Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kert
Létrehozva: 2007. szeptember 26. 08:10
Sziasztok!
Segíteni szeretnék mindenkinek, aki a kert gondozása, építése során szakmai támogatásra szorul. Bátorítok mindenkit, hogy kérdezzen, mert sokszor egy tanács elég ahhoz, hogy megmentsük legféltettebb növényünket, vagy pénzt spóroljunk a helyes gondozással, kivitelezéssel. Bátorítok mindenkit, hogy válaszoljon, mert tudni igazán csak a gyakorlatból lehet. Aki kertészkedik az tapasztal is, ne szégyellje ezt mással is megosztani, mert másnak ez kincs lehet. Várlak benneteket a virtuális kertünkbe.
Kertember
Köszönöm szépen :)
Szia!
Hársfa gubacsatka. Nem kell vele semmit sem tenni. Csak esztétikai kárt okoz a fában. Ha ez zavar, akkor atkaölő szerekkel tudsz ellene védekezni pl, Omite, Nissouron, vagy egyéb felszívódó széles hatásspektrumú rovarölő szerrel.
bocsi ...zárt csoport link
Segítenék, de nem tudtam megnézni a linket. Ide rakd fel a képet.
Segítesz? Mi baja lehet ennek a hársfának?
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10207390780543101&set=pcb.925856584130477&type=3&theater
Nyakunkon a tél. Növényeink különféle módozatokat fejlesztettek ki a tél káros hatásainak átvészelésére. Köztudatban hajlamosak vagyunk a hidegnek tulajdonítani az egyetlen káros hatást, pedig a tartós hideget sokkal jobban vészelik át a növények, mint a hideg-meleg hektikus váltakozását. Valljuk be az elmúlt teleink zömében erről szóltak.
Az enyhe telek, és a melegedő tavaszok, nyarak miatt rohamosan terjedőben vannak a mediterrán növények. Ezek azonban nem télállóak. Némelyek enyhébb teleken, védett környezetben képesek lennének áttelelni a szabad ég alatt, de ezt inkább ne rizikóztassuk meg.
Adódik tehát a kérdés miként, és hogyan teleltessük át a kedvenceinket?
Sokat lehetne erről írni, ezért csak néhány főbb szabályt fogalmaznék meg. Akit bővebben érdekel kérdezzen bátran.
Alkalmazkodjunk a telelőhely adottságaihoz. Nincs rossz telelőhely, csak rosszul megválasztott telelési technika. Minél rosszabbak a körülmények, annál inkább nyugalmi állapotba kell hoznunk a növényt. Mediterrán növényeknél ez nem könnyű, hisz ők egész évben aktívak. Kevés öntözéssel, tápanyag teljes megvonással, és a hőmérséklet minimalizálásával, végső esetben a levelek eltávolításával, vagy az elhullajtás kikényszerítésével szinte kómába tudjuk kényszeríteni a növényt. Ilyen állapotban pedig sokkal könnyebben vészeli át a telet. Persze egy fagyérzékeny növény esetén sosem csökkenhet a hőmérséklet 3 fok alá.
Ne kapkodjuk el a telelőhelyre szállítást. Egyes növényék 0 fok körül károsodnak (szobanövények, kaktuszok zöme, lágyszárú mediterránok), míg mások akár mínusz ötig is kibírják, mint a citrusok, a leander stb. Ez utóbbiakkal várjuk meg a talaj menti fagyokat, akár többször is érje őket a fagyhatás. Ez segíti a kómába esésüket, és a rajtuk tenyésző károsítókat elpusztítja. A fokozatos lehűlés hatására még az érzékeny növények is képesek kisebb nem tartós fagyokat átvészelni. Minél edzettebb lesz a növény, annál jobban telel. Nem mellesleg minél tovább a szabad levegőn van, annál rövidebb időt kell a kedvezőtlen telelőben tölteni.
Már az ősz kezdetén kezdjük el a növény felkészítését. Erősítsük az immunrendszerét, adjunk meg neki mindent, amire szüksége van (víz, tápanyag). Pusztítsuk le róla a károsítókat, nehogy a telelőben a velük folytatott csata vegye el az erejét.
Ne hagyjuk magára a növényt a telőben sem. Még a kómás növény is él, figyeljünk rá, hogy tavasszal minél könnyebben vissza tudjuk hozni őket. Kapjanak vizet, enyhe napokon a telelő ajtajának kinyitásával áramoljon be friss levegő, és ha teljesen sötétben telelnek, akkor némi fény is.
Mikor ültessek? Mit ültessek?
Teszik fel sokan a kérdést, és nem is alaptalanul.
A növények ültetésének a hagyományos kertészkedés szerint két fő időszaka van:
- tavasz,
- ősz.
A kertészeti tudomány és technológia fejlődésének köszönhetően megjelentek a konténeres, földlabdás, többször iskolázott növény-szaporítóanyag kategóriák. Ezeket, de legfőképp a konténereseket bármikor lehet telepíteni, még az igazán nagy fagyokban is, ha az embernek van kedve és ereje megküzdeni a fagyott talajjal.
De, hogy aktuálisak legyünk, most maradjunk az ősznél.
Az ősz a növénytelepítés Kánaánja. Ilyenkor szinte mindent lehet telepíteni, ezért egyszerűbb azt leírni, hogy mit nem szabad:
- evidens, hogy az egynyári virágokat nem ilyenkor ültetjük,
- áttelelő, de fagyérzékeny növényeket szintén nem ajánlatos ősszel ültetni, mert a telepítési sokk hatása fokozza a fagyérzékenységüket
- és szintén nem ültetünk nem télálló növényeket (pl. egyes hagymás virágok, mediterrán növények stb.)
- nem érdemes ültetni dézsába sem, még akkor sem, ha a maga a növény teljesen télálló.
Rajtuk kívül ültethetünk mindent, amit viszont kimondottan ilyenkor kell ültetni azok a szabad gyökerű növények. Minél nagyobbak és öregebbek annál később kell őket ültetni, olyannyira, hogy az igazán nagy örökzöldek átültetési ideje már csak az éjszakai fagyok megjelenése után javasolt.
Minél kisebb, sekélyebben gyökeresedő az ültetendő növény, annál korábban kell ültetni. Tehát a pici évelő virágokat inkább az ősz első felében, a díszcserjéket ősz derekáig, nagyobbakat végéig, a nagyobb fákat, örökzöldeket ősz végétől tél elejéig, az igazán nagy növényeket pedig a zord tél beálltáig.
Az őszi ültetés előnyei:
- kártevők, károsítók eltűnnek, nem kell velük küzdeni sem nekünk, sem a növényeknek,
- a talaj tele van vízzel, keveset, vagy egyáltalán nem kell öntözni, a gyökérnek rendelkezésre áll a víz,
- nem, vagy csak igen mérsékelten párologtatnak a növények, mivel nincs nagy hőség, a lombhullatók már eldobták a lombjukat, ezért nem párologtatnak, az örökzöldek pedig a hűvös miatt sokkal kevesebbet,
- a talaj azon mélysége, ahová a gyökér kerül megfelelő hőmérsékletű a gyökérképződéshez, esetleg a talaj felületének a takarásával tovább biztosíthatjuk a kedvező hőfokot,
- bőven van ideje a gyökérnek megerősödni, mire a tavaszi hajtás beindul a gyökér már funkcióra kész,
- bőven van időnk felkészülni az ültetésre, nem kell kapkodni, a kertben is kevesebb a munka.
Köszönöm a választ. Most egy néni tanácsa alapján áttettem máshova és lefújtam áztatott dohány levével. Úgy néz ki, valamit használt neki, legalábbis az utolsó három virág nem rohad. Most új bimbók is fejlődnek a levelek alatt, talán megmaradnak. Ha nem jön be, akkor megpróbálkozom a gombaölővel. Dühítő, mert úgy néz ki, így hoztam haza a boltból.
Ha túléli a telet, akkor kiültetem a kertbe.
Hullik az elsárgult levél... mondja a nóta. És valóban. Tele van vele az utca a kert, az erdő, de még az alacsonyabban fekvő erkélyek is
Vajon mit lehetne kezdeni ezzel a sok lombbal? Sokan teszik fel a kérdést, és sajnos még többen bosszankodnak miattuk.
Pedig milyen sokoldalú az avar. Itt van rögtön az egyik nagy kedvencem, amit már én is régen műveltem, de a szívem mindig visszavágyik rá:
Húzzuk össze egy nagy halomba és hemperegjünk meg benne alaposan; - Kis gyerekesek tehetik ezt a gyerkőccel együtt,
- fiatal szerelemesek közösen nagy nevetgélés, hancúrozás közepette,
- magányosak egyedül felszabadult érzéssel,
- kutya, macska tulajdonosok kedvencükkel együtt.
Higgyétek el nagyon felszabadulttá tud tenni akár egy 10 perces lombhempergés.
Használhatjuk továbbá komposztálásra. Kiváló anyag képződik belőle egy év alatt. Még a kemény lomb (platán, gyertyán, éger, bükk, dió) is elbomlik, ha keverjük egyéb szerves anyaggal. A dió lombja tartalmaz egy anyagot, amelynek enyhe csírázásgátló hatása van, ezért az apró magok nem kelnek ki a diófa alatt, illetve lassítja a növényi növekedést, ezért célszerű mihamarabb összegyűjteni a fa alól, és keverni más lombbal.
Nagyon jó hőszigetelő, takaró anyag. Kertben fagyérzékeny növényeket takarhatunk be vele, mint pl. a rózsákat, vagy néhány évelő virágot, de ki is tömhetjük vele a növények köré fagy ellen épített kalodákat.
Kiváló talajtakaró anyag. Biokertek nélkülözhetetlen alapanyaga, amit a természet ingyen biztosít a számunkra.
Forma és színgazdagsága miatt kedvelt kézműves anyag gyerekek foglalkoztatására.
Igazi természetvédő alapanyag. Rovarok, bogarak, sünök bújnak meg alatt a zord hideg elől. A kert eldugottabb részeibe alakítsunk ki belőle kupacokat, ezzel biztosítjuk, hogy a hasznos élő szervezetek a kertünkben maradjanak.
Egyet biztosan ne tegyünk vele, ne gyújtsuk fel!
Ha van még ötletetek, hogy mire is alkalmas a lomb, kérlek osszátok meg itt!
Kedves Dnanga!
Nem lehet elég óvatosnak lenni ciklámen ügyben a vízzel. Sajnos amivel szemben állsz az egy talajlakó gomba kártevő, a leírásod alapján botrítisz, de lehet még fuzárium is. Ezeknek a nedves párás, meleg környezet kedvez, nagyon gyorsan terjednek, és a cikláment pár nap alatt képesek kipusztítani.
Ha küzdeni akarsz érte, akkor Dithane, Vagy Zineb gombaölő szeres permetezéssel tudod felvenni a harcot. Ezt már akkor is érdemes elkezdeni, amikor kapsz egy ilyen virágot, így nagy eséllyel meg tudod előzni a fertőzést.
A ciklámen beltéri nevelésével már nem is próbálkozom. Tavasszal kiteszem egy árnyas bokor tövébe, ott slaggal rendszeresen öntözöm, táp-oldatozom, láthatóan nagyon jól érzi magát. Ilyenkor a fagyok előtt beviszem egy sötét pincébe, ahol 4-10 fok van, ott eldobja az összes levelét, de a gumója áttelel és tavasszal nagyon gyorsan újra kihajt, virágzik. Bent a lakásban mindig elpusztult, de kint már évek óta megvan. Így vagyok a gerberával is. amióta kint van csodaszép évről-évre.
Segítség!!
Valami virág guru nem tudná esetleg mi lehet a baja a Ciklámenemnek? A virágoknak és a leveleknek megpuhul a szára és elrohad. A bimbóknak is. Csak a táljába öntök vizet, egy héten kétszer, tehát magát a virágot nem éri. Nincs túlöntözve, ablakban van félárnyákban. Azok a virágok amelyek kinyíltak és állnak, megbarnul a virágjuk.
Annyira szép volt idáig.
Kasvirág, avagy Echinacea a természet gyógyászok egyik kedvenc növénye. Nagyon jó immunerősítő, ám most a szép színeire hívnám fel a figyelmet. A díszkertek kitűnő virága, igen tartós, nagyon ellenálló, igénytelen növény. Az elnyílt virágát télen is megtartva a rá telepedő hó és zúzmara miatt igen mutatós tud lenni.
Ültetésére kitűnő a mostani ősz.
Üdvözlet Mindenkinek!
Milyen rég jártam itt, velem együtt sajnos eltűnt a mozgató erő is. Olyan sokan követtek, maradtak velem és kérdeznek azóta is, hogy úgy gondoltam ismét visszatérek ide a kertészkedési hóbortjaimmal.
Azóta is kertészkedem, sok új és hasznos dologgal találkoztam, tanultam, amelyek mások számára is hasznosak lehetnek.
A képeken a híres, neves és nagyon egészséges olajtök látható. Betakarítás előtti állapotban szépen sorokba rendezve. Érdekessége, hogy a magja héj nélküli, és nevéből adódóan igen gazdag olajban. Hidegen préselt nyers olaja salátákra kiváló.
Szia
Szeretnem a segitsegedet kerni..illetve varom az otleteket:)
van egy telkem ami nyeles telek:(a telek eleg nagy 1200 nm ebbol a nyel 250...a nyel reszen jarunk be kocsival es kerekparral..valamilyen kavicsot szeretnek ra...vagy esetleg mas koltsegtakarekos otlet??meg a fenyomulcsra gondoltam...de az meg dragabb mulatsag..elvegre 250 nm es teruletrol van szo...gyepteglat es betont nem akarok.....igazsag szerint nem akarok ezen a teruleten fuvet nyirni:))))))van meg ezen kivul boven zold terulet...neked mi a javaslatod?otleted?a kavicsot pl nem tudom milyen vastagsagban kell teriteni ??
valaszodat elore is koszonom::)
udv Izabella
Kedves Eva!
A levél elvesztése még nem nagy gond a tölcséres jázminnál, minden rendes háztartásban előfordul az ilyen.:) A lényeg, hogy növény szára, nagy, vész esetén legalább a töve átvészelje a telet. Mivel a tiéd hajt, ezért biztosan él a töve, szára. Nem kell mást tenni, mint gondozni.
Most már talán jönnek a melegebb napok. Ha a hőmérsséklet 10 fok fölé kúszik, akkor kezd meg szép fokozatosan a kinti léthez szoktatni a növényt. Tedd ki a szabad levegőre, de vigyázz, hogy az első héten még direkt napfény ne érje. A friss levegő és a sok fény hatására erősödni fognak a hajtásai, zöldebb lesz, és intenzív növekedésbe kezd. Ezért jobban figyelni kell a vízadagolásra, és indításnak kapjon heti rendszerességgel tápoldatot is. Az sem ártana neki, ha a földjét is tudnád egy kicsit frissíteni. Ezt úgy tudod megtenni, hogy óvatosan kiemeled az edényből, kézzel minden oldalról lemorzsolod a földet (nem baj, ha egy kicsit durván teszed mindezt, és megsérülnek a gyökerei, így legalább a gyökér is új hajtásokat fog hozni), majd az így lesett földet friss talajjal pótolod.
Ha már szépen észheztért, intenzíven hajt és a levelei is szép zöldek, akkor még egy visszacsípést, metszést is meg kell ejteni rajta, azért, hogy sok szép hajtást, azon pedig bő virágzást produkáljon.
Kedves Kertember !
Tölcséres jázminjaim a télen "ledobálták" leveleiket, most viszont kezdenek kihajtani, vajon fognak virágozni az idén, mit tegyek velük, hogy szépek és egészségesek legyenek.
Segitségedet köszönöm
Üdv.
Éva
Kedves Kertember,
Köszönöm a sok jótanácsot :)
Rea
Kedves Kertember!
Csak gyomírtót használunk a fűre, tavaly telepítettük és elég volt egyszer lefújni, nagyon szép lett. Jó lenne ha idén a vegyszerezés kimaradna, akkor nyugodtabb lennék, mert a konyhakertbe tavaly még a vegyszerezés előtt, a levágott füvet szétterítettem és nagyon jól bevált, tartotta a nedvességet, nem nőtt a gyom és gyönyörú lett a termés.
Kedves Rubus!
Az elgondolás nem rossz. Milyen vegyszeres a vegyszeres zöldhulladék? Csak gyomírtós? Ha igen, akkor nyugodtan egyberakhatjátok a sima komposztnak valóval. Hacsak nem nagyüzemi szerrel gyomirtotok, azok közül is a triazin, atrazin származékok a vészesek, mert nagyon nehezen bomlanak le. De ilyet nem hiszem, hogy kaptok. Bolti forgalomban nem kapható. A többi gyomírtószer gyorsan elbomlik, mire komposzt lesz a zöldhulladékból, már hírük-hamvuk sem marad.
Egyébként javaslom a biokertészkedést, vagy ahhoz közeli megoldást. A komposztálás nagyon jó út efelé.
A privit is küldöm hamarosan.
Kedves Kertember!
Köszönöm a válaszodat!
Lenne még egy kérdésem szintén komposztálással kapcsolatban. A gyomírtóval kezelt fünyesedéket rátehetem a komposztra? A férjem most azt találta ki, hogy csinálunk egy olyan komposztot, ahova a vegyszeres növényeket dobjuk, és egy vegyszermenteset. A vegyszeres komposzt mehet a cserjék, virágok alá, a vegyszermentes meg a konyhakertbe.
Öntözőrendszer nagyon jó dolog. Két dolog van, amin érdemes gondolkodni:
- az egyik a pénz, mivel a kialakítás költsége nem kevés, 120 négyzetméter telejsen automata rendszer anyagkötlsége 70-120 ezer forint körül mozog, függ a minőségtől, és a terület tagoltságától
- a másik a víz, mivel annak igen húzós lehet a költsége, ha ivóvízről működik, kutat fúrni 120 négyzetméter kertre nem érdemes, mert a kútfúrás költsége sose térül meg, akkor inkább víztakarékosan kell öntözni, ennek is megvannak a fortélyai
Tervezésnél érdemes mindennel kalkulálni.
Ha van kutatok, de nincs pénzetek egyszerre megépíteni, akkor is javaslom, hogy fogjatok bele, de akkor ütemezve. A talajba fektessétek le a csöveket és egyéb szerelvényeket még füvesítés előtt, a többit meg ráértek később, így nem kell újra felsáni a gyepet. Így az első ütem 30-60 ezer körül megvan.
Fűmagból tele van a piac. A nagyon gyengéktől egészen a nagyon profikig terjed a választék. Gyenge és közepes minőségűt (ezekből is lehet csodaszép gyepet nevelni) minden barkácsáruház forgalmaz. Nagyon profit viszont csak szakcégektől lehet venni. A profi magok igen drágák kilója 3000 fölött van. 120 m2 x 6 dkg/m2 = 7 kg (kerekítve) = 14.000,-Ft tól. Gyenge esetén 7.000,-Ft, Közepesnél 10.000,-Ft.
Zömében hatféle keverék van a piacon park, golf, sport, árnyék, rézsű, virágos rét fűmagkeverékek. Ezeken felül vannak speciálisak, de ezekre hagy ne térjek ki.
Park közepes igényű, fűmagkeverék. Magas növésű. Kicsit durvaszálú
Golf nagyon igényes heti többszöri nyírás, rendszeres öntözés, rendszeres tápanyag kijuttatás mellett lesz csak szép. Alacsony növésű. Nagyon finomszálú
Sport igényes, öntözni, tápanyagozni kell, de nem oylan gyakran mint a golfot, nyírni hetente. Középmagas növésű. Finomszálú. Taposást jól tűrő.
Rézsű igénytelen, magas növésű, széles levelű, durva szálú.
Árnyék árnyékos helyekre.
Virágos rét keverve virágzó növényekel, mint pl. százszorszép, gombhere.
Nektek a sportot javasolnám, ha valóban nem árnyékol az ostorfa. Olyat semmiféleképp se vegyetek, amiben nádképű csenkesz van. A csomagolásra mindig rá van írva, hogy milyen fűfajtákból áll a keverék.
Nagyon sokat lehetne erről még írni, de most nincs rá több időm. Ha kéritek sokan, akkor összehozok róla egy bővebb cikket.
Kedves Rea!
Márkát majd priviben, atöbit kiírom ide, hátha másnak is hasznos lehet.
Föld ügyben nagyon szkeptikus vagyok. Eljutottunk oda, hogy az igazi jó föld aranyárban van, rossz minőségűért pedig kár pénzt kiadni. Ahol kertet építek mindenkit igyekszem lebeszélni az olyan megoldásokról (talajszint emelés, talajcsere), amikhez földhalmokat kell a kertbe hordani. Persze vannak esetek, amikor muszáj, pl. az erősen leromlott szerkezet nélküli szennyezett talajnál. Sokkal inkább annak vagyok a híve, hogy a helyi talajjal dolgozzunk, annak állapotát javítsuk, illetve annak állapotára keressük meg az ott vígan élő, virító, burjánzó növényeket. Sajnos ma nem ez az irányzat. A tervezők vagy nem rendelkeznek akkora növényismerettel, gyakorlattal, hogy ilyen kertet tervezzenek, vagy egyszerűen nyűgös ezzel foglalkozni, túl sok időt venne igénybe ilyen keretet tervezni (persze vannak kivételek, de sajnos nem sok). A kivitelezőknek, pedig egyszerűen nem érdekük ilyen kertet építeni. Egyrészt, ha szakmailag nincsenek felnőve a feladathoz, akkor sokat hibázhatnak, elmradnak az eredmények, ami oda vezet, hogy a tulaj nem fizet a munkájukért, másrészt anyagilag nem érdekük, hisz a termőföldön is sokat keresnek.
Na, de nagyon elkalandoztam.
Azt javaslom, hogy próbáljátok valahogy megoldani a saját földből a kiegyenlítést, ha mégsem megy, akkor se hiszem, hogy 120 négyzetméterre olyan sok föld kellene. Akkor javaslom, hogy vegyetek ömlesztett tőzeges egységföldet, hozzá komposztált marhatrágyát és ezt szórjátok ki a talajra, majd keverjétek össze, sé dolgozzátok be a talaj felső részébe. Összekeverni legjobb lenne rotációs kapával. Ha nincs ilyenetek, akkor gereblyével lehet összekeverni a talaj felületén, majd ásóval sekélyen be lehet ásni a talaj felső rétegébe.
120 négyzetméterre 20 zsák (40 liter/zsák) marhatrágya, 40 zsák (80 liter/zsák) egységföld kell. Ez kb. 4 laza köbméter plussz jó minőségű talajt jelent, ami 120 négyzetméternél tömörítve 2 centi növekedést jelent. Ennyivel ki lehet dolgozni az egyenetlenségeket, és még a talaj is szuperül javítottad. Költsége annyit jelent: 30 zsák komposztált marhatrágya 20x750=15.000,-Ft, 40 zsák egységföld 40x1150=46.000, azaz 60.000 forint körüli összeg. Ezzel szemben egy sima 4 köbméter termőföld körülbelül 25.000 forint körül jönne ki. Beismrem árban van különbség, de minőségben is. Ha viszont a saját földet egyengetitek el, akkor a legolcsóbb. Vannak egyébként nagyon jó mikrobiológia készítmények, amiket a talajba dolgozva, nagyon hatásosan feltárják az abban található tápanyagokat a növények számára. Esetetekben ez néhány ezer forintos költséget jelentene.
A hozott általános föld nagy hátrányai:
- ismeretlen minőség, nem tudni milyen a kémhatása, mennyivel másabb, mint a mostani földeteké, milyen hatásasal lesznek egymásra, ha akeverednek,
- ismeretlen a vegyi anyag tartalma, ha szántóföldről származik, akkor ott maradhatnak gyomírtószer maradványok, amik kedvezőtlen hatással lehetnek a fiatal gyepre,
- ismeretlen a gyommag tartalma.
Pesten nemigazán ismerek termőföld beszerzési helyeket, de telefonkönyvben, vagy szakmai tudakozóban vannak törmelék és sittszállító hirdetések. Azok szinte mindegyike tud földet is beszerezni.
A fenti anyagok márkaneveit majd priviben.
Kedves Kertember!
Nagyon köszönöm a gyors választ,beláttam,igazad van.
Ráadásul a terület nagyságát is elnéztem kicsit...tegnap fogtam egy mérőszalagot és bizony 120 nm2 körüli a terület, szóval egy tekercs nem is lenne elég...
Az ostorfák ágai elég magasan vannak, kb. a terület 1/3-át árnyékolják be délelőtt, egyébként elég napsütötte a terület.
Köszönöm a felajánlott segítséget is az öntözőrendszerrel kapcsolatban, egyenlőre még agyal rajta a párom...
Esetleg olyan helyet tudnál ajánlani, ahonnan megbízható minőségű földet tudnánk hozatni? (Budapestiek vagyunk) Szükség lesz némi talajkiegyenlítésre is, meg gondolom nem árt majd egy kis friss föld a fűnek sem. Fűmagból milyen márkájút érdemes vanni? (Írhatod priviben is, nehogy reklámnak minősüljön)
Köszönöm, szép napot
Rea
Kedves Rea!
De szép megfogalmazás. Geotextíliára applikált fűmag.
Én nem vennék olyat, de döntsd el Te a dolgot igyekszem segíteni benne.
Eredetileg ezt a geotextíliás (Fütex) füvet részükre találták ki. Így a fümagot a részűről sem a szél, sem a víz nem tudja lemosni. Arra kiváló. Kertebn szerintem felesleges pénzkidobás. Talán olyan helyen jó még, ahol a fűmag kelésekor, csírázásakor nem tudják megfelelően öntözni a gyepet. Mert a geotextília tartja a nedvességet, így ksiebb száraz időszakot átvészel a kis füvecske. Egy előnye lehet még, mivel a fűmag egyenletes van elosztva benne, így a kelés is egyenletes lesz. Ezt kézzel nem biztos, hogy meg tudjuk oldani. De ze csak időleges előny, mert a fű nagyon gyorsan egységessé válik, ha jól van gondozva.
Nem gyomosodik!?! Talán van benne némi igazság. Talán kevesebb gyom jön elő, lagalábbis a geotextília alól nehezebben tudnak előtörni a gyomok, de idővel átnőnek rajta. Viszont, abból a kis talajrétegből, amivel letakarják tuti jön elő gyom, hacsak nem steril talajt hordanak rá.
Az ára valahol 120-200,-Ft/m2 között mozog, attól függ milyen típust veszel. Ezzel szemben a kézel vetett fű ára 35-60,-Ft/m2 körül alakul. Kis kertekben nincs nagy különbség, de nagyobb kertekben már húzós lehet.
Ostorfa ágak és magok nem okoznak gondot a fűben. Fűnyíráskor a fűnyíró simán bedarálja és összegyűjti őket. Nagyobb gondot az árnyékhatás fog okozni. Nem tudom mennyire lóg a fű fölé, ha igazán, akkor nem is marad meg alatta a fű. A lombját ősszel lombseprűvel mindenféleképp össze kell szedni, mert alatta télen befülled, berothad a gyep.
Öntözőrendszerbe szívesen segítek, ha elakadtok valahol. Anyagbeszerzésben is tudok segíteni, lehet, hogy olcsóbban mintha magatok vennétek meg, hacsak nem ismerős adja. Ha lesz anyaglistátok tudok rá árakat adni.
Kedves kertember,
Szeretném a segítséged kérni.
Füvesíteni szeretnénk az udvarunkat ebben a szezonban.
Eddig csak gaz tenyészett benne, a múlt évben nyírtuk rendszeresen, de végül július végén úgy döntöttünk, hogy nem locsoljuk a gazokat, így eléggé kopárrá vált a terület.
Tervezünk öntözőrendszert is, mert egy nem túl nagy, kb. 60-70 nm2-es négyzetes területről van szó és a párom a kivitelezést bevállalta, a tervezéshez meg kapunk segítséget.
Nyilván gyepszőnyegről álmodoznék, de a realitás, hogy arra nem lesz keretünk.
Láttam most egy terméket, erről szeretném a véleményed kérni, geotextíliára applikált fűmag. Érdemes valyon ilyet venni? Csábítóan hangzik, hogy csak leterítem és egyenletesen nő majd a fű és nem is gazosodik...
ami még felmerült bennem kérdésként: a házunk előtt 4 hatalmas ostorfa van, nyáron árnyékol, ősszel eláraszt minket az avar, de igazán amiatt aggódom, hogy ilyenkor télen rengeteg mag és kis ágacska potyog le a benyúló ágakról a kertünkbe.
A csupasz földről most össze tudtam szedni, de ha gyep lesz alatta akkor ez okozhat gondot a fű gondozásában?
Köszönettel,
Rea
Kedves Rubus!
Jogos a kérdés. Nem gombaölőszer az, amivel permetezik nyakló nélkül a narancsot, hanem rovarölőszer. Ha jól emlékszem, akkor a gyümölcslégy az ami komoly károkat okoz a narancsültetvényekben, ezért permetezik rovarölőszerrel. Nagy gondot az Eu-n kívülről behozott narancs jelenti, mert ott olyan szerrel is permeteznek, ami az Eu-ban nem engedélyezett. Ennek a szernek a bomlási ideje igen lassú, és felhalmozódik a táplálékláncban. Biztos hallottál már arról, hogy a bálnák zsírjából is kimutatták már. Nos, ha ilyen narancsod van, akkor annak a héját semmiképp se tedd a komposztba.
Eu-ban egyre többen termesztik boi módszerrel a narancsot. Aki járt már ilyen országok ültetvényein az biztosan látta, hogy a narancsültetvények fölé raschel hálóból védernyőt húznak a gyümölcslégy ellen, így nem kell permetezni.
Kérdésedre a válaszom az, hogy attól függ honnan érkezett a narancs. Megmondom őszintén én Eu-s narancsot veszek és belerakom a komposztba a héját. Persze előfordulhat, hogy a kereskedelem megmásítja a származási helyet, de ezt nem tudom kivédeni.
Szia Kertember!
Kíváncsi lennék a véleményedre! Szerinted a komposztba illik belerakni a narancshéjat? A narancsot vastagon lefújják gombaölőszerrel, vajon a vegyszer lebomlik, vagy kiszórom a konyhakertbe a vegyszeres komposztot és bekerül a zöldségeinkbe?
Köszönöm a válaszod!
Szia kedves Halmama!
A második képen az a gyönyőrsüség, milyen fa?Még éredkelne az utolsó fótón látható, sok kis fehér virággal borított cserje is.
Én is imádom a kertet, igaz, csak pár éve van lehetőségem rá, mióta kertes házun lett. Nagyon nagy örömömet lelem benne.Jó látni, ahogy fejlödnek a virágok, a gondoskodástól.
Jó is lenne egész nap csak kint ülni, olvasgatni, dehát dolgozni kell sajna..
Szép napot!
Szia Kertember!
Igen a Monília ismerős, már előző évben is küzdöttünk vele, de nem ennyire durván. Az utcában a legtöbb fa így néz ki egyébként. Sok ágat levágtunk, megsemmisítettük. Volt lemosó permetezés és virágzáskori is. Most mit tehetünk még? Az utcai egyik fa nagyon durva, szerintem lehet hogy vége is van a fának?? Olyan elkeserítő :(
Kedves Halmama!
Köszönöm a gyönyörű képeket. Legszívesebben én is csak a kerteben ücsörögnék, dolgozgatnék, de sajnos nem lehet.
Bár képet nem kaptam a meggyfáról, de anélkül is úgy vélem, hogy nem jól gondolod. A meggyfa nem elfagyott, hanem beteg lett. Monília a betegség neve. Hamarosan akarok róla írni egy bővebb cikket, abban részletezem, hogy mit kell tenni. Ha jól emlékszem a Mi baja a növényemnek fórumomba már írtam a moníliáról, oda képeket is raktam fel. Nem régen írtam, így könnyen megtalálod.
Ha megírom a cikket, akkor jelzem neked. Addig nem kell tenned semmit sem a meggyfával.
Kedves Kata!
Amiben most a begónia van az nem is tipikus föld, hanem tőzeg, ami tele van tápanyaggal és a kémhatása be van állítva a begónia számára. Szóval ez egy nagyon ideális táptalaj a begóniának. A tőzegről tudni kell, hogy súlyának többszörösét képes felvenni vízből és tárolni azt, de ha kiszárad, akor nagyon összezsugorodik, elválik az edény falától, igen laza szerkezetű lesz, így a víz átfut rajta. Többször kis adagú öntözéssel, és alulról történő felszivatással gyorsan telíteni lehet vízzel, ekkor már nem fog átszaladni rajta a víz.
átültetni bármikor át lehet. A lényeg, hogy egy az egyben vegye ki a cserépből és ültesse át egy nagyobba, így a növény észre sem veszi, hogy másik edénybe került. Fontos, hogy megfelelő földbe kerüljön. Javaslom a zsákos egységföld vásárlását. Én a Compo-t részesítem előnybe, hazai földek közül pedig a JóFöld nevűt.
Kedves Kertember!
Már pár napja elhatároztam, hogy írok neked a meggyfánkról. Sajnos az a gyanum, hogy lefagyott pont virágzáskor. Az összes virág rajta van, teljesen elbarnulva, elszáradva. A fa tetején van egy két pici meggy kezdemény, ami zöld de a többséggel baj van. Jól gondolom, hogy ez fagyás lehet? Illetve most mi legyen ezekkel a virágokkal, kell valamit tennem? Vagy majd leszárad?
köszönöm előre is a választ
Azért hoztam gyönyörű zöld képet is, a kertünk igazán csodálatos lett :)
Kedves Kertember!
Anyák napjára kaptam egy begóniát (?). A cserépben eléggé laza föld van, kérdésem, hogy virágzáskor is át lehet-e ültetni virágföldbe? Annyira laza a földje, hogy azonnal átfolyik rajta a víz.
Köszönettel
Kata
Kedves Hampala!
Igazándiból semmi extra dolgot nem igényel. Ha sikeresen áttelelt, akkor csak gondoznod kell. Lágy vizes öntözés, tápoldatozás, és minden rendben lesz. Télen a teleltetésnél vigyázni kell, mert örökzöld növény, ami azt jelenti a tél szempontjából, hogy télen sem áll le a nedvkeringése. Vesz fel és ad le vizet, ezért nem szabad, hogy átfagyjon a földje, és télen id öntözni kell. Ellenkező esetben kiszárad.
Kedves Kertember!
Ősszel balkonládába ültettem csarabot. Mi a teendőm most tavasszal, hogy az elültetett növények jövő ősszel-télen is virágozzanak?
Válaszodat megköszönöm!
Kedves Mindenki, aki olvas!
Lassan a végéhez közeledik a metszés. A metszést általában egy kiadós lemosó permetezéssel célszerű zárni. Még azoknak is, akik idegenkednek a vegyszerektől. Ezek a szerek annyira nem mérgezők, mint a vegetációban használt társaik. Biogazdaságokban is engedélyezettek. Egyes növénykultúráknál már késő a lemosópermetezést alkalmazni, mivel annyira előrehaéladott állapotban vannak kihajtás terén, hogy károsítaná őket a növényvédőszer. Ezek a növények azok, amelyeket hamarosan megtámadja egy csúnya betegség, nevezetesen a monília. Fő támadási iránya a cseresznye, meggy, babarózsa, aranyvessző (népnyelven aranyeső). Sajnos hatásosan biológiai úton lehetetlen védekezni ellene, ezért, kénytelenek vagyunk vegyszerhez nyúlni. Aki védekezni akar ily módon a monília ellen, az most virágzáskor teheti ezt meg a leghatékonyabban. Úgynevezett virágzásba permetezéssel. Chorus 75WG, Dithane, Topas 100EC növényvédő szerekkel lehet védekezni.
Ha bővebbet akartok tudni a moníliáról kérdezzetek nyugodtan.
Kedves Cell!
Szívesen jártam utána. Azért ne feledd én is tanulok ezekből a kérdésekből, tehát nekem is megéri.
Nem Pesten van az a kertészet, hanem Pécs környékén, bár nem tudom Te hol laksz, de lehet, hogy az már közelbb van hozzád. Gondoltam, hogy a magok olcsóbbak voltak, és abban is igazad van, hogy egy próbát megér.
Sok sikert hozzájuk.
Kedves Cell!
Eddig eszembe sem jutott, hogy babmbuszt is lehetne magról nevelni. Sokkal egyszerűbb módja a tőosztás.
Próbáltam utánajárni a dolognak, ami azt jelenti, hogy felhívtam azt a kertész ismerősöm, aki hazánkban a legnagyobb művelője ennek a bambusz szaporításnak, forgalmazásnak. Ő azt tanácsolta, hogy nedves homokba rakd el a magokat, és egy pince, vagy garázs hűvösébe, ahol ne süllyedjen a hőmérséklet fagypont alá, teletesd ki őket. A nedves homokba a magok megszívják magukat nedvességgel, elkezdődik a lassú csírázás. Tavasszal, amikor már elmúlnak a fagyok vidd ki őket a szabadba, és a homok folyamatosan nedvesen tartása mellett csíráztasd ki őket. Mindaddig a homokban maradthatnak, amíg el nem érik a palánta nagyságot. Akkor aztán ki-, vagy átültetheted őket.
Remélem sikerülni fog.
Kedves Kertember!
Tanácsot szeretnék kérni, hogy hogyan csíráztassak bambusz magot . Rendeltem több félét pl moso-t is, de mind olyan ami minusz 20 fokig bírja. Direkt vastag szárú fajtákat rendeltem azaz óriásbamuszokat. Van már 3 féle bambuszom de azokat mind cserepesen nagy rizómával vettem. Utánaolvastam a csíráztatási módoknak de olyan sokmindent írnak hogy nem tudok kiigazodni. Ha most elkezdem csíráztatni és tavaszig bent nevelgetem az jó lehet? Ha ki is csírázik, gondolom még meg kell erősödnie, ugye? Nemek a földes csíráztatás szimpatikus, mert nem szeretném gombaölővel mosogatni, ha nincs rá szükgég. Ha valakinek van tanácsa és próbált már ilyet szivesen venném a tanácsait.
Köszönettel: cell
Kedves Zsuzsanca!
Köszönöm kedves szavaid.
Sajnos mostanság nagyon lelassultam itt a neten, ennek persze megvannak az okai. Néha azért itt vagyok, nézegetek, olvasgatok, és ritkán irogatok is. Igyekszem segíteni a jövőben is.