Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
82 évesen lett híres a veresegyházi sütis néni
Létrehozva: 2013. szeptember 11. 10:11
A budai bevásárlóközpont mellett virágot áruló 90 éves néni után egyre nagyobb hírnévre tesz szert az a 82 éves nyugdíjas hölgy is, akit sokszor látni sütit árulni a fővárosban. Ők egyszerre emlékeztetnek arra, milyen nehéz a nyugdíjasoknak, és mutatnak példát a tettrekészségükkel.
Nők Lapja Café: 82 évesen lett híres a veresegyházi sütis néni
Nők Lapja Café: 82 évesen lett híres a veresegyházi sütis néni
Ismertem a nénit. Egy időben nem messze laktam tőle átmenetileg a környéken, ami nem Veresegyháza, hanem Veresegyház, Gödöllő melletti szép kisváros. A néni naponta járt be a Nyugatiba, és volt, hogy elmentem mellette kocsival. Gyalog ment minden nap másfél kilométert a vonat állomáshoz (mivel a családnak autója nem volt), hóban, fagyban, esőben, hőségben (volt, hogy szinte szaladva, amennyire bírt szegény, hogy a vonatot elérje); nem álltam meg, hogy álljak meg és kérdezzem meg, hogy elvihetem-e, ha elmentem mellette autóval, ahogy láttam hogy húzza a kiskocsiját a hajlott hátú kendős nénike, akinek már rég egy karosszékben kellett volna kötögetni a tv előtt kényelemben, nyugalomban (egy becsületesen tisztesen ledolgozott élet után), élvezve az utolsó évek nyugalmát és szeretetét és ŐT KELLETT VOLNA HOGY KISZOLGÁLJÁK AZ UNOKÁI ÉS DÉDUNOKÁI ÉS NEM FORDÍTVA!!!! Ehelyett a kedves pereputtynak volt kénytelen segíteni ezzel. Kis puritán házban laktak együtt ott többen, mint akiknek ott kényelmes lett volna (talán a néni is azért is járt el, hogy ne legyen láb alatt nap közben, nem csak azért a pár ezer forintért amit naponta keresett a sütikkel) és nekem úgy tűnt, hogy ezek az emberek ott életerős fiatalabb felnőtt emberek, akik ha mind dolgoznak tisztességgel, akkor nem lett volna szüksége ennek a családnak arra a nyomorult pár ezer forintra, amit a néni hazahozott naponta. Mégis eltűrték hogy hosszú keserves éveken át, a nyugdíjas éveiben 80 fölött Irén néni MINDEN ÁLDOTT NAP gyalogoljon vonathoz oda-vissza, sőt nekem úgy tűnt, hogy elvárják tőle, valahogy az volt az érzésem (de persze lehet hogy tévedek) bár nem beszéltem a család többi tagjából senkivel, csak néha láttam őket, illetve egy-egy tagjukat, az utcában gyalogolni. Mikor megálltam, a néni nagyon kedvesen szerényen, többnyire húzódozott és mondta, hogy menjek csak nyugodtan megy ő magának, lehet hogy nem is esik nekem útba, ilyenkor kicsit unszolni kellett és általában mindig beadta a derekát. A kiskocsiját a csomagtartóba tettem és elvittem az állomásra, nagyon szépen meg köszönte mindig mosolyogva kedvesen, volt hogy sütivel is kínált, talán egyszer el is fogadtam egyet. Finom volt. Nem értettem én ezt a családot, hogy egy ilyen idős és láthatóan nem egy díjbirkózó, hanem pici alacsony, vékony, hajlott hátú gyenge nénikét, hogy engedhettek minden áldott nap lényegében 16 órákat dolgozni, a süteményeket reggel megsütni, egész nap állni árulni, gyalogolni naponta 3 kilométert... és bizony volt hogy majdnem elsírtam magam őt látva, a szívem szakadt érte... és nagyon elítéltem azt a családot, aki ezt eltűri, vagy netán ha elvárja tőle, akkor meg pláne. Én biztos, hogy nemhogy nem vártam volna el, de el sem tűröm. Irénke néni tegnap 86 évesen elhunyt...
Most foglalkoztam egy kiskorú ügyével, sajnos sem az idős, sem a fiatal kor nem mentesít az adótörvények betartása alól, meg az élelmiszerbiztonsági és egyéb szabályok alól. Amik miatt 6-7-800 forint a cukrászdai sütemény :(
Ha minden öreg ilyen cuki lenne... De sajnos nem az. Egyébként én is imádom a kedves, aranyos, humoros, vidám időseket. Szerencsére vannak sokan ilyenek is, én pl. a munkám során sok kedves, imádnivaló idős emberrel összebarátkoztam (egészségügy, gyógyszertár). Tényleg némelyik idős ember valóságos szeretetgombóc.:-)
Remélem összefutok a nénivel egyszer a Nyugatiban :)