Sérült élet, teljes élet

N?k Lapja Café

Létrehozva: 2011. február 4. 05:35

6. 

   katocsa

   2011. február 7. 13:306.

   Sziasztok! Évekkel ezelőtt egy helyi vállalkozónál dolgoztam aki csökkent munkaképességüeket alkalmazott.Azt mondta, mindenkinek igyekszik megtalálni a megfelelő munkát. Én voltam az egyedüli akinek hiányzott valamilye, nekem konkrétan a jobb kezem. A többiek ültek az asztalnál és cimkéztek, vfonálkódot ragasztottak különböző termékekre. Én vittem az asztalhoz a nemritkán 10-15 kg.-os árut, eléjük boritottam, utánna skiccerrel szétvágtam a dobozt hajtogattam 20.-asával összekötöttem raklapra raktam.Napi 7 órában. Mivel kellett a pénz csináltam, fillérekért. Aki hosszabbra tudta nyujtani a nyelvét az persze sosem került a kulimunkára.Természetesen voltak olyanok is akik nem tudtak cipelni. Nem a kollégáimat bántom, végül azért rugtak azt hiszem ki mert már ők elégelték meg amit nekem kellett csinálni.Vágül kirugtak azzal, hogy a munkámban nincs hiba csak sokat beszélek. Jelenleg sem vagyok toppon az anyagiakat illetően, éppen az itthon himzésbe kezdek.Nfizet sokat, de sajnos a sárga szörnyeket minden hónapban ki kell fizetni. Azt hiszem elmnt a kedvem, hogy mégegyszer ilyen munkahelyre pályázzak, 33 éve élek 1 kézzel, dolgoztam sok helyen emberileg sehol igy meg nem aláztak

   előzmény:

   Torolt_felhasznalo_588037 (0)

    
5. 

   birerzsi

   2011. február 6. 23:355.

   Szerintem is jó lenne, ha minél több fogyatékos embernek lenne tartós állása. (Bár nekünk, egészségeseknek is jobb lenne a lelkivilágunk, pozitívabb az önértékelésünk, ha tartósan foglalkoztatnának minket a cégek, és nem találnánk magunkat pár havi munka után az utcán.)

   előzmény:

   miszisz (2)

   2011-02-04  05:35
4. 

   cendrillon

   2011. február 4. 09:234.

   Szerintem az ép emberek jósága nem abban áll, hogy segítenek, valakinek, aki valamilyen defektussal él, hanem abban, hogy nem segítenek neki semmiben, amiben nem ő kéri.

   Hiszen nem segítesz egy átlagos embernek sem, pl. nem segítesz a kollégádnak a munkában, mert természetesnek tartod, hogy az az ő dolga és el tudja végezni.A sérült emberek pedig leginkább átlagosak szeretnének lenni, minél kevesebb figyelmet kapni a hiányosságukmiatt, és minél több figyelmet jó munkájuk, a barátságos személyiségük, vagy a bármiben nyújtott teljesítményük miatt.

   Ha tehát ünnepeljük a vak dolgozót, azért mert tud dolgozni, akkor azzal éppen a mássága miatt figyelünk rá.

    

   Valóban, ha gyermekkorban találkozik valaki a másságnak bármilyen formájával, azt felnőttként is természetesnek veszi, nem kell előbb "viszonyulnia, hogy aztán normális hangot tudjon megütni.

   előzmény:

   miszisz (2)

   2011-02-04  05:35
3. 

   Galatea

   2011. február 4. 08:233.

   Ez itt nem Amerika, de még nem is Európa.

    

   Nálunk még a tátott szájjal bámulás váltakozik az ujjal mutogatós kiröhögéssel.

    

   Rengeteget kellene fejlődnünk... 

   előzmény:

   miszisz (2)

   2011-02-04  05:35
2. 

   miszisz

   2011. február 4. 05:352.

   Amit én látok az csak az emberi oldala a korlátozottak munkába állitásának. Az US-ban élve, napi szinten látom hogy a boltokban milyen sokrétűen foglalkoztatják őket. El sem hinném ha nem láttam volna, hogy a pénztáros mögötti csomagoló hölgy vak volt. Nem mondom hogy tökéletesen végezte amit csinált, de dolgozott, és mindenki körülötte készségesen segitett neki, ha kellett. Az emberi magatartások változnak meg amikor ilyennel szembesülünk. Kedvesebbek, megértőbbek leszünk feléjük és mások felé is. Egy pillanatra megállunk és ünnepeljük hogy ő is a része az életünknek és ettől ez még szebb lesz.
   Korábban gyerekfejlesztőbe jártunk. Oda kimondottan sok "másféle" tanárt, segitőt vesznek fel, ezek értelmileg egészségesek voltak, de "mások" mint az átlag ember. A gyerekeknek fel sem tünt, de biztos vagyok benne hogy elfogadóbbként nőnek fel így.
   Remélem hogy sikerül jobban beilleszteni ezeket az embereket a munkába és ezálltal a társadalomba, mert álltaluk a világ jobb lesz egy picit!

   előzmény:

   Torolt_felhasznalo_588037 (0)