Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hogyan éld túl az esküvődet?
Létrehozva: 2012. július 26. 19:02
Egy esküvőre felkészülni majdnem olyan, mint egy tömegkatasztrófára, állítja az amerikai járványügyi hivatal. Úgyhogy rögtön vészforgatókönyveket is segítenek gyártani.
Nők Lapja Café: Hogyan éld túl az esküvődet?
Nők Lapja Café: Hogyan éld túl az esküvődet?
A mi lakodalmunkon engem csak az zavart, hogy a vőfély állandóan beküldött minket a kör közepére, én pedig nem szeretem, ha látványosan "ünnepelve" vagyok - azt hittem, a rokonaim is már biztos unják, hogy tizedszer is minket "kell" körbetáncolniuk. Aztán utólag kiderült, hogy nagyon tetszett mindenkinek, sokáig emlegették, hogy milyen szép, hangulatos lagzi volt:) Viszont ilyen apróságok, hogy milyen a torta meg a dekoráció, meg a kaja, abszolút nem érdekeltek. Úgy választottunk helyszínt, hogy legyen jó nagy parkettás tér táncolni, nekem kb. ennyi volt fontos.
Persze, volt, hogy a szervezésnél is idegeskedtem (amikor a helyszínt választottuk ki, és féltem, hogy befoglalja aznapra valaki más), de az csak egy nagyon apró része volt az egésznek, összességében véve inkább élveztük, pl. tök jó volt, mikor 1-1 hétvégi nap fogtuk magunkat férjemmel, és elmentünk éttermet tesztelni:)
Az esküvő napján (mondjuk a lagziig) meg teljesen nyugodt, jókedvű és laza voltam. Max. azon izgultam, hogy itthon ne hagyjam a személyimet, meg hogy zavaromban nehogy "igen" helyett valami mást mondjak:)
Ágicám, egy dolog van, amiért izgulni érdemes az esküvő fényében: a jövő a párommal.
Hogy nem olyan a torta íze? Ki nem szarja le? Lesz, akinek tetszeni fog. Hogy csak 20 nótát tud a zenekar? Na és? A nagyérdemű arra fog ugrálni.
Ennek a napnak az ifjú párról kell szólnia, nem pedig arról, hogy a vendégség elégedett-e. Ezért is tartom kapitális marhaságnak a nagy létszámú lakodalmakat. Mert a menyasszony arcáról le sem lehet vakarni azt a +10 évet, amit a szervezkedés rávésett. Pedig a boldogságzól ragyognia kellene. Ehelyett szatyrok lógnak a szeme alatt, árkok a szája két oldalán. Már a szertartás alatt olyan fáradt, hogy csak makogni tud. Ilyen körülmények mellett az sem fogja feldobni, ha a torta, a zenekar, és minden tökéletesen stimmt. Mert ő, aki ennek az egész cirkusznak az egyik főszereplője, puisztán egy autómatikusan vigyorgó, ám erősen leamortizált emberi roncs.
Te úgy álltál (ha álltál... nem tudhatom
) az anyakönyvvezető elé, hogy lesz, ami lesz?
És ha te így is érezted, az még nem azt jelenti, hogy mindenki csak az első problémáig tervez a másikkal.
Én, mint aki benne van a szervezés sűrűjében, azt tudom mondani, hogy tényleg nem egyszerű dolog ennyi mindent összeszervezni, ráadásul úgy, hogy a nagy napon mégsem én leszek, aki levezényli a dolgokat, pedig én tudom elvileg A-Z a részleteket.
A mai világban sajnos már nem olyan magától értetődő egy esküvő, lakodalom menete. Régen az emberek tudták a dolgukat, az asszonyok főztek, a férfiak ittak, végül mindenki jól érezte magát, oszt' jónapot.
Ma rohangálsz egy csomót, kifizetsz egy halom pénzt, és sajnos a mai világban egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy azt is kapod a pénzedért, amit megrendeltél.
Hogy csak egy példát említsek: esküvői torta. Megrendelsz valamilyet, és amikor kihozzák, látod, hogy nem úgy néz ki, megkóstolod és kiderül, hogy nem finom. Az egy dolog, hogy esetleg nem fizeted ki - de ez már nem pótolja azt az érzést.... Ha pl. konyhát újítasz fel, nem tetszik az egyik bútorelem, akkor kicserélteted, bosszankodsz rajta, és még 1 hétig kerülgeted a melósokat a lakásodban. De egy esküvő általában (vagyis a tervek szerint) egyszeri alkalom, nem lehet megismételni a tönkrement pillanatokat.
Vagy mondjuk az este felénél kiderül, hogy a zenekar rohadtul nem tud 400 dalt, csak 22-t és azt ismételgeti... mit csinálsz?
Hidd el, van miért izgulni.
Persze tudom, vannak ennél sokkal komolyabb problémák is az életben. De attól nekem még sosem lett jobb, ha tudtam, hogy másnak szarabb. Egy menyasszonynak, meg szerintem a vőlegénynek és a szűkebb családnak igenis minden oka megvan arra, hogy izguljon.
Az más kérdés, hogy nem olyan baromságokért, minthogy a béna koszorúslány elvágja az ujját, vagy Gizikének felszalad egy szem a harisnyáján.....
Ennél jobb már csak a benyugtatózott majd pezsgővel megitatott menyasszony lehet
"ha tényleg egy életre szerződnének érthető lenne"
Ha tényleg egy életre szerződnének, eleve nem kerítenének akkora feneket az egésznek, mert tudnák, hogy nem arról szól.
Eszem megáll, komolyan mondom!! Persze nyilván tele vannak pénzzel, agyonszerveznek mindent, ha tényleg egy életre szerződnének érthető lenne, de manapság..............
Ha nem örömmel csinálják, hanem katasztrófaként élik meg akkor minek is?????
Anyááám! Ha valaki katasztrófaként éli meg a saját esküvőjére való felkészülést, az vajon hogyan éli meg a mindennapok nehézségeit?
Az ilyen módon hisztérikus embernek először komoly pszichiáteri segítségre van szüksége, de lehet, a terápia után sem kellene belemennie semmiféle programba. Nemhogy esküvőbe.
" legyen kéznél néhány szem nyugtató"
????????