Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Cserebere, swingerezés
2012-07-04 13:221.
Létrehozva: 2012. július 4. 13:22
Tíz év házasság után hogyan lehet fenntartani a szexuális érdeklődést? Olvasónk levelére Mester Dóra válaszol.
Nők Lapja Café: Cserebere, swingerezés
Nők Lapja Café: Cserebere, swingerezés
Sok mindenben igazad van. Rengetegszer olvastam hogy bizonyos divatos sexualis tevekenysegeket azert engednek a nok hogy a ferfi igenyeit kielegitsek.
Ha egy ferfi vagy ferj azert megy el mert a felesege nem hajlando mondjuk analsexre vagy bilinbcsbe verve vagy tudom is en hogyan szeretkezni, akkor annak segiteni kell csomagolni.
A ferjemmel beszelgettunk egyszer es azt mondta ha o no lenne akkor egybol az lenne a valasza hogy persze dragam de elobb megengeded hogy a te fenekeden probaljuk ki dolgot.
Eleg keves lenne a lelkes jelentkezo.
Az ilyen pasit nem kell megérteni, hagyni kell szépen elballagni, és élje az életét a gyermekei nélkül, akiknek még a várásában sem tudott korrektül szerepet vállalni.
Látszik, hogy régen volt már háború errefelé, hogy újságok ilyen mondvacsinált luxus-problémákkal tudjanak foglalkozni, és tömni a szerencsétlen nők fejét.
Sajnálatos igénytelenségnek tartom az ilyesminek teret engedni, és nem érzem, hogy vaskalapos, prűd vagy bármilyen lennék.
Egyszerűen vannak olyan abszolút egyetemes normák és értékek, amelyekbe pl. a házasság előtti nemi élet beleférhet - de az ilyesmi már végképp nem fér bele és egyáltalán nem is kell, hogy beleférjen, sőt.
Mert ettől egy ember sem lesz boldogabb és elégedettebb, sőt : csak újabb problémák forrása lehet, elégedettségé nem.
Amúgy az új szexuális divatokat messze a férfiak média által körbetámogatott, egyre bornírtabb igényei teremtik meg, és a nők szerintem aránytalanul sokat szenvednek ezek miatt az újabban bevezetett szexuális szokások miatt úgy testileg, mint lelkileg.
És egy női újságnak inkább erről a nőket érintő gyötrelemről kéne kendőzetlenül beszélnie, nem pedig lihegve és nyelvlógatva futni a férfiak egyre elszálltabb (egyébként nyílvánvalóan a pornóból merített) ötletei nyomában.
Hát lehet. De onnantól, hogy a felnézek valakire szó sokaknál kiveri a biztosítékot ez elég érdekes lehet.
Fura volt abban a mondatban az állandó szó, mert én sem azt írtam, hog yvalaki állandóan fel kell nézni. Pontosan egy adott helyzettől függ, hogy kire és miért néz fel az ember. Vagy inkább tisztel, mert azt jobban elfogadja a köz...:-)
na, ez a lovaglás már, tényleg:-)
Nem állandóan, hanem mindig, vagy többnyire. vagy aránytalanul sokszor:-)))
Olyan emberrel élni, akit állandóan többre tartasz, mint magadat, folyamatos rombolása az önbecsülésnek.
Án erre reflektáltam....
Szerintem csak a szavakon lovaglunk. Akit tisztelek, arra felnézekazért amiért tiszteletre méltó. De rendben, legyen hogy tisztelem a másikat. Kiegyezhetünk a felnézek helyett, ha így jobb..:-))
Az elutasítás rólam is szól, mert ha elutasítok, akkor valamit megtagadok és nem tudom elfogadni azt.
Ha szerelmi hazassagkent lett megkotve es az evek alatt se felejtettek el torodni egymassal a felek akkor van 30 ev utan is sexualis vonzalom es jo sex a hazasok kozott.
nalunk 35 eve mukodk a dolog.
Én nagyon sok embert értékelek többre, mint magamat. Viszont egy KAPCSOLATBAN (szerelmi, nem baráti), nem viselném el, minthogy egyenlőtlen helyzetet teremt, ami szerintem érzelmileg nem egészséges. A kölcsönösségben pont itt van a hangsúly: én felnézek a férjemre a gyakorlatias mérnökagyáért, ő felnéz rám a logikus, de az övévél sokkal intuitívabb gondolkodásomért. Többek között.
Olyan emberrel élni, akit állandóan többre tartasz, mint magadat, folyamatos rombolása az önbecsülésnek. Szerintem.
Én ezt másként gondolom. Szó sincs arról, hogy valakit azért utasítok el, stb, mert benne van olyan, amire én áhítozok csupán.
Ahogy írod is, mindenkiben van valami, amiért fel lehet rá nézni. Pontosabban fel lehetne rá nézni, ha bennem nem volna meg az, amiért rám is fel lehet nézni.
Azaz, a dolgok egyenlővé válnak ezen szisztéma alapján.
Nekem a tisztelet az, ami ezt a felnézek rá kifejtést inkább kiváltja.
Sőt, inkább azért jár a nagyobb tisztelet, amiért egy olyan emberré tette magát, ami az ember szó alatti kategóriába tartozik nálam.
De a tisztelet is olyan, amit nem kegyként kellene osztogatni.
Nem gondolom, hogy csak így működhet. Felnézek rá, mert értékelem, hogy ő pl. gyönyörűen fest, mivel én kétbalkezes vagyok, ergo ez a tulajdonság nincs meg bennem, vag ynem úgy, ahogy a másikban. Ettől még én más dologban érezhetem magam "jónak". Szerintem az is hozzátrartozik az önbecsüléshez, hogy tudom, melyek azok a dolgok, amelyek nem tökéletesek bennem és nem úgy fordítom vissza magamnak, hogy az akiben ez sokkal jobban meg van, azt ezért pl. utálom vagy elutasítom, vagy direkt közömbösnek találom a munkáját....
Mint mindent, ezt is lehet úgy nézni, ha felnézek másra, akkor magamat nézem le.
Nem tudnék. Igaz, mással sem, én már csak egyedül.
Buta pasival semmit nem tudnék csinálni, akármilyen jó pasi lenne is. Egyszerűen nem bírok rájuk férfiként tekinteni.
De felnézni...nem szeretem ezt a szót. Tisztelni, becsülni, értékelni a másikat, azt igen. De kölcsönösen.
Én is amondó vagyok :)
Szerencsére amúgy nagyon okos férfiakkal vagyok körülvéve, a férjem is az, sosem volt olyan problémám, hogy bárkit is idegesített volna az eszem. Amúgy én úgy érzem, a mi kapcsolatunkban mindketten valamiért "felnézünk" a másikra... Ami nem jelenti azt, hogy bármelyikünk is alárendelt lenne, hanem mindketten értékeljük a másik olyan jó tulajdonságait, ami bennünk nincs meg. Szerintem a lényeg itt a kölcsönösség...
Nem felnézni akarok (na jó, magasabb az jó:-)). Miért tenném? Vagy akkor nézegessünk mindketten fel egymásra. Legyünk nagyjából egy szinten. Vagy a különböző dolgaink szintje egyenlítse ki egymást.
Na, de nekem ez már nagyon teoretikus.
Szerintem attól nem vagy férfias, hogy igényed van egy okos férfira. Egy nőnek fel kell néznie arra a férfira, akivel együtt él.
Szerintem egy nő attól lesz férfias (külsejétől függetlenül), ha erőt fitogtat, karrierista, törtető, kegyetlen, erőszakos, lenéző stb.
Nekem is egyből ez jött le.
Ha szeretne,és viszont lenne szeretve, testileg egymásra lennének hangolva,akkor fel sem merülhet ilyesmi egy kapcsolatban. Nincs olyan épkézláb férfi,aki elviselné hogy az a nő,akit szeret,más férfi spermáját nyalogatja épp előtte.
Csak hogy vizuálisak legyünk.
Sőt,épp attól vagyunk emberek a nőiességben és férfiasságban,hogy képesek vagyunk visszafogni a nemi vágyat.És van annyi önbizalmunk,hogy a nemiségünk megerősítésre egy numera kedvéért nem kopogunk át a szomszédba.
Aki ilyen klubba jár a nejével,férjévelaz az ő dolga,tegye,nem ítélem el.
De aki baráti társaságban keresgél partnert,azt érzelmi nyomoréknak nevezném.Annak talán még a kecske is megteszi,a lényeg az élvezet.
Nem, de ezt nem is mondtam.
Bár a férfias tulajdonságok szerintem nem is férfiasak. Én logikus vagyok, határozott, jó szervezőkészségű, stb. Ettől férfias lennék? Utálom, hogy nőiesnek neveznek egy csomó negatív dolgot: gondolkodásképtelenség, logikátlanság, nyafogás, stb. Hát nem, akkor inkább férfias vagyok.
Jó, nehéz volt mindig is megfelelő férfit találnom, aki legalább olyan okos mint én:-))) Pedig annyira tényleg nem is vagyok az. De megjátszani sem tudtam soha magam, hogy á, én nem is gondolkozom, nem is látom az öszefüggéseket.
Na, és most már vén is vagyok, a szépségem és fiatalságom nem ment már meg, hogy elnézzenek nekem ilyeneket:-)))
Swingerrel-csereberével biztosan nem - félrek...-ni sztem nem korrekt dolog. Ha mást akar, szakítson az előzővel.
Ha elment az érdeklődés, akkor a kapcsolatnak is annyi. Ha nem tartott ki tíz évig lelkesedés, akkor a pár így járt. a lelkesedést erőltetni nem lehet. S ha már nincsen érdeklődés, jobb nem pazaroli tovább egymás idejét, hanem őszintén a szemébe mondani hogy vége.
Igen, szerintem is, de ettől még nem kell feltétlenül "elférfiasodni". Az egy természetes igény a nőkben, hogy ugyanúgy hozzájáruljanak pl. a társadalmi feladatokhoz ill. döntésekhez, mint a férfiak. Hiszen elsősorban emberek vagyunk és csak másodsorban férfiak/nők. Természetes igény, hogy meghatározzuk saját sorsunk alakulását.
A házi tűzhely őrzésének elmaradása amúgy meg nem ennek a folyamatnak köszönhető kizárólag, hanem annak, hogy sok helyen nem elég egy kereset...
Látod, ezek azok, amikről azt gondolom, változnak. Már egy ideje.
Keverednek, ötvöződnek, stb. Szerintem érdekes.
A férfi arra, hogy használja a teremtő erejét gyermeknemzésre, az alkotó erejét arra, hogy biztonságos hátteret nyújtson a párjának, gyermekeinek. Ezáltal érezheti azt, hogy férfi, aki támaszt nyújt, egzisztenciát teremt, biztonságot ad szeretett családjának.
A nő legyen anya, gondoskodjon a családjáról, őrizze a ház tüzét, mert ehhez kapott képességeket (érzelmi szinten).
Nagy vonalakban . Ma tudom, hogy ez fura.
Ez a level mar regen nem a sexrol es a megcsalasrol szol!
Egyszeruen csak egy hazassag tonkremenesenek lepcsofokarol.
Én Mester Dóra cikkeit eddig jónak, érdekesnek, gondolatébresztőnek találtam.
Aztán volt az a cikk, amit a férje írt (néhányan talán emlékeztek rá). Az nekem kicsit fura volt...
Ennél a válasznál azt érzem, hogy Dórának egyszerűen nem volt ideje és/vagy kedve válaszolni rá.
Teljesen össze-vissza, ide-oda ugrál, kanyarodik.
Továbbá úgy érzem, hogy nem tud objektív maradni, mintha valami kavarodás lenne azzal kapcsolatban is, hogy tulajdonképpen a kérdezőt sajnálja, de ezt nem akarja-tudja kifejezni. Úgy érzem például, hogy ő is elítéli, hogy Ágit megcsalta a férje a várandóssága alatt, de ahelyett, hogy ennek hangot adna, feltesz egy hülye kérdést.
"Az számomra egy kérdés lenne, hogy ez a bizalomvesztés megjelent-e most ebben a partnercserés kísérletben, vagy az akkor ott teljesen rendeződött."
Ha teljesen rendeződött volna, gondolom Ági nem említené meg...
Az utolsó kérdés pedig
"Ha már sok kísérleten, érzelmi körön túl vagytok, akkor kérdés, hogy képes lennél-e megengedni a párodnak időnként egy-egy hamburgert."
minimum akkor lenne értelmezhető, ha mellette ott szerepelne egy olyan mondat is, hogy:
"És természetesen te is kérj valamit a férjedtől cserébe.".
Vagy valami hasonló.
ÁÁÁáááá, végre fordul a kocka, azt mondod?