Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Konzumfuggo gyerekek
Létrehozva: 2006. augusztus 24. 15:29
Ehhez a temahoz 10eves unokaocsem adja az apropot. Helyes, eszes kisfiu, de nala olyan nap, hogy nem kap semmit, nem telik el. Szuleit nem azzal fogadja, hogy "szia anyu es apu", hanem a dolyfos es kovetelozo kerdes: "Ajandek?"
Barhova megyunk, neki koltenie KELL a szulei penzet. Eloszor a wurlitzerbe kell bedobni, akkor ha szol a zene lehet biliardozni, de az is csak 5 percig erdekes, mert akkor meg jegkrem, hamburger, sult krumpli kell. Moziba nem a filmert megy, hja kerem, oda Sprite es popcorn is kell, nemcsak ugy parasztosan.
Igaz, van mit a tejbe apritani, igy faltol falig all a jatek. Talalgathattok, hogy meddig jatszik vele. Bingo! 10 percig, ha sokat mondok.
Szerintetek ki a hibas? A szulok, vagy altalaban a vilag valtozott meg? Mi ha kimentunk a strandra, valaszthattunk, EGY dolgot kerhettunk. Langos, fagyi, akarmi. Mami szinalt jegbehutott limonadet es meggyes pitet, ezzel kihuztuk este 6-ig.
A lakotelepi nyarak meg ugy zajlottak, hogy vittunk le egy pledet, meg a babainkat, es szinte csak enni mentunk fel. Voltak kisebb csetepatek, de mindet elinteztuk magunk kozott. Ma mar nem latok baratokat kerekezni vagy lanyokat babazni az utcan. A gumizas is kiment a divatbol.
Csak en latom igy, hogy a mai gyerekeknek csak az a buli, ahol lehet valamit venni, penzt kolteni?
Kicsit érdekesen írsz....nehezen értem, de igyekszem.
Nem lesz MINDEN gyerek olyan, én csak a tendenciát írtam. Illetve a véleményem róla. Ha az utolsó mondatod jól értem, a fiad nem is egyke...
Ha a szulo nem maniakus fogyaszto, a gyerek sem lesz az.
Mamox ratapintott a temara, van tesoja de 12 evvel idosebb nala. De pesze a nover is megkap mindent es keveset segit otthon. Abszolut akarnok es onzo, bar meg kell mondanom, szinjeles az egyetemen, okos, baratsagos. Csak ha az anyja ott van a szobaban egy csatot nem talal meg es egy neylonharisnyat nem tud felhuzni egyedul. O is megkapott minden futyuseggu lovat kiskoraban, van, amivel nem is jatszott, sot egyszer egy magneses kirakot kapott amit sirva bontott ki, mert neki nem az kellett.
Amugy hala a jo egnek nem minden gyerek ilyen, ezt nem mondtam, csak novekszik a tendencia.
En 13 eves koromban ismertem a Puma es Adidas markakat, ha volt egy ilyen cuccom, vigyaztam ra, mint a szemem fenyere. De ma mar 2evesen Benetton jar...ez nem is baj, hiszen jo minoseg, kisteso is hordhatja majd. Nem mondom, hogy a kinaibol kell vasarolni, de ne ugy adjuk ra a gyerekre, hgoy tudod, ez 10ezer forintos benetton am, amit viselsz.
A 11 eves unokahug felulmulja az en peldamat. Bar most kapott unokaocsem MP3-lejatszot, eredetileg ugyan Discmant szant neki az anyukaja, de draga kisfia kozolte vele, hogy az mar nem meno...
Na azén fiamis 2oéves de nemmulikel nap, hogy ne vegyem a kolát,vagy üdsit, és sok-sokcsokit, márkás doplgokat a saját fizujából vesz, amig nem volt én vettem, de nemkövetelőzik, énigy neveltem, nekemnemaatott meg a - minden-
probáltam a gyerekeknek de mindkettő kedves,aranyos és rendes
Szép!!
és aztán megy a siránkozás, hogy a gyerekek "márkaversenyt" rendeznek a suliban... és lenézik akinek nem márkás a cucca.
De mindig mondtam, hogy ezt a szülők gerjesztik. Egy kétéves tuti nem hisztizik a benettonért... De ha már belenevelik, hogy csak akkor vagy valaki, ha benettonod van, tuti 12évesen hisztériázni fog érte.
Típusosan egykeként viselkedik, aki kb 6-7 éves koráig testvér nélkül nevelődik. Utána már túl nagy lesz a korkülönbség a testvéri kötődéshez és ha egyáltalán, akkor inkább anyáskodva-apáskodva kötődik.
De tény, hogy sokan azért képesek normálisan nevelni egykéket is, még szerencse.
Ez az én szememben egyke-probléma. Tapasztalatom szerint még kevéssé tehetős szülők is meglehetősen elkényeztetik az egyetlent, míg méretes nagycsaládokban akkor is jól beosztanak mindent, ha viszonylag magas a jövedelem.
Részben ugyanez az oka, hogy már alig vannak kis barátok-barátnők, hiszen elkényeztetett akarnokokkal ugyan ki akarna (tudna) együtt játszani? Másrészt, kevesebb a gyerek, kevesebben tudnak összejönni monduk egy lakótelepen is. De pl nálunk az utcában 15 házban két gyerek van az én négyemen kívül, meg három épphogy nagykorú fiatal.
A probléma másik része, hogy tényleg jobban féltjük a gyerekeket, mert van is mitől.
Azon kívül, hogy a nevelésen múlik a dolog, szeretném megjegyezni, hogy sokat változott a világ! Én is az utcán babáztam, bújócskáztam lámpakapcsolásig, 5-6 évesen már, de most a 8 éves gyerekemet csak a ház elé engedem le, ameddig látom. Mert nem biztonságos és féltem.
Amikor gyerek voltam, velem a szüleim közel se játszottak annyit, mint én a gyerekemmel. Nem lehetett ennyi mindent kapni, viszont akkor jobban éltünk, szinte mindent meg tudtunk venni, már ami volt a boltokban. A választék bővülésével nőnek az igények is. Ha akkor lett volna McDonalds, engem is elvittek volna. Ha lett volna ennyi féle chips, csoki, ekkora választék a cipőkből, ruhákból, mindenből, akkor válogathattam volna én is. De akkor azt kellett venni, ami volt, az egyféle papucsot, a párféle csokit, stb. Ha nincs kínálat, nem alakulhat ki a kereslet, az igény sem.
Ezert adok en decoupage-kepeket...egy szalveta 40 Ft, egy keret 600, 2 ecset 100, lakk es ragaszto 500, fafestek keretre 400.
Amugy igazad van, ha pl. egy jo pulcsit akarsz kotni, a fonal biztos kerul annyiba, mint egy kesz pulover...
Nálunk Anyukám mindig azt mondta, hogy az ember vegyen minőségi terméket ha teheti, így szép és jó játékaink voltak de csak mértékkel. Bár már mindketten felnőttek vagyunk a testvéremmel, még mindig kézzel készített ajándékkal lepjük meg a családot (egy-egy könyv azért kivétel) és Anyuék is a mai napig kreatív ötletekkel állnak elő.
Ismerek olyan családot is, akik meglehetősen gazdagok és a gyerekek hozzáállása az élethez tényleg egyedi, de egyáltalán nem rossz. Megszokták, hogy nincs elérhetetlen vagy megszerezhetetlen dolog, de ez csak abban segít nekik, hogy könnyebben kitűzzék a céljaikat és hajtsanak értük (munkával, tanulással). Míg sok ismerősöm, akik nem túl jó körülmények közt nőttek fel és mindig azt hallották, hogy jaj, nekünk ez nem fog menni, mi szegények vagyunk, nem tehetjük meg ezt vagy azt, még akkor sem mer lépni a céljai érdekében, amikor már jobb körülmények közt él.
Emellett a boltban gyakran látok nem túl tehetősnek kinéző (és ezt finoman fogalmaztam) családokat, ahol nem tejet, zsemlét, hanem chipset és csokit pakolnak a kosárba, nem is keveset.
Így szerintem az okos nevelés és példamutatás a kulcs.
Egyszer egy általános iskola bejáratánál álltam, apuka jött kisfiáért. Első kérdése ze volt:
McDonalds vagy Burger King?
Azt hittem rosszul hallok!!!
En is imadom az SK ajandekokat! Baratnom pl. egy macis decoupage-kepet kapott tolem. Mindennel egyutt kijott 3000 Ft-bol, de egyedi lesz majd a kicsije gyerekszobaja. A sajatomenak is ilyeneket csinalok, nekem ne vigyorogjon a Disney Hamupipoke vagy Micimacko minden sarokbol.
Amugy addig jo, mig a szulok megveszik mindezt, de mi lesz, ha a gyerek kikerul a feszekbol? Tud majd takarekoskodni?
Es igazatok van, ennyi ajandeknak mar nem is orul senki, csak rutin lesz, mint a fogmosas. Kicsomagol, 5 percig jatszik vele, sarokba hajitja. Ezzel finito.
Erdekesebb egy kedvenc konyv, vagy epitoszett, amit nagy becsben tartanak a gyerekek, de ha 100 van belole, elveszti a varazsat...
Mi soha nem voltunk gazdagok, mindig jól be kellett osztani anyunak a pénzt, sokszor hallottam, hogy erre most nincs pénz. De éppen ezért dolgoztam már nyaranta középsuliban, meg egyetem mellett, és ettől sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodtam.
és most, hogy magam tartom el már jó ideje, és jut pénz olyasmire, ami nem volt beterveve, olyan hihetetlen nagy élmény, olyan boldogság. De túlzásba sose viszem, mert akkor lelkifurdalásom lesz, és racionalizálok.
Barátnőm szerint a gyerekének majd megad olyan dolgokat is, amit szíve szerint nem tenne (pl. mobil már kisiskolás korban), mert a többiek majd megszólják, hogy mi van? neked nincs mobilod? de ciki!
A gyerekek nagyon gonoszok tudnak lenni.
A szülőnek meg főhet a feje.
Emlékszem, gyerekkoromban láttam egy filmet, ahl azzal cikizték az időben ágyba kerülő gyereket, hogy : mi van? te nem láttad az esti filmet?
változnak az idők!
Sajnos mar csecsemokorban kezdodik ez a media es a ruhagyarto cegek reszerol. Mivel jovore nekem is lesz bambinom (vagy bambinam?), nezegettem agynemuket, butorokat. Szinte mindegyik Disney-s. Na ez az, ami nalunk nem lesz.
A szulok is tehetetlenek, en ugy erzem. Mert otthon kisfiuk meseli, hogy a Danikanak is van lezerkardja, meg pokemberes alarca. Es mit csinalnak, megveszik...mert kulonben Danika nem fog jatszani csillagok haborujat az o gyerekukkel.
De az is a baj, hogy a gagyit kinalja a piac. Mikor lattam en utoljara pl. LEGO-reklamot a TV-ben? Mar nagyon regen...pedig az egy csudajo jatek.
Ez erdekes, mert az unokaocsemmel azert jatszanak a szulei, van ezermillio tarsasjateka is. De neki csak a PlayStation-hoz van kedve. Apukaja viszi kirandulni a Bakonyba, mert rettenetesen lusta.
Ja, es kijelentette, hogy neki pl. egy focimez szulinapra NEM AJANDEK, mert az nem a jatek kategoriaba tartozik. Mar nevnapja elott 3szor felhivja anyut, hogy figyelmeztesse, nemsokara venni kell valamit.
Es elsirta magat, mikor biciklit helyeztek kilatasba neki szulinapra. Neki az is "melo".
Mondom, a szulei nem szorjak a penzt, sok konyvet olvasnak, mindketten sportoltak...ezert nem ertem, miert nem fektetnek energiat abba, hogy a gyerekuk is atvegye azt az eletformat.
Szia,
érdekes "szerkentyűk" a gyerkőcök. Mindenkivel annyit engednek meg maguknak amennyit lehet. Amennyit csak lehet. Az én kisfian tudja, hogy nálam meg az apjánál nem játszik a "választok valamit, jó?" beszólás. A keresztanyunál azért mindig bepróbálkozik vele és mindig kap valamit. Hja kérem: következetesség. Ez minden nevelés alapköve.
Azt kérded ki a hibás? Az aki mindenre odaadja azokat a forintokat a kiskölyöknek:fagyira, popcornra, kólára, aki a követelözésre minden nap hozza az "ajándékot". Egyik nagyon kellemes meglepetés számomra fiam 8 éves szülinapi kívánsága volt. Az iskolában a rozsomákról tanultak, amit még sosem látott igazából, de annyira megmozgatta a fantáziáját, hogy mikor a szülinapi kívánságról faggattuk ö az állatkertbe szeretett volna menni, mert ott van ilyen jószág...Azóta több év eltelt, de még nagy alkalmakra is inkább élményeket "ajándékozunk" tárgyak helyett. Azt hiszem nem mindenütt divik ez ami az unokaöcsédéknél.