Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Anyosek,segitse g!!!
2004-11-12 09:091.
Létrehozva: 2004. november 12. 09:09
Sziasztok!
Azzal kapcsolatban szeretnek tabacsokat kerni mi is a teendo ha ugy erezem tul eros a kotelek a parom es a szulei kozott s ezaltal ök mindenben reszt akarnak venni,"segiteni"amibol mar elegem van.Persze mindent ök tudnak legjobban s imadom amikor mondjak hogy ezt igy azt meg ugy,az ugy nem jo-de persze ugy csinaljuk ahogy akarjuk.Na ettol a falra maszok.Parommal beszeltem mar rola hogyan lehetne kicsit kevesbe aktivizalni oket s elni a mi kis eletunket-ketten.
Irjanak akik hasonlo cipoben jarnak-jartak.
Kivancsi volnek anyos velemenyekre is akik fel merik vallalni hogy az atlagosnal nehezebben engedik el a kisfiuk kezet...
Koszi.
Azzal kapcsolatban szeretnek tabacsokat kerni mi is a teendo ha ugy erezem tul eros a kotelek a parom es a szulei kozott s ezaltal ök mindenben reszt akarnak venni,"segiteni"amibol mar elegem van.Persze mindent ök tudnak legjobban s imadom amikor mondjak hogy ezt igy azt meg ugy,az ugy nem jo-de persze ugy csinaljuk ahogy akarjuk.Na ettol a falra maszok.Parommal beszeltem mar rola hogyan lehetne kicsit kevesbe aktivizalni oket s elni a mi kis eletunket-ketten.
Irjanak akik hasonlo cipoben jarnak-jartak.
Kivancsi volnek anyos velemenyekre is akik fel merik vallalni hogy az atlagosnal nehezebben engedik el a kisfiuk kezet...
Koszi.
Nalam sajnos ahogy mar sokan irtatok es en is tudom az a baj hogy a paromnal sem tortent még meg a koldokzsinor elvagasa legalabbis lelkileg. Igyekszem elmagyarazni neki hogy ez engem zavar de nem tudom igy ilyen szemlelettel fel tudja-e fogni mirol beszelek???
Hat elobb utobb remelem sikerul elernem valamit. Ill. mostanaban ha valamiben tanacstalan neha megkerdezi:Felhivom aput(anyut), vagy ne?Egyebkent is az a tipus akinek megerositesre van szuksege allandoan mert nem bizik magaban. Ezert is van hogy a szulokre tamaszkodik. . . .
Ok pedig ki is hasznaljak rendesen ezt.
Na megyek, ha holnap abba is beleszolnak milyen szinu legyen a fal nalunk akkor tuti csunyan fogok nezni!!!(Festes van).
Szoval koszi azoknak akik csatlakoztak es probaltak jo tanacsokat adni ill. elmeseltek a sajat tapasztalatokat.
Ez meg nem azt jelenti hogy le van zarva a tema mert varom az ujabb hozzaszolasokat, sztorikat. Az igaz hogy minden eset egyedi s nem lehet egy sablont rahuzni egyikre sem de azert lehet tanulni, okosodni a masik tanacsaibol, tapasztalataibol.
Hajra lanyok!
Az én anyósom is olyan volt, hogy azt hitte, mindenkinek ő dirigál, és tette is. Én meg azt, amit akartam. Akkor már világosan tudtam, hogy milyen NE legyek!!!!Pedig ez 38 évvel ezelőtt volt. , de nem vagyok feledékeny)))
Azt hittem az "egy fiús" anyukák (nálunk a apuka is) mind tapadósak, de itt van az élő példa, hogy normálisan is lehet, a másik felnőttségét tisztelve is lehet együtt élni.
Köszi, hogy meghallgattatok.
Tenyleg ugy tunik mindenkinek van baja s nem veletlenul szuletnek az anyos viccek. . . :)S apos vicc is van??
Mert en aposommal is bajban vagyok. En probalok kedves lenni, multkor meg fel is koszontottem nevnapja alkalmabol telefonon elobb mint a kisfia aki epp nem volt itthon. . . . Ledobbent, nem mondom.
De ugyanakkor vannak csunya beszolasai, pl. paromak:
Nem voltal Te ilyen, Kitol tanultad ezt. . . ??Na ezzel jokat tud szurni. . .
Uristen!Egy hazban lakni anyosekkal???
Teged sem irigyellek Skeet!Mi ket hetig laktunk anyosekkal szinten a lakasfelujitas miatt de eleg volt azt hittem soha nem lesz vege!!!
Tenyleg nem tudtatok volna mashol epitkezni???
En is ugy vagyok hogy meg sajat szuleimmel sem laknek egyutt, pedig(remelem nem csak elfogodas mondatja velem)ok igazan nem szolnak bele semmibe. Ez alatt az egy ev alatt meg soha nem volt olyan sem hogy :"Szerintunk. . . "Hagyjak hogy ugy csinaljunk mindent ahogy akarunk. Ha persze tanacsot kerek toluk valamiben-az is valljuk be leg ritkan akkor elmondjak hogy szerintuk mi lenne helyes de az en eletem igy dontsek en.
Ne mi költözzünk, hanem az anyós cuccoljon!
:)))
Mi 120km-re sem voltunk elég messze. . .
Ami fontos: Oly' rövid az élet, ne pazarold veszekedésekre!!!
Javaslom, hogy nyissunk topikot "Anyósfikázás" néven, ott minden belefér.
Majd még jövök, addig is a bemoldalon ott az email-címem, a priviket is fogadom, majd visszaolvasgatom, amiről lemaradok, de most tiplizek.
Sok puszi, fel a fejjel és ÜGYESEN!
Na, jó azért a páromat nem adnám oda még egy ilyen szupernagyiért sem ;-)
Nem ajánlasz be neki?
Kérlek!
:)
Na gyerekek, találkoztatok már ilyen álomi anyóssal?
És még nem is porhanyós?
Szupernagyi rulez!
Sok okos tanácsot nem tudok adni, mert tényleg az a Te gondod, widor- szerintem- hogy párod sem tud elszakadni anyukától, vagy legalábbis hagyja ezt ez érzelmi zsarolást. Nem az a baj, hogy szereti az anyukáját - az ellenkezője lenne gond, szerintem. Hanem, hogy nem engedik el egymást. Ez már gáz. De tanácsot adni, hogy mit lehet tenni? Talán az egyetlen, hogy őszintén bezsélgetsz a pároddal, konkrét esetek kapcsán.
Most majd megint fogok priviket kapni érzékeny lelkű anyóstársaimtól, akik legorombítanak, hogy miért adok lovat alátok!)))
Üsse kavics, vállalom, akkor is leírom ami a véleményem!!!
Ha valaki huszonéves gyerekét nem képes elengedni, nem képes felfogni azt, hogy már azért elég felnőtt ahhoz, hogy a saját életét élje, és úgy, ahogy szeretné, még akkor is, ha az ő elképzelésével homlokegyenest ellenkezik, ott az önzés a legenyhébb kifejezés, és ha csak így jellemzem, akkor finom vagyok és nőies!!!!!
Persze hozzá kell tennem, apró megjegyzésként, hogy azért ebben a fiúk is okolhatók, mert minek hagyják!!!Engem a gyerekeim tuti leállítanának, ha csak megpróbálnák is belebeszélni az életükbe!!!!de meg sem próbálom!Mert pl. többek között emberszámba veszem őket. Pedig a fiammal egy telken lakunk, de míg nem volt unoka, napokig sem találkoztunk, azóta azért minden nap bekukkantok, meg sétálni viszem a picit, meg bébicsősz vagyok, de csak ha megkérnek rá, szóval így is lehet!!!Csak az a baj, hogy azok az anyósok ezt úgysem olvassák, mert messziről elkerülik a netet, pedig azért ha unatkoznak netán, itt egész jól eltölthetnék ráérő perceiket))))
Hova menjünk, még ott sincs kész a fészek, nemhogy máshol vegyünk vmit?
Totál elmebaj hogy a sógornőd gyakoroljon a te gyerekeden, mintha valami tárgy lenne!! Ezt a sógornőd is komolyan gondolja? Amit írtál abból úgy tűnik mintha máris nagyban rátok telepedtek volna és döntéseket hoznának helyettetek!
:)
ne hari, próbálok a tárgyra szorítkozni :)
Anyám úgy dolgozta végig a kis életét, hogy a kollegái nem hitték el, hogy 3 gyereke van. Mindig a nagymama volt velünk, habetegek voltunk stb.
Zsarolta is érte keménen. Nem teszem ki maga ennek.
Anyósom már mióta nyúz a gyerek miatt, beleszólna a névválasztásba stb.
Mivel a lányának nem lehet gyereke, közölte, hogy úgy szüljek, hogy az én gyerekem a sógornőm gyereke is lesz, és ha tetszik neki és tud majd vele bánni, majd örökbefogad.
Ja, és pint az enyémen fog majd gyakorolni!
igyekszem abszolute nem támaszkodni anyósékra, mert az támadási felület és túl nagy luxus, hogy ezt megadjam neki.
Túl jóindulatú. . . :(
Párod mit szól ehhez? és Te mondod a párodnak, hogy ez így nincs rendjén?
Természetesen csak a mienk nincs kész, a többiek egy sz*r villanyköte miatt is minket rángatnak és olyan rosszindulatúak, mint a daganat!
Király lesz odaköltözni. . .
Nálunk se gyenge az öreglány: Kicsi fiam, pucold be a házat, vigyél ki a reptérre, adjál 25ezret, különben nem főzök (amúgy sem főz sose, de még roszz is!), csinálj korlátot anyucinak, etesd meg a kutyát, ha nem vagyok itthon, csinálj meg mindent, stb.
Anyós jobban keres, mint a fia, mégis lenyúlja anyagilag, pedig az ő lakrésze már rég elkészült, a mienkben pedig nyáron közfalaztunk és aljzatbetonoztunk.
Természetesen egy vödörnyit sem segített, hanem még átjött sírni, hogy most van egy francia pasasa és a repülöjegy elviszi a pénzét, így nem marad a bőr ülőgarnitúrára!
Hát nem röhej???
Nem hogy örülne, hogy boldogul a fiam, hanem k*ra irigy rá és folyton lejmolna. (az érzelmi zsarolás mellett)
HU, koszi, jo hogy jottek tanacsok. Azt is gondoltam hogy sajnos nem csak ne jarok ilyen cipoben. Amugy en egyutt elek a parommal, 30 koruliek vagyunk mindketten.
Ez a dolog mar nem eloszor tema koztunk s multkor a parom is azt mondta hogy kicsit ot is zavarja. Kerdeztem miert nem tesz ellene?Erre erdemleges valasz nem jott. Sajnos ugy erzem hogy ez a tulzott ragaszkodas kolcsonos. Persze o a kicsi, egy batyja van aki ugy erzem nem hagy ennyi beleszolast az eletebe. . . :( Igeretet azert kaptam hogy legalabb probaljon meg mellettem allni vitas kerdesekben. . . .
Viszont en is ugy gondolom hogy most meg aranylag az elejen (egy eve lakunk egyutt) kene valahogy megfogni a dolgokat mert komolyan gondoljuk ezt az egyutt elest kesobb gyerek. . stb. s nem szeretnem ha anyosek allandoan mint szellemek ott elnenek "velunk". Hal isten a valosagban nincs igy mert 50 Km-re lakunk egymastol de azert atlag 2 hetente talakozunk.
Holnap ök jonnek latogatoba meg "segiteni" (lakas felujitas van nalunk). . . .
Igyekszem jo kepet vagni hozza de nem nagyon sikerul.
én meg emiatt néha 2 tűz között vagyok, és próbálok vmi közös nevezőt találni, de nem mindig jön össze.
A párom mindenre azt mondja, hogy "mégis csak az anyám" és úgyis megcsinál mindent.
Segítenék én, szemrebbenés nélkül, ha nagy a baj, de anyósom egyetlen megoldási alternatívája az, hogy "szólok a fiamnak".
Nálunk a balhék 90%-a a drága anyós miatt megy.
DE! Luxusnak tartom, hogy egy jól működő kapcsolat egy rakoncátlan anyós miatt menjen tönkre.
A megoldás: közöltem a párommal, hogy nem kell választania köztem és anyuka között, de egyvalamit el kell döntenie: vagy ő beszél anyuka fejével ("mégis csak az ő anyja"), vagy én. De lehet, hogy abban nem lesz köszönet.
Ugyanis ha neki van problémája az én családommal, azt én próbálom elsimítnai, de ha nekem van nyüszögésem, az az ő feladata, hogy anyukával megértesse.
Szóval ajánlom neked is, hogy a hívd fel a párod figyelmét: vagy ő beszél velük, vagy te. De ha neked kell, akkor legyél kemény!
Ha az elején nejm harcolod ki magadnak a jogaidat, annál nehezebb lesz később!
(Anyám 25 év lapítás után csapott az asztalra és mindenki hülyének nézte: "ha eddig jó volt, most miért ugrálsz?" és nem is változott meg semmi!)
Ügyes légy!
Szerintem minden azon múlik (vagy majdnem minden), hogy a Párod hogy viszonyul a szüleihez. Ha ő is ragaszkodik ehhez a nagyon szoros kapcsolathoz, az borzalmas, mivel meg sem érti, miről beszélsz, neki ez a normális. Ha ő is érzi a kötelék túlzott szorosságát, akkor szerintem meg lehet vele beszélni, hogy szóljon ő a szüleinek, hogy pl. ne szóljanak bele ebbe vagy abba. Tudom, hogy nagyon idegesítő, én is találkoztam ilyen problémákkal.
Ahhoz, hogy konkrétan véleményt lehessen alkotni, tudni kellene pl. azt, hogy együtt éltek-e a Pároddal, ne adj Isten a szülőkkel, vagy hogy hány évesek vagytok.
Nehéz helyzet, mert ha szóvá teszel bármit, Magad alatt vágod a fát a saját megítélésed tekintetében (és esetleg a Párod szemében is rosszként tűnsz fel), de ha nem állítja le az ember a folyamatot, akkor nagyon elvadulhatnak a dolgok. Ügyes légy!
Ajaj, sajnos nagy "szakértő" vagyok ebben a témában. . . .
Tudod, nagyon sok mindentől függ, hogy lehet ezt személy(ek)re szabottan megoldani, de szerintem a lényeg, hogy a párod mennyire tud azonosulni azzal, ami neked problémát okoz: ő is problémának érzi-e, vagy neki nem teher.
Ha gondolod, írhatsz privit, ha túl személyes lenne "kirakni" a fórumba.
Üdvözlettel: psy