Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
:DDDDD
Várom a privit. :)
Az élet apró örömei :o)
Mióta vagytok házasok?
Most megmosolyogtattál, de csakis jó értelemben. Én leginkább csak tamponnal babrálok, de előző barátom se bánta volna, és szerintem mostani se bánná. Ez is csak egy mindennapi női élethez tartozó dolog, ami egy normális ténykedés.
Nálunk Ő 24, de mondom, mi még csak most kezdtük. Ha megcsalnám, azonnal repülnék, de ez fordítva is így van.
Amit az elején mondtál, hogy ettől (remélem: ettől IS) vagyok értékes neki, ezt én is így gondolom, csak nem mondogatná, ha nem így lenne. :)
Szóval ti egy városban laktok, meg minden, csak hol itt, hol ott? :)
Mi is úgy voltunk, hogy 2-3 hónapig no tali, hiszen én is középsulis voltam akkor még.
Olyan érdekes, hogy a hsz-aid alapján idősebbre saccoltalak volna, talán részben az együtt élés miatt is. Bár van egy srác, akivel szoktam neten beszélni, és az ő húga is együtt él a barátjáéknál a sráccal már egy éve, és ő is 19-20 éves, vagy valahogy így. Az ilyennek nagyon örülök, de én is szeretnék így élni! :()
Hát, nálunk az exek úgy vannak, hogy nálam nagyon nincs miről beszélni, mármint sok emberről. Ő viszont néha el-elejt egy régi emléket, és ez nekem rosszul esik. Hétvégén megint volt egy ilyen (ill. nem igazán, de ezt most nem részletezem, mert még agyon untatlak:D), és úgy döntöttem (bár én aztán nem szoktam/szeretek kérdezősködni, és a volt kapcsolatokról legszívesebben meg is feledkeznék, mármint, nyilván az ő részéről. :D), hogy rákérdezek, milyenek voltak azok a kapcsolatok. Azt mondta, egy darabig jó, de aztán nem. Persze, ez nálunk is ugyanígy fennáll, de az se semmi, hogy mindketten hosszú távban gondolkodunk. Olyat pl. mesélt korábban, hogy volt már úgy, hogy ő elmondta a lánynak, ő komolyan gondolja ám (esküvőre azt mondja még nem igazán gondolt), de a lány mondta, hogy neki ez nem jó, nem akar még annyira belemenni. Vagy mit tudom én. Pontosan nem tudom, mert mondom, én nem faggatom. Bár mondom, hétvégén azért kérdeztem meg, amit, mert arra gondoltam, lehet, hogy jobb lenne egyszer megbeszélni ezeket a dolgokat, és minél többször elmondja, talán annál jobban meg próbálhatom győzni magam, hogy tényleg csak engem szeret és tőlük már tényleg nem akar semmit. Stb. :(
Na, látom, a végén megkérdeztem, én meg már válaszoltam is neked. (Ti. én ahogy olvasom, hogy válaszolok néha - na jó, szinte mindig. )
szerintem az maximálisanjó, hogy kíváncsi, még szép, hogy az. nálunk ez elég érdekesen jött le, mármint az exekről való beszélgetés. . engem nem érdekelt igazán és őt se, de jobbnak láttuk azért megbeszélni a múltat is. így amikor mindketten olyan hangulatban voltunk, hogy képesek voltunk beszélni a másik exszerelmeiről, akkor leültünk, és elmeséltük egymásnak a csalódásokat, szerelmeket. . . de aztán pontot tettünk a végére, és se én se ő nem akar régi nős/pasis történeteket hallgatni. :) ez nem tudom, hogy kinél hogy működik, nekem nem esett jól sosem.
Amúgy nekem is ő a második kapcsolatom, emrt az ilyen egy-két hetes megismerkedéséket bele sem számolom. az nem kapcsolat, és barátság ssem szövődött belőle.
Ti hány évesek vagytok, mert asszem nem tudom? :))
Mi is úgy élünk együtt, hogy nem saját lakás, hanem egyelőre nálunk, hétvégente náluk vagyunk, szóval 2 "otthon" van, és szerencsére ezt mindkét oldalról elfogadják, támogatják.
Hihi, nekem is az első/előző/egyetlen hosszú kapcsolatom távkapcsolat volt :)) én is így voltam, hogy suli szünetekben voltunk együtt, 3-4 hónaponként láttuk egymást, és állítom, hogy hamarabb megismertük egymást így, mint egy olyan pár, akik 1-2 naponta egy randira összefutnak. Habár mostmár nem kezdenék még egy távkapcsolatba, érdekes volt, hogy az első kapcsolatom ilyenre sikeredett! :)
Voltam megcsalva már sokszor, de ő sosem csalt meg, és én se őt :) nem lenne a vőlegényem, ha megtette volna :))
ja, én 20 leszek minnyá, ő 25 lesz minnyá :)
A másik, amit kihagytam, úgymond, bár belekezdtem. Tehát, ő nem igazán mer(t) intimebb dolgokról beszélni, és inkább csak akkor tette, ha én kezdtem bele a témába. Az nem számít, hogy ő kér meg, hogy kezdjem el, utána már beszél szívesen. És már nem egyszer mondta, hogy ő nagyon örül annak, hogy bármiről kérdezhet, bármiről beszélhetünk, mert eddigi kapcsolataiban ez nem így volt. Nem tudom, hogyan volt akkor, ha nem így, de nekem ez fontos, hogy meg tudjuk beszélni a dolgokat.
Nagyon "helyes" (dolog - bocs, most nem tudom, hogyan fogalmazzak, a helyest meg úgy értem, hogy kedves, aranyos, mit tudom én:D), ahogy már 1 éve együtt éltek! Épp a napokban olvastam egy olyan esetet, hogy valószínűleg a szülők sem akarnák, és a lány emiatt (is?) húzódozik az összeköltözéstől házasság előtt. De én is úgy gondolom, hogy biztos jó dolog az együttélés. Bár nálam ilyesmire még nem került sor. Bár, mivel eddig csak távkapcsolatom volt, az előző barátomnál nyaranta 10 napot töltöttem el egyhuzamban (mármint, nem egyszer 10 napot, hanem 2-3 alkalommal 10-10 napot), de most mi még nem tartunk ott. Én már tartanék ott, hogy több nap, de még nem lehet, kell neki egy kis idő. Amúgy ő az anyjával él, én is még itthon.
Érdekes ez a minél hamarabb ismerjen meg. Mert én most kicsit talán pont attól félek, hogy mi van, ha túl hamar kiadom a dolgaimat, és utána unalmas leszek, hogy nincsenek izgi kis titkok, vagy tudom is én. Ti mennyi idősek vagytok? Ha már kérdeztem volna, akkor bocsi. :) Egyébként, én is úgy vagyok, hogy csak tényleg komolynak tűnő dologba mennék bele. Ez a második kapcsolatom. Nyár óta voltak lehetőségek, de egyik sem tűnt komolynak, és szerintem azért is koptak le, mert látták talán rajtam, hogy én viszont komolyat szeretnék, és ha nem ilyenek, nem is kezdek velük.
Ja, erről jut eszembe. Az elején mondtam neki, hogy én sokat csalódtam nyár óta és megkérdezte, hogy mik történtek. Elmondtam neki. De kis kíváncsi ám egyébként. :) Nem tudom, ez jó-e. Jó, valamilyen szinten biztosan az.
Én se szeretem ezt a nem tudok róla, nem fáj dolgot! És én is úgy vagyok vele, hogy ha van valami, azt most mondja el (most még csak nem is megcsalásról beszélek, bár remélem, nektek nem voltak ilyen tapasztalataitok a vőlegényeddel!), mert akkor meghallgatom, és amiatt veszem nyugodtabban az új infót, mert megbízott bennem annyira, hogy megossza velem, ami esetleg nyomja a lelkét.
És jaja, szerintem sem eltérés a topiktól, és szerintem nagyon is fontos és érdekes dolgokról beszélünk. :)
mi 21 hónapja vagyunk együtt, ami szerintem már pont az az idő, amikor kiismertük egymást, főleg, hogy egy éve együtt is élünk. de személy szerint mi nem is akartunk úgy soha összeházasodni, hogy előtte nem élünk legalább egy évet együtt. Én úgy voltam, hogy sosem akartam "tapasztalatot gyűjteni". sosem akartam, hogy egy fiúval csak napokat, heteket legyek együtt, és akkor jöhet a következő, hanem mindig komoly kapcsolatra vágytam. pár keserves kudarc után pedig megfogadtam, hogy én mindig mindent ki fogok mondani, ami csak eszembe jut, nem lesz titkom, és azt akarom, hogy minél hamarab megismerjen a párom. akkor ismerkedtem meg immáron vőlegényemmel, és úgy tűnik, hogy bevált a fogadalmam, mert őszinte, tiszta és mély lett a kapcsolatunk. És Glacier, szerintem ennél fontosabb nincs is, mint őszintének lenni, és utálom azt a mondatot, h: amit nem tudunk, az nem fáj. Én azt mondom, inkább fájjon per pillanat, minthogy később meg beleroggyanjak a csalódásba. Nem?
De szerintem nem tértünk el a topictémától, hisz mi is az intimitásról beszélünk :)
A kettővel korábbi hsz-ra: sajnos, mi még nem tartunk ott, hogy másba menjen át a dolog, de biztos vagyok benne, hogy ilyen is lesz. ;) Nagyon remélem. :)
Koala: én olyan vagyok, hogy nagyon őszinte. Ő is őszinte. Ő úgy van most ezzel a kapcsolattal, hogy amúgy ösztönözni kell, hogy meg merjen kérdezni valami intimebb dolgot, de már fejlődik rendesen. :) És ha megkérdez valamit, ha pár perc huzavona esetleg van is részemről, utána válaszolok neki, mert nem érzek semmit sem olyan témának (szerintem, de lehet, hogy van olyan, de hát, már kérdezett egy-két meredekebbet:D), amit egy komoly kapcsolatban ne lehetne megbeszélni.
Viszont még ezeket a válaszokat nem tudom úgy megadni neki, mint ahogy azt előző kapcsolatomban. Tehát korábban nem rémlik, hogy bármikor is kételyeim lettek volna, hogy ezt most mondjam vagy ne, és mi lesz, ha mondom, és. . . nem is tudom igazából megmagyarázni, hogy mitől tartok most. De végül is elmondom, mit gondolok, vagy mi van, ha kérdez.
Egyébként, tudom, én vagyok itt a nagy topik témától eltérős. . . Ha ez gond, akkor szóljon rám az, akit zavar. Viszont úgy gondolom, az is jó ám, ha leírja mindenki a dátumait, de akkor elég egyhangú lenne, nem?
persze, szerintem ez mindenkivel így van legelőször, hogy gázos teljes díszkivilágításban előtte fürödni, tisztálkodni. . . emlékszem, én is csak bekísértem, ha akkor fürdött, mikor nála voltam, aztán egyszer rávett, és én is csak úgy beugrottam mellé. ez volt kb 1-2 hónap után. utána már minden simán ment. . mert láttam, hogy ezt tök természetesen veszi. ő hamarabb megnyílt ilyen dolgokban, viszont lelkiekben még visszafogta magát, "tartotta" magát, hogy ő a tökéletes férfi, én meg pont fordítva, én elmondtam neki mindent, ami akkor abban a pillanatban eszembe jutott, és ilyenekhez kellett több idő. van, ami hamar jött, van, ami későn, de semmit nem bánok.