Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mi életünk - Én életem?
Létrehozva: 2015. november 5. 15:42
Inkább párkapcsolat amiben szeretném a véleményeteket megkérdezni. Adva van egy kapcsolat, de nincs összecuccolás. Találkozások mikor hogy adja az élet, van hogy napi szinten két évig. Van hogy hetente-kéthetente csak hétvégén.
Ha ez így hét évig megfelel mindkét félnek, akkor ez párkapcsolat? Ez is kérdés, de nem ez a fő kérdés. Anyagiak teljesen külön (mivel két külön család, két külön háztartás igazából) a közös dolgokat közösen finanszírozzák. Hétvégére egyszer egyik másszor másik vásárol, vagy épp akinek olyan kedve van. Éttermet, mozit stb. legtöbbször felezik, kivéve ha meghívás történik (szülinap stb.). Időnként persze gyerekekkel együtt mennek (ezért is nem volt összecuccolás, mert mindkét lakás kicsi, elcserélni egyéb ok miatt nem lehet egyiket sem). Ugye nem a körülményektől függ, kibe szeretünk bele...
Az értelmi szint közel hasonló, a fizetés is. Mindkettőnek két gyereke van... A férfi folyton segíti a nőt. Megszerel dolgokat, elintéz amit lehet, Kapcsolatait felhasználja a nő céljainak teljesítéséhez (emberekkel ismerteti össze stb.). A nő igyekszik ezt meghálálni dolgokkal, ebédmeghívásokkal hétköznap is stb. Néha akár takarít is a férfinál stb. bár ez ritka.. A férfi folyamatosan tanácsokkal látja el a nőt, amit az vagy megfogad vagy nem. Úgy tűnik a férfi ezt így elfogadja, bár időnként nemtetszésének ad hangot.
Változnak a körülmények. Messzebb kerülnek egymástól (alapból 15, majd 30 km lesz a két lakás között). A nő megbetegszik. Lehet akár halálos a baj... A férfi most is mellette van, segíti... A nő felajánlja hogy lépjen le.. Nem érzi fair-nek a helyzetet... A férfi besértődik, de marad... Itt mi lenne a jó megoldás? (második kérdés)
Úgy néz ki nem halálos, gyógyul. De nagyon lassan (1 év vagy több) közben anyagilag padlóra kerül, többen nem fizetnek neki (akik tartoznak). A férfi most is segíti, most már anyagilag is, kérés nélkül. A nő biztosítja róla, hogy amint tudja visszaadja. Nem írnak papírt (a nő akarja a férfi nem). A férfi kölcsönpénzt ad, nem a sajátját, hisz ő sem keres igen jól.
Nemsokára a férfinek egyre követelőzőbb lesz a magatartása, meg akarja mondani mit tegyen a nő. (Az ő személyes döntéseibe sosem engedett volna beleszólást, bár a nő igazából nem is akart, elfogadta hogy az apja halálakor pl. "csak a család" van együtt, háttérbe húzódott) Mivel erőszakos a nő védi a saját véleményét, saját életét és nem enged másnak dönteni. Meghallgatja és dönt ahogy ő akar, hisz ha rosszul dönt övé a felelősség, ha jól, ő élvezi gyümölcsét...
Egyre több vita van ezen. Végül két hétvégén nem találkoznak emiatt. Ekkor a férfi közli, hogy a nő már nem szereti, mert rugdalja őt és semmibe veszi... Hogy biztos az exférjét szereti stb. Féltékeny a nő fiára hogy vele tölti az idejét. A nő hiába próbálja elmagyarázni, hogy a szülő-gyerek és a társkapcsolat egész más, nem kéne összehasonlítani... Találkozáskor a férfi nem engedi hogy megölelje, mintha félne a testi érintéstől. Azt mondja majd akkor ha hallgat a tanácsaira... (Zsarolás?/ harmadik kérdés..) Mikor megkérdezi: Te most zsarolsz? Tagadja és többször is azzal vádolja, nem jó a "szövegértése". A nő nyelvtanból és irodalomból mindig jó tanuló volt. Se észbeli, se szövegértési gondjai nincsenek...
A férfi napokig még tovább duzzog, a nő nem tudja mi van. Őt vádolja hogy szakítani akar, pedig ő csak békét és nyugalmat szeretne. Elkerülni a stresszt, mert az árt és újra betegebb lenne tőle :(. Mikor újra kommunikálnak, a férfi sértegeti a nőt, megvádolja, hogy az utóbbi fél évben háromszor is megzsarolta (?) és közli elege van, itt a vége. Nem ez az első eset hogy feldobálja a kölcsön adott pénzt (tekintélyes összeg, közel 6 számjegyű forintban). Mártírkodik, hogy mennyit tett a nőért. (ami igaz, csak akkor helyes, ha feldobáljuk? Mit remélhet ettől a viselkedéstől?) Ha nem érti a nő, miért, kérdezze meg egy barátnőjét. (?) A férfi felújítja a kapcsolatát (egyelőre a neten) egy exével, akit előtte mindennek elmondott mert a testét árulta.. :/ Mikor a nő rákérdez mi ez, a férfi újra azzal vádolja hogy elmebeteg és még azzal is hogy sosem tudott szeretetet adni (?) Nem értem ez miért 7 év után derül ki, hogy így érez?
Úgy tűnik a dolognak vége. De a véleményekre kiváncsi lennék. Van-e aki megérti a nő döntéseit? Vajon helyesek voltak-e? Van-e aki a férfi döntéseit érti? Melyiknek mit kellett volna másképp tenni, hogy ne ez legyen a vége? Ha mindketten szeretik a társukat, és igazat mondanak, vajon miért így alakult?
Kérem csak az szóljon hozzá, aki legalább az egyiküket nem gondolja elmebetegnek... :) Van joga a férfinek ezen a szinten egymás életébe durván beleszólni? Ha igen, ez kölcsönös kellene legyen? Vagy egyértelműen nincs?
Kb. egy óra múlva leszek. Akkor válaszolok a hozzászólásokra, ha lesznek...
A te tudasod meg muveltsegedbol annyira telik, hogy berohansz a topikokba, mindenkit leszidsz, aki ott van, vagy nincs, es mar tunsz is. De hogy az agyadban valami megfogalmazodna a temaval kapcsolatban...
Mellesleg te vagy az, aki osszetor barmit is.
Hab a tortan
, hogy kit erdekel, hogy te mit gondolsz. 
Ha valakinek ez elet, akkor kulon gratula!!!
Nem tom mit kellett itt dontogetni meg mi az, hogy zsarolgatni? Ha mar rugdosasba, zsarolgatasba fordult a nagy szerelem, mi a fenet keres meg egymas mellett ket ekkora csodtomeg?
Azt a szot nem ertem, hogy "besertodik". Hova be? Esetleg nem veletlenul megsertodik?
Sajnalom ,hogy elrontottam a napod.....nem fog tobbet elofordulni,huzom is csikot,mielott tobb porcellan eltorik...
Kivansagodra itt vagyok, te viszont most takarodj.
hogy te kekelefant hogy te mekora elefant vagy a porcelan boltban nem is hittem volna...hol a baratnöd sissicske 52 ...hogy Csendikemeg az a terdszel akarki megjelenik itt szazas voltam benne de hogy te Nagy szamarful...bocs...elefant...azt nem gondoltam volna.
Te miert beszelsz ugy magatokrol, mintha kivulallo lennel??? A no igy, a ferfi ugy, bla bla bla. Nem veszed eszre mennyire beteges?!
Nalam ez a tortenet ott megbukik, hogy neked, mint nonek fele-fele alapon allni kell a dolgokat. Ki dontott igy? Te? Vagy o? Mindket valasz
idiota, es, ha a faszi ezt engedi, akkor kalap-kabat. Innentol kezdve nem is olvastam tovabb, mert egy trogerrol beszelunk. Aki pedig trogeri kapcsolatban erzi jol magat, az pedig nem no es kuka. Alja szint, mindketto a troger no es troger hapsi megerdemlik sorsukat. Pont.
Ugy latom regenyt akarsz irni,neeeeeee add fel az allasod,mert nem tudsz irni,a karakterek szanalmasok,a stilus csapnivalo,akinek mar vegkepp nincs mas dolga olvassa...szanalmas...
Megeloztel,ettol meg a hideg is kirazott,de zserintem kamu....
az meg hogy elment a vonat azt a vesztesegetet /nyereseg meg sem akarjak elni, fel sem akarjak fogni , mert nincs megoldokepletuk a valtozas/valtoztatasra .
Gyakorta : anyja tehet rola
Ez parkapcsolat? Mire elolvastam, szedules kornyekezett es forgott a fejem! Itt senki nem normalis!
Biztosan megőrülnék ilyen tesze.tosza emberektől.
Tötyörögnek, józan ész sehol...........Kínosan ügyelnek arra, hogy nehogy ki tudjanak mászni a pocsolyából.
Egyre másra olvasom, hogy 3 év után derült ki hogy link a pasi, most meg 7 évet húzott le a mamika, mint a rab a kóterben, stb............
Annyira nehéz felfogni sok sok év után hogy vége!, elment a vonat?????????????
Juj! még gondolni is rossz arra, hogy mennyi időt vesztegetnek el siránkozással az életükből ilyesmikre, ahelyett hogy élnének.
újabb 7 évre lesz elfoglaltságod.
Aha! Jó!
Látom hogy újabb 7 évre lesz elfoglaltságod.
Elso mondatok utan az jart a fejemben, de orulnek en egy ilyen kapcsolatnak az allando egyuttlet helyett. Ha jol emlekszem Simone de Beauvoir es Jean Paul Sartre is ket kulon lakasban eltek .
Mindket fel normalis kulon kulon, . Egyutt pedig valami miatt mindket fel vedi a sajat territoriumat. Ezt kellene megnezni ez honnan ered es mibol fakad. Modszereik neha gyerekesek neha nagyon is erett emberekre jellemzoek . Valamiert nincs meg bennuk a nagyvonalu fatylat ra megoldas. Ez a jelenleg felvazolt helyzet szamomra olyan :torik de nem hajlik , mert mindketto belul valahol sebzett tipusjegyu.
Ezt kell/lene feltarni hogy ez mibol falad.
Én nemigen hiszek abban, hogy egy komoly kapcsolat "elrontható" Egyetlen képleten nem múlhat semmi, a partnernek éreznie kell, hogy ez kisiklás volt, amit vagy tolerál, vagy nem. Mindenki hosszabb távon csak önmagát adhatja szöröstül-bőrőstül. Az elköteleződéstől való félelem - főként gyerekkel - teljesen érthető.
Még valami. Más dolog valakivel "járni" és megint más együtt élni. Tomboló szerelmet is kegyetlenül lehűthet egy együtt élés - sajnos. "Lakva ismerik meg egymást a párok" - szól a régi mondás, és bizony ez így is van.
Megkérdeztem mit ért ezalatt, hogy megzsaroltam. De nem válaszolt. Illetve egyszer azt hogy nekem kellene tudni. De nem hinném hogy ilyet tettem, egyszerűen nem rám vall.
Mivel az én lakásom közös tulajdon volt az exemmel, így nem lehetett elcserélni. De évek múlva megtörtént a vagyonmegosztás, amikor pénzt kaptam, abból kellett új lakhatást teremteni. A lehetőség messzebb volt, mint szerettem volna. Bár részemről ezen semmi sem múlt...
Leginkább azzal késztettem zsarolásra, hogy nem az volt amit ő elgondolt és nem bírta elviselni. "Az én érdekemben" De nekem nem ez a jó. Legalábbis most ez nem tűnik jó megoldásnak. Sem szeretettelinek :(
Hát azért köszi mindenkinek :)
Ha az időszakos külön élés mindkét félnek megfelel, akkor ez elvileg párkapcsolat - volt. Több probléma miatt ez az összetartozás nem állta ki az idő és a nehézségek próbáját.
Nem könnyű két gyerekkel új társat találni. Az amúgy is sokváltozós képlet a gyerekekkel még bonyolultabb. A lavinát a megbetegedés indította el. "A nő felajánlja, hogy lépjen le... nem érzi fairnek a helyzetet..." Nem értem, hogy miért került erre sor.
A többi már egy vergődés anatómiája. Az amúgy is labilis egyensúly felborult, nincs tovább. /Persze egyetértek azokkal, akik a másik felet is meg szeretnék hallgatni./
Most tulajdonképpen mire vagy kíváncsi? Itt már csak a tanulságok levonása következhet. Nem tudom, hogy mennyi idősek a gyerekek, de a következő kapcsolatot komolyan én csak az ő kirepülésük után indítanám...
Én olyan valaki vagyok, aki szeretné megérteni mi miért történt. Mit rontott el akár. A gyerekek közben felnőttek, a legkisebb 16 lesz. Lassan akár össze is lehetett volna költözni.... Talán igaz, féltünk az elköteleződéstől, s talán ezért lett ez a hirtelen 'féltékenység' is részéről.
Objektív választ akkor lehetne adni a kérdéseidre, ha azt nem kizárólag a te szemszögedből mutattad volna be, hanem "a férfi" is megszólalna itt... itt nem ez történt, hanem elmondtad, hogy te mit értettél a férfi viselkedéséből. A kettő valószínűleg nem fedi egymást.
Ha ez így hét évig megfelel mindkét félnek, akkor ez párkapcsolat?
Nem, ez nem igazán... ez valamilyen kapcsolat, érzelmekkel, szex-szel, párkapcsolati elemekkel, de összességében mégsem párkapcsolat..
Ha nem lehet egyik lakást sem elcserélni, hogy kerülnek mégis messzebb egymástól...?
A nő felajánlja hogy lépjen le.. Nem érzi fair-nek a helyzetet... A férfi besértődik, de marad... Itt mi lenne a jó megoldás? (második kérdés)
Persze, hogy besértődött, mert ő nem házibarátként gondolt magára, hanem valamiért azt gondolta ez egy valódi párkapcsolat... amiből nem küldjük el a másikat a halálos ágyunkon sem, hanem hagyjuk, hogy ezt úgy dolgozza fel ő is, ahogy neki jó... ha úgy jó, hogy lelép és nem néz vissza, akkor úgy, ha úgy, hogy fogja végig a kezed, akkor úgy.
Azt mondja majd akkor ha hallgat a tanácsaira... (Zsarolás?/ harmadik kérdés..)
Ez valóban zsarolás, kérdés mivel kényszerítetted erre a férfit, akinek 7 éven át nem volt ilyen megnyilvánulása...?
, megvádolja, hogy az utóbbi fél évben háromszor is megzsarolta (?) és közli elege van, itt a vége
Ezt jó lett volna, ha kifejti, talán megláttad volna hogy mit is élt meg zsarolásként...
Van-e aki megérti a nő döntéseit? Vajon helyesek voltak-e? Van-e aki a férfi döntéseit érti? Melyiknek mit kellett volna másképp tenni, hogy ne ez legyen a vége? Ha mindketten szeretik a társukat, és igazat mondanak, vajon miért így alakult?
A nő döntéseiről nincsen túl sok konkrétum, ahogy a férfi döntéseiről sem... így nehéz őket megérteni, vagy nem megérteni.. :)
Ez nekem túl hosszú idő hogy csak így ilyen formában működjön a kapcsolat. Egyikőtöket se tartom elmebetegnek. Inkább olyanoknak akik fčlnek az elkötelezettségtől?
Nehéz îgy véleményt formálni,mert picit zavaros nekem az egčsz...
Amúgy meg, ha vége az egésznek, ki a bánatot érdekelne ki mit gondol egy kupcihér kapcsolatról.
Lépj túl rajta!
Őszintén?
Én nem csak a nőt tartom annak.
A kapcsolat kifutott.
Zűrösek vagytok mindketten és élni sem tudtok.Csak elvesztegetitek az időt.Hónapok, évek telnek a tili-tolival.
Gondolj végre a gyerekeidre is.Ne gondold hogy ők semmit sem vesznek észre ebből a kutyaéletből.