülni az eshetőségekre. Hogy egyátalán bízhatok-e abban, hogy szülhetek természetesen. Nagyon jó, hogy volt már rá példa a világtörténelemben, hiszen így bízhatok magamban is.
Susu története nagyon hasonlít az enyémre, Réka lányom ugye hosszas vajúdás, meg eda, meg ilyenek miatt
lett csás zár. Relatív téraránytalanság van a papíron, de azért azt hi szem, a döntő az vlt, hogy
miután 20 órán át folyamatosan v oltak legalább 5 perces - erősebb és gyengébb - fájásaim, és a doki azt mondta, hogy
ó, 7 óra múlva baba lesz, én bizo ny edát kértem,mert akkor már alig éltem a fáradtságtól, éhs égtől és a többitől.
(egyébként ez segített, még oxitocin nélkül is, hamar szétment a méhszáj, egy óra múlva tolhattam is volna, csak még hatott az eda, nem éreztem, mikor kéne)
de aztán megkaptam a nagy adag oxitocint, (gondolván, hogy úgysem érzem) amitől bizony leállt a kislány szíve, aztán szerencsére az oxigén meg
a forgatás segített, de műtűt kerestek, nem a to lófájásokkal foglalkoztunk, ráadásul kaptam még egy adag edá t, hogy
ne kelljen altatni, ha nem jön magától. Ezt a csás zárt jól éltem meg. Megoldásnak tűnt, bár bántott, de réka é lete volt az első.
Nándit meg túlhordtam, és a kritikus mm közelébe ért a hegvastagság, a dokinak aznap vált szét egy heg szülés közben, úgyhogy a programcsászár mellett döntöttünk. Hát, ezt nagyon rosszul éltem meg, mert féltem, és fizikailag sem bírtam. Azt hittem, ott maradok :) állandóan rosszul lettem, kihagyott a szívem 5-6 ütemet, többször ájulásig szédültem a műtőasztalon, a doki elfelejtette a beöntést, így iszonyúan szenvedtem két napig, mert minden nyomta belül a sebet. Szóval a műtéttől való félelem és a természetes szülés, de legalábbis a vajúdás élménye iránt i vágy együtt dolgozik
bennem. És szeretném tudni a kockázatokat is. Mert a dokim kicsit optimista :) csak azt mondja, hogy majd a végén meglátjuk, hgy van-e akadálya.
Remélem, hogy ez a topic, vagyis a hozzászólások fognak segíteni, hogy megbirkózzak, megbarátkozzak
a félel meimmel, és felkészüljek a lehetőségekre.
Énke, sajnos nem lehet megállapítani, hiszen ez a kifejezés valójában azt jelenti, hogy
a medence, és a szülőcsatorna nem tágul oly an mértékben, ahogy erre a baának a születéshez
szüksége va n :( Ez meg csak in action lehet meglátni...
És hát, relat ív, mert ugye van, aki 3és fél kilóst nem tud megszülni, és van olyan vékonyka ismerősöm, aki
5kiló20dekával szülte meg a második gyerekét. Természetesen.
Írjatok még, hogy o kosodjak :)
Sajnos erre nem tudok Neked jó választ adni, én sem tudom a választ. Pedig milyen jó lenne tudni...
Meg toxémiás is voltam, szóval........sok volt.
A második babámnál végig Fraxiparin-kúrán voltam...
NEm a szívem gyenge. Nem is a hasfalam, azt ugyanis a sok tornának köszönhetően másfél órán keresztül varrták.
Volt két császárom, előtte cisztám, és akkor szintén vágták a hasam, ott, ahol császármetszést is végeznek.
Állítólag sok az összenövés. Meg volt mélyvénás trombózisom....
"Egyébként nekem a doki azt mondta hogy ha valakit császároztak korábban, annak kicsi az esélye hogy probléma mentesen spontás tudjon szülni."
Ezt lentebbről másoltam be valakitől.
Mert nekem épp az ellenkezőjét mondták az orvosok, és a szakkönyvekben is mást olvastam.
Lehet természetesen szülni császár után is.
Neked is javaslom, hogy olvass szakkönyveket a témában - kismamáknak szólóakat. Mert ez a topik nem igazán fog megnyugtatni.
Na, akkor most én jövök. De már eddig is jól össze lettél zavarva, ahány eset, annyiféle megoldás, kockázat... Talán nem lehet biztosat mondani.
De azért elmesélem az én történetem.
Két gyerekem van, az első császárral, a második természetes úton született másfél évre az első után. Tehát nem telt el sok idő.
Az orvosaimban fel sem merült, hogy ismét császározzanak.
Emiatt nekem sem jutott eszembe félni. Örültem, hogy természetesen szülhetek. Az egyik erősebb fájásnál kicsit megijedtem és megkérdeztem a szülésznőt: nem lesz baj a császármetszésem miatt?... Úgy nézett rám, mint egy sült hülyére és ezzel tökéletesen megnyugtatott.
- Nem! Miért lenne? - és ott hagyott. Életemben ebben az egy szituációban jól esett, hogy hülyének néznek.
Szépen megszültem a második gyerekem a 41. héten, 3 kg 40 dkg-val. Nagy élmény volt. Nagy kár lett volna, ha kimarad az életemből. Össze sem lehet hasonlítani a császározással.
Előtte azért bújtam az orvosi könyveket a témában, mit írnak, milyen szülésre számíthatok. Az ott olvasottak is már megnyugtattak: az itt a topikban is leírt heg-szétnyílás rendkívül ritkán fordul elő.
Én BÍZTAM abban, hogy minden a lehető legjobban fog történni - és úgy is lett!
Én hasonló vágyakkal vártam a második terhességem végét. Az orvosom amolyan laza fiú volt, pedig nem is a városban laktunk, relatíve messze a kórháztól, aztán persze szabadságra is ment.
Nekem gyakorlatilag mindhárom terhességem alatt az utolsó 2 hónap napi rendszerességgel folyó méhösszehúzódásokkal járt, néha meg kellett állnom, támaszkodnom, amíg elmúlt.
erről be is számoltam az orvosnak, és többször kértem a heg vizsgálatát. Mindig aszonta, minden rendben, zárt a méhszáj.
(Azt is tudta, az első azért nem született meg saját útján, mert én nem tudtam neki ajtót nyitni)
Szóval természetesre készültünk - utólag azt gondolom, hiba volt.
Majdnem nagy baj lett belőle. Lejárt az időnk, én zárva voltam, fájásaim folyamatosan voltak, kutya nem figyelt rám. Befutott a doki, kért másnapra egy programos császárra időpontot, aztán aznap talált egy üresedést. Ott derült ki, nem lett volna másnap, teljesen nyitva volt a heg. Úgy mondta: ezt a gyereket csak a magzatburok tartja.
Happy end a vége: a harmadik terhességemet egy nődokinál abszolváltam, akinek minden félelmemet megértette, és pont az előzményekre való tekintettel programos császárt javasolt. CSODASZÉP ÉLMÉNY volt. Az, hogy nem volt kapkodás, én nem féltem egy cseppet sem, nyugodt voltam a családom miatt is.
Utólag mesélte, most is el volt jócskán vékonyodva a hegem, pedig 38. hét végén voltunk, és most is voltak keményedéseim.
Bocs, hogy hosszú lettem, a programos császárról akartam pozitívabb képet festeni, és már régóta kikívánkozott belőlem, hogy mennyire félrevezettek a természetes szülés esélyeivel kapcsolatban, és mennyire nehéz volt feldolgozni, hogy a nagy vágyam milyen veszélyes volt.
Remélem, mások tájékozottabbak lesznek nálam (jó ez a topik is), és jól tudnak dönteni, akár így akár úgy!
Szia Kikocska!
Nekem 8 gyerekem van, és a 6.-és 7. császárral született. Nekm azt mondták, hogy a 8.-at csak császárral szülhetem meg. De az élet rácáfolt. Mire beértünk, már elsimúlt a portio, és alig értek velem fel a szülőszobára, persze fekvőkocsin vittek. Még átöltözni sem volt idő, nemhogy császározni. És minden OK volt... Szerintem sokkal jobb volt ez így, és ha sikerülne egy 10. baba (A 9.-et júniusban veszetettem el), azt is rendesen szeretném megszülni!
Én is kértem a dokit a 39. héten, hogy nézzen meg uh-val, mert utána már nem nagyon szoktak uh-t csinálni és azért pont az utolsó 4 hétben nő nagyot a baba és vele együtt a méh is.
Amúgy pedig gratulálok a szép nagy családodhoz!
Tényleg érdekes egybeesés!
Köszi, én erről nem tudtam, csak műtét közben szólt az orvos, igaz nem a sajátomnál szültem, mert ő külföldön volt épp.
Viszont a barátnőmnek is csak a császár közben mondták ugyan ezt. Nem tudom, UH-on mirt nem nézték, vagy nézték, de nem mondták, minden esetre leírva ilyen adat sehol sem volt.
A hegvastagságot a 34. héttől szokták mérni/nézni.
Ha jól tudom 2-3 mm alatti hegvastagságtól kezd veszélyes lenni a dolog.
Szia!
Én az első gyerekemet természetes úton szültem meg, minden komplikáció nélkül. A második terhességem császárral végződött, mert toxaemiás lettem, és már nem volt idő indításra sem.
Ekkor 32 éves voltam. A következő is császár lett, de csak az előzmények miatt 34 éves koromban. Nem terveztük ugyan, de lett még egy babánk, és harmadszorra is megcsászároztak, akkor 37 éves voltam. Az első két császár után nem volt semmi rendellenesség, tehát összenövés, vagy a heggel probléma, de a harmadik császárnál azt mondta az orvos, hogy nagyon el volt vékonyodva a méhem a hegnél, így teljesen jogosnak érezte, hogy elköttettem magam, mert egy következő terhesség, a baba, és az én életemet is veszélyeztethette volna...
Nem tudom, UH-on mennyire látszik a heg állapota. Szerintem ilyen irányba kérdezősködj még az orvosodnál.
Szia!
Én februárra várom a 3. babámat, a nagyobbak császárral születtek...
Az első 11 óra vajúdás után fájásgyengeség és meconiumos magzatvíz miatt lett császár, majd mikor megszületett a kislányom, kiderült, hogy semmiféleképpen nem tudtam volna természetes úton megszülni relatív téraránytalanság miatt (4260g és 62 cm).
A második császárt a 39. héten csinálták fenyegető hegszétválás miatt (+ keresztbe feküdt a baba). Ő átlagos méretekkel született (3580g, 54 cm), de mivel a méhem az első nagy baba miatt a szükségesnél jobban kitágult és a 2. kislányom még a 39. héten is naponta változtatta a helyzetét gond nélkül, itt is igencsak igénybe volt véve a méhem.
Nálunk ezzel az előtörténettel fel se merült a lehetősége annak, hogy a 3. baba ne császármetszéssel szülessen. Szerencsére az orvosom is úgy látja, hogy ezalkalommal is, ha nem történik vmi, ami indokolná, akkor megvárhatjuk, míg magától megindul a szülés és csak aztán császároznak. Nem vagyok a programcsászár híve én se... hacsak nincs vmi gubanc, dönthesse el a baba, h mikor jött el az ő ideje.
Ez nagyonban orvosfüggő.
Minden jót kívánok neked/nektek és további szép babavárást!
Anyukám pedig testvéremet és engem is császárral szülte, de neki már a terhességet sem javasolja a doki... Igaz, ez az miatt van, hogy az első császármetszésnél nem jól varrták össze, majdnem meghalt ő is, meg én is.... Szóval ott brutális helyzetek voltak.
De ezek szerint, neked szépen megtervezett, jól sikerült császármetszéssel jöttek világra a gyerekek, ugye?
ez kb. pont olyan, mint az aerobic ... van akinek ajánlják és csinálhatja, van akit megölne egy kiadós ugrálás, ha gyenge a szíve hozzá
szóval személy és egyénfüggő ... gondolom nem véletlen nem javasoltak még egy gyereket
Szia!
2 hasonló eset történt a környezetemben.
Egy anyuka 2 császár után természete úton szülte meg gyermekét. (Az a baj, hogy nem tudom az első kettőt miért császárral.)
A másik anyuka pedig 2 császár után úgy indult neki a dolognak (azért császározták meg, mert a 2 kisbaba nem ment le a szülőcsatornába és már 24 órája vajúdott...) hogy természetesen szülheti meg 3. gyermekét, de ugyanaz volt a probléma. Hosszas vajúdás után a kisbaba csak nem ereszkedett le a szülőcsatornába, így meg kellett őt császározni.
Így mesélték el nekem a történetüket.
Bízom benne, hogy természetesen szülhetsz és sok boldogságot.