Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Létezik egészséges féltékenység?
Létrehozva: 2014. május 23. 20:03
Féltékenységből lőtt rá gyermeke anyjára és a nő élettársára Magyarbánhegyesen egy férfi. Az ehhez hasonló tragédiák végigkísérik nemcsak a közelmúltat, de az egész emberiség történetét. De mi dönti el, kiben szunnyad a birtoklási vágy, egyáltalán létezik-e, hogy valakiben sosem ébred, és vajon észlelhető-e, ha ez betegessé duzzad. Megelőzhetők lennének az ehhez hasonló tragédiák?
Nők Lapja Café: Létezik egészséges féltékenység?
Nők Lapja Café: Létezik egészséges féltékenység?
Igen, szerintem letezik egeszseges feltekenyseg. Amikor az ember megbizik a parjaban, de megis neha a szivebe nyilall, hogy esetleg megis megtetszhet valaki a parjanak. De ez csak ugy neha jon elo. Szerintem ez meg belefer. Talan a feltes is idetartozik, hogy nehogy valami baj erje ot. Egeszsegtelen feltekenyseg, amikor mindenre, mindenkire feltekeny valaki, meg azt is odakepzeli, ami nincs ott, pl egy tarsasagi osszejovetelen a feltekeny fel ugy veli, hogy parja nem ugy nezett ra egy pasira, hanem amugy, ami nem is igaz. Vagy beszelget valakivel, a vegen mar mindegy, ferfival vagy novel, csak valaki massal volt kedves. En azt mondtam a vegen mar a volt paromnak, hogy te meg az ajtokilincsre is feltekeny vagy, amit megfogok, mert ott ahhoz neked nincs kozod. Valami ilyesmi. A masik teljes, abszolut kisajatitasa. Pl amikor a muzulman pasi lepelbe csavarja a nojet, hogy arra senki ra ne nezhessen, ha a no ra meri vetni a tekintetet egy idegen pasira, az mar hutlenseg.
Nem csak "talán"...
Végig gondolva az eddigi kapcsolataimat, azok a pasik voltak betegesen féltékenyek, akik aztán megcsaltak. Talán erre is igaz, hogy mindenki magából indul ki!
Szerintem van olyan, hogy egészséges féltékenység, és pontosan ez az egészséges jelző az, ami megszabja a határt. Az ezen túli már felesleges és káros.
Saját magamra nézve az egészséges féltékenységbe belefér, hogy jóképűnek tartom a páromat, és félévente egyszer megfordul a fejemben, hogy bár tudom, másoknak is tetszhet, ő nem is akar másokra ezzel a szemmel nézni, remélem. Nem fér bele viszont a telefonjának, levelezésének ellenőrzése, nem fér bele, hogy amiatt ne "engedjem el" (már ez a szó is azt sugallja, mintha az enyém lenne, ha én engedném el valahova vagy sem) bárhova bulizni vagy külföldre vagy rendezvényre... És totál ugyanezt várom el fordítva is. Nekem még jól is esik, ha tart még annyira szépnek, kívánatosnak a férjem, hogy egy egészséges mértékben "féltékeny" legyen rám, vagyis gondolati szinten megfogalmazza néha magának vagy nekem, hogy nem esne neki jól, ha én másfelé nézelődnék. De ez a max! Abban a másodpercben, hogy sms-olvasgatáson, számonkérésen, alaptalan hisztin kapnám féltékenységből fakadóan, eltörne bennem valami végleg. Az, hogy valaki mennyire féltékeny típus, már szinte a legelején kiderül. Le se álltam volna olyan fickóval, aki az egészséges mértéken túlmenően féltékeny. Ha viszont évekig nem volt az, és hirtelen az lenne, annak valami oka lenne, ami minden bizonnyal nem tetszene, és valszeg a kapcsolat végét hozná el. Szerencsére én a párommal kb. egyenlő szinten vagyok "féltékeny", és ez a téma nem gond nálunk. Van ismerős csaj, aki még arra is féltékeny (hisztik szintjén), amit a párja mondjuk a filmeken néz! Én ezt egy pillanatig nem viselném el a pasija helyében, úgyhogy mondtam is neki, hogy ez nagyon nem jó út... azt mondta, tudja ő, de akkor is féltékeny. Hát akkor majd egye meg, amit főzött, mert hogy ennek hosszú távon így nem lesz jó vége, az is biztos. Talán pont ezzel fogja valódi hűtlenségbe hajszolni a párját.
A szerelmünk nem a tulajdonunk. Jogos elvárás, hogy ne csaljon meg, ne verjen át, de ezt mesterségesen nem lehet bebiztosítani, a féltékenység pedig csak ront a helyzeten.
Amikor van pénze, nagyon gáláns tud lenni. De kérni se szégyell, ha kell neki valami. (pl. cigi)
Amikor volt pasimnak valaki azt mondta, hogy je, milyen kedves aranyos baratnod van, a pasi tort zuzott mergeben. Pedig tudta, hogy az vagyok, hiszen azert volt a pasim, ill azert valasztott engem es volt buszke ram. Tudta, de az ilyen ember agya rogton ugy mukodik, hogy akkor o nem az, hogy a baratnojet dicserik, tehat o kevesebb, tehat itt bujik ki a mar emlitett kisebbsegi erzes. Emlitett pasi irigy volt, hogy volt elettarsa boldog, o meg nem, tehat o a vesztes. Pedig o is hamarosan talalhatott volna maganak valakit, akivel boldogan elhetett volna. Ha egy pasirol van szo, ugyan meddig elnek ok magukban egyedul? Sepercig, ill nem sokaig.
Van egy férfiismerősöm, aki minden nőt meg szeretne dugni, viszont akikkel a közelmúltban volt kapcsolata, mindegyikre féltékeny. Ő a csajai szeme láttára puszilgat, ölelget, simogat más nőket, de az ő női még csak rá se mosolyogjanak egy másik férfira.
Igazad lehet, hogy a gyermekkorból fakadhat mindez. Ezt a srácot például kizárták az örökségből a szülei, és mindenüket a nővérére hagyták.
Én is voltam féltékeny párkapcsolatban. Nem betegesen, és valószínűleg alaptalanul, de pont annyira, hogy legyenek rossz pillanataim (és ezáltal a másiknak is). Akkoriban azt vallottam, hogy aki nem féltékeny, annak nem is fontos igazán a másik.
Később megváltozott valami, és jött valaki, akiért az életemet adtam volna, és a féltékenység szóba se jött. Hogy miért?
Mert az igazi szeretet nem önző. Szabadon enged. Az ő boldogsága fontosabb volt, mint a sajátom. Ez egy egészen más szintű érzés, és korábban elképzelni sem tudtam. (És tudtommal nem csalt meg soha, tehát nem önigazolásról volt szó.)
A féltékenység a birtoklási vágy sziámi ikre, nem a szerelemé. A féltékeny ember elfogja a kismadarat, és hazaviszi a kalitkába, hogy mindig hallja az énekét. Aki szereti, gyönyörködik a röptében, és nem akarja megszerezni.
Erich Fromm szépen összefoglalta a lényeget A szeretet művészetében.
Abban egyetértek, hogy az is lehet féltékeny, aki saját magát se szereti.
Minden feltekenysegben megbuvik egy elettortenet
kulonben van olyan is hogy almaban megcsalja tarsat, de az megint egy uj fejezet lenne.
ki az aki nem saját magát szereti a legjobban?
mondjuk sokan vannak.. sajnos.
szerintem az a féltékeny, aki még saját magát se szereti.
Amíg szerelmes voltam, egészséges keretek között féltékeny is voltam. Mikor olyan pasim volt, akit szerettem, de nem voltam szerelmes, sosem érdekelt, épp merre jár.
Tehát egy pici féltékenység nagyon is szükséges.
Ez hulyeseg. Kis mervu feltekenyseg a kapcsolatok apolasara szolgalhatnak .
A feltekenyseg osszetett erzes ./evolucios szempontbol a genetikai allomany fennmaradasat szolgalja /
A feltekenynek nagy a kontrollalasigenye , birtoklasivagya, magas a megcsalasi fantaziaja, teveszmejenek felerositese,onertkelesi problemaja van amiben szerepel az egyedullettol vesztesegtol valo felelem.
Felnottkori feltekenyseget gyerekkori becsapottsag, vesztesegelmeny, elhagyatottsag elozi meg tobbnyire
Féltékenységből lőtt rá gyermeke anyjára és a nő élettársára Magyarbánhegyesen egy férfi.
vagy mert felt hogy meg kell osztani a kozos vagyon vagy tartasdijat kell fizetnie, vagy mert nem tudta elviselni, hogy ujgazdagon sem kell.
Aki akar, úgyis marad. Aki elhagy, akkor is elmegy, ha fejreállsz.
Bennem abszolút nincsen féltékenység illetve messzire el is kerülöm a féltékeny típusú embereket. Túl rövid az élet, hogy a buta cirkuszokat hallgassam.