Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Olvass bele egy 400 éves szerelmes levélbe!
Létrehozva: 2012. szeptember 9. 13:24
Szívszorító levelet találtak a régészek egy 16. századi sírban. Fiatal feleség gyászolja férjét, miközben közös gyermeküket várja.
Nők Lapja Café: Olvass bele egy 400 éves szerelmes levélbe!
Nők Lapja Café: Olvass bele egy 400 éves szerelmes levélbe!
Én megértem miért írta ezt: "nincs ennél nagyobb tragédia a világon".Mert neki ott és akkor nem létezett nagyobb tragédia.
Egyetértek az előttem szólókkal.
eszem ágában sincs megbántani a levél íróját, a gyászát ,vagy az (akkori) érzéseit,
DE (!)
" Amikor életet adok a bennem növekvő gyermeknek, ki lesz az apja? Megértheti bárki, hogyan érzek? Nincs ennél nagyobb tragédia a világon. "
VAN!!!!!! (sajnos)
Amikor meghalt a fiam en evekig leveleket irtam neki, es sokszor eljott az almaimba is. A legrosszabb az volt hogy hiaba oleltem meg vagy simogattam meg akkor ott az alomban is tudtam hogy mar nem el es amint felebredek tudni fogom ezt.
Nagyon rossz felemas erzes.
Gyönyörű...
A szerelem örök, akár tegnap is írhatta volna bárki.
Szerintem is érdekes...
Jó lenne tudni hozzá, hogy a koreai kultúrában mit gondoltak az emberek a halálról...
Érdekes, hogy a megélhetésüket nem félti a nő, inkább a férjétől kapott lelki útravalóról mesél, és felelőssé teszi a férjét, amiért az elhagyta őt - mintha megválaszthatná bárki is a halála időpontját (eltekintve az öngyilkosoktól persze - ha a férfi öngyilkos lett, akkor a szégyenről miért nincs szó?)...
Az is érdekes, hogy azt hiszi, az álmokon keresztül majd kommunikálhatnak egymással, de neki azért kellett egy levél hozzá, hogy ezt leírja, és a sírba tegye... miért nem kérte csak úgy gondolatban?
Mindenesetre nagyon átjön az elhagyatottság és a mély kötődés, ami volt köztük.