Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kész Átverés?
Torolt_felhasznalo_569107
Létrehozva: 2003. március 11. 20:53
Volt egy barátom-nős-, 4 évig hitegetett, hogy nem bánná, ha kiderülne a kapcsolatunk. Kiderült, mert elmondta az anyósának. . mégis úgy döntött, hogy a feleségét választja. Én lettem a ribanc kurva(ezt mondta a felesége rölam), és maradt otthon, a leködolt telefon, frigid feleség mellett. . .
És én mégis reménykedem, és szeretem. . . Nagy marha vagyok, mi?????
És én mégis reménykedem, és szeretem. . . Nagy marha vagyok, mi?????
Csak most vettem észre, hogy írtál ide.
Nem tudom, hogy közben sikerült-e valami megoldást talánod? Remélem, hogy sikerült valami új célt taláni az életben. Mert erre ez a jó megoldás.
Ha van kedved írj, szívesen segítek, ha tudok. Itt sok jó ember van, nekem is ők segítettek kimászni életem legnagyobb tévedéséből. És hidd el nekem, hogy minden alagút végén ott van a fény, csak egy kis idő és sok erő kell amíg elérsz oda.
Üdv.
Új ember vagyok a fórumon, sőt még nem is nagyon leveleztem így soha. De most úgy tűnik, hogy a tanácsaitokra van szükségem. Két évig éltem boldogságban és szerelemben egy férfi oldalán, akiről - derült égből villámcsapás - kiderült, hogy folyamatosan megcsalt.
Nem tarto(tta)m magam naivnak, és úgy gondoltam, hogy egy kicsit szabadabb póráz még nem árthat (eljárt néha a fiúkkal szórakozni).
Számomra ő volt az igazi, csodálatos embernek tartottam, és most egy világ omlott össze bennem.
Hogy lehet legjobban túllenni rajta? Van valakinek ebben tapasztalata? Mennyi idő, míg ez a borzasztó fájdalom elmúlik? Minden férfi ilyen, csak még nem tudtam róla?
Állítólag szeret, látom is rajta, hogy ő is nagyon szenved (persze szakítottam), és közös barátaink is ezt állítsák.
Igazából az érdekelne még, hogy ez mennyire szokványos dolog, hogy egy szerelmes nő nem veszi észre, ha a párja évekig röpke, egyéjszakás kalandoknak hódol? Mit várjak a jövőtől? Megbízhatok-e ebben az életben még valakiben, vagy nagyjából erre lehet számítani?
Köszi!
Jól vagytok??? Remélem igen. Képzeld nekifogtam rendet rakni itt a kedvencek között és gondoltam, hogy beugrom erre a régi fórumra. Érdekesen olvasom utolsó hsz-om. Milyen fura is az élet, ???
Üdv.
Igazatok van abban, hogy még nem gyógyultam meg teljesen, de azt hiszem, hogy ezt nem is várhatjátok el tőlem egyik napról a másikra.
De viszont örömmel jelentem, hogy igenis kitartok az elhatározásom mellett. Mi több annyira, hogy nem is találkozom vele, a telefont nem veszem fel és csak mondom magamnak, hogy nála jobbat érdemelek. Tudom, hogy hihetetlenül hangzik, de mivel egy társaságba jártunk, így egy időben mindig ott volt, ha én megjelentem, de valamelyik hétvégén kivertem a hisztit, hogy már szálljon le rólam és húzzon haza. De tudjátok a nagy duma, hogy ő nagyon szeret, csak úgy folyt ki a szájából. És megmondtam, ha olyan nagyon szeret, akkor tiszteletben tartja a kérésemet és békén hagy, hadj, hogy rendbe szedjem magam, az egészségem, az idegeimet, a lelkemet. Azóta nem beszélünk, néhe ír nekem sms-t, e-mail-t, de nem válaszolok. Ha azt látom, hogy ott a kocsija a barátaink háza előtt én gyorsan megfordulok, és elhúzok onnan. Ez van, még, ha hihetetlen is.
Aztán meg ott a másik is /az ex/. Hazajött egy év után és úgy csinál mintha mi még mindig összetartoznánk. És a baj az, hogy nem csak ő, hanem az egész családom. De én nem akarom előről kezdeni és ezt neki is megmondtam, de ő azt mondta, hogy még próbál udvarolni.
Vigyázzatok magatokra.
Barátsággal: K_Gestenye-Viki
Vajon valóban tartja magát Gesztenye? Azért szerintem még nem "gyógyult" meg teljesen!!!!
Puszi!!
Hogy vagy? Kérlek, jelentkezz. . . .
Őszintén remélem, kitartasz az elhatározásod mellett. . .
De mi is az az elhatározás? :o)
Az a lényeg, amit Te írtál. . . . :o)
Te nagyon nagy árat fizettél eddig már ezért a szerelemért!
Nem tudom kiverni a fejemből, amikor elmesélted, hogy elveszítetted a kisbabádat!
Én
ezt
nem tudom
neki
megbocsátani
helyetted!
Aztán. . . ez a férfi x esetben volt már elvonón. . .
Más nők elválni szoktak egy alkoholistától, igyekeznek megszabadulni tőle, nem pedig az ellenkezőjét csinálják ennek, azaz azt, amit Te teszel/tettél egészen eddig.
Én megértelek, nagyon szeretted Őt, nem tudtál rá haragudni, nem tudtál neki nemet mondani. . . .
DE ezért a szerelemért eddig nagyon nagy árat fizettél.
Kívánom, hogy most már következetesen kitarts a mostani elhatározásod mellett. . .
Ha nem teszed, jövőre is épp itt tartunk majd, akár bemásolhatod majd a mostani vagy fél évvel ezelőtti soraidat is, hiszen aktuális marad. . . minden egyes nappal csak növeled a számla összegét, ami árat fizetsz. . . az életedből a semmiért.
*************************************************
Igen hülye voltam és adtam neki még egy esélyt, de már többet nem adok. És ez most bíztos. Tudom, tudom, hogy ezt már annyiszor mondtam, aztán mégis.
Igazatok van abban is, hogy a barátok is közrejátszanak, mert én már azt is megpróbáltam, hogy megmondtam nekik, hogy őket is hanyagolom, amíg meg nem erősödöm kellő képpen. Mire persze mélységesen fel voltak háborodva, hogy én ezt, hogy képzelem - ők nem fogják velem megszakítani ezt a barátságot emiatt a kapcsolat miatt. Az a baj, hogy ők is két tűz között vannak, mert engem se, de őt sem akarják egyedül hagyni, mindenkinek segíteni akaranak, sőt nagyon sokszor lebeszéltek erről a kapcsolatról, aztán meg rábeszéltek - az a baj, hogy ők láttak minket együtt, azt is látták, milyen, ha külön vagyunk, és gondolom, ők azt a következtetést vonták le, hogy kevesebbet szenvedünk együtt. De én már nekik is elmondtam, hogy NEM és NEM akarom ezt a kapcsolatott már. És, hogy és befejeztem és ne is próbáljanak meg minket összehozni, mert én nem akarok több cirkuszt. Tudjátok, hogy van itt is két párt van, a nők nekem adnak igazat, a ffiak, meg neki.
És kedves Bea, nem adnék, nem adok több esélyt!!
Bizz bennem. Ha képes voltam arra, hogy ott volt a kórházban /ahol dolgoztam, minden nap/, és üzent, hogy keressem meg és nem tettem meg - azt hiszem ezt volt a legnehezebb, mert úgy éreztem, hogy cserbenhagyom - nem fogom beengedni az ajtómon, mint szerető, társ az biztos. Elég volt belőle és ebből az egész állapotból. És néha nagyon sajnálom, hogy 2 évet elveszetegettem az életemből rá. De nem bánom meg, mert az elején nagyon sok jót, sőt rengeteget kaptam tőle - többet, mint bárkitől az eddigi életem során.
Most mennem kell, majd, még írok.
Vigyázzatok magatokra! Viki.
Megyek mert a lánykám egy szülinapi buliba készül és nem tudja eldönteni, hogy mit vegyen fel!
Igen, eszembe szoltak jutni. . . :o) és kíváncsi vagyok rájuk!
Több mint egy éve írt ide először Gestenye:
"K_Gestenye (363)2003-03-20 10:15
Szia, szia!
Most olvasom ezt a fórumot, mert én is szeretnék, azt hiszem felébredni. . . ??. . . . "
Nem tudom, minek kellene ahhoz még történni, hogy felébredjen?
Gestenye! Ezt Tőled is szeretném megkérdezni. . . :o)
Te még mindig adnál neki esélyt?
Ez azt jelenti, hogy vársz rá?
Szerintem, ez a férfi nem tudna Téged boldoggá tenni. . . legfőképp az alkoholizmusa miatt mondom ezt. . .
Csak ahhoz újra ki kell nyitni a szívedet!!!!!
Azért, ha néha géphez jutsz írj! Szeretnénk felőled hallani. sok puszi: Hajni
Tündér mi van Veled? Pont a minap jutottál eszembe, vajon mi történt az elmúlt időben, találtál már valakit?
Ha olvasod a topicot, kérlek írj!! Látod sem Viki, sem én nem felejtettünk el, és persze szerintem Beus is kíváncsi lenne a sorsodra!
Köszönöm, hogy gondoltál rám és, hogy nem felejtettél el.
Képzeld el, nem találákoztam a kedvessel elmúlt már 2 hete, ahhoz, hogy a tegnap este odajött a közös barátainkhoz, mert megtudta, hogy ott vagyok. Pedig megkértem, hogy kerüljön és én is, azt fogom tenni. Erre bevágódik, persze nekem erre sürgős hazamehetnékem lett, de egyszer be kelett fejezem, amit a barátnőmmel elkezdtünk, ez még kb 10 percig tartott. Olyan feszült volt a levegő, hogy a frigóba sem külömb. Ahhoz, hogy én kezdtem szedni a motyómat, mire ő is. Mikor a ház elé értünk én beültem a kocsimba, mire ő odajött, hogy ne féljek tőle és legalább meghallgathatnám. Persze képzelheted hatalmas szócsata lett belőle, miben mindenkinek igaza volt, de csak sorjába, csak, azt nem lehet eldönteni, hogy ki van elől.
Én mondtam a magamét, hogy elég volt a sok megaláztatásból, a sok fájdalomból, a sok csalódásból. Hogy millió egy esélyt adtam és mindig mellette álltam, ha beteg volt, ha részeg volt, ha szegény volt, vagy csak, ha éppen ki kellett húzni a sz. . . ból, és, hogy én ezért nem kértem semmit, csak, azt, hogy, amit irántam érez, azt mutassa ki és, hogy azt a szeretett nekem adja. Mire a kedves tudod, mit mondott, hogy, nem tudja megérteni, ha idáig kitartottam (lassan 2 évet), akkor most miért éppen most adtam fel, most miért nem állok melléje? Megmondtam, hogy azért, mert nem látok esélyt arra, hogy becsülettel megállja a helyét mellettem, hogy távolságot tud tartani a feleségétől úgy, ahogy mindenki más, aki elvállt. Hogy segít abban, hogy a gyerekei elfogadjanak, amikor a felesége ellenem úszítja őket, hogy a gyerekek születésnapját külön ünnepelik, stb, stb, . . . Mond, hülyeségeket kértem? Képzeld, van pofája, azt mondani, hogy most miért nem mondom, hogy költözzön hozzám. És még ő volt megsértődve, hogy azt mondtam, hogy a sokért ami eddig történt és azért, mert úgy érzem, hogy még nincs befejezve a feleségéve. Még most fognak lakást eladni vagy cserélni . . . , bla, bla, bla. . . , s én ezekből a cirkuszokból kiakarok maradni. Elég volt.
Aztán elnézést kértem, és mondtam, hogy amikor minden bekezdést és alpontot képes teljesíteni /amire képtelen/, akkor talán majd próbáljon meg megkeresni, háta nem lesz túl késő. És akkor majd tiszta lappal, "anyuci nélkül" újrakezhetjük, persze, csak, ha megérek ennyit az életében, amit, még be is kell bizonyítani.
Az ilyen pasikról születnek az ilyen dalok, melyekben, azt éneklik:
"hogy nagy szerelemek, széttőrt szívek, s múló férfi Istenek . . . . " - jó szöveg?
Szerintem is.
Emlékszel még a Tündérre, ő is úgyanebbe a fórúmba írt régebb, az ő mentalitásával kezdem a reggelt "Az élet szép, neked magyarázzam!"
Vajon vele mi van? Remélem, sikerült közben megtalálnia az igazit. Hallod Tündér, ha olvasod kérlek, jelentkezz. :) Téged sem felejtettünk el!
Nem könnyű elöről kezdeni és az a baj, hogy minden pasit egy hazug - lábonjáró sörkocsmának látok. Megváltozik ez a kép??
Vigyázzatok magatokra, majd
Nagyon sok puszi, és ha tudsz írj. Hajni
Sajnos, nem férek már internet közelbe, csak, ha beülök vhová, arra pedig ritkán van időm.
A történet folytatása egy darabon még olyan, mint ezelőtt, mint a galambok: az ajtón be az ablakon ki :o))))
Csak tudod, már nem csak átdőltem a ló túloldalára, hanem át is estem, és volt egy pont, hogy szinte lementem szemét p. . -ba, de a hajszál megmentett és inkább csak mosolyogtam. Tudom, hogy ez most nem érthető, de képzeld, az történt, hogy újra kidobtam Rómeót, mire ő persze újra lesülyed az alkohol hatására és bekerült a kórházba, ahol nem látogattam meg, de meg engem az anyósa. És üvöltözött nekem, hogy mitől vagyok én olyan szép és okos, hogy az az ember engem ennyire szeret. Erre én csak azt válaszoltam, hogy "maga mondta nem én". Erre a mama zöld lett és elmondta, hogy "hadjak békén neki, eléggé tönkre tettem már", mire én "tönkre tette ő saját magát a hazugságaival, és békén hagytam azért van ott ahol. " Erre a mamát már az agyvérzés kerülgette. Mivel már elég hangosan üvöltözött erre jobb nem jutott eszembe, felkönyököltem, és mosolyogni kezdtem és megmondtam neki, hogy "pedagógus létére pont olyan jólnevelt, mint a lánya". Erre úgy kifutott, hogy a kollegámat leütte a lábáról.
Amúgy a kedves megpofozta részegen a feleségét mert rám vlami csúnyát mondott. És mi történt? Nem a felesége nem áll vele szóba, hanem én. Az a p. . . a, olyan p. . a, hogy azt mondta, hogy ezt is képes elfelejteni, csak ne váljanak el, mert tudod, Juci néni a sarkon mit mond.
Most hétfőn elváltak, tanu is van rá, de én még mindig nem hiszem, és már nem is akarok neki hinni.
Tudod legutóbb amikor kidobtam, csak annyit mondtam neki, hogy szedje rendbe magát és az életét, persze felsoroltam vagy ötven dolgot. Mivel beszélni nem beszélek vele és kerülöm, így sms-t ír, hogy x-edik pont is megvan. Meg írja, hogy legalább írhatnék, de én nem. Elég volt belőle, a részemről be van fejezve és ez most tényleg komoly.
Elmondják a barátok, hogy ő velem képzeli a jövőt, persze miután x-ikszer is elköltözött. Tudod, úgy van az övé a tv, hogy, ha az ajtót egy kicsit jobban kitalálja valaki nyitani az már magától indul le a lépcsőn. :o)))
Ja, és van új munkám és büszkén hagytam ott a régi-közös munkahelyünket. Bucsúbulit tartotam, úgy ahogy az megvan írva. Villába, zenésszel és mindenkit meghívtam aki a 6 év alatt kollegám volt. Mondanom sem kell, hogy számomra azzal bebizonyították a kollegák-barátok is, hogy melettem állnak, hogy reggel fél 8-ig szinte mindenki ott volt.
Úgy, hogy eltudom mondani, hogy felemelt fejjel jöttem el egyik napról a másikra.
Vigyázzatok magatokra és ti is mesélhetnétek vlamit magatokról, igaz, hogy ritkán jövök, de nem felejtettelek el benneteket.
PPPPPuuuuussssssszzzzziiiika mindenkinek.
Viki
Viki mi újság? Olyan rég hallottunk felőled! Mesélj már, kíváncsi vagyok, hogy mi történt veled. Én azt kívánom bárcsak megtaláltad volna az igazi nagy Ő-t.
Kérlek írj!
Sok szeretettel: maszi
Ja és azért időnként számolj be az eseményekről!!!!
Millió - millió bocsi, bocsi, hogy ilyen későn.
De vizsgáztam, ma is arra megyek, de már lazítás képpen muszály volt félredobnom a könyvet és ide üljek.
Haladás van, :) lassan befejezem ezt a sulit, kezdek vmit érteni angolul, beadták a vállási papírokat - bár még mindig nem hiszem, hogy el is fognak vállni, de ami a legjobb /remélem nem szólóm el magamat/, de úgy néz ki lesz új munkám - ami nyugis, egzisztenciális, jól fizető / persze, ha sikerül győznöm a tudásommal, a tapasztalatommal - a miniszoknyával szemben. Komolyan felháborító, hogy ma minden arra megy, hogy vagy fizetsz a főnőknek vagy hagyod magad meg . . . .
Hogy mire várok? Talán arra, hogy mégegyszer jól pofon vágjam és a szemébe mondjam, "hogy én tudtam, megmondtam, hogy egyszerűen egy gyáva fasz vagy. " Hogy erre miért várok, mert azt akarom, hogy olyan egyedül maradjon, mint a kisujjam. Nekem már veszteni valóm nincs. Úgy vagyok vele, hogy van is meg nincs is. Puszi, csók ölelés és azzal pont hu. :) Hogy a többit hol kapja meg? Nem érdekel, nekem az a lényeg, hogy én magam nem érzem kihasználva. Eljárok nélküle is bulizni, de az új nagyő még várat magára. De még mindig vele a legjobb bulizni.
Most mennem kell.
Még jelentkezem.
Vigyázzatok magatokra.
Barátsággal. Viki.
És hova tűntek a többiek?
Hogy vagy?. . . Várunk. . . ha erre jársz, írj, kérlek. . .
Nem hiszem, hogy ez a kapcsolat valaha is rendeződik, legalizálódik. Itt szerintem csak egyetlen megoldás létezik, hogy Viki kilép belőle. Én 9 évig húztam a házasságomat anno, az utolsó két-három év már csak vegetálás volt. Ma sem értem, hogy mi a fenéért húztam ennyi ideig. Sőt ma már azt sem tudom, hogyan élhettem azzal az emberrel egyetlen napot. De annak is meg volt az oka, akkor nem lenne az én gyönyörű és fantasztikus fiacskám. Puszi Nektek!!!:)))
Egy konkluziót levonok mindjárt: több "kihuzhatatlan" nő van, mert mi a középutat oly nehezen találjuk meg. -
Olvasok, aztán irok. A mai nap szar, bocs, de ha tuom, olvasom. Na átmegyek amásik top-ra olvasni vmit, ott egy-egy sorból már felhomályosodok. -
Pusz Nektek, és bocs hogy nem külön irtam. ---- É.
Szereti, ez igaz, de azt gondolom, tartozik magáért is annyi felelősséggel, hogy ne mindenáron szeresse. . .
Azért van egy határ. . .
Ez a kapcsolat nem egy boldog, kiegyensúlyozott szerelem. . . és én nem látok reményt sem arra, hogy azzá váljon a közeljövőben. . .
Az én türelmem véges. :o((
Ez megint időhúzás. . .
Februárra ígérte a válóper elindítását. . .
Február van.
Olvasd vissza elejétől. . . egy éve lesz lassan, hogy elindult a topic. . . és egyetlen lépést sem haladtatok a kapcsolatotokkal előre. . .
Nem gondolod, hogy ideje lenne már végre belegondolnod abba, ha nincsen kézzel fogható eredmény, érdemes-e várnod?. . . .
Mire vársz egyébként?. . .
Úgy, ha csak beleolvastál Gestenye történetébe, valóban egyszerűnek tűnik a képlet. . . de sajnos az a helyzet, hogy majd egy éve nem sikerül valóban egyszerűvé tenni, közös erővel itt pedig mindannyian, -őt is beleértve- azon vagyunk. . .
Ő nyakig benne van, . . . ha egyszer időd engedi, olvasd el elejétől, s látni fogod, mi próbáljuk kihúzni. . . de valahogy eddig még nem sikerült. . .
A tanácsokat szívesen veszi Gestenye. . . ha gondolod, hogy van használható ötleted, akkor ki vele! :o))
Jó, lehet, hogy a pasi kezdett ki vele, nem lehet ennyit visszaolvasni, de Viki egy jóhiszemű leányzó lehet, s az ilyen pasikat dobni kell. Annyi független pasi van.
Nem?
Olyan nehéz géphez juttni. Velünk egyelőre még minden változatlan, de jó a helyzet. Pedig a hétvégén kiborultam, elmondtam, hogy azt látom, hogy úgyse fog elvállni, és csak rabolja a hónapokat az életemből, visszaél a szerelmemmel.
Erre ő elvitte másnap reggel a családot kirándulni, és már délkor nálam volt és ott is maradt egészen vasárnap délig. Nagyon jól éreztem magam vele.
Most ismét mennem kell. Még írok, mihelyt lehetőségem van.
Vigyázzatok mamagatokra.
Barátsággal: Viki.
Sok puszi Nektek és írj Viki a fejleményekről!!!!!!