Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Össze vagyok zavarodva...
Létrehozva: 2015. augusztus 4. 19:31
Egy nyár eleji buliban megismertem egy fiút. Akkor este mindketten elég jó hangulatban voltunk már, de csókon kívül más nem történt.
Én nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget a dolognak, de másnap már be is jelölt(pedig abban sem voltam biztos, hogy a nevemre emlékszik majd) és elhívott egy italra. Először nem-et mondtam, de annyira kitartóan próbálkozott,keresett,írt, végül kíváncsi lettem.
A találkozó jól sikerült, jól éreztem magam. Hazudnék, hogyha azt mondanám, hogy nem esett jól az önbizalmamnak, de még mindig nem láttam többet a srácban.
Utána is keresett, nem telt el úgy nap, hogy ne érdeklődött volna felőlem.
Ezután elhívott egy kisebb nyaralás-szerű kiruccanásra. Ott is nagyon jól éreztem magam, sokat beszélgettünk,közvetlen volt, úgy viselkedett és olyanokat mondott nekem, mintha már egy pár lennénk. Itt csókon kívül már más is volt, de nem feküdtünk le.
Azonban miután hazajöttünk egyáltalán nem keresett. Egy hét után írtam neki. Válaszolt, elbeszélgettünk, de már egyáltalán nem olyan közvetlen és lelkes, mint az elején.
A dologhoz hozzátartozik, hogy az elején elég távolságtartó és rideg voltam vele.Egyrészt ez az én rossz szokásom(eleinte nagyon bizalmatlan vagyok az emberekkel és sosem volt még komoly kapcsolatom), másrészt nem hittem benne, hogy egy buliban kezdődő dologból akár több is lehet. Ezért felajánlottam, hogy csinálhatnánk valami programot, hogyha van kedve és ideje. Igen-t mondott, de végül nem jött össze, rajta kívülálló okok miatt. Azóta nem hozta fel a találkozás témát.
A hét elején mondta el, hogy 1-2 hét múlva külföldre megy dolgozni, 3-4 hónapra. Őszintén megmondom, hogy nagyon rosszul érintett a dolog. Nehezen vallom be még magamnak is, de nagyon megkedveltem. Most jutottam el oda, hogy úgy érzem, megnyílhatok előtte és most kezdtem el hinni az egészben.
Nagyon össze vagyok zavarodva. Nem tudom, hogy mit gondoljak. Talán csak egy szexre kellettem volna neki? Én látok többet a dologba?
Szerintem csak elfogoyott a lelkesedése, feladta. Érdemes megbeszélni vele, hogy mi a tényállá. Akár már az elején utalhattál volna rá, hogy neked lassabban megy az ilyesmi, ezért részéről türelem igényeltetik.
Ha csak szexre kellettél volna, akkor megtette volna. A férfiak, fiúk, nem sokat szarakodnak ha egy nő csak szexre kell nekik.
Tehát többet látott benned.
De miután veled töltött egy kis időt, már semmit nem látott benned.
Nem a srác készülékében van a hiba, udvarolni akart. Te nem tudtad hogy mit csinál, nem is gondoltál az udvarlásra. Nos, ismerkedj meg a szóval hogy máskor ne kövess el baklövést.
Klassz ez az idézet, nagyon. Külön köszönet, hogy a forrást is megjelölted.
Több eset lehetséges.
1. a srác tapasztaltabb, és most játszmázik
2. érzi, hogy benned több van, mint egy kis nyári kaland, és még időben ki akar lépni, mielőtt komolyra fordulna
3. a kezdeti visszahúzódásod nyomulásra késztette, de most, hogy te is benne lennél a kapcsolatban, a következő érvényes, amit már a régi görögök is tudtak:
Mint a vadász a hegyekben az őzike lábnyomát, a
nyúl szaladó árnyát kergeti hóvizen át
s nem csügged: de ha így szólnál neki:”Itt van előtted
mozdulatlan a vad!” – rá se tekintene tán:
épilyen a szerelem, mert üldözi azt, ami illan,
s elfordúl attól, mi kinálja magát.
Kallimakhosz (i.e. 310 - i.e. 240)
(Babits Mihály fordítása)
Szerintem meg pont jó, hogy így alakul. Nevezetesen, hogy most megy el pár hónapra. 3-4 hónap nem a világ vége. Nekem is volt annak idején távkapcsolatom, mikor majdnem fél évig nem láttuk egymást.
Figyelj, ha a srácban vannak kérdőjelek veled kapcsolatban, ezek tisztázására a legjobb a távolság. Mikor nem "zavar" be a másik. Tud dönteni, ha eddig hezitált volna. Tebenned is letisztulnak közben a dolgok. Persze azért ne vonulj el az elefántcsonttoronyba. Ismerkedj, bulizz, légy (valamennyire) nyitott. Ha valaki közben potenciális partner lehet, ne mondj nemet. Ezt a srácot pedig ne keresd, ne zaklasd. Majd ő keres, ha akar. Elvégre ő a férfi, nem? Tudom, elég poros elveket vallok. Ha pedig nem keres, az is egyfajta "döntés". Egy dologba ne menj bele. Ha ő a távolléte alatt tojik rád, amikor meg ismét megérkezik, keres és kalandra hív, küldd el a fenébe.
Na lógasd az orrod, élvezd a nyarat, amíg tart.
Csak ismételni tudnám....
Minden kezdet nehéz. A következőnél már jobban fog menni.
1. Ezt csak ő mondhatná meg! Vagy ő sem
2. Igen, mert alighanem ifjú, kissé naív és tapasztalatlan vagy.
De egyik kérdésnek/válasznak sincs gyakorlati, csak elméleti haszna, hisz a fiú elmegy, a távkapcsolatok pedig ritkán működnek.
S ez ráadásul még nem is kapcsolat, csak egy röpke futó nüansz volt/lesz az életedben.
Felejtsd el, temesd el, vagy őrizd emlékként, ahogy tetszik, ennyi volt, és nem több!
1.igen
2.igen