Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Cili művésznőt sose az eszéért szerettük. Egy súlyos beteg ember nem tud dolgozni és volt legalább Sztankaynak annyi önkritikája is, hogy tudta, látta, külseje már nem színpadképes, nem akar szerepelni, nem akarja lerombolni a nézőkben azt a valamikori jóképű.klassz pasi emlékét.
Huszthy Péter most 70 éves és kb. 2 évvel ezelőtt láttam vele egy kellemes beszélgetést pályáról, munkáról, magánéletről. Ő már akkor azt mondta, hogy lassan adogatja vissza a régi szerepeit, újakat csak egészen kivételesen vállal, készül a visszavonulásra a színpadtól. Addig akar visszavonulni, amíg még "egyben" van külsőleg és szellemileg is. Nem akarja kitenni magát annak, amit sok kollégájánál tapasztal, hogy már se nem lát, se nem hall, legyengülten csak botorkál a színpadon, a kollégák elviselik tiszteletből és szeretetből, de az illető már régen nem önmaga és összesúgnak a háta mögött, hogy miért nem veszi észre, hogy ez már méltatlan hozzá és a közönség is csak a régi énjére tekintettel tapsolgatja meg. Tudomásul kell venni, hogy van egy határ, amikor már méltatlan a színpadi lét, amikor már nem szabad a közönség elé állni esténként. Ő a tanítást imádja, az a fél élete, amíg szellemileg friss, azt még csinálja, abban örömét leli, de amint az első jelét megtapasztalja, hogy kezd leépülni, azonnal abbahagyj és megkérte a barátait, a családját, hogy ha ilyet észrevesznek rajta, tegyék meg, hogy szólnak neki, időben visszakozhasson onnan is. Szerintem igaza volt. Ja és hát nagy öröm neki a család! A felesége Piros Ildikó, a gyerekekés az unokák.