Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mi a baja a növényemnek?
Létrehozva: 2012. január 15. 17:21
Ebben a topikban szeretnék segíteni abban, hogy növényeinket egészségben, szépségben tudjuk nevelni. Gyakorló kertész lévén sok olyan beteg, kipusztult növénnyel találkozom, amelyek egészsége, élete megmenthető lett volna egyszerű eszközökkel, akkor, ha gazdájuk időben felismerte volna a baj forrását.
Remélem, hogy a cikkekkel sikerül hozzájárulnom ahhoz, hogy minél több növény élvezze életét, boldogítsa gazdáját.
Természetesen törekedni fogok arra, hogy olyan növényekkel foglalkozzam, amelyek népszerűek a növénykedvelők körében. A cikkek mellett szívesen válaszolok feltett kérdésekre, problémákra.
Szia Kedves Dnanga!
Ne haragudj, ritkán járok erre.
Hóbogyó kitűnően beazonosította a rózsaloncot.
Köszönöm neked is!
SZia! Igaz, nem nekem címezted a kérdést, de remélem, nem baj, ha én (is) válaszolok.
Ha jól látom rózsalonc az, amiről feltetted a fotókat.
Szép napot!
Segíts Kertember! Mi a neve ennek a virágnak? A google semmit nem dob ki róla.
Hatásosan lehet most védekezni a szivarfa egyik kellemetlen, és sokszor végzetes károsítója az eper-pajzstetű ellen.
A fa ilyenkor lombtalan állapotban van, így könnyű észrevenni a lisztes telepekben telelő kártevőket. Drótkefével meg kell őket simogatni:), ezzel sokat el is pusztítunk, majd lemosó olajos vegyszerrel alaposan lemosni az ágakat.
Ez a károsító okozza nyáron a ragacsos folyást is a fa leveléről, amely később koromfekete ragaccsá alakul át, köszönhetően egy rajta megtelepedő korompenész névre hallgató gombára. Ez a fekete ragacs igen nehezen távolítható el az autóról, kerti bútorokról, burkolatról. Javaslom, hogy előzzük ezt meg és védekezzünk most a károsító ellen.
Most virágzik a babarózsa. Ilyenkor fertőzi a legsúlyosabb betegsége a monília, amely forrázás szerűen és gyorsasággal képes a növény hajtásait, vagy magát az egész növényt is kipusztítani. Akinek volt, vagy van babarózsája biztos találkozott már ezzel a betegséggel. Most tehetünk a legtöbbet a növény védelme érdekében. Ha tapasztaljuk a tüneteket, akkor rögtön le kell metszeni a beteg hajtást. Megelőzésként vegyszeres permetezést kell ilyenkor végrehajtani. Mivel most virágzik, és ilyenkor hatásos a vegyszeres védekezés, ezért a méhek, rovarok védelme érdekében este szürkületkor, vagy sötétben lámpafénynél végezzük a kezeléseket.
Champion, Chorus, Cuprosan, Dithane szerek alkalmasak a védekezésre.
A képeken könnyen beazonosíthatjátok a betegséget.
Kedves Lilike!
Ezt így látatlanban, a rövidke információid alapján lehetetlen megállapítani. Vannak csúnya betegségei a paprikának, amik gyorsan végeznek a növénynel. Talán baktérium, talán gomba!?!
Próbálj meg képeket feltenni a betegségről.
Köszönöm a választ!
Tegnap beköltöztettem a lakásba a növényt, fényes helyre, mert már az is eszembe jutott, hogy a nagy hőingadozás nem tesz jót neki...
Igen, tápoldatozom, nyáron havonta kapott tápoldatos vizet, hetente öntöztem, bár most hogy írtad a nyaralást, hát egyszer-kétszer valóban másra bíztam az öntözést, és ő lehet elfelejtette, vagy nem azt a mennyiséget adta...
Köszönöm a tanácsokat, próbálok türelmes lenni, és eztán jobban figyelni, remélem a növény túléli!!
Kedves ShyAngel!
Nem ismerem a tartási körülményeket, csak arra tudok hagyatkozni, amit írtál, ezért nehéz néha az ilyen kérdésekre sikeres, eredményes választ adni. Én nap, mint nap találkozom a növényeimmel, próbálok "együtt lélegezni" velük, így rögtön látom, ha valami gondjuk van és gyorsan tudom orvosolni a bajt. De hidd el még így is van, amikor napokat gondolkodom azon, hogy mit rontottam el. Bocsi a bevezetőért, nem azért írtam, hogy előre mentegessem magam, hanem hogy érzékeltessem mennyire nem egyszerű a távtanácsadás.
Első ránézésre bizony ez napégésnek tűnik, annak ellenére is, hogy azt írtad, hogy egész nyáron kint eddződött a melegben, napon. Csak találgatni tudok, mivel fent már írtam, hogy nem ismerem a tartási, gondozási körülményeket. Mivel nyárból ősz lett msá szögből süt a nap. Lehet, hogy most direktebben éri a sugárzó hő, és nap, mint eddig. Vagy az is lehet, hogy nem kapott annyi vizet egy-két napig, int előtte (mondjuk egy nyaralás, vagy hosszú hétvégés pihenő miatt), ezért nem tudta úgy hűteni a levelét, mint akkor, amikor rendelkezésére állt a megfelelő mennyiségű víz. A növények ugyanis csak a víz segítségével tudják hűteni magukat. Egyéb technikákkal tudják csökkenteni a sugárzó hő káros hatásait, de hűteni csak a vízzel.
Aztán lehet ez egy tápelem hiány is. Hogy melyik, azt én így meg nem mondom. Erre laboratóriumi levélanalízist kellene végeztetni. Kálium és magnézium hiány okoz hasonló tüneteket. lehet, hogy termés vont el sok mikrotápelmet. Szoktad tápoldatozni? Lehet vásárolni a boltokpan szuper tápoldatokat citrusoknak.
A termés szépen növöget, türelem és beérik.
A helyedben kifigyelnék egy másik helyet részére az erkélyen, olyat ahová nem tűz oda a nap, maximum csak késő délután. Tennék alá egy edényt, amibe állandóan vizet öntenék, innen fel tudja szívni, akkor is, ha kiszáradna a földje. Vennék szakboltban neki megfelelő tápoldatot, és azzal kezelném.
Remélem tudtam segíteni. Ha valamiben még tudnék segíteni, akkor írj nyugodtan. Mostanság ritkábban járok itt az nlc-n. Gyorsabban válaszolok, ha kertember@gmail.com emil címre írsz.
Szia Kertember!
Segítséget, tanácsot szeretnék kérni!
Van egy citormfám, egy kis ágacska volt, két éve vettem, azóta nevelgetem, most sem túl nagy még! Egész nyáron kint van az erkélyen, nagyon bírta a hőséget, semmi baja nem volt, és idén végre termést is hozott, ami jó nagy, de nem akar beérni. (mondjuk óriáscitrom-fának vettem, tényleg nagy a citrom már rajta, de nem sárgul..) Szóval egy hete mintha beteg lenne, elkezdtek sárgulni a leveli, és pödrődni. De ezzel együtt megint van rajta 3 bimbó, meg egy elszáradt bimbó, amin már van egy kis citrom kezdemény.
Mi lehet a baja? Miért lettek ilyen csúnyák a levelei?
Mit csináljak a bimbókkal? Eddig betartottam az utasítást, és (fájó szívvel) leszakítottam a virágokat, és csak egyet hagytam, amiből lett a citorm.
Köszönöm, ha tudsz tanácsot adni!
Szép napot!
Kedves Koala!
A rózsa levélen diplokarponos levélfoltosság, vagy perenoszpóra van. Nem látom elég élesen a képet, de annyira nem is fontos, hisz mindkét betegség esetén hasonkóan tudsz védekezni. Leggyorsabb a növényvédőszeres kezelés ezt Dithane, vagy Amistar szerekkel teheted meg. De az se rossz megoldás, hogy a beteg leveleket időben eltávolítod, mielőtt még tovább fertőznék a többit.
A paradicsom levelét úgy látom földibolha rágja. Főként a káposztafélék leveleit szokta rágni, de úgy néz ki nálad a paradicsomra is átnyergelt. Szerintem ezzel nem kell tenned semmit.
Köszönöm a gyors választ!
Ezek kint vannak a földben, de majd rakok rá faforgácsot, az talán használni fog neki, s kicsit nedvesen tatja az alját. Teljesen egyformák a többiekkel, igaz palántákat ültettem. A föld is egyforma, pár éve kicseréltettük az egész részen a földet. Minden ugy nö, mintha huznak kifelé a földböl.. Talán a rozsa nem, azok idönként elsárgulnak, elbarnulnak a levelei, levágom s kezd nöni egészségesen megint egy ideig. Vajon ez mitöl lehet?
Viszont egy masik dolgot vettem észre a napokban, hogy a paradicsom leveleken apro lyukak lettek, fehér szinü a lyukak szélén. De a paradicsomok szépen érnek rajta, s egyre több lesz. Sanos nagy a höség, 35-40 fokokkal s sok párával. (Ami mondjuk nem annyira jellemzö errefelé. ) Készitettem képeket igaz minden vizes, most fejezödött be a vihar.
Kedves Koala!
Éldegél a topik. Igyekszem válaszolni a kérdésekre.
A repedés pedig a víz miatt van. Annak ellenére, hogy egyformán öntözitek őket, mégis valamért így reagál a vízre. Más a talaj, más fajta, esetleg nagyobb a lombja, netán nagyobb, vagy épp kisebb edényben van, msá a gyökere kisebb, vagy nagyobb, másképp éri a meleg a bogyókat. Nehéz ezt így innen megmondani.
Valahogy próbáljátok meg állandóan egyenletesen nedvesen tartani a töveket, ekkor ugyanis nincsenek kilengések a vízháztartásában, amitől repednek a bogyók. Tegyetek alá egy magasabb falú alátétet, ebbe szórjatiok apró kavicsot, és erre helyezzétek úgy a paradicsomot, hogy az edényének az alja néhány miliméterrel süllyedjen bele a kavicsba. Az alátétben mindig álljon a víz.
Azt nem javaslom, hogy féléretten szedjétek le a repedés miatt, ekkor ugyanis még nem alakulnak ki a bogyóban azok a beltartalmi értékek, amitől igazán finom, és egészséges. Leszedés után a beltartalom már csak bomlik, a szín az ami élénkül, azaz pirosodik.
Remélem megoldódik a probléma.
Nem tudom él-e még ez a topik,
de lenne egy kérdésem:
vannak koktél paradicsomjaim. Szépek, most kezdenek érni. De az egyik tövön levök mikor pirosodnak, mind kireped. Mellette levök nem. Tavaly is hasonlo volt, egy két tövön levök kirepedtek, a többieken levök nem. Ugyanugy locsoljuk öket, ugyanannyi napot kapnak. Nincs bogár sem más káretvö rajtuk. Igaz nagy höségek vannak, de a többiek jol erzik magukat a höségben is.
Már szedem le ahogy egy kicsit kezd szinesedni, igy nem repednek be, mikor beérnek.
Köszönöm, ha tudsz segiteni tajtuk...
A hangya és a levéltetű
Nem, nem egy új Ezópusz állatmese, melynek magvas tanulsága van. Sokkal inkább egy érdekesség, aminek a kertészek napi szinten hasznát vehetik.
Gyakran láthatjuk, amint a hangyák sürögnek-forognak a levéltetvek körül. Első ránézésre, no és a hangyát ismerve azt hihetjük, hogy végre megérkezett a levéltetű természetes ellensége. Eljött és megszabadítja a növényt a levéltetvektől. Azonban, aki egy kicsit már jártasabb a kertészkedésben, az kapásból rávágja, hogy ez bizony nem igaz. A hangya a levéltetű ürülékéért érkezett azért az édes nedűért, amit mézharmatnak hívunk. A kertészkedés rejtelmeiben igazán elmerülők tudják csak, hogy a fentiek, vagy tévedések, vagy csak részinformációkon alapulnak.
De akkor mi is a valóság?
A valóság az, hogy a hangya és a levéltetű szimbiózisban élnek. A szimbiózis egy olyan kapcsolat, amiből minden érintett fél profitál, tehát előnyös a számukra. Ebből rögtön le is vonhatjuk az első és legfontosabb tanulságot, hogy a hangya bizony nem nekünk jött segíteni, hanem az ellenségünknek, azaz a levéltetűnek.
Mint fentebb már említettem a hangyát a levéltetű által kiválasztott mézharmat vonzza. Ez az anyag tápanyagokban gazdag, szénhidrátokban, nitrogénvegyületekben és vitaminokban bővelkedik. Ezt a hangyák választják ki, naponta akár a testsúlyuk négyszeresét is kitevő mennyiségben. Ezeket a fontos anyagokat mind a növényből vonják ki, és pazarlóan bánnak vele. Erre a csemegére indul be a hangya. A hangya hálás ezért a csemegéért, amit abban fejez ki, hogy tisztán tartja a levéltetű kolóniákat, sőt magát a levéltetűt is, oly módon, hogy annak végbélnyílásáról eltávolítja ezt a ragacsos anyagot, ami egyébként, ha ott maradna a levéltetű pusztulásához vezetne. A levéltetű tisztában van ezzel, ezért egyáltalán nem zavarja a hangya közelsége, sőt nyugtatólag hat rá. Olyannyira, hogy a hangya közelségének hatására intenzívebben is táplálkozik. Erre a hangyák is rájöttek, ezért a csápjuk doboló mozgásával fokozzák a levéltetvek táplálkozását. A hangyák tesznek még egy további szívességet a levéltetűnek, azzal, hogy az elpusztult levéltetveket elcipelik fészkeikbe. Sőt még arra is képesek a hangyák, hogy a természetes ellenségeket (katicabogár, zengőlégy) elűzzék.
A levéltetű tudja, hogy szüksége van a hangyára, ezért a levéltetű kolóniák versengenek is a hangyákért. Azon kolóniák, amiket nem látogatnak a hangyák nem tudnak népessé fejlődni. A túl nagy kolóniákat viszont a hangyák képtelenek már rendesen gondozni, ezért azok visszafejlődnek. És itt jön a hangya leleményessége. Ha egy kolónia túl nagyra növekedik, akkor egyrészt maguk a hangyák kezdik el pusztítani a levéltetveket, másrészt beengedik azok természetes ellenségeit. Ezzel akár a növények számára még pozitív cselekedetet is hajtanak végre, de nem szabad bedőlnünk a trükknek. A hangya önmagáért cselekszik így, nem pedig a növényünk védelmének érdekében.
Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a hangya káros tevékenységet folytat számunkra, akkor, amikor a levéltetű gondozására adja fejét.
Szia, nagyon köszönöm! Ezek szerint van remény... megtettem, amit irtál, most várom, hogy helyrejöjjenek a palánták. További sikeres munkát!
Kedves Mimoka!
Nem tudott alkalmazkodni a túlzott napsütéshez, ezért megégtek a levelei. Próbáld áttenni egy kicsit védetebb helyre, vagy építs fölé egy kicsi árnyékolót. Ne keserdj el a kezdeti kellemetlenségen, gyorsan kinövi a növény ezeket a károkat és szép terményed lesz az éven.
Kedves Kertember, vagy bárki aki erre jár és tud segíteni...
Van néhány paradicsompalántám az erkélyen, ami az utóbbi néhány napban elkezdett barnulni. Először az alsó leveleken lettek világosbarna pöttyök, mostanra azok eléggé elszáradtak, most meg már a felső leveleknek is van valami baja... Olyan szép palánták voltak, ez az első ilyen próbálkozásom, remélem nem fullad rögtön kudarcba. Mi lehet a baja? Menthető még vajon? Remélem a képeken látszik a gond, megpróbáltam lefényképezni. Köszönöm a segítséget!
Kedves Akire6!
Ezt az oldalt megtaláltam korábban is, de sajnos nem ismerem a növényt a kép alapján. Valószínűleg latin név alapján sem ismerném. Bocsánat a hiányosságomért. Ha időm lesz megpróbálok utánanézni ennek a növénynek.
Kedves Kertember !
Köszönöm a válaszodat, túl élték eddig a kitelepítést.
Sajnos nem tudom a latin nevét a holdfényvirágnak.
Próbálok egy linket feltenni így talán ráismersz. Én nagyon sokáig kerestem , amig rátaláltam . hasonló a hajnalkához, tenyérnyi virágokat hoz estefelé és csodálatos illata van.
http://network.hu/ludanszkiandrasneeva/kepek/az_en_birod almam/noveny_birodalom_13_holdfeny_virag
Üdvözlettel
Erika
Kedves Kertember!
Nagyon szépen köszönöm! Megpróbálok segíteni rajtuk :)