Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Belső láz
Létrehozva: 2009. október 23. 13:59
Sziasztok!
Egy ismerősöm sírba tesz azzal, hogy belső láza van. Állítólag egy orvos meg is mérte neki úgy, hogy erősen belenyomta a kezét a feldagadt térd körüli bőrébe, ami egyébként nagyon fáj neki, és 39-40 fokos hőt állapított meg.
Szerintetek tényleg van ilyen? Még a gogglen is rákerestem, de csak egy blogba találtam rá erre a kifejezett szópárra, ami egy megfázásról szól.
Kiváncsi vagyok!
Ancur
nincs olyan hogy belso laz !,! meg egy fekalias bulvaron sincs olyan
Nállam is ugyan így jön ki a "belső láz"... herpesszel ébredek
Heö2, de nagyon régen láttalak.
Remélem jól vagy.
akkor honnan ered ez a szó hogy belső láz csak van akkor nem?
37,4 az siman höemelkedes.Nem laz.
Ez olyan megmagyarazhatatlan jelenseg,mint a gyomorideg ....ezerszer hallom: nekem gyormoridegem van...miiiid van?Lehet gyomorpanaszod pszichesen,lehet mastol,de gyomorideg nincs.Ideg is lehetsz siman,csak annak semmi köze a gyomrodhoz.
Ettöl a "belsö laztol" a hajam egnekall...nekem külsö szokott lenni,kizarolag,ha megbetegszem,de azt soha nem a terdhajlatnal merjük.
Normális hőmérséklet???
A lázas hőmérsék tulajdonképen 37,4° felett kezdődik, de a súlyosabb betegségek végén a 37 °C. felett álló hőmérsék már emelkedettnek veendő, miután ilyenkor 36-ra, sőt az alá is sülyed a normális mérséklet. 38,5 °C.-ig enyhe, 39,5 °C.-ig mérsékelt lázról beszélünk, mig 40-41 igen magas láznak nevezhető. Heves lázzal járó betegségek után gyakran látunk 35, sőt az alászállott hőmérsékletet.
(lat. febris, gör. pyr, pyretos, magyarul forróság, hideglelés helyesebb kifejezéssei), általában a test hőmérsékletének emeledett volta, hozzátartoznak azonban ezen fogalomhoz még mindazon zavarok, amelyekről alább lesz szó, amelyek azonban, úgy látszik, csak a hőemelkedés másodlagos következményei. Régebbi orvosok a lázt betegségnek vették s a szerint amint egy vagy más tünet is csatlakozott a forrósághoz, különféle lázakat vettek föl (febris gastrica, f. biliosa, typhosa, neurosa, hectica stb.); ma a lázt nem tekintjük önálló betegségnek, hanem csak egy számos betegséghez csatlakozó tünetnek. A fölfogásnak ezen átalakulása főleg Broussais és a francia iskolának érdeme. Broussais és iskolája lázas betegségben elhaltak boncolásánál mindig bizonyos szervi elváltozásokat tudtak kimutatni, mint alapbajt. A legújabb időkig aztán ezen szervi elváltozásokat, mint a különféle gyuladásokat, tekintették a láz okául, sőt egyesek ugy is vélték, hogy a fokozott hőtermelés a gyuladt szervben van s ez fűti a vért s általa az egész szervezetet; mig a tudomány mai álláspontján ki van mutatva, hogy a lázt bizonyos kémiai anyagoknak, amelyeket a szervezetben szaporodó mikróbák termelnek, az ily rendszerre való hatása okozza. Az is kétségtelennek látszik, hogy minden láz az idegrendszer útján támad, de mig egyesek ezen reakcióban a szervezetre káros befolyást látnak, addig mások - még a legújabb időben is - a lázt üdvös ellenhatásnak tekintik, amely által a szervezet a bele jutott káros tényezők ellen hatni törekszik. Ez utóbbi felfogást azonban nem helyeselhetjük, mert tudjuk, hogy ugy a baktériumok, mint azoknak mérgező termékei az ilyen magasabb hőmérsékeket jobban tűrik mint az emberi szervezet s továbbá azt is látjuk, hogy lázellenesen kezelt betegségek éppen nem tartanak tovább, mintha a lázat szabadjára engedjük. A szervezet normális hőmérséke az idegrendszer hőszabályozó működése alatt igen állandó. Az ember hőmérséke ép állapotban, a hónalj alatt mérve 36,5-37,4 °C. közt van s az egyes egyéneknél alig variál többet fél foknál. Ezen ingadozás ugy foly le, hogy legalacsonyabb a hőmérsék a reggeli órákban, mig d. u. 5 óra tájban a legmagasabb. A hőszabályozásnak két fontos tényezője van: a hőtermelés és a hőkisugárzás. A láz alatt s annak kezdetén főleg a hőtermelés igen fokozott, mig a hőkisugárzás csak a legelső időben mutatkozi kissé csökkentnek, a láz végével az utóbbi tényező igen megnagyobbodik, mig a hőtermelés csökken. A tényezőknek ezen változása onnan ered, hogy a beteg szervezetben támadt bizonyos anyagok az idegrendszer hőszabályozását más fokra állítják be, aminek következtében a szervezet azonnal iparkodik a megfelelő hőfokot elérni; amig erre nem emelkedett, a beteg fázik, jóllehet ilyenkor már belső hőmérséklete a 39-40 °C.-t is elérte (hidegrázás, hideglelés). A beállott magas hőmérséken aztán a szervezet, amig a hőszabályozás megkivánja, állandóan maradni is akar s ha mesterségesen leszállítjuk is a hőt, nemsokára ismét felemelkedik az. Ha ellenben a hőszabályozás visszaáll a normálisra, ugy a beteg eleinte igen nagy forróságot érez (mert hőmérséke több, mint amennyi megfelel) s megindul a fő hővesztő tényező: az izzadás. Nagy változásokkal járó hőmérsékek ezért fázással kezdődnek s izzadással végződnek. A lázas hőemelkedést gyakran már kezünkkel is megérezzük, főleg ha ruhával fedett testrészeket tapintunk, de megbizható adatokat csak a hőmérés adhat. Az ezen célra készült hőmérők (l. o.) nálunk Celsius szerint vannak 1/10 fokokra beosztva, helyenkint még a Réaumur-, sőt az angolok a Fahrenheit-hőmérőt is használják. (1 ° Celsius = 9/5 ° Fahrenheit + 32 °, 37 ° = 98,6 F.) A hőmérőt többnyire a hónaljárokba helyezzük, ámbár pontosabb s gyorsabb mérési eredményt adnak egyes hozzáférhető üregek (végbél, száj stb.) A lázas hőmérsék tulajdonképen 37,4° felett kezdődik, de a súlyosabb betegségek végén a 37 °C. felett álló hőmérsék már emelkedettnek veendő, miután ilyenkor 36-ra, sőt az alá is sülyed a normális mérséklet. 38,5 °C.-ig enyhe, 39,5 °C.-ig mérsékelt lázról beszélünk, mig 40-41 igen magas láznak nevezhető, e fölé csak ritkán hág a hőmérsék s 42 ° körülbelül a legfelsőbb határ, amely fölé csak néhány betegségben a beállott halál után közvetetlenül emelkedik a testmeleg (tetanus, gerincvelő-sérülés stb.). Heves lázzal járó betegségek után gyakran látunk 35, sőt az alászállott hőmérsékletet, mig kollapszusnál, kolera és más betegségek vége felé még lejebb száll a hőmérő, ilyen hőleesés 27 °C.-ig van feljegyezve. A lázas hőmérsék ingadozása szerint megkülönböztetünk: állandó lázt (febris continua), midőn a láz egyész napi ingadozása nem több 1 °C.-nál, alábbhagyó lázt (febris remmittens), ha a napi ingadozás nagyobb, de a legalacsonyabb állása is a hőmérsékletnek nem éri el a normálist, s a félbenhagyó lázt (febris intermittens), amidőn a nap bizonyos szakában, többynire reggel, a rendes hőmérséklettel találkozunk. Természetesen ezen lázalakok megkülönböztetésénél nem szabad tekintetbe venni a lázellenes szerek okozta hőleeséseket. Általában a láz alakja, sőt foka sem ad határozott mértéket a betegség súlyosságáról, hasonló kóralakoknál azonban, ha nem is abszolut, de relativ értéke ezen irányban is van a forróság hevességének. A lázas betegségek kezdetén vagy hirtelen emelkedik a hőmérsék s ekkor hideglelésről szólunk, amidőn a betegek arca elhalványodik, körmeik, orruk kékes lesz, dideregnek, foguk vacog, vagy csak lassankint emelkedik a hőmérsék, kevés borzongás kiséretében, vagy anélkül s a betegek gyakran csak akkor veszik észre forróságukat, amidőn már tetemes magasságot ért el az. A lázas bántalom vége is lehet kétféle, vagy lassankint marad el a láz s ekkor lázoldódásról (lysis) szólunk, vagy hirtelen esik le a hőmérsék: krizis, amidőn rendesen a rendes alá, a subnormálos értékre sülyed. Néha a látszólagos krizis után még kisebb emelkedés támad s csak azután marad el végleg a láz (pseudokrizis).
akkor ezt úgy kellene írni, hogy belső "láz", szóval idézőjelek között. ;)
Egyébként nagyon pocsék érzés, legalább olyan, mintha tényleg lázasak lennénk.
Azt hívom belső láznak amikor a hőmérőn 37,2 van, én pedig 60,2 érzem.
Nehezen lázasodom, van amikor szerencse, de van amikor sokkal rosszabb .
Térhajlatban, belső lázat mérni, ez valami új számomra.
De, ilyen van, legalábbis én is találkoztam vele.
De ez nem láz, mert a láz egy tünet, amit bizonyos folyamatok hoznak létre. Vagy van, vagy nincs.
"A láz: a testhőmérséklet rendellenes emelkedése. "
Color - rubor - dolor - phunctio eaesa?
Igen, ezek a tipikus gyulladásos tünetek...
NEM belső láz (ami nincs is
)
Amúgy nekem is volt ismerősöm, aki állandóan ezzel jött. De ha lázas vagyok AZ mérhető. Bár a láz nagysága való " egyéni, ez tény.
Sajnos vannak, akik nem tudnak belázasodni, és csak szenvednek, mintha tényleg lázuk lenne, de mégsem mutat semmit a lázmérő.
Én is ilyen vagyok, sőt a gyerekeim is. :( Ilyenkor belső lázról beszélünk, mivel ugyanúgy ki vagyunk száradva, ráz a hideg, nagyon rossz a közérzetünk.
Mondjuk az szerintem is hülyeség, hogy ezt meg lehetne mérni... :D Nem is szoktunk ezzel próbálkozni, egyszerűen úgy kezeljük, mintha tényleg mutatná a lázmérő a lázat, és kész. A belső láznál nálam például az a következmény, hogy herpeszes lesz a szám. :(
irigylem is azokat, akik lázasak tudnak lenni, mert akkor bevágják magukat az ágyba, izzadnak, és hamarabb túl vannak a nyavaján, míg a belső láznál nem izzadunk. Tudom érdekes, és aki ezt nem tapasztalta, az tényleg azt mondja, hogy ilyen nincs, pedig van.
Nem tudom. Egy gyulladt, duzzadt terület nem lehet melegebb is?....
Én nem tanultam.
Nekünk egy szimpla lázcsillapító szokott segíteni, de ha nincs kéznél, pár órán belül el szokott múlni (de mondjuk nekem a rendes (mérhető) láz is elmúlik pár órán belül gyógyszer nélkül)
De nem tudom, hogy z ismerősöd szervezete hogyan működik. Nem nagyon különbözik a mérhető láztól ilyen szempontból, szóval szerintem kezelje úgy, mint a rendes lázát...
Nekem csak külső lázam szokott lenni. :)
Mondjuk az is belülről indul, csak kívül mérem, mert elmúlt a pelenkás időszakom ;-)
Ez a belső láz nem láz, legfeljebb rossz közérzet. De lehet, hogy sokan így hívják.
Egy láz vagy van, vagy nincs.
(igen, tanultam
)
Szerintem pedig van. Vagy legalábbis anyával mi annak hívjuk azt az érzést, amikor pont úgy éred magadat, mintha 39-40 fokos lázad lenne, de a lázmérő mégse mutat semmit.
Anyu ápolónő és én hiszek neki.
Nincs belső láz, viszont a gyulladt területek körül melegebb tapintatú a bőr. Ez nem láz, a gyulladás velejárója, mint a bőrpír és a fájdalom pl.
inkább gyulladás lehet az