Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Anya-hiánya
Létrehozva: 2016. május 1. 23:20
Sziasztok! Nem tudom, ki hogyan birkózik meg ezzel. Most nem arról van szó, amikor valakinek a szeretett édesanyja meghal, hanem hogy soha nem tudod, nem ismered meg az ANYÁT. Csúnyán hangzik, nekem van anyám, de soha nem tapasztaltam meg az anyai szeretetet, mivel anyám soha nem szeretett. Így vagyok apámmal is, de ma anyák napja van. Gyerekként mikor már végképp össze voltam zavarodva, hogy nincsenek szüleim, mert igazi szülők ilyet nem tesznek a gyerekükkel, kimentem a temetőbe, s egy házaspár sírjánál elsirattam a szüleimet. Szóval hogy birkózol meg azzal a tudattal, hogy már soha nem fogod megtudni, milyen az igaz anyai szeretet, ölelés, nincsen kihez fordulj, hogy anya. Közben én is anya lettem, van egy csodás gyermekem, de ezt az űrt semmi nem képes helyettesíteni.
Koszi. Neked meg
csak most nekem kekben van. 
E' se igaz.
O azt mondja, hogy koszoni jol van. Te azt mondod erre neki, hogy nem igaz,mert o nincs jol. Te jobban tudod, o hogy erzi magat.
Ez jo, ez tetszik. 
En is meseltem egyszer a munkahelyemen, hogy mit almodtam. Erre egy kollegam kozbeszolt, hogy nem, az nem ugy volt. 
Ugyeugye hallgatag...a szarember mindig szarember marad. Látszik. Nem tudsz kibujni az elnyomott, vacak életed mögül! Gratula, mocsok!
Hol olvastad akár egyszer is, hogy én azt írtam volna, hogy nyalogatom a sebeimet? Mit tudsz te, vagy ti arról, hogy én hol tartok a feldolgozásban? Semmit nem tudtok rólam, s a megnyilvánulásotok mind-mind rólatok szól!
Hagyd a fenébe, gyökerek ezek mind!
Tudd, mi a jó? Hogy a gyereked már nem ismeri a nagyanyját és szeretetben nő fel! (én csak közvetve vagyok érintve a témában, de a gyerekem szerencsere nem ismeri az apai nagyszüleit (pedig él és virul mind) de ez örömmel tölt el..ehheee)
Nyalogasd a sebeidet.Csak rajta, nekem mindegy.
A gyereked meg ha lesz egy csepp esze, tuti faképnél hagy, mert ilyet otthon elviselni csak addig fog amíg nagyon muszáj lesz neki.
Visszaérkeztünk oda amit itt írt valaki, hogy anyád viselkedésmintáját nyomatod, csak nem fizikálisan.
Tehát, most engem okolsz azért, mert itt elszabadult a pokol...olvasd vissza kérlek, hogy hogyan írtam. Nem bántásként! Én arról nem tehetek, hogy egyesekbe itt csöpp empátia és emberség sem szorult. Ki kérem magamnak, hogy akár mint anyát, vagy mint embert bárki itt ismeretlenül is minősítsen! Nem ismertek, nem ismeritek a gyermekemet sem. Ti ezzel nem csak engemet, hanem a gyermekemet is bántjátok!
Bocs, de nem tud érdekelni.
Ne utasitgass.
Olyasmit írtál, ami nekem nem tetszik.
Többé ne tedd.
Látod, itt is milyen szinjáték folyik.
Kifelé is más, meg befelé is.
I
Kíváncsi lennék, honnan vetted hogy a TI nem jó anya? Vagy hogy mártírkodik??
Betegek vagytok mind. Meg sem érdemeltétek, hogy jó családból jöjjetek.
Mi az, te vagy Nóra? Vagy az ügyvédje??
Nem írtam semmi kivetnivalót -úgy vélem.
Itt szépen elszabadultak az indulatok.
Mindez nem lett volna, ha értőn olvastad volna amit írtam.
Hogy itt nem lesz megoldás a vélt vagy valós problémádra, menj dokihoz.Már ha igaz az egész amit leírtál.
Séretté akarod magad érezni, hát érezd magad annak.Kit érdekel.
De, a gyereked tényleg nem ezt a sorsot érdemli.
Sajnos az évtizedes mártíromság rávetődik az ő személyiségére is.
És - ne legyen úgy nem kívánom - az ő élete is a te nyomdokaidon haladva ramaty lesz.
És ne írd hogy milyen frankón megvagytok, mert nem igaz
.Fényezed magad, mert nem jó a lelkiismereted.Háboroghat is, mert ha csak magadat tennéd tönkre, azt mondom Isten neki. A fiad már más tészta, akaratlanul is befolyásolod és nem a normális, felszabadult és örömteli élet felé tereled.
Tiszta a tudatod, és ép elmét birtokolva írogatsz másokról olyan megjegyzést, ami nem teljesen fedi a valóságot?
Ha igen, akkor bizony egy nagy paraszt vagy, a szó átvitt értelmében.
És ne feledd, bármennyire is új vagy, az nem mentesít az alól, hogy a szürkeállományodnak ne okozzak komoly fejtörést. Válogasd meg a szavaidat, nem tetszik ahogy másokról beszélsz.
Milyen privi?? Nem privit írtam.
Majd en jo terapia leszek neki,
az almabor a mániád, tudjuk
Hala istennek egy ilyen piszkos undorito alakkal nem talalkoztam 79 even at.
...ja és persze azt is erősen hangoztatja mindig, hogy neki milyen jó férje van és, hogy "odakinn" az élet habostorta és minden rózsaszín. Csak épp körberakta magát egy falka négylábú döggel, amikbe teljesen bele van buzulva, mert jobb szereti őket, mint az állatokat, még akkor is a k..va állatok mellett döntene, ha ember és állat a tét.
Na, és most mond, hogy nem hozza ide!
Tiszta agybeteg a nő, neked meg ez a pajtid...hmmm...
Nem hozza ide?? Nem hozza ide?? Ezt komolyan írod?? Kacagok.
Amarynda, aki lépten-nyomon, szinte az össze topikba leírja, hogy őt mennyire utálta a saját anyja, hogy nem tudta elvetni sehogyse. Aztán, hogy mennyire utálja a gyerekeket, és hogy a sajátját is az öngyilokba hajszolta. Márpedig ő aztán mindent megtett a fiáért...kackackac..persze, pénzelte a drogozását, amibe szegény fiú belehalt. Hogy micsoda egy "normális" nőszemély a mi Amaryndánk!
Sok ember meglehetősen rosszul méri fel, hogy a normális–nem normális közül ő melyik oldalhoz tartozik. Nem feltétlenül oda, ahová ő sorolja magát :) De hát a helyes önértékelés nem könnyű dolog.