Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Csalódás a barátokban
2005-05-31 15:151.
Létrehozva: 2005. május 31. 15:15
Sziasztok!
Így, névtelenül könnyű kiírni magamból a gondolataimat. Ezért gondoltam, hogy megosztom a fórum olvasóival a csalódásom tárgyát, ami nekem hihetetlenül fáj. Akkorát csalódtam most, hogy egyszerűen nem is tudom, hogy leszek túl ezen.
Az életem nem volt mostanában túl rózsás. Több éves kapcsolatom ment majdnem tönkre, egyik rokonom hazudozása miatt elvesztettem a legjobb barátnőmet, aki külföldön van, és ott is akar maradni, a családom is tiszta zizis, és csak a barátaim maradtak. Amíg elvonultam sebeimet nyalogatni a világ elől, egyetlen (!!!) barátnak hitt ember sem hívott fel, hogy mi van velem (két hétig voltam távol). Mikor visszajöttem ide, bejött ugyan egy barátnőmnek hitt nő, de nem szólt hozzám semmit. Kiderült, hogy a hátam mögött szervezkedett, és egy másik barátnőmet "elcsábította" tőlem.
Én mindi mindenkinek segítettem mindenben, önzetlenül. Keresem magamban a hibát, biztos én is tettem valami rosszat. Teljesen összezavarodtam. Úgy érzem, már senki sincs mellettem, és borzasztó érzés rádöbbenni, hogy egyedül vagyok a világban.
Lehet valamit tenni?
Így, névtelenül könnyű kiírni magamból a gondolataimat. Ezért gondoltam, hogy megosztom a fórum olvasóival a csalódásom tárgyát, ami nekem hihetetlenül fáj. Akkorát csalódtam most, hogy egyszerűen nem is tudom, hogy leszek túl ezen.
Az életem nem volt mostanában túl rózsás. Több éves kapcsolatom ment majdnem tönkre, egyik rokonom hazudozása miatt elvesztettem a legjobb barátnőmet, aki külföldön van, és ott is akar maradni, a családom is tiszta zizis, és csak a barátaim maradtak. Amíg elvonultam sebeimet nyalogatni a világ elől, egyetlen (!!!) barátnak hitt ember sem hívott fel, hogy mi van velem (két hétig voltam távol). Mikor visszajöttem ide, bejött ugyan egy barátnőmnek hitt nő, de nem szólt hozzám semmit. Kiderült, hogy a hátam mögött szervezkedett, és egy másik barátnőmet "elcsábította" tőlem.
Én mindi mindenkinek segítettem mindenben, önzetlenül. Keresem magamban a hibát, biztos én is tettem valami rosszat. Teljesen összezavarodtam. Úgy érzem, már senki sincs mellettem, és borzasztó érzés rádöbbenni, hogy egyedül vagyok a világban.
Lehet valamit tenni?
Sziasztok
KECSKEMÉTEN keresem igaz barátnőmet,barátnőimet akik szeretik az életet szeretnek BULIZNI,sétálni,beszélgetni.stb.10 éve lakom itt de sajnos nem sikerült még igaz barátokat találni főleg azért mert ha a csaj bepasizik mindent és mindenkit elhagy ...........Gondolom ismerős.
Kérlek ha te is szeretsz bulizni írj.Én minden hétvégén szeretnék menni.Ha nem szeretnél te is otthon a négy fal között tengődni írj.
Erika
Az én tapasztalatom az, hogy vannak ilyen kapcsolatok amik kifújnak egy idő után, egyszerűen nincs bennük több.Ez leginkább fájdalommal jár de nincs mit tenni.
Érdekes módon nekem volt egy barátságom ami épp az életem egy nehéz időszakában alakult, mindketten váltunk és ezt nagyon jó megtudtuk beszélni, kiöntöttük egymásnak a szívünket és mire rendeződött az életünk ő elköltözött és a kapcsolatunk is megszakadt. Őrá pl csak szeretettel tudok gondolni annak ellenére, hogy már nem beszélünk.
Elkel fogadni, hogy ennyi volt.
Sziasztok!
Tudom, hogy már ezeréves a topic, de úgy vagyok vele, hogy muszáj kiirnom (bocs az i miatt) magamból. Nagyon csalódott vagyok.
Akiről szól a történet, 4 éve a barátnőm, pótvizsgán ismerkedtünk össze és sikeresen átmentünk:)
Egy munkahelyen dolgoztunk, aztán én 2 év után váltottam. Utána mivel nem voltunk sülve főve együtt, nyilván a találkák sem voltak sűrűek.
De mikor vele voltam mindig szárnyaltam.
Ahogy férjhez ment, vmi megváltozott. Rám már csak 3 havonta 1 óra jut....az is olyan, hogy gyorsan menni kell, mert a feleségszerepet be kell tölteni vagy a férjét rendeli oda kivel, kötelező beszélgetni...s akkor már a csajos témát sutba is vághatjuk.
Ők azt szeretnénk, ha járnánk egymáshoz gyakrabban, nekem bőven elég, ha félévente egyszer összeülünk. Mi nem vágyunk a négyes összeülésekre, mert nehézkes a beszélgetés... abba jobban benne szoktunk lenni, hogy menjünk el vhova négyesbe. De miután billiárdba simán nyertünk, több soron, nyilván igy nem élvezhető:D
Nekem nagyon sok volt a kiadásom, feléje....esküvő, szülinapok, ahol a család mindig inkább pénzt kért, hogy betudják őket fizetni egy luxus hotelbe..., én olyan vagyok ha vkinek lánybúcsúja van, vagy szülinapja, a rendezvényszervezői énem elő jön, s sok mindent megveszek h jó legyen, h jól érezze magát....
Eközben én, még egy kis cserépvirágot sem kapok.....s most itt nem csak a pénzről van szó, az én ajándékaim személyesek, mindig. S ez fáj a legjobban, hogy én kitárom szivem, ő meg simán áthalad az enyémen meg sem nézi, hova lépet bele.
Nem soká 30 leszek, s tavaly köszöntött fel, szóba, hogy boldog 30-at.....lövése sincs. Mivel tudtam h ő nem szervezz nekem semmit, sőt rám sem gondol. Én szerveztek meg magamnak a partyit, mert senkitől nem várhatóm el h ismerjen, megakarjon ismerni, s tudná, hogy én mire vágyok.
Nem nagy durranás lesz, de a lényeg, hogy azzal a 2 emberrel vok akit szeretek, s tán az egyikről kimerem állitani h a barátom:)
S ő persze, arra szervezett magának bálos estét, amit nagy lelkesen mesélt el, hogy a szomszédjaikkal mennek akikkel tök jól összbarátkoztak miután oda költöztek....s h nem is bánja, h nem jön a bulimra, mert már annyira vágyott egy báli estére. Ezt rezzenéstelen arccal közölte.....úgy éreztem, hogy a szivembe egy tört nyomtak volna.....magyarán, le vok szarva. Bál, fúj, tatáknak való:D én nem vok ennyire régi módi.... bár nincs bajom az igényes bálokkal, ahol nem üvölt a mulatos zene pl: a csipőjének a mozgaását....
S mondta, hogy ő most le lép, úgy h gyorsan igyam meg a söröm....amire rábeszélt, nem is szeretem a sört:D
Bár még felajánlotta h menjek el hozzá, miután mondtam, h inkább itt maradok, ugy is mindjárt megyek koncerte, amire azt hittem h legalább lesz benne annyi h eljön velem, ha már a szülinapomat szarba sem nézi. De hát ne képzelődjek már.
Ott hagyott egy nagy korsó sörrel....hát mondanom sem kell nagyon jó képet festett úgy rólam, egymagam és a sör....Egy bácsi folyamatosan kacsintott felém és mosolygót.....invitálni akart nagyon:D de ez nem az aminek látszik.
Csalódtam benne, nem kétség. S nem én már nem igazán akarok vele beszélni, bár igaz, az sem nagyon működik már....szép lassan elmúlik, ahogy a fájdalom is. Pedig olyan jó volt vele....
Nem akartam hisztisnek tűnni, egyszerűen jólesett kiírni magamból a problémát, amikor már azt hittem, nem tudom tovább elviselni. És jólesett ennyi tanácsot és megértést kapni tőletek.
Köszönöm!
Megpróbálom magam felvértezni az emberekkel szemben, és megkeményíteni magam, hogy ne érjen ennyi csalódás.
Sajnos én is azt hittem, hogy az élet egy mese. Mindig az igazság győz!
De nem így van, és a mostani világ mégúgyse!!!!
Keményitsétek meg a sziveteket, vértezzétek fel magatokat.
Én a második féjemmel élek, de ha tehetném és újra kezdhetném, nem mennék férjhez!!! Csak akkor nem lenne egy ekkor fiam! Azt sajnálnám.
Na én erre gondoltam, hogy egy barátság megmérettetése ilyenkor jön felszinre amikor baj van.
Te nyilt és egyenes ember vagy. Próbálj meg óvatosabb lenni az emberekkel, ne add ki magad teljesen.
Örülök, hogy te megtaláltad azt, akivel egy életen át társak tudtok lenni! További szép napokat, éveket, évtizedeket!
Én voltam ott, amikor nagymamája kórházban volt, én vigyáztam arra a gyerekre, akit az ő gondjaira bíztak egy hétre, de neki elege lett, én voltam ott, amikor elment a gyereke, amikor a párja elhagyta. . . Soroljam még? És ezek után egy árva hívást vagy hogy vagyot sem kaptam.
Nem akarok most már ezen lovagolni, csak szeretném tudni, miért gondolod, hogy "kisiskolás" vagyok? Persze azt is elhiszem, hogy neked töb tapasztalatod van már az életben, mint nekem, már csak korodnál fogva is.
Köszönöm a biztatást!
Nem vagyok már óvodás korosztály: 25 vagyok. :)
Nincs annál rondább dolog, mint a köpönyegforgatás. Ha a hátad mögött kibeszélnek. Nehéz dolog ez. Kiben bízhatsz? Nem tudhatod előre.
Csak nehéz egy ilyen rossz passzban és helyzetben újrakezdeni, elfelejteni a rosszat.
Akikben megbíztál, csalódni.
Édesanyám gyermekkori barátsága most bomlott fel épp emiatt. A barátnője csak akkor hívta fel, ha valami gondja volt-erreelege lett és megmondta a véleményét.
Tovább kell lépni, persze, csak hát ez nem könnyű, főleg, hogy egy elrontott párkapcsolatot is helyre szeretnénk tenni közben. . .
Én is most csalódtam hatalmasat egy "barátnőmben". Addig voltam csak a barátja, amíg nem volt munkája. Mióta megint van, azóta fel sem hív. Amikor felhívtam, akkor is mindig azt mondta, hogy hív majd és találkozzunk. Persze nem lett ebből semmi. Sosem hívott, mindig én kerestem (ja, ez nem igaz, egyszer fel tudott hívni, amikor szóvá tettem neki, hogy ha fontos lennék neki, akkor ő is felemelhetné a telefont, hogy mi van velem. )
Mindebben az volt a fura, hogy szinte a s*ggét kinyaltam, a rossz időszakban, csakhogy ne legyen depis és én tényleg azt hittem, hogy a barátnőm. Mindig azt mondogatta akkor, hogy a legjobb barátnője lekoptatta amikor kirúgták a melóból és szerinte csak érdekből volt vele. Amikor újra lett melója, hopp, visszatért a favorit és megint sülve-főve együtt vannak. Ne értsétek félre, nem vagyok féltékeny, mert amikor megismerkedtünk, akkor is megvolt ez a leányzó. De kibeszélte nekem a lányt a háta mögött, én meg vígasztaltam. Ráadásul nemrég derült ki számomra, hogy engem is jóízűen kibeszélt a hátam mögött. Sztem ez a legundorítóbb dolog a világon! És most az van, hogy baromira le vagyok ejtve. Megbízhatatlan. És én még hittem neki. Az ilyen nem barátnő, inkább, hogy ellenség. Azok szokták egymást kibeszélni. Sosem volt barátnőm, valahogy a fiúkkal jobban kijövök. . . Ez a nő egy energia vámpír vagy nem is tudom minek hívjam. Amikor rossz passzban volt, az én erőmből táplálkozott és csak addig voltam jó.
De nem bánkódom, az ilyen ne legyen barát. Nincs is rá szükségem. Csak fájdalmat tud okozni, örömet nem.
Csak rossz érzés, hogy megbíztál valakiben, akármilyen slamasztikában volt, mellette álltál. És ezt kapod vissza.
Az édesanyám mindig azt mondja, egyszer a jóhiszeműségembe és a naivságomba halok bele. . . :) Talán igaza van, de ez olyan, mintha azt mondanád egy vaknak, hogy nézd már! Hát nem látod?
hogy minden mondat rolad szolt?
mert bizony akkor elofordul, hogy nem eletre szolo baratok fellegeznek es inkabb nem kerdeznek. .
nekem osszesen 1!! azaz egyetlen baratnom van, de az mar inkabb testver. 30 eve vagyunk baratok.
a tobbieket csak haveroknak neveznem.
tedd tul magad a serelmeden. legy megint olyan, mint regen es meglatod vagy ezek visszajonnek hozzad. . vagy ha ok mar nem kellenek, akkor jon mas. de ne keverd a haversagot a baratsaggal. . . ahhoz azert tobb kell. .
:-))
fel a fejjel!
Csak abban reménykedem, hogy észreveszik, milyen ember valójában.
Legalább sikerült kiírnom magamból ezekez a dolgokat.
Igen, a barátság valóban felhígult mostanában. Nekem két ember volt az életemben, akik közül az egyik a mai napig igaz barátnő, de ritkán találkozunk, mert másik városban élek. A másik barátnőmet a saját testvérem űzte el, akivel szintén óriási botrányok voltak (ital, kábítózás. . . ).
Vele szerencsére sikerült tisztáznunk a dolgokat, de már nem fog hazajönni a világ másik végéről.
En is igy kezdtem:-)) ma mar sokkal ovatosabb vagyok, igazi barat hihetetlenul keves van. Inkabb koncentralok udito, jo kapcsolatokra programokhoz, stb.
Most is én hívtam fel, és megkérdeztem, hogy valamelyik délutánra csinálunk-e közös programot, erre mondta, hogy ő má elígérkezett a másik nővel!
Ez egyébként egy olyan nő, akivel sajnos belevágtam egy közös projektbe, de rosszul sült el. Én intéztem a pénzügyeket, aztán volt, hogy belekakált az egészbe, és most ott tartunk, hogy hiába mondom, hogy ez így nem mehet tovább, nem hallgat rám. Bevett az engedélyem nélkül egy harmadik személyt, aki egy hatalmas idióta, és mivel a másik munkahelyén ez a faszi a főnöke, nem mer neki ellentmondani. Ezen teljesen tönkrement a barátságunk, de azt akkor sem vártam volna tőle, hogy így viselkedjen. Pláne, hogy az én révemen ismert meg itt mindenkit.
Azt ki kell érdemelni. És valóban nem elcsépelt mondás, hogy az ember a bajban tudja meg ki az igazi barát!
A négy barátnőmmel jóban-rosszban vagyunk együtt. De itt a topicon is találtam igaz barátokat, akik a bajbaban mellettem voltak! SŐT! Nekik köszönhetem, hogy most itt ilyen békésen és elégedetten irok neked.
Nyiss egy új lapot, és válogass az emberek között, de most már jobban!
Hát ne hari, de sztem ilyen beszólással nem lehetsz valami jóindulatú. Én is csalódtam már emberekben, de fölösleges mártírkodni. A jóhiszeműség meg a jóindulatúság nem kell hogy egyenlő legyen a lúzerséggel. Márpedig a lúzereket lehet csak többször kihasználni.
Így alakult, hiába törekszem, nincs több barátom, és szerintem ez nem az én hibám, mert én is segítőkész vagyok, rendes, meghallgatom a barátnőm problémáit.
A rokonok olyanok amilyenek! De a barátok akkor barátok, ha igazán barátok. Egy embert csak akkor lehet "elcsábitani", ha az maga is akarja! Nekem 34, és 30 éves barátságaim is vannak. -ez 4 személy -
Nem attól vagyunk egymás barátai, mert az egyik "eltilt" -bár ilyen fel sem merűlt - a másiktól. A barátság csak őszinteségen alapulhat, bizalmon, stb. A barátságot nem lehet osztogatni! Azt ki kell érdemelni.
A topicindítótól meg én is csak azt tudom kérdezni, ő miért nem hívta 2 hétig a barátait?
Keress uj kapcsolatokat, es tanuld meg, tul sokat ne varj az emberektol. Mert ha igen, sokat fogsz csalodni. Joindulatu, johiszemu emberek hamarabb padlora kerulnek.
Ugy hogy fel a fejjel, ismerkedj batran!
esetleg leülni tisztázni a dolgokat?
bár úgy gondolom, hogy, ha elcsábíthatóak a barátnőid, meg a hátad mögött szervezkednek, akkor azok nem is igazán voltak azok. . !
találsz majd másokat!
Nekem a legjobb barátnőm a vőlegényemmel kavart és még én voltam a rossz a végén! szóval nekem elhiheted lehet találni barátokat!
én pl. itt is találtam magamnak barátnőket akikre mindig számíthatok ha baj van!