Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Megcsalás, szakítás, vagy?
Sziasztok,
van egy barátnőm hat éve, nagyon szeretjük egymást, sok izgalmas dolgot csinálunk együtt, sokat csókoljuk/simogatjuk egymást, együtt is élünk, jól érzem magam vele, vele akarom leélni az életemet.
Látszólag minden rendben. Viszont egy ideje észrevettem magamon, hogy megnézem a szexi lányokat, a szexi reklámokat, és egyre erősebb bennem a késztetés arra, hogy megcsaljam... és lassan kezd elviselhetetlen lenni. Már a szakítás is felmerült bennem, mert nem akarok hűtlen lenni. De ettől a gondolattól teljesen kikészülök...
van köztünk szex heti 1-2 alkalommal, és nem is rossz, de én többre, szenvedélyesebbre, változatosabbra, kalandosabbra vágyom... és félek, hogy az ő személyisége nem ilyesmi. Őt nem izgatja ez annyira, bár mondtam neki ezeket és próbál többet tenni.
a kérdésem, hogy ezzel mit lehet kezdeni? Legszívesebben átállítanám úgy az agyamat, hogy ne vegyek észre senki mást, hogy csak őt akarjam, és hogy ne legyen ez a probléma... mert komolyan veszélyezteti a kapcsolatot. :(
Van erre valami jó recept? Ez normális hogy előjön egy férfiben hat év után? Mit lehet ilyenkor tenni??
Ez csak reklám.
Én viszont elolvastam a "nem tervezett" mellékhatásokat, gyönyörű: A legtöbb nő nem tapasztal káros mellékhatásokat a lovegra használata során. A használata biztonságos, azonban ritkán előfordulhatnak kisebb, néhány órán át tartó mellékhatások, mint például enyhe fejfájás, szédülés, arcpír, orrdugulás, hányinger, gyomorpanaszok és enyhe érzékenység az erős fényekre.
Szerintem tévedés. Ezeket a dolgokat az próbálja ki, aki imádja a szexet.
Még olyat nem hallottam h egy jéghegy, szenvedélyes szeximádó lett egy kiegészitő játékszertől
Ha az igazi hús vér..... nem izgatja fel, h tenné egy pótlék?
Mi is hasonló problémával küzdöttünk. Szeretjük egymást, de más a szexuális étvágyunk a párommal. Ő is többet és szenvedélyesebb együttléteket szeret, míg én mérsékeltebb vagyok, de kipróbáltam ezen az oldalon található terméket. Javaslom a párodnak próbáljátok ki, lehet nála is segít majd, hogy jobban kívánja a szexet.
https://www.kamagragold.net/collections/potencianovelo-te rmekek/products/lovegra
hat csak ugy 'kirandulni" nem az tul sok, de mi van ha dolgozni megy mondjuk el egy fel evre? De ha mondjuk elmegy 4-6 hetre az meg belefere nekem, mert ismerem es tudom hogy milyen. a fel ev sem azert nem ferne bele mert annyira feltekeny lennek hanem mert az mar ugy nekem nagyon hosszu lenne hogy kulon legyunk ha nem muszaj. Amikor anno ( az en idomben igy volt) a ferjemet behivtak katonanak 2 evre az elso 3 honapban nem talalkoztunk utana meg masik 4 honapig 1 napot volt otthon osszesen. az elso ev utan atment hivatasosnak es akkortol hazajart de az elso evet egyedul huztam le az akkor 2,5 eves gyerekkel akit akkor adtam be a bolcsibe es visszamentem dolgozni. napi 120 km t ingaztam es bizony egyedul voltam nagyon. de hat nem volt mas valasztasom. es neki se.
Nagyon köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat, ötleteket, visszajelzéseket, beszólásokat... mindent. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyi és ilyen sokféle reakciót kapok pár napon belül. Még akkor sem, ha a zsigeri beszólásokra számíthattam volna. :D
Nagyon intenzív időszak volt ez nekem, soha nem gondolkodtam ennyit (pedig azért szoktam:)). Most szerintem egy lassabb, nyugodtabb, konstruktív időszak jön.
ladybird65 nagyon jó dolgokat mondott. Meg még sokatok. Sokan meg zsigeri reakciókat írtak, ami másodjára szintén elgondolkodtató volt:) jó kis vegyes társaság van itt. :) amúgy úgy döntöttem, hogy nem mutatom meg neki.
És egyetértek funivia-val, a szeretet a legfontosabb.
Köszi még egyszer! :)
A tobbit mar leirtam, amit gondolok. Meg hozzateszem, azt a valakit szreted igazan, aki ugy jo neked, ahogy van. Ha kritizalsz, kifogasokat keresel es persze, talalsz, akkor nem o az, akit te szeretsz, akire neked szukseged van, hanem egy masik valaki, aki olyan, amilyen ez a no nem.
Ha tenyleg komolyan gondolod, hogy nem o az, akkor szakits vele minel hamarabb, tiszteld es becsuld annyira, hogy megadod neki az eselyt, hogy minel hamarabb megtalalhassa azt, akinek o ugy jo, ahogy van.
Már nem keresem vissza, de valamelyik hozzászólásodban azt írtad, hogy nagyon szereted őt, okos értelmes, minden OK vele, de a viszonylag kevés szex miatt ez a kapcsolat így nem tökéletes.
Nézd, azt csinálsz, amit akarsz. DE: te a tökéleteset keresed, ami nem létezik. Nem is létezhet, hisz a kapcsolatot gyarló, esendő, hibákkal teli emberek alkotják. Tökéletes talán egy robot lehet, de az is csak addig, míg el nem romlik. Az ember sose lesz tökéletes. Te sem vagy. Ahogy kivettem a mondataidból, a ti kapcsolatotok kb. 80-90%-ban jónak mondható. Ez szerintem remek arány. Nézd meg, milyen kapcsolatok vannak, emberek hogy élnek. Hidd el, a kívülről nagyon perfekt kapcsolatban is vannak gondok, csak te azt nem tudod. Ugyanis kulturáltabb emberek nem kötik mások orrára a gondokat, pont azért, hogy ne szolgáltassák ki a másikat. Amíg egy minimális szeretet, tisztelet van kettejük közt, addig ez alap dolog. Nem terád céloztam. Ugyanis a többiekkel ellentétben én nem érzem kibeszélésnek, ugyanis nem ismerünk se téged, se őt. Se arccal, se névvel. Így nincs kit kibeszélni - az én elméletem szerint. Ennek dacára én is azt mondom, NE mutasd meg neki a topikot. Azzal a földbe döngölöd.Kivéve, ha azt akarod, hogy ő döntsön.
Találkoztam én már olyan görény palival, aki nem akarta kidobni a barátnőjét. Félt a hóhér munkától. Ezért aztán csinált olyat, amiről tudta, hogy majd a csaj dobja ki őt. És ő még fürdőzött is a feddhetetlenség fényében, hogy ő aztán nem hagyta ott, sőt..... Nehogy fel kelljen vállalni egy kellemetlen döntést.
Szóval szerintem örülj ennek a kapcsolatban, amíg ilyen.... Lehet, hogy neki is vannak problémái veled. Te sem vagy tökéletes, hidd el.
Ez kibeszélés akkor is, ha mi nem ismerjük az illetőt.
Áldás lenne a névtelenség ilyen szempontból? Nem. Akadnak olyan részletek, amelyeket a másik fél tudta nélkül nem lehet, és nem is illik a nyilvánosság elé tárni. Attól hogy mi nem tudunk róla, az a személy nagyon is valós. Egy köz elé tárt publikációban is célszerű az illetőt megkérdezni, hozzájárul-e a névtelenségben lévő takarással, az intim részletek nyilvánosság elé tárásához.
Ha a topic indító barátnője véletlenül elolvassa a topicot, sok apró részletet összetéve önmagára ismerhet. A névtelenség áldása csak akkor áll fenn, ha a mozaikokból nem lehet összetenni hogy kiről van szó. A névtelenség sokakat megtéveszt. Elég két egybevágó adat, és már felkelti az illető érdeklődését. A topic előrehaladtával pedig ezek az adatok bővülnek. Sokan esnek ebbe a hibába. Elejtenek szavakat önmagukról, és szűkül a kör. Elég néhány különböző topicba benézni, be tudod határozni hogy illető hol lakik, hány gyereke van, esetleg azt is hogy milyen neműek és hány évesek, meg tudod saccolni plusz mínusz 10 év eltéréssel hogy mennyi idős lehet, mi a foglalkozása, mi a politikai nézete, milyen a vagyoni helyzete.
Én nem véletlenül ködösítek. Többen mondták már rólam itt, hogy hazudok. Lehet akár hazugságnak is nevezni, én védelemnek hívom. Az itt lévőekre nem tartozik az, hogy én ki vagyok.
Fogalmunk sincs, kiről van szó, és a TI egy szóval törölhet minden korábban leírtat (hülyéskedtem), én ebben a kibeszélés nyomait sem látom. Mindazon által eszembe sem jutna megmutatni olyannak, aki ismer.
A névtelenség az ilyen portálok legfőbb áldása.
Átfutottam a kollégák hozzádszólásait. Meglepődtem mennyien kiborultak egy kis piálás lehetőségétől. Nem azt írtam, hogy taj részegre itasd le a barátnődet, egy kis lazulós piálást javasoltam. Nos aki még soha nem ivott meg egy pohár pezsgőt, vagy egy pohár bort, az nyugodtan ekézzen engem. Csak azt nem tudom, hogy mitől vagyunk egy alkesz ország, ha ebben a topikban csupa antialkoholista kommentel?
Még csak azt sem írtam neked, hogy a rengeteg női vágyfokozóból adj be a tudta nélkül neki /pld. Elixir libidó drops/, pedig ilyenek is léteznek, nem is kevés, és mégis akkora a felzúdulás, mintha ezt írtam volna! Nagy kislány már, el tudja dönteni, hogy iszik-e egy pohár pezsgőt, vagy nem. Nem kell idegeskedni emiatt.
Azt hittem együtt írjátok ezt a "tanácskérést", valamit félreértettem?
Nos, ha mégsem, akkor abba gondolj bele, hogy neked jól esne-e, ha ő írna az Nlcafe oldalára veled kapcsolatban egy kis tanácskérést? Te szívesen elolvasnád, hogy neki mi a gondja veled, amit másokkal oszt meg? Te szívesen olvasnád mi mindent összehordanak a kapcsolatotokról olyan emberek, akik nem ismernek benneteket? Ha erre buzgó bólogatással válaszolsz /amit nem hiszek/ akkor se mutasd meg neki a topikot, mert ez tulajdonképpen nem róla szól, hanem rólad! Ne felejtsd el, hogy minden amit leírtál, téged minősít, nem őt.
És ez a hsz-eknél is pontosan így van. Minden hsz azt mutatja, hogy milyen az aki megírta, és nem a te problémádra ad neked egy egzakt választ.
A címből kiderül amit adtál, hogy lélekben már megcsaltad, szakítottál vele, vagy meg akarod változtatni.
Egyetlen egy igazi tanács: Az életben a legfontosabb dolog szeretni, és szeretve lenni.
A kutya is jodolgaban vesz meg.
De ha neked ez a kapcsolat nem jo, lepjel ki belole mar tegnapelott.
Lehet, ha szakitasz vele, a te eletedet ez melyen befolyasolja, mert nem biztos, hogy kapsz meg egy rendes not. Plane, ha belemerulsz az ocska dugogatasokba, onnan nehezen van visszaut. Neki viszont adsz egy eselyt, hogy megtalalja az igazit, a boldogsagot.
Hat azt szolna, amit a Swarzenegger felesege. Sirogorcsot kapna, majd egybol elvalna. Ha ember a talpan, mert o azt tette.
Aztana pasi elgondolkodhat, hogy lesben alljon es vigye fel a koszos noket, mind az ove lehet.
Mellesleg fontos a szex, na de kinek kell egy b.szogep?
A társadat a háta mögött kibeszélni, a megcsalás egyik formája. Egy párkapcsolatban az érzelmi intimitás adja meg a kapcsolat mélységét. Amit te itt leírtál, az a kettőtök érzelmi világához kötődik, nem tartozik senki másra. Te itt kérdeztél, és ezen felül olyan rá vonatkozó személyes jellegű információkat adtál meg, ami már kibeszélés, pletyka szintű.
Ne mutasd meg neki.
Másrészről, itt az összes hozzászólás olyan emberektől származik (magamat is beleértve), akikről semmit nem tudsz, akár félrevezetőek is lehetnek, hiteltelenek. A direkt rosszindulatot se feledd.
Például azt, hogy megjegyzést tegyek az eltűnt csokoládék miatt. Csak idő kérdése, és mindenre "fény" derül.
Most olvastam itt az egyik anyuka blogját, a gyereknevelés csődjéről. Rájött hogy a liberális neveléssel épp az ellenkezőjét érte el annak amit szeretett volna, vademberek nőnek a kezei alatt. Írja, nem szeret kiabálni, veszekedni, nem emeli fel a hangját, de ez már egyre gyakoribb, mivel a gyerekek kicsúsztak a kezei közül. Azt vallja, hogy idomítással semmit nem lehet elérni. Nos, ez a nő mérhetetlenül buta a gyereknevelés terén. Még csak az sem mondható el róla hogy nem tanulta, hiszen a gyereknevelésnek ösztönösnek kell hogy legyen. És hatalmasat tévedett, ő is idomít. Beidomította a gyerekeit arra, hogy hisztivel érjék el azt, amit akarnak. Mivel fogalma sincs arról hogy ez is idomítás, így nem ő irányította a gyerekeket, hanem fordítva. Ez az anyuka az, aki irtózik a testi fenyítéstől. Erre nem lehet mást mondani, jó időben jókor adott popsira ütés nagyon hatásos. Megteszi pár napig, majd nyugalmuk lesz. Ő fordítva csinálta, ráhagyott a gyerekekre mindent, az ő szavaival élve teret engedett nekik hogy a személyiségük kiteljesedjék. No igen, de nem egy gyerek fogja gyermeki értelemmel eldönteni, hogy mi jó neki, a személyiséget a szülő fejleszti és ha kell nyeseget belőle. Ha időben mer nemet mondani, párszor "odacsapni", akkor megspórolta volna a kínkeserves mostani veszekedést, ingerültséget. A gyerekei előtt semmi tekintélye nincs, ezt mintha nem venné észre. Kínos. Nem könyörögni kell egy gyereknek és kérni szép szóval hogy fürödjön ha nem akar. Azokat a gyerekeket ő hozta létre, tudni kellene hatnia rájuk, tekintélyt kellene szereznie. Nem veszekedéssel, hanem a megfelelő hangsúllyal és testtartással.
Rengeteg ilyen anyukát, szülőt látok. Ez nem liberalizmus, hanem a gyereknevelés munkája terén elképzelhető legnagyobb fokú lustaság. Munkahelyen egy ilyen teljesítményt nem béreznének. Ki is tennék a munkahelyről hogy alkalmatlan.
Tudom, nem a topic témájához tartozik de ismersz, engem nem érdekel.
Egyik korábbi hsz-edben volt egy mondat. Az, hogy valamiért te még ma sem tudsz úgy gondolni a kedvesedre, mint nőre.
Ez szerintem nagyon fontos! Miért nem?
Felhoztuk neked a topikot, mehetsz a számfejtésre átvenni a zsozsót.
"megmutatni neki a topikot..."
Ne haragudj... de a kérdés egy picit gyerekes. Mit szeretnél ezzel elérni, azt, hogy még kevesebb önbizalma legyen?! Hogy jössz ehhez a kérdéshez egyáltalán. Szegényt még jobban lehúzod... vedd már észre.
A minap meg elmeséled neki a megcsalás gondolatát részedröl...
az a gond, hogy Te észre se veszed, de sorozatosan megbántod, és biztos vagyok benne, hogy a hétköznapokban is egy tucat dolgot mondasz neki, ami neked fel se tünik, hogy mi lehetne abban a rossz és ezzel tovább csökkented az önértekelését.
Szerencséd van, mert ha ö egy magabiztos nö lenne, akkor ezek utan lehet, hogy ö gondolkodna el arrol, hogy ez a férfi biztos kell-e neki. sorry
Neee, ne mutasd meg! Rosszul viselné - legalábbis én rosszul viselném és zokon venném.
előzmény:Ferfi34 (481)2017-01-26 11:17
Jé!!!!!!!!!! De érdekes.Vajon miért?
Jószándék - látszik hogy mennyire.Hiszen csak kibírhatatlan más nők látványa, ezt biztosan a nője is jószándékkal kezelné.
De, ez a legkisebb baj, inkább az a nagy gond hogy a béka feneke magasan felelte van a pasinak.
Azt nem mondom hogy aljas dolog, mert jó szándék vezérelte. Viszont ahogy a férjem fogalmazna, amit az ember nem tud, nem kell elfelejteni.
Én biztos óvatos lennék.
Még azon gondolkodom, hogy megmutassam-e neki ezt a topikot... biztos sokkolná kicsit. Ugyanakkor ez is kicsit "megcsalós" érzés, hogy a háta mögött kibeszéltem, és rosszul is érzem magam emiatt még akkor is, ha anonim módon történt és nem ismertek minket személyesen.
Mindenképpen meg kellene mutatni neki topikot.
Egyből megoldódna a gatyaproblémád.Mert ha jóérzésű a párod - és ahogy látom kettőtök közül Ő az - akkor egyből lapátra tenne.
Bizony, aljas dolog így kibeszélni valakit a háta mögött, tücsköt bogarat összehordani - mint például hogy már az elején sem , stb.....: de lássuk, Ő mit szól hozzá.
A privire írtam az előzőt, csak félrement...
Bocsi, nem vettem észre! Ott válaszolok, köszi!! :)
Neee, ne mutasd meg! Rosszul viselné - legalábbis én rosszul viselném és zokon venném.
Még annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy sokszor megkaptam a napokban azt, hogy éretlen vagyok. Ezt nem is vitatom, sokmindenben van hova fejlődnöm. Ugyanakkor sok minden más miatt, amiről itt nem esett szó, pedig becsülnek mások. Sőt, a kapcsolatunkat is irigyelték már. :)
Én ezt úgy képzelem el, hogy vannak a különböző dimenziók, - pl. kapcsolatok, párkapcsolat, EQ, szex, életvitel, talpraesettség, anyagiak, szakma, sport, hobbik, magabiztosság, műveltség, és még ezer más dolog - amelyekben mindenki áll valamilyen fejlettségi szinten.
Mindenben van aki jobb és rosszabb nálunk. Két ember között pedig az egyik ebben jobb, a másik abban. És mindig le tudjuk szólni a másikat azért, amiben mi jobbak vagyunk. De segíthetünk is neki fejlődni (ha akarja és kéri vagy engedi).
szerintem nincs sok értelme leszólni a másikat, mert csak romboljuk az önbecsülését, miközben mi magunk kicsit többnek érezzük magunkat.
Viszont lehet segíteni is, és akkor mindkét fél jól érezheti magát. Win-win, és sokkal produktívabb is. :)
én pedig valószínűleg éppen egy olyan párkapcsolati válságban vagyok, ahol a döntésem az egész életemet befolyásolhatja (sőt, a barátnőmét is!). A ti reakcióitok pedig engem befolyásolhat... :)
Nem vagyok amúgy egy agyon-analizálós típus, sőt, általában könnyed és laza típus vagyok, de számomra ez a probléma megérdemli, hogy alaposan utánajárjak a lehetőségeknek vagy a megoldásoknak.
És köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat, a hideget-meleget is! :)
Még azon gondolkodom, hogy megmutassam-e neki ezt a topikot... biztos sokkolná kicsit. Ugyanakkor ez is kicsit "megcsalós" érzés, hogy a háta mögött kibeszéltem, és rosszul is érzem magam emiatt még akkor is, ha anonim módon történt és nem ismertek minket személyesen.
Szia! Én írtam privit, de szerintem el sem olvastad. :-(
Szerintem egy hosszútávú kapcsolatban ennek a lány/nő - fiú/férfi kettősségnek valahogy természetesen át kell alakulnia. Mi kis túlzással együtt nőttünk fel a párommal, én 17 voltam, ő 20, amikor összejöttünk, mindkettőnknek ez volt az első (és úgy néz ki utolsó :) ) komoly kapcsolata. Szóval sok mindenen átmentünk, sok mindent megéltünk, és persze mindketten változtunk is. Nálunk ez a változás összehangolt volt, összecsiszolódtunk, inkább így mondanám. Nem tudom, hogy ebben mekkora része volt a szerencsének, vagy mennyire természetes ez a jelenség. Mindenesetre ez is egy problémaforrás lehet, ha nem egy irányba változtok, egyikőtök például jóval éretlenebb, gyerekesebb a másiknál. De ezt is leginkább csak ti ketten tudjátok kielemezni, ti ismeritek magatokat és egymást, csak ti dönthetitek el, hogy ez a különbség áthidalható-e, tudtok-e egymáshoz fejlődni, vagy különböző irányokban változtok.
Babyface83: köszönöm, hogy megosztottad a saját tapasztalataidat, örülök, hogy ti ennyi idő után is együtt vagytok, pláne hogy nálatok is távkapcsolatként indult, és hogy voltak hullámvölgyek és hoztatok kompromisszumokat, de együtt maradtatok. Ez reménykeltő nekem is. Én is úgy érzem, hogy barátnőmmel egymásnak lettünk teremtve.
A lány/nő kettősséget én is éreztem, és most egy nagyon érdekes dolog ugrott be erről: hogy anno még lányként ismertem meg, fiatal volt, ugye. De valamiért most sem érzem még úgy, hogy nő lenne... lehet ez is a baj. Fejlődnie kell még. Meg nekem is. :)
Nikita: köszi!:) én is így gondolom, a szex szerintem is egy kreatív és élvezetes játék, ami néha ilyen, néha olyan, hangulat-, helyzet- és emberfüggően.
Egyébként E/jaM21 is hasonlót mondott.
Amúgy ha visszaemlékszem, a hat év alatt volt pár jó periódus amikor nem voltak ilyesmi problémák, és amikor természetesen alakultak a dolgok. Most egy ideje ez valamiért nehézkes lett, kicsit rossz irányba haladtak a dolgok, és most kell ezt észrevenni és visszarántani a kormányt, mielőtt nekimegyünk a fának... :)
Szerintem nagyon durván túl lett ragozva ez a dolog. Egyszerűen túl van bonyolítva. 6 év nem rövid idő, egy ilyen hosszú kapcsolatban már simán jöhetnek a hullámvölgyek, amiket vagy túlél a kapcsolat, vagy nem. Akkor is, ha lassan indult, távkapcsolatként. Tudom miről beszélek, mi az elején éveken át távkapcsolatban éltünk a (most már) férjemmel, csak hétvégéken találkoztunk. Később összeköltöztünk, most már 17 éve vagyunk együtt. Persze voltak nehezebb időszakok, voltak hullámvölgyek, mindketten hoztunk jó néhány kompromisszumot. Kompromisszumról, és nem megalkuvásról beszélek. Ha valami túl nagy áldozatnak tűnt volna, akkor nyilván nem erőltettük volna. Ha nem éreztük volna úgy, hogy a nehézségek ellenére "egymásnak vagyunk teremtve", akkor elváltak volna útjaink.
Nekem úgy tűnik, hogy a korod ellenére éretlen vagy, és mintha nem tudnád felmérni, hogy most akkor kell-e neked ez a kapcsolat, vagy nem. Nekem fura, hogy ennyi idősen lányként beszélsz a párodról, nem pedig nőként. Nem tudom, lehet hogy csak én vagyok így ezzel, de azért 30-on túl már nekem olyan furcsa a lány megnevezés. Nem vagytok már tinik. Szóval nőj fel, mérlegelj. Te ismered a párodat, mi itt látatlanban nem tudjuk "megjavítani" sem őt, sem a kapcsolatodat, max találgathatunk. Mondjuk például ha szerinted önbizalom gondjai vannak, akkor az, hogy elmeséled neki, hogy arról álmodozol, hogy megcsalod, az pont nem használ... Ezért nem kéne megfogadni vaktában a nem éppen testreszabott tanácsokat, hanem inkább rá és magadra figyelj, ez alapján változtass vagy dönts.