Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ha házasodsz, szülnöd is kell!
Létrehozva: 2014. augusztus 22. 11:16
A boldogító igen. Két ember legbensőségesebb ünnepe, szeretteik, barátaik körében. Illetve csak volt. Most már egy újabb lehetőség arra, hogy a kormányzat emlékeztessen hazafias kötelezettségeidre. A gyermekvállalás nemzeti érdek, de persze ők - ahogy anyósod - nem szólnak bele. Aham.
Nők Lapja Café: Ha házasodsz, szülnöd is kell!
Nők Lapja Café: Ha házasodsz, szülnöd is kell!
Neked tulajdonképpen igazad van, de hadd ne vegyem én a vállamra ezt a problemát.
Vegyék azok a vállukra, akiknek lehetőségük van a bevándorlási törvényeket szabályozni, akik maguk is látják ezt a folyamatot, de egy szalmaszálat nem tesznek keresztbe a megállításáért. Sőt, nagyon úgy tűnik, hogy a jóléti államok valahogy jobban félnek a kelet-európai, keresztény kulturkörből érkező bevándorlóktól.
Mert azzal, hogy többé-kevésbé durva, vagy simulékonyabb intézkedésekkel megpróbálják rávenni az európai nőket, hogy akkor is szüljenek, ha nem akarnak, a büdös életben nem fogják megfordítani a folyamatot. Az európai társadalom már elért egy bizonyos fejlettségi szintet, a nők megharcoltak azon jogukért, hogy maguk döntsenek az életüket érintő kérdésekben.
Kétszáz évvel ezelött itt is illő volt annyi gyereket szülni, amennyit Isten ad. Csak aztán itt változott a világ, muzulmánéknál meg nem.
Ha az a megoldás, hogy a nőket visszazavarjuk a konyhába és a gyerekszobába, kötelezzük őket arra, amit nem akarnak, visszamenjünk az időben 100-200 évet, kb. mindegy lesz, hogy milyen zászló lobog Európa felett.
Igen, én is tapasztaltam ilyet a közvetlen környezetemben, hogy valaki kitér a válasz elől, ha megkérdezem, hogy milyen tortát kapott a gyereke a szülinapjára. Tőle már semmit nem kérdezek, és másoktól sem sokat. Nem szeretnék elefánt lenni a porcelánboltban.
Magamról pedig szigorúan csak annyit mondok el, amit a másik megkérdez. Nehogy túl soknak érezzenek.
De tőlem távol áll ez a hozzáállás. Nekem ez olyan barátságtalan. De tény, hogy tiszteletben kell tartanom mások igényét a magánszférájukhoz, és mindenki máshol húzza meg a határait.
(Mondjuk engem is meg tudnak lepni. Nemrég valaki első találkozásunkkor kiteregette a nemi élete részleteit, szidta a férjét. No, az nekem sem tetszett, azóta is kerülöm.)
Talán pont azért kell, mert mostanában lett divat ez a mindenbe való beleugatás, rossz értelemben vett és túlzott érdeklődés, ami már a kíváncsiskodás, vájkálás minősített esete.
Régebben ilyen nem volt. Mikor az első munkahelyeimen dolgoztam, ez nem volt jellemző. Volt olyan kollégám, akiről még azt sem tudtam, hogy férje van. De miért is kellett volna? Kollégák voltunk, nem barátnők, és bármily furcsa, dolgozni jártunk oda, nem lotyogni. Akkoriban még kevés embernek volt otthon telefonja és a munkahelyen szokták hívni az embereket. Egyik kolléganőmet péntekenként szokta hívni egy kellemes hangú fiatalember. Mikor ezt néhány hónap után megjegyeztem a csajnak (hogy milyen kellemes hangú pasi hívja), mondta, hogy ja, ő a férjem. Igaz, internet sem volt, ahol össznépi szinten lett volna kipofázva az emberek intim szférája. Ki mikor szül, miért nem szül, miért nem marad otthon a gyerekkel, stb. Mindenki a saját dolgával foglalkozott, s nekem ez nagyon szimpatikus volt. Pl. akkor nem volt felhördülés azon sem, ha egy kismama dolgozik. Ez is csak ma lett divat, szapulni őket. Nekem szinte az összes kolléganőm az utolsó napig dolgozott terhesen, és még sem született egyiknek sem hülye gyereke.
Hát, tudod engem még a rokonoktól is irritált egy ilyen kérdés, hogy mikor lesz gyerek? Volt, aki már az esküvőn megkérdezte.... Erre azt szoktam mondani, hogy majd holnap. Igen, vagyunk néhányan, akik magánügyként kezeljük ezt a dolgot. Nem mindenki ilyen, az tény. Nekem már vadidegen nő mesélte el az utcasarkon az x. beültetését. Ő nem egy gátlásos típus. Én viszont még az ebédemet meg a parfümöm márkáját is magánügyként kezelem. Ezt meg pláne.
Már rég nem próbálkozom azzal, hogy megértsem az ilyen "érdeklődő" típusokat. Csak egyszer kérdeztem rá egy férfinál, hogy miért érdekli annyira, hogy mikor lesz már gyerekem és mennyi, mire a válasz az volt, azért, hogy nekem se legyen már jobb, mint neki.
Manapság sokan fel vannak háborodva, hogy mások "turkálnak az életükben", meg bele akarnak szólni, stb., amikor pl. valaki meg meri tőlük kérdezni, hogy mikor jön a baba. (Én senkitől nem szoktam, mert látom, hogy sokaknak nem tetszik.) Én ezt tényleg soha nem értettem. Ha valaki nem szeretne válaszolni, kitér előle (Most másra figyelünk az életünkben, Még nem gondolkozunk rajta, Egyelőre nem szeretnénk...) Nálunk jó pár évig nem jött a baba, de így sem éreztem semmi rosszat ebben a kérdésben. Az ilyen kérdés kedvesen érdeklődő, esetleg aggódó, stb. Mondtam, hogy "Még várat magára."
Miért kell ilyen őrülten védeni a magánszférát? Az emberek legnagyobb része jó szándékú, legfeljebb ügyetlenebbül közeledik. De miért kell rögtön mindenre ugrani? Védeni magunkat?
El vagy tévedve a Ratkó korszakkal kapcsolatban.
Ott nem lehetett elvéteni a gyereket, én ilyenről mostanság nem hallottam.
"De engedtessék már meg, hogy a környezet (állam, szomszéd, rokon, barát, boltosnéni) örülni merészeljen az új kis jövevénynek."
Örüljön (Bár ha gonosz vagyok, nem látom be, hogy a boltosnéninek, meg az államnak mi köze van hozzá... A szomszédnak van, mert ő hallgatja a sírását..))) Szóval ha örül, az a magánügye, DE ne szóljon bele és ne szólítson fel a gyerekcsinálásra. (direkt használtam a szót.)
Hát nekem tetszik a cikk, és a hangnemét sem kifogásolom.
Nekem ugyan van gyerekem, de bevallom, hogy amikor férjhezmentem, még fogalmam sem volt arról, hogy később majd akarok-e. Akkor nem akartam, az tény. És nem azért mentem férjhez, hogy a "szerelmünk egy új élet forrásává váljon." Hanem, mert úgy döntöttünk, hogy együtt akarjuk leélni az életünket. Gyerekkel vagy gyerek nélkül.
Valahogy én sem díjaztam volna, ha azon a napon valaki egy felsőbb szintről megmagyarázza nekem, hogy mi a családunk legnagyobb ajándéka. Mert ő aztán tudja...
Azt még kevésbé, ha ugyanakkor felhívja a figyelmem a nemzetmegmaradás érdekében való kötelezettségemre. Brrr...
Az állam nemes egyszerűséggel vegye tudomásul, hogy törvényes házasságot kötött két ember, ezt szépen jegyezzék fel a házassági anyakönyvbe és slussz.
Ne akarjon abban a pozícióban tetszelegni, mint egy családtag, egy jóbarát, aki ilyen-olyan "útravalót" ad az új élethez.
Az idézett szöveg egyébként igaz, azzal teljesen egyetértek.
Asszonynak szülni kötelesség , lánynak szülni dicsőség !
Most lassan, de biztosan megint itt fogunk tartani , ha ezen a kormányon múlik.
Ki kell cselezni oket, nem kell hazasodni es akkor megmarad a papirjuk. Gyereket meg szulhet mindenki maganak, ha akar, nelkuluk.
Valóban nem a Nők Lapjától megszokott, nőket alárendelő, a család szentségét hirdető, a nőket a férfiak és a gyerekek kiszolgálóivá degradáló cikk, és ez a jó. Én örülök neki, hogy végre feminista hang is megjelent, bár a hangneme nekem sem tetszik. Lehet, hogy túlságosan erősen kell fogalmazni, hogy az emberek kattintsanak...
Emellett ott vannak azok a cikkek, amik arról biztosítják a nőket, hogy szuperül lehet 40 felé is szülni első gyereket, petesejt lefagyasztó bulit kell tartani, stb. (nem azokra a nőkre gondolok, akik nem találnak párt, vagy nem jön a baba!)
Én szívből remélem, hogy a nők legnagyobb részének a mai napig értéket és ajándékot jelent egy kisgyerek, a párkapcsolatnak pedig kiteljesedést.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy eldöntse, hogy szeretne-e gyereket. De engedtessék már meg, hogy a környezet (állam, szomszéd, rokon, barát, boltosnéni) örülni merészeljen az új kis jövevénynek.
Már megint pasik döntenének...
http://rd.hirkereso.hu/rd/19018429?url=http://valasz.hu/i tthon/az-alkotmanybirosag-uj-elnoke-betiltja-az-abortuszt-10 3487
Egyáltalán nem tetszik a cikk,sőt nagyon csodálkozom, hogy a NőkLapjaCafé ilyen alacsony szintre süllyedt. Sajnálom!
Mindenkinek meg lehet a véleménye, de ilyen stílusban és mindent kiforgatva... no more comment!
A házasságok kb. 70%-a az első vagy a második gyermek születése után köttetik.
Akkor meg mi a gond?