Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mitől család a család?
Létrehozva: 2011. február 23. 19:55
Kedves fórumozók!
Szerintetek mitől család a "család"? A benne nevelődő gyerekektől? Vagy attól az anyagi és érzelmi biztonságtól,amit két, párban élő ember nyújthat egymásnak? Ez a biztonság élettársi kapcsolatra is érvényes, vagy csupán a házasságkötéssel teremtődik meg? Mit gondoltok?
Köszönjük válaszaitokat!
Nők Lapja
https://docs.google.com/forms/d/1aS5fO_TfuUuA3gafBnIXqfhiO YsfdsDl5VXpcYUkNEw/viewform
Az én kérdőívem linkjét szúrtam ide be, témaköröm a Családi kommunikáció. Számomra a legfontosabb érték a család, ezért is lett ez a szakdolgozati témaköröm. Szeretném ha minél többen kitöltenék. Köszönöm szépen így előre is hogy hozzájárulnak munkám sikerességéhez :)
Sziasztok!
Számomra a szűk család: Apa, Anya, Gyerek(ek). A bővebb családhoz tartoznak a nagyszülők, a szülők testvérei, unokatestvérei, stb.
Mi attól vagyunk család, mert érezzük, tudjuk, hogy összetartozunk. Családtagnak ÉREZZÜK a másikat. Ezt nem lehet erőltetni, vagy van ez az érzés, vagy nincs!
Természetesen nem a papíron múlik, hogy ki kinek a családtagja. Az együtt élő pár (+ gyerekek) is ugyanúgy családnak számítanak, ha megvan bennük az ÖSSZETARTOZÁS érzése.
Mariann
Szeretne majd egy kislányt.
Úgy magyarázta egy interjúban,hogy attól,hogy ő meleg, még esetleg elvenne egy nőt,egy oylat,aki nagyon megragadná,ő is élné az életét,meg a nő is élhetné tovább,mert ahogy Johnny fogalmazott: a szex és a kapcsolat számára nem ugyanaz és nem feltétlen tartozik össze.
Az előbb leírtak a véleményem szerinti szűk családhoz tartoznak.
A tág család az én és a párom/férjem rokonai, unokatestvérek, nagynénik, nagybácsik, stb...
Nekem családnak számítunk mi is a párommal kettesben. "Igazi" család akkor leszünk, ha gyerek lesz, de szerintem két egymást szerető, együtt élő ember is családot alkot. A család összetartó ereje a szeretet.
Családnak nevezik azokat is, akik együtt élnek például 2 szülő, 2 gyerek, de a szülők nem is foglalkoznak a gyerekkel, ne adj' Isten verik őket, tehát a szeretet legkisebb szikrája sem található meg. Őket a törvény és a vársági kapcsolat teszi családdá, de nem a szeretet.
Az igazi család nekem tehát minimum két egymást szerető ember, illetve (későbbiekben) az ő gyerekeik, akiket a szeretet köt össze.
Számomra a két, párban élő ember 'házaspár', vagy ha nem házasodtak össze, akkor 'pár'. A család a gyerekektől lesz család.
A biztonság? Ez jó kérdés. Nálunk a rokonságban nem volt válás, sem az én családomban, sem a férjem családjában, így mindkettőnk számára egyértelműen biztonságos köteléket jelent a házasság.
De egyébként meg azt látom, hogy a házasságok éppúgy felbomolhatnak, mint az élettársi kapcsolatok, illetve az élettársi kapcsolatok lehetnek éppoly erősek, mint a házasság.
A család (együttélési formától függetlenül) két egymást szerető ember olyan szoros kapcsolata, ami kizárja a külvilágot, a rokonokat, egyéb érdekeket.
Nem kompromisszumok és lemondások sorozata, hanem azonos habitus, életfelfogás, neveltetés, értékrend, célok, kölcsönös tisztelet és szeretet köti össze az embereket egy családban. Ahogyan olvastam valahol:
"Az igazi párok nem egymás szemébe néznek, mert akkor könnyű elesni, hiszen nem látod, hová lépsz. Az igazi párok egy irányba tekintenek."
Első dolog, amikor a két ember az együttélést nem folyamatos kompromisszum kötéseknek éli meg, hanem eléggé egyek! A család békéjének a lételeme az anyagi és érzelmi biztonság! Ebbe érdemes csak gyereket is vállalni később.
Ma már nem az esküvő megléte tartja össze az embereket, élettársak is képesek leélni együtt az életet. A házasok, nem házasok is szét is mennek. A tendencia szerint egyre nagyobb %-ban.
Kevés a huzamos jó kapcsolat, lehet benne akár gyerek, akár házasok, vagy csak együtt élnek.
A szuk csalad = No + Ferfi akik hazasok + a gyerekeik, akkor is ha mar felnottek.
A tagabb csalad a tobbi rokon, akkor is ha keves es/vagy rossz a kapcsolat...:)
No es ferfi csak par, nem csalad.
Az elettarsi kapcsolatok joval instabilabbak mint a hazassag.
Onamitani persze lehet, nagyon nepszeru es ingyenes.
A mi kisbabánk decemberben született meg. Nem vagyunk házasok, nem is tervezzük azt, hogy házasok legyünk. Én voltam már férjnél, mégis sokkal a Páromat sokkal inkább érzem társamnak, mint eddig bárki mást.
És szerintem a család nem a papír miatt család.
Hisz végülis melyik verzió számít összetartóbb családnak?
Amikor a Párom hazajön a munkából első útja a babához vezet, megszeretgeti, játszik vele, együtt fürdetjük, mindeközben mi is beszélgetünk, a kislányunk lefektetése után engem is megszeretget?
Vagy az, amikor hazaér a férj, és ha elkezd sírni a gyereke, akkor egyből szól a feleségnek, hogy "sír, vedd el", és nincs semmiféle igazi érzelmi összetartás ?
Többen írták, hogy a szemükben az élettársi kapcsolat alacsonyabbrendű, meg, hogy nem értik, miért jár a családi adókedvezmény, stb. Ezen az alapon azon az egynapon múlik minden? Amikor fehér ruhát vesz a nő, igeneket mondanak, és utána buli van? Egy napon múlik az, hogy milyen szoros két ember kapcsolata? Mert ettől eltekintve a mi életünk is ugyanolyan mederben zajlik, ahogy bármely házaspár élete...
És azért jár a családi adókedvezmény az élettársi kapcsolatban levőknek is, mert adva van egy APA, egy ANYA, meg egy GYEREK, tehát egy CSALÁD!
És mivel annyira egyszerű elválni, nem gondolom, hogy az a papír annyira összekötő erő lenne.
A csalad akkor kezdodik amikor egy ferfi es egy no osszekoti az eletet. Az hogy utana lesznek e gyerekeik mas kerdes. De ettol fogva hivatalosan is csalad es a tavolabbi szemelyek is beletartoznak a csaladjukba. Apos anyos sogorno stb.
Raadasul en ugy gondolom hogy ha ket ember szereti egymast meg mindig nem egyenes kovetkezmeny hogy akarnak/lesz e gyerekuk/
Attol hogy nekem nincs gyerekem a ferjem a hivatalosan is legkozelebbi csaladtagom.
Nem tudom hogy ez ma igy van e? De en anno mar 16 eves koromban egyedul laktam alberletben, dolgoztam eltartottam magam. Akkoriban ha volt az embernek munkahelye es eltartotta magat mar 16 evesen sem vittek vissza a szulokhoz.
De lehet hogy ez ma maskent van.
Itt ahol elek , egyaltalan nem visznek vissza gyereket mar 14 evesen se ha nem akarja, hanem mas neveloszulokhoz helyezik el. De ha pl. egy fiatal lany terhes lesz akar 14 eves kora alatt az allam segit neki abban hogy legyen hol laknia. Itt nagyon szem elott tartjak a szemelyes szabadsagot, a gyerekek sem korlatozhatok ebben.
Ez nem mindig jo , de ez a torveny.
Inkább legyen valakinek (egymás után) 5 élettársi kapcsolata
Fals. Ha mar ennyire koveted a katolikus vallast, SZUZEN kell ferjhezmenni. Szoval elettarsi kapcsolatOK hazassag elott?
Miért? Ha egy szülőpárnak, akik élettársak és van 3 gyerekük, akkor nem kell enniük, öltözködniük és rezsit fizetni, közlekedni? Nem is értem, mért nem volt már a kezdet kezdetétől így a szabály. Jómagam a lakcímkártyát venném mérvadónak, és ha fél évnél régebb óta élnek együtt bejelentve, ugyanazokat a jogokat és kedvezményeket adnám meg nekik, mint a házaspároknak. Mindig is így gondoltam.
Szerinted Bódi Guszti és Margó + gyerekeik, unokáik nem szép család? És ők sincsenek megesküdve. Lehet, hogy otthon így látták, és ezt követték.
Család lehet két férfi,két nő és esetleg azok gyerekei is,vagy egy szülő és gyereke(i)Arábiában 1 férfi 4 nő is család,Nepálban 2 férfi 1 nő is.Szóval nincsen lefektetve semmi.
De a gyerek nem feltétel.
Két ember is egy család
Nem feltétel a papír sem.Nem a család nagysága dja meg az értékét,van,ahol nő és férfi papír nélkül szeretetben neve és van,ahol hites feleségek kívánják mindennap a férfjük halálát.
Végigolvastam a hozzászólásokat, és noha sok szépet írtatok már a családról, mégis hiányérzetem van. Ezért én egy kicsit más szemszögből közelítem meg a kérdést.
A családot szokták együtt emlegetni a hazával (hazaszeretettel) és Istennel --- ezek azok az értékek, amelyek elveszni látszanak a mai világban, mely erkölcsi értékválságban szenved.
Miért baj az, ha nincs értéke a családnak? Ha pl. egyre több család bomlik fel? A házasság és a család az emberi társadalom sejtje, alappillére kellene legyen, és ha ezek nem jól működnek, felbomlanak, a nagyobb közösségek, társadalmak, népek, nemzetek életére is a káosz, a diszfunkcionalitás lesz jellemző. Ha nincsenek egészséges sejtek, miért csodálkozunk azon, hogy nincsen kaptár és nincsen méz? Pedig az emberek sóvárognak a méz után... (Értem méz alatt a szilárd értékeket, biztonságot, harmóniát, egyetértést, összefogást, egymásért való felelősséget, felebaráti szeretetet és megbecsülést.)
Mit tudunk tenni? Lehet, úgy érezzük nem sokat. Pedig kicsiben kell elkezdeni. (Minden nagy változás először kicsiben indult el...) Amikor pl. olyan sokan élnek ideig-óráig tartó élettársi kapcsolatokban, vállaljuk az egy életre szóló házastársi hűséget. (Ezzel nem azt mondom, hogy az élettársak nem hűségesek egymáshoz.) És ne féljünk gyermekeket vállalni sem! Természetesen mindenki a lehetőségeihez mérten, hogy azután tisztességesen fel is tudja nevelni őket.
Ha egyszerűen akarjuk meghatározni a család fogalmát, akkor a következőt mondhatjuk: a családot más csoportoktól az különbözteti meg, hogy különnemű személyekből áll, akik különböző (legalább két) generációhoz tartoznak. A család reprodukálja önmagát; vagyis nem új tagok fölvétele révén egészül ki, hanem „önerőből”.
A család fogalma (szociológiai
Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örök-befogadási) kapcsolat köti össze.
A statisztika családdefiníciója
A statisztika családdefiníciója ennél valamivel szűkebb: csak a szülőket (vagy egyedülálló szülőt) és velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz.
Ennek alapján három családtípust különböztet meg:
a házaspárt,
a házaspárt gyermekkel,
továbbá egy szülőt gyermekkel
A néprajztudomány
A néprajztudomány viszont a szociológiánál is tágabb családfogalmat használ: nem csupán az együtt lakó, együtt étkező családtagokat számítja a családhoz, hanem azokat is, akik — bár külön laknak, esetleg külön háztartást vezetnek, sőt külön is gazdálkodnak — egymással szoros kapcsolatban élnek. Továbbá családhoz számítják a családjukkal együttélő nagyszülőket és más rokonokat.
Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örök-befogadási) kapcsolat köti össze.
---
E szerint, akkor a házaspár is család.
A család egy szeretetközösség. Egy olyan egység, ami szeretetre, bizalomra épül. Az új család megalkotja a saját "törvényeit", amit azokból hoz létre, amit a család egyes tagjai "régi", elbocsátó családjától tanultak, kaptak. Ezt az egységet a maguk által alkotott "törvények" védik, ebbe másnak beleszólása nem nagyon lehet.
Nem kell házasnak lenni, hogy családos legyen valaki.
És végül egy idézet. Antonie de Saint-Exupéry: Az ember földje
"... szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba."
Kedves Koronczay Lilla,
azt gondolom, mindenkinek a "csalad" szo hallatan mas jut eszebe. Egy ferfi es egy no kapcsolatabol szuletett gyermekkel valik egy par/hazasdpar csaladda. A regi oregek is ugy szoktak kerdezni: "... es csalad van, illetve mennyi csalad van?" Ezalatt a "csalad" szo alatt a gyermeket ertettek.
Az en csaladom harom tagbol all, szetszorodva, legnagyobb fajdalmamra es betegsegem szenvedese miatt jo tavol. Megis anyumhoz tartozom, amig o el, otthon leszek igy is tobbet. Rendkivul nagy erzelmi biztonsagot es pluszt fog adni nekem gyogyultan edesanyam kozelsege. A parom meg elvan magaban.
Együtt élő emberek közössége,gyerekkel vagy gyerek nélkül,azok az emberek a családom, akikhez közöm van,érdekel a sorsuk, teszek értük valamit
nekünk vannak gyerekeink, de ahol nem lehet,attól ők még család
a "nagycsalád",amibe beletartoznak a nagynénik, nagybácsik, unokatesók,szóval a rokonok,
a családját nem választhatja meg az ember-a párját azért igen
a távolság és a találkozások gyakorisága nem befolyásolja,hogy a családomnak tartom-e a rokonokat,inkább az,hogy mennyire érdekeljük egymást
Hogy mi tesz egy csaladot igazi csaladda az az osszetartas, az hogy ott vagyunk a masikert, es tudjuk hogy van mindig akire szamithatunk mind a szuk mind a tagabb definicio szerint. + van nehany ver szerinti leszarmazott a kepben akik csak oda beleszuletnek es nem szabadulnak
Szerintetek mitől család a "család"?
Ket egyedulelesbol parvalasztas utjan /udvarlas, jegyesseg/, hazassagot kotott paros leten at, szuloseg kezdetet megelt /terhesseg/ gyermek/kek szuletesenbol harmas negysegge... letformava fejlodott, gyermeki pubertalast kiszenvedett , majd gyerek/kek csalad elhagyasat megelt, unokak erekezesen es nevelesenek orulo, nyugdijba meno,
idos-/oregkorori betegsegeket megelo, hazastars elveszteset tulelo egyeduleles ,ami ciklusos fejlodesekbol es termeszetes krizispontokbol allo kozosseg.
akarom mondani élettársi kapcsolatra
ÉRZELMI BIZTONSÁG
SZERETET
Persze, hogy a házastársi kapcsolatra is érvényes. Ahol kettő vagy több ember él közösségnben az már család és ott már felelősséggel tartozunk egymásért. Legalábbis kéne.
és azt tudtad, hogy a papíron gyermekét egyedül nevelő nő, a gyereke 10. életévéig nem rúgható ki a munkahelyéről, csak jogsértés, vagy létszámleépítés miatt? Az milyen már?
Házasságban élőknek ez 3 év.... sőt, még havonta 1700 Ft-tal több családi is jár a csalóknak....
Ha neked így jó, nekem is jó. De azt azért megengeded, hogy csodálkozásomnak adjak hangot, hogy olyan családokat is támogatnak, akik hivatalosan nem vállalják fel a "családságukat"?
A család a gyerek után lesz család. Addig csak egy kapcsolat. És mindegy, hogy élettársi kapcsolat vagy házasság. A lényeg a biztonság. és igen, inkább az érzelmi. Szerintem...
A jogi formák önmagukban még nem teremtenek családot, sőt, tovább megyek, nem is feltétlenül szükségesek hozzá.
A család számomra ezektől lesz igazi család: szeretet, összhang, összetartás, csapatszellem. Senki sem több vagy kevesebb a másiknál, de mindenkinek megvan a maga "helye" és "szerepe", mindenki fontos része az egységnek. Mindenkit szeretünk, mindenkit egyformán szeretünk, egyformán, de nem ugyanúgy, és senki sem pótolhatja a másikat. A család szerintem egy igazi "csapatjáték".